Ahhoz képest, hogy az olimpia utáni szezonban vagyunk, a női mezőny rendkívül erős idén és a világbajnokságon is egy magas színvonalú versenyt láthattunk. Olyan ráadásul csak ritkán fordul elő, hogy az olimpiai bajnok a következő szezonban is versenyzik a VB-n, pláne olyat, aki végig is versenyzi a teljes szezont (sőt, az olimpiai bajnokok szempontjából pedig olyat még sose láttam, hogy mind a férfi, mind a női bajnok ott volt a következő évi VB-n).
Alina Zagitovának sikerült megnyernie a világbajnokságot, így minden megszerezhető nagy cím most már az övé (Olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság, Grand Prix Döntő). Gratulálok Alinának, mert megérdemelten nyerte meg ezt a világbajnokságot egy számára rendkívül nehéz szezon után.
Mindenképpen jót tett neki, hogy az EB után két hónapig nem versenyzett és nyugodtabban tudott felkészülni az év legfontosabb versenyére. Szerintem sokat kivett belőle az, hogy végig versenyezte az egész szezont, főleg úgy, hogy gyulladás volt a lábában decemberben. A legújabb interjúi alapján pedig azt mondta, hogy két-, háromszor jobban örült ennek az aranyérmének, mint az olimpiainak, és nem kellett sok ahhoz, hogy visszalépjen ettől a versenytől, ami azt hiszem jól bizonyítja, mennyire meg kellett küzdenie ezért az éremért.
Az ugrásai a VB-n jobbak voltak, mint a szezon első felében, a korcsolyázása is kevésbé erőltetett mint amilyen volt korábban, bár igaz, hogy nem volt azon a szinten, amelyen volt egy éve az olimpián. Mindennek ellenére nekem az idei programjai nem igazán tetszettek, főleg az, hogy rendkívül telepakolt, klasszikusabb programjai voltak idén, amiben Alina nem igazán tudott kibontakozni, szerintem ő inkább egy technikásabb stílusú korcsolyázó (ha csak megnézzük a gálaszámát, az inkább ő, mint a versenyprogramjai). Ha Alina úgy dönt, hogy jövőre is versenyezni szeretne, jó lenne látni tőle két olyan programot, ami jobban illik hozzá - ez Eteriék felelőssége lesz majd.
Elizabet Tursynbaeva szerezte meg az ezüstérmet, és két történelmi tettet is végrehajtott ezen a versenyen: ő az első kazah női versenyző, aki világbajnokságon érmet szerzett, másrészt ő az első szenior női versenyző, aki versenyen négyfordulatos ugrást mutatott be, miután a kűrben megcsinálta a négyfordulatos Salchowot (ráadásul azt pozitív GOE-val). A szezon második felében lehetett látni, hogy mindenképpen egyre jobb formában van, és ha képes két tisztább programot futni, azzal - köszönhetően a magas technikai bázispontszámának és a bírók jóindulatának - igazán jó eredményt érhet el. S így is lett!
A bronzérmet talán kisebb meglepetésre (?) Evgenia Medvedeva szerezte meg, aki így elmondhatja magáról, hogy eddig mindhárom VB-n, amin indult, éremmel térhetett haza (két arany, és egy bronzérem van a kollekciójában). Ezen a versenyen - meg úgy az egész szezonban - hihetetlen akaraterőről tett tanúbizonyságot, és a VB-n megmutatkozott, hogy kezd beérni a közös munka Orserékkel. Az orosz szövetség döntése, hogy őt küldték erre a versenyre, végül teljesen jónak bizonyult. Zhenya programjai sem a kedvenceim közé tartoznak; bár a Tosca rövid programja még egészen jó, de a kűrje valahogy nem annyira jött át a szezonban (persze nem könnyű összehasonlítani, de a tavalyi programjai, mind a rövid program, mind a kűr nekem a kedvenc Medvedeva programok közé tartoznak, és talán ezért is éreztem valamennyi hiányt idén). Mégis úgy gondolom, hogy a maximumot hozta ki a kűrből is. Jövőre egy újabb arcát mutatja be, mert bejelentette a VB-n, hogy a Egy gésa emlékiratai c. film zenéjére fogja futni a kűrjét.
Zagitova, Tursynbaeva és Medvedeva a dobogón
forrás: ISU
A női versenyen a legnagyobb csalódást az okozta, hogy hazai pályán nem sikerült japán versenyzőnek a dobogóra állnia, ami azt hiszem egy elég nagy kudarcnak nevezhető, tekintve, hogy Rika Kihira az aranyéremre is esélyes volt, és rajta kívül Kaori Sakamotot is a dobogóra várták (de nagyobb szerencsével akár Satoko Miyahara is szerezhetett volna érmet). A három japán lány a 4-5-6. helyeket szerezték meg, Kihira 0.4 ponttal, Sakamoto pedig alig 1 ponttal maradt le a 3. helyről. Én úgy gondolom, hogy ez jól jelzi a szövetségek közötti erőviszonyokat is; ha hasonlóan szoros verseny amerikai, kanadai, vagy orosz versenyzőkkel fordulna elő hazai pályán, nem gondolom, hogy ők érem nélkül maradnának.
Az alábbiakban sorra veszek néhány versenyzőt a rövid programban és kűrben, és azokról ejtek néhány szót. De közben volt egy kis incidens is, ami bejárta a világsajtót, erről is ejtek néhány szót.
Rövid program
Kezdjük hátulról:
Tóth Ivett: Ivett tavaly épp bejutott a kűrbe a VB-n, idén pedig épp lemaradt róla. Sajnáltam, hogy idén nem jött neki össze, de egy rövid programban nem fér bele annyi hiba, ami most itt volt: nem volt tripla-tripla kombináció miután a második Toe-loop csak duplára sikerült, hiányos volt a tripla Lutz, és a lépéssor is csak 2-es szintű volt, egy kis megingás is volt benne. Ivett így a 25. helyen zárta a VB-t.
Gabrielle Daleman: A szezonbeli rengeteg problémája miatt drukkoltam neki, hogy jól sikerüljön neki ez a világbajnokság. Örültem neki, hogy a rövid programban jól futott. A 3Lz-ban volt egy kis megingás, de minden más jól sikerült, szintek tekintetében mindenre 4-est kapott, rendben volt az Axel is, és a 3T-3T pedig hihetetlenül jó, hatalmas, átszelte vele kb. a teljes Csendes-óceánt :) 69.19 ponttal a 11. helyen állt.
Bradie Tennell: A Rebirth programja szerintem eléggé kiemelte az erősségeit az egyébként eléggé természetellenesen és mereven korcsolyázó Bradie-nek. A komponenseit (33.41) viszont magasnak tartottam. A kombináció ezúttal (is) hiányos volt, és érdekesség, hogy a tripla Flipjére -3-től +3-ig mindenféle GOE-t kapott...Tennell 69.50 ponttal a 10. helyen állt a rövid programot követően.
Sofia Samodurova: Sofia ebben a rövid programban nem volt annyira átütő, mint az EB-n, kicsit feszültnek éreztem a korcsolyázását itt, de nem volt ez egy rossz program. Az ugrásai elég alacsonyak, nem is kapott rájuk túl magas GOE-kat. Komponensekben is elmaradt a top versenyzőktől, különösen korcsolyázótudásban és átmenetekben kapott kevesebbet. A 9. helyen állt 70.42 ponttal.
Satoko Miyahara: A Song for the Little Sparrow egy gyönyörű program...Satoko komponensekben kiemelkedő, a minden apró részletre ügyelő, rendkívül kifinomult korcsolyázása lenyűgöz! Bár nem kapott megint túl sok pontot most sem (csak a 4. legjobb PCS volt az övé). Én 1-2 ponttal biztos többet adtam volna neki. Az ugrásai viszont kicsik és a kombinációt ezúttal hiányosnak vette a technikai panel. Satoko 70.60 ponttal a 8. helyen állt.
Satoko Miyahara
forrás: tumblr
Rika Kihira: Rika Claire de Lune programja szerintem közel sem olyan jó, mint a kűrje, és az sem vált annyira előnyére, hogy túl kislányos kosztümöt viselt ebben a programban, ami még inkább fiatalította. Rika nagyon sokat rizikózott azzal, hogy a rövid programba is betette a tripla Axelt, főleg azok után, hogy idén mindössze egyszer sikerült neki az ugrás az SP-ben, ami a Grand Prix Döntő volt. (Nincsen "ha..." de egy biztos 2A-val 75-76 pont körül kaphatott volna a rövid programban, amivel simán megszerezhette volna az ezüstérmet.) Minden más elem egyébként tökéletes volt, és még egy nulla pontos ugráselemmel is nagyon magas, 36.92-es technikai pontszámot ért el! Rika a rövid program után a 7. helyen állt 70.90 ponttal.
Mariah Bell: Mariah Celine Dion rövid programja olyan, ami kiemeli az erősségeit, a korcsolyázóstílusához kiválóan passzol. Az ugrásai nehezek, mert a kombináció Lutzos és a szóló ugrása a Flip, bár nem kapott túl sok GOE-kat rá, a kombinációnak például egyáltalán nem volt kifutó íve. Komponensekben nem túl kiemelkedő másokhoz képest, pl. átmenetekben gyengébb. Mariah a 6. helyen állt 71.26 ponttal.
Eunsoo Lim: A Jeffrey Buttle által koreografált Somewhere in Time gyönyörű program, talán az egyik kedvencem a szezonban. Eunsoo hihetetlenül szépen, nagy ívekben korcsolyázott ebben a rövid programban, korához képest rendkívül éretten intrepretálta és adta elő. Bellhez hasonlóan ő is Lutzos kombinációt és Flipet mutatott be szóló ugrásként, az ő elemei azonban szebben sikerültek. 72.91 ponttal az 5. helyen állt.
Evgenia Medvedeva: Talán itt kevésbé átélve adta elő a Toscát, mint a nemzeti bajnokságon vagy az Orosz Kupa Döntőjében, mindenesetre szépen megcsinálta itt is. A 3F-3T kombináció második ugrása hiányos volt, minden más amúgy sikerült. Komponensekben Zagitova mögött a második legmagasabb pontszámot kapta (36.63), amit magasnak éreztem.
Elizabet Tursynbaeva: Ez a Holdfény Szonáta program illett Lilbet korcsolyázóstílusához. Ő volt az egyetlen, aki a program második felére tette a kombinációját (ami nem a legnehezebb, 3S-3T), ezzel nagy rizikót vállalt be és így 10%-kal többet kapott érte bázispontszámban. Ugyanakkor neki nagyon megugrottak a komponensei ezen a versenyen, 34.18-at kapott, szerintem semmiképpen sincs egy szinten pl. korcsolyázótudásban, előadásban vagy interpretációban egy Miyaharával (összehasonlításképpen, a tavalyi VB-n 30, az idei Rostelecom Cupon is csak 30-at kapott). 75.96 pontja messze szezonbeli legjobb és a 3. helyen állt ezzel a rövid programot követően.
Kaori Sakamoto: A szezon elején még nem annyira tetszett a From My First Moment program, de annyira beérett és annyira jól adja elő, csodálatos, szárnyaló korcsolyázással. Minden tökéletesre sikerült most, a 3F-3T kombináció, a 3Lo és az Axel is. 76.86 ponttal a 2. helyen állt Kaori a rövid program után.
Alina Zagitova: A 3Lz-3Lo kombináció a legnehezebb, amit ezen a versenyen láthattunk, és ezúttal szépen is sikerült neki. Ez egy technikailag nagyon nehéz program volt, tele átmenetekkel, az ugrásokba való nehéz bemenetelekkel, kijövetelekkel, jó forgásokkal. Amikor őt néztem, azon kívül, hogy lenyűgöző, hogy technikailag mi mindent csinál, azon gondolkodtam, hogy a kevesebb több lenne, és bárcsak lenne egy-egy rész amiben hosszú ívben korcsolyázik, vagy kitartja az elemet (ott van például az az Ina Bauer, ami szép lenne, de mire lemegy, már vissza is jön belőle). Ideje, energiája intrepretálni a programot alig marad ebben a telepakolt programban. Egyébként maga Alina nyilatkozta, hogy hosszú ideig nem igazán érezte ezt a programot. Komponensekben messze a legmagasabb pontokat kapta, amit magasnak tartottam (kivéve az átmeneteket). Az első helyét nem kérdőjelezem meg, de közte és Kaori között kevesebb kellett volna, hogy legyen a különbség.
Alina a kisérem átadón
forrás: ISU
*
A Bell-Lim incidens
A rövid programot követően a koreai médiában robbant ki az a hír, hogy Eunsoo Limnek Mariah Bell szándékos sérülést okozott az SP előtti edzésen, ami után az amerikai nem kért bocsánatot edzőtársától. A cikkek kitértek arra is, hogy Kaliforniában hónapok óta folyik a kiközösítés Lim ellen, és már odáig fajult a dolog, hogy külön öltözőt kellett neki biztosítani. A koreai médiában nem csak a bulvár szintjén, hanem a mainstream médiába is bekerült a hír, és onnan került át minden nagyobb nyugati hírportálra is.
Később napvilágot látott az ominózis incidens is:
Bell az edzésen a programját gyakorolta, ilyenkor elsőbbséget élvez a pályán és amennyire lehet, helyet kell adni neki, amit Lim meg is tett azzal, hogy egészen a pálya legszélére húzódott le. Bell mielőtt Lim közelébe ért volna, még hátra koszorúzás közben pillantott hátra és látta Limet, így kicsit érthetetlen számomra, hogy miért korcsolyázott hozzá olyan közel és miért nem kerülte ki kicsit jobban (Lim ugyebár nem láthatta, hogy mögötte korcsolyázik az amerikai). Mariah Eunsoo lábszárán okozott vágást, amit állítólag nem is vett észre ott. Lim a lábához kapott, majd korábban be is fejezte az edzést, hogy ellássák a sérülését. A koreai csapatvezető azután szóban jelezte az incidenst az ISU-nak.
Azt nem tudni, hogy az állítólagos kiközösítésből mennyi és mi igaz, és hogy egyáltalán milyen a hangulat az Arutyunyan csapatban, így persze nehéz azt is bizonyítani, hogy mennyi szándék volt egy ilyen sérülés okozásában. Mindenesetre a történetben furcsa, hogy Mariah egyáltalán nem kért bocsánatot Eunsootól - ha véletlenül okozott sérülést, anélkül, hogy észrevette volna, nem lenne akkor is minimum, hogy később bocsánatot kér tőle?
Az ISU kiadott egy közleményt, amiben annyit mondott, hogy nem látható egyértelműen a videóból a szándékos sérülés okozása, és a felek, az amerikai és koreai szövetség egymás között barátságos módon rendezze az ügyet.
Lim menedzsmentje, az All That Sports (aminek vezetője Yuna Kim anyja) korábban ismert volt problémás ügyeiről, de odáig egyszer sem merészkedtek el, hogy az ISU-nak panaszoltak volna bármit is, illetve ebben az esetben nem látom, hogy miféle előnye származna nekik galibát okozni egy kiskorú lánynak, aki Amerikában edz, és akit a koreai szövetség egy ilyen eset kapcsán biztos nem tudna megvédeni az amerikaiaktól, mert azzal csakis ők húznák a rövidebbet. Arutyunyan, mint sok éve Amerikában élő és dolgozó edző nyilván inkább úgy cselekedne ami az amerikai szövetség érdekét szolgálja. Limmel egyébként kifejezetten hűvösen viselkedett a kűrt követően és nyilatkozatában csak "a koreai lányként" utalt rá. Nem tudom milyen kihatása lesz ennek az esetnek Lim edzésére, talán majd a nyári szezonban hallunk valamit...
*
Kűr
Bradie Tennell: Ha valami idén tetszett Bradie-ben, az az, hogy két olyan programja volt, ami, hogy is mondjam...eltér a sokszor túl negédes, nekem szirupos amerikai stílustól, és ez a két Benoit Richaud által koreografált program kihozta az erősségeit. Magában a korcsolyázásában vannak kivetnivalóim (nem túl szép, sokszor hiányos ugrások, merev térdek, semmi finomság a mozdulataiban, kevés zeneiség...), de ezt a kűrt itt most jól megfutotta, és szezonbeli legjobbat ért el vele.
Sofia Samodurova: Sofia szépen megfutotta ezt a programot, csak a hármas kombináció utolsó ugrása, a 2Lo lett szimpla, de minden más sikerült, és itt most kevésbé feszülten korcsolyázott mint a rövid programban. A korcsolyázásában nincsen sok átmenet, elég sokat koszorúzik és rá is készül néhány ugrására (amik alacsonyak), de összességében ez egy hozzá illő program, amit a szezon során sokszor jól be is mutatott.
Satoko Miyahara: Az idei kűrje egy Piazzola darab, az Invierno Porteno, ami rendkívüli nehéz mű, érettséget, kitűnő interpretációs és előadó készséget igénylő zene. Satoko szerintem nagyon jó munkát végzett vele idén, a programja érdekes volt és nagyon kimunkált. Számomra kérdéses, hogy miért nem kapott egyetlen komponensre sem 9 feletti pontot a VB-n. Az ugrásai ugye finoman szólva sem a legjobbak közé tartoznak (és a hármas kombináció nem sikerült, a végén a 2Lo-ből letette a kezét és megbotlott), de minden más a legmagasabb szintű: a lépéssor, a forgásai - pl. a lábváltásos kombinációs forgásában mindkét irányba forog, amit azért ritkán látunk. Satoko végül a 6. helyen végzett ezen a VB-n.
Rika Kihira: Rika Beautiful Stromja az idei szezon egyik, ha nem a legjobb kűrje volt szerintem. Érdekes, rendkívül komplex de kiegyenlített koreográfia, amiben egy pillanatra sem érzem azt, hogy túl komplikált, vagy túl kevés, de minden másodperce viszont leköt! A programban kettő tripla Axel volt betervezve, az elsőt, kombinációban a triple Toe-Looppal, meg is ugrotta, a másodikat ugyan bepörgette, de elesett belőle. Ezt leszámítva minden más tökéletesre sikerült, és nagyon magas, 152.59-es kűrt ért el, ami a 2. legjobb pontszám volt. Összességében végül tizedekkel maradt le a dobogóról.
Rika Kihira és a Beautiful Storm
forrás: tumblr
Evgenia Medvedeva: A Libertango Zhenya választása volt idén, mindenképpen erre a zenére szeretett volna korcsolyázni a kűrben. A zene nekem bár kissé vontatott, de a gyors részek (mint pl. a lépéssor alatt) viszont érdekesek. Mindenesetre Evgenia érett előadóként és kihozta a legtöbbet ebből a programból. A 3S-3Lo nagyon nehéz kombináció és sikerült neki, ez tetszett a legjobban a programban. Ami hiba, az, hogy a Lutza most is élhibás volt, de a panel elsiklott felette, illetve az utolsó 2A hiányos volt. Ezen kívül nagyon jól futott ezen a VB-n, és a kűrben is látszódott, hogy apait-anyait belead, igazi harcos volt.
Evgenia 3S-3Lo
forrás: tumblr
Mariah Bell: Mariah Einaudi Piano és Experience műveire korcsolyázta idei kűrjét. Ez egy szép program, ha nem is a legnehezebbek közé tartozik. Az ugrásait megcsinálta, bár nem magas kivitelezéssel. A bírók nála sem tudták eldönteni egy elemnél, mit nyomjanak: az utolsó, 3Lz ugrásnál -3-tól +3-ig kapott GOE-kat...
Eunsoo Lim: Eunsoo a Chicago filmzenéjére futott a kűrjét, amit Akiko Suzuki koreografált neki. Ez egy jó program, bár kicsit úgy éreztem, talán túl felnőttes egy 16 éves lánynak. Lim ellépett a 2A-3T kombinációjából és elesett a 3F-ből, de ezt leszámítva élete első VB-jén szerintem kifejezetten jól szerepelt. Végül a 10. helyen végzett, így jövőre két koreai lány indulhat majd a VB-n.
Kaori Sakamoto: Kaori The Piano kűrjében próbált mindent megtenni, hogy érmet szerezhessen, de elkövette azt a pontgyilkos hibát, hogy leszimplázta a tervezett 3F-2T kombinációjából a Flipet...Az utolsó ugrására, a 3Lo-ra ügyesen rátette a 2T-t, amit a Flipre nem tudott, de ez a kb. 6 ponttal kevesebb kűr sajnos nem volt elég arra, hogy dobogón maradjon. Kaori végül alig egy ponttal lemaradva a dobogótól 5. helyen végzett.
Elizabet Tursynbaeva: Lilbet egy elég nehéz Piazzola darabra futotta a kűrjét, aminek a legelején megugrotta a 4S-t. Voltak kisebb hibák a programjában, mint egy ellépés a 2A-ból, és csak két kombinációt ugrott. A komponensei ezúttal is egész magasak voltak, annak ellenére, hogy szerintem korcsolyázótudásban, interpretációban, vagy előadásban nem szabadna magas pontokat kapnia erre a programra. Szerintem a bírók nála is úgy pontozták a második pontszámot, ahogy a férfiaknál sokszor szokták: ha magas a technika, főleg egy olyan nehéz elemmel, mint egy quad, akkor automatikusan kúsznak fel a komponensek is.
Tursynbaeva 4S
forrás: tumblr
Alina Zagitova: Alina kűrje a Carmen volt idén, ami egy technikailag nagyon nehéz, és egyben egy hektikus program. Sokkal jobban futotta meg, mint a szezonban bármikor (talán csak a Nebelhorn Trophy-n volt ehhez hasonló). A 3Lz-3Lo-t betenni a program második felében nem semmi! Én a komponenseit magasnak tartottam, ő volt az egyetlen aki mind az ötre 9 pont feletti pontszámot kapott (amiből szerintem átmenetekben van csak a mezőny felett). Nála is előfordult továbbá olyan, hogy ugyanarra az elemre kapott +2 és +5 GOE-t is.
Összességében, ez egy izgalmas és jó női verseny volt, sok nagyon jó programmal. A pontozással sok helyen nem értettem egyet, a technikai panel a top versenyzőkkel elég elnéző volt, és inkább a gyengébb versenyzőket sújtotta hiányos ugrásokkal és az élhibás, vagy nem teljesen tiszta élű Lutzokat teljesen figyelmen kívül hagyták; a GOE-kat a bírók néhol össze-vissza adták, mint akik teljesen máshogy értelmezik a szabálykönyvben leírtakat, a komponensek pedig nem mindig azt tükrözték, amit a jégen láthattunk. Csak remélni tudom, hogy jövőre valamennyire kiegyensúlyozottabb lesz a pontozás.
Gratulálok az érmeseknek és mindenkinek, aki jól szerepelt!
Gratulálok az érmeseknek és mindenkinek, aki jól szerepelt!
Alina Zagitova a kisérem átadón
***
~BlackBlades
