NHK Trophy 2021 előzetes

Holnap kezdődik az NHK Trophy, amiről az utóbbi hetekben sajnos sok visszalépés történt, és nem mindenkit (különösen a külföldieket nem) tudtak pótolni, ezért mindenféleképpen egy csonkább verseny lesz a tervezettnél. Japánba jelenleg is szigorúak a beutazási feltételek, a versenyzők más GP versenyekhez képest korábban megérkeztek, és háromnapos karanténban tartózkodnak a holnapi napi edzésig.

Jégtáncban visszalépett a kínai kettős, Wang/Liu, vélhetően azért, mert az eredetileg kínai GP helyett a múlt héten Olaszországban kellett kezdeniük a Világkupa-szezont és ez felborította a terveiket. Hawayek/Baker szintén visszalépett, mert Kaitlin Hawayek korábban agyrázkódást szenvedett edzésen, és abból még nem épült fel teljesen. A Skate America után az NHK Trophy-tól is visszalépett Daniil Samsonov, akit tavaly is csak egyszer láthattunk versenyezni és idén mutatkozott volna be a felnőttek között. Az osztrákok közül Ziegler/Kiefer szintén nem indul, miután sérülést követően nem volt elég idejük felkészülni a versenyre; Olga Mikutina szintén sérülésből lábadozik. Rika Kihira a kanadai GP verseny után itt sem indul el, és sajnos emiatt egyre kétségesebbnek tartom, hogy a nemzeti bajnokságra olyan formában fogjuk-e majd látni, amivel lesz-e esélye kiharcolni az olimpiai csapatba kerülést. 

Alexandra Trusova fáradásos törés miatt lépett vissza a versenytől. A sérüléséről már a Skate Americán is lehetett tudni, amiről szintén majdnem visszalépett (akkor egy négyfordulatos Lutz-ot bevállalt a kűrjében és az elég is volt a győzelemhez). A legnagyobb hiányzó pedig mindenképp Yuzuru Hanyu lesz, aki bokasérülést szenvedett nemrég - neki ez lett volna a szezonban az első versenye.

A férfiak mezőnyében indul Vincent Zhou és Shoma Uno, ezért a Skate America után kíváncsi vagyok, hogy melyikőjük tud jobb formát mutatni. Yuzuru helyett Sota Yamamoto kapott meghívást a versenyre, és harmadik japánként Kao Miura is bemutatkozik a felnőttek között, akinek többek között 4T, 4S és 4Lo is van az arzenáljában. Odaérhet a dobogóra Matteo Rizzo, akinek ez lesz az első GP versenye idén, vagy Junhwan Cha, bár neki nem lesz könnyű dolga az egymás utáni két versennyel, hiszen ő pár napja még Olaszországban versenyzett. Az oroszok közül Makar Ignatov és Alexander Samarin is indul, jó formában még a dobogó környékén is végezhetnek.

A nők mezőnyében Trusova visszalépésével csak Daria Usacheva indul az oroszok közül. A hazaiak közül Kaori Sakamoto indul (aki akár győzhet is), ott lesz még Rino Matsuike, aki ezúttal nem próbálja meg a 3A-t, és a japánok közül Rika Kihira helyett Mana Kawabe kapott még meghívást (akitől viszont minden bizonnyal fogunk látni tripla Axelt). Az olasz verseny után itt is indul Eunsoo Lim, felérhet a dobogóra (és ezzel akár még a GP Döntőbe is bejuthat) Young You, valamint indul még Seoyeong Wi a koreai csapatból. Az amerikaiak közül leginkább Alysa Liunak lesz esélye dobogóra jutni, kíváncsi vagyok, hogy tőle látunk-e tiszta 3A-t, esetleg megpróbálja-e a 4Lz-ot ezen a versenyen.

A párosok versenyében érdekes lesz nézni az idei második Mishina/Galliamov és Tarasova/Morozov összecsapást (az elsőt a Finlandia Trophy Mishináék nyerték). Miura/Kihira az idei Skate America ezüstérmesek is felérhetnek a dobogóra, vagy egy jó formában lévő Cain-Gribble/LeDuc is.

A jégtáncosok versenye több szempontból is érdekes lesz: egyrészt először látjuk versenyezni a Sinitsina/Katsalapov kettőst, ezért kíváncsi vagyok a programjaikra, a formájukra és hogy a bírók hogy értékelik őket. Másrészt összecsap egymással Komatsubara/Koleto és Muramoto/Takahashi, ami azért érdekes, mert Japánnak egy kvótája van az olimpiára és ez lehet az egyik verseny, ami befolyással lehet arra, hogy kit választanak majd be az olimpiai keretbe. Muramotoék az utóbbi időben sokat fejlődtek és nem lennék meglepve, ha a szövetség inkább őket preferálná a kvóta megszerzéséhez. Nem is az egyéni verseny, hanem a csapatverseny szempontjából fontos ez, ahol Japánnak elég jó esélyei lehet az éremszerzésre. 

Indul még Chock/Bates, Hurtado/Khaliavin és Fear/Gibson is, ezért jégtáncban egy elég erős mezőny gyűlik össze Tokióban.

A versenyről sok élő közvetítés lesz az Eurosporton (holnap az Eurosport 1-en 08.10-től 14.00-ig egy kis megszakítással 09.45-11.00 között; szombaton reggel 07.00-tól 14.00-ig pedig mindent adnak).

Az indulói listák, pontozólapok itt találhatók: 

http://www.isuresults.com/results/season2122/gpjpn2021/

Finlandia Trophy 2019

Mielőtt elkezdődik a felnőttek Grand Prix szezonja (alig egy óra múlva), röviden összefoglalom, mi volt a múlt heti Finlandia Trophy-n. Sajnos a párosok és a jégtáncosok versenyéből nem tudtam sokat követni, ezért azoknál csak néhány lényegesebb dolgot emelnék ki :)

Jégtáncban Madison Chock/Evan Bates nyert, így idén már a második Challenger aranyérmüket zsebelhették be - ezúttal a ritmus táncban nem úgy sikerült a finnstep és a lépéssor, mint az US Classic versenyen, míg a szabad táncban a koreográfiai lépéssort vették érvénytelennek. Így is kényelmes győzelmet arattak a kínai páros, Wang/Liu előtt, akik egyébként a Nebelhorn Trophy-hoz képest kicsit rosszabb pontszámmal is ezüstérmet tudtak itt szerezni (Németországban a 6. helyre volt csak elég a pontjuk). A bronzérmet Popova/Mozgov szerezte meg, ők valamennyivel jobban futottak mint a Nepelán. Két magyar indulónk volt a versenyen, Monaghan/Fourati az US Classic-on elért eremdényhez képest kicsit elmaradtak, így a frissen alakult párosunk, Dozzi/Valdez alig két ponttal, de megelőzte őket.

Jégtánc dobogó

forrás: In the Loop

A párosok versenyében a junior világbajnok Mishina/Galliamov meggyőző fölénnyel nyert Efimova/Korovin előtt, Ilyushchekina/Bilodeau pedig első nemzetközi érmét nyerte. A kűrjük továbbra is nagyon tetszik, és bár van még sok mindenen csiszolnivalójuk (például az ugrásokon), az emeléseik különösen innovatívak, egyediek és szépek voltak ezúttal is.

A versenyen először indult az új párosunk, Magyar Márk és Chtchetinina Ioulia is, akik szépen helyt állva a 8. helyen végeztek a versenyen és mind a rövid programban, mint a kűrben megszerezték a technikai minimum pontszámot a világbajnokságra (min. 27 a rövid programban, és 44 pont a kűrben a párosok esetében).

A férfiak versenyében a rövid programot követően ha nem is sokkal, de Sota Yamamoto megelőzte Shoma Unot, miután sikerült a 4S és a 4T is, bár a kombinációjában csak egy dupla Toe-loop sikerült. Ezzel Sota az eddigi legjobb rövid programját futotta. Shoma rontott a 3A-ban, és a négyfordulatos Flipje sem volt jó - bár a panel ezúttal sem vette hiányosnak a Flipjét, ahogy azt kellett volna, a bírók viszont nem is tudták, mit pontozzanak, volt -2 GOE-tól +3-ig minden. Shoma programja egy korábbi gála száma lett, a Great Spirit, ami egy trance/techno, Armin van Buuren dal. A lépéssora érdekes, és például a cantilever jó helyen van elhelyezve a programban (Trusova például az ő esetéből is tanulhatna, hol kellene cantilevert csinálnia a kűrben), de a lassú részt leszámítva ez egy elég rizikós választás, gálára szerintem jobban való zene mint versenyprogramnak. A 3. helyen Roman Sadovsky állt, aki egy 3Lz-ot leszámítva jól futott, és aki a nyári sérüléséből visszatérve kifejezetten elégedett volt ezzel az előadásával. Roman nagyon szépen korcsolyázik, kifejezőkészsége kimagasló; ő egyébként mind a két programját megtartotta tavalyról, hiszen a kanadai bajnokság után nem versenyzett már és maradt még fejlődnivaló ezekben a programokban. (Vele kapcsolatosan egy kicsit off: nem tudom hány aktív korcsolyázó van, aki rendszeresen vlogol és aki olyan színvonvalas videókat készít, mint Roman. Bevallom, az összes videóját megnéztem már, úgyhogy nyáron is up-to-date voltam vele kapcsolatosan :). Itt elérhető a Youtube csatornája).

A kűrben aztán Sota futott legutoljára, és talán a nyomástól is, de nagyon sok hibát vétett, és sokkal rosszabbul futott, mint az US Classic-on. Inkább történjen meg itt egy ilyen helyzet megtapasztalása, mint mondjuk a Grand Prix versenyen. Végül 2. helyen zárta a versenyt, a bronzérmes Romantól alig lemaradva, aki szintén többet hibázott a kűrjében. Shoma nagy előnnyel nyerte így a kűrt, de neki is becsúsztak hibák (csak egy négyfordulatos, hibás 3S és 3A, mindössze két kombináció; egyébként furcsa módon egy 2A-3T kombinációja is volt, a két tripla Axel mellett). Ennek ellenére a bírók ceruzája a 87 pontos komponensekkel vastagon fogott.

Sota, Shoma és Roman a dobogón

forrás: In the Loop

A nők versenyében itt debütált a felnőttek között Alena Kostornaia, aki nem akárhogy nyerte meg a versenyt. Alena megtartotta a tavalyi rövid programját, amit nagyon szépen futott meg itt, és kapott igen magas pontokat, magas komponensekkel. Szerintem nagyon kevesen vannak a mai női mezőnyben, akik 9 feletti komponenseket érdemelnek, de ha valaki, akkor Kostornaia megérdemli őket. Nagyon jó a korcsolyázótudása, az átmenetei, remek a lendülete, jól bekorcsolyázza a pályát, rendkívül muzikális, a részleteket szépen kifejező, kifinomult korcsolyázó, jó előadó és interpretáló korcsolyázó már most, 16 évesen. Kostornaia a teszt versenyt követően kezdte el edzeni a tripla Axelt (!), és a kűrben mind a kettőt megugrotta, ráadásul nem hosszú rákészüléssel, és nehezített, rockeres, counteres bemenetellel, és bár a szóló tripla Axelje hiányos volt, a kombinációban levőt tökéletesen megcsinálta. Ezzel így közel 160 pontos kűrt futott, alig lemaradva Trusova pontszámától amit egy hete futott, és amelyben négy négyfordulatos volt. Hiányos ugrás, magasabb GOE és komponens számokkal ez a szám majd bőven 160 pont felé lesz emelhető a szezonban. Egyébként minden egyéb elemét szépen, magas kivitelezéssel csinálta meg, mindenre 4-es szintet kapott és a komponensei már most nagyon jók. Kíváncsian várom, hogy fog teljesíteni majd a Grand Prix szezonban is. :)

Kostornaia tripla Axelje után egy szellős, magas dupla Toe-loop a kűrben

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Liza Tuktamysheva lett, aki visszavette a rövid programban az eredetileg használt zenét, azaz a Florence and the Machine dalt, ami, szerintem sokkal jobb választás, mint amint a Lombardián láthattunk tőle. Sikerült a tripla Axelja a rövid programban, és a kettő a kűrben is, de a Flipjét mindkét programban élhibásnak minősítették, és voltak egyéb hibái (leduplázott Salchow, élhibás Flip, kombinációs forgás) is. A komponensei pedig nem közelítik meg a 70-et, mert ahhoz a programjai túl üresek, átmenet nincsben benne sok. 

A bronzérmet a japán Yuhana Yokoi szerezte meg egy Operaház Fantomja kűrrel (rózsaszín kosztümben :), és néhány hibával. A program maga tetszett, de kicsit óvatosan korcsolyázott.

Női dobogó

forrás: In the Loop

A teljes végeredmény elérhető itt.

Videók:

Nők: 1. Alena Kostornaia (RUS) SP/FS 2. Elizaveta Tuktamysheva (RUS) SP/FS 3. Yuhana Yokoi (JPN) SP/FS

Férfiak: 1. Shoma Uno (JPN) SP/FS 2. Sota Yamamoto (JPN) SP/FS 3. Roman Sadovsky (CAN) SP/FS 

Párosok: 1.Mishina/Galliamov (RUS) SP/FS 2. Efimova/Korovin (RUS) SP/FS 3. Ilyushechkina/Bilodeau (CAN) SP/FS

Jégtánc: 1. Chock/Bates (USA) RD/FD 2. Wang/Liu (CHN) RD/FD 3. Popova/Mozgov (RUS) RD/FD

*

A Grand Prix/Világkupa szezon előtt a korcsolyázók a Challenger versenyeken tesztelték programjaikat, és a legjobbak a mai naptól megkezdik a szereplésüket a Grand Prix versenyeken. Challenger versenyek viszont még lesznek: ezen a hétvégén az Ice Star Minszkben, majd Asian Open Trophy két hét múlva, egy varsói Challenger novemberben, végül a zágrábi Golden Spinnel zárul decemberben a sorozat. A Világkup versenyek alatt nem fogom tudni olyan rendszeresen követni a hátralevő Challengereket, és majd csak később fogok írni róluk egy-egy rövidebb bejegyzést.

Addig is Grand Prix szezonra fel! 

~~BB

US Classic International + Nepela Memorial

A Challenger versenyek sorában a második héten (szept. 19-21) az amerikai US Classic International versenyt, és a pozsonyi Nepela Memorialt rendezték meg, így most erről a két versenyről írok kicsit. A Nepelán ott voltam a helyszínen, így arról kicsit más szemszögből is leírom a véleményemet. :)

US Classic International

Az US Classic Internationalt ezúttal is a nagyon magasan fekvő Salt Lake City városában rendezték meg, ami talán okozhatott gondot azoknak, akik nem ilyen körülémyek között edzenek és nem szokták meg ezt a magasságot. 

A nők versenyében Satoko Miyahara győzött, aki a rövid program után nagy előnnyel vezetett, és így végül hiába futott gyengébb kűrt Young Younál, a rövid programból hozott előnye elég volt az aranyéremhez. Satoko rövid programja egy egyiptomi diszkó válogatás Benoit Richaud koreografálásában, ami őszintén szólva szerintem nem igazán a stílusa így első megnézés alapján. A program azonban még sokat változhat a szezon folyamán, úgyhogy kíváncsi leszek majd, milyen lesz. Egyébként magas pontokat kapott rá, mindenre 4-es szintet is. A kűrjét Lori Nichol koreografálta a Schindler Listája zenéjére, és szerintem egy elég szép programot készített neki, a koreográfia is jó és nem a legelcsépeltebb zenei részeket válogatták ki a filmből. A kosztüm hátán mintegy díszként megformált Dávid csillag azonban remélem le kerül majd róla...A kűrben egyébként jó pár ugrását hiányosnak minősítette a technikai panel. Satoko nemrég átköltözött Torontoba és most már Lee Barkellel készül, és terve a tripla Axel megtanulása is. Satokonak nagyon kicsik az ugrásai és sokszor hiányosak is - mint ezen a versenyen is kiderült - így egész nehezen tudom elképzelni, hogy látunk-e tőle majd tőle rendszeresen tiszta Tripla Axeleket.

Az ezüstéremes Young You lett, aki a Lombardia után egy héttel versenyzett újra. A rövid programjában jól hátracsúszott, miután a Tripla Axelből elesett és leszimplázta a Flipet is, úgyhogy olyan nagy hátrányba került, amit már nem tudott ledolgozni a kűrben sem, hiába futott bő tíz ponttal jobb programot Satokoénál. A kűrben ezúttal ellépéssel sikerült az Axel, és közte hét másik tripla is, úgyhogy ha majd tisztán meg tudja futni ezt a programot, akkor nagyobb versenyeken is beleszólhat majd az érmek sorsába. Ehhez persze a rövid programban is tisztán kell futnia, úgyhogy ott nagy rizikó a Tripla Axel.

A bronzérmes Amber Glenn lett az másik amerikai, a szeniorok előtt ezen a versenyen debütáló Ting Cui előtt. Amber programjaiból nem maradt meg nekem túl sok; két hasonló stílusú, vokális női énekű zenét választott, és ami megragadott, az az, hogy a rövid program egyelőre kidolgozottabbnak tűnik, a kűrt nézve olyan érzésem volt, mintha néha más zenére korcsolyázott volna, a lágy részeknél különösen sok volt az erőteljes mozdulatai. 

You, Miyahara és Glenn a dobogón

forrás: Yonhap News

A férfiak versenyében a rövid programban még Vincent Zhou vezetett, bár nem sokkal volt lemaradva tőle Keiji Tanaka. Vincent Mumford & Sons dalra készített programját Shae-Lynn Bourne koreografálta, a kűrjét pedig Lori Nichol a Cloud Atlasra. Egyelőre mindkét program úgy tűnik, nemhogy kiemeli Vincent erősségeit, hanem inkább megmutatja benne a gyengéit. A rövid program egy nagyon ritmusos, gyors dal, de Vincent úgy tűnt mintha teljesen elkorcsolyázna mellette - ez egy olyan zene, amit nehéz interpretálni, még annak is kihívás akihez egyébként passzolna a zene.

Ami viszont sokkal jobb tetszett, az Keiji Tanaka Hip Hip Chin Chinje, és szerintem ha sikerül majd belerázódnia a programba akkor a szezon egyik meglepetés programja lehet. A japán mezőnyben egyébként is elég nagy harc lesz majd a 3. helyért, úgyhogy Keijinek szüksége lesz majd jó programokra és arra is, hogy stabilan megcsinálja az elemeit. Elsőre úgy tűnik, hogy a programokkal nem lesz baj. A 3. helyen Sota Yamamoto állt kissé lemaradva Tanaka és Zhou mögött. Sotáról mindig elmondom, hogy nagyon örülök már annak is, hogy egyáltalán láthatom korcsolyázni. Az egyik legígéretesebb fiatal japán férfi versenyző volt addig, amíg 2016-ban a junior VB előtt - amin nagy esélyes lett volna - kis híján derékba nem törte a karrierjét egy lábtörés, ami után nagyon hosszú ideig kérdéses volt, hogy folytatja-e egyáltalán a karrierjét, és aztán a szimpla ugrásoktól kellett újratanulnia mindent. Sota nemcsak technikailag kiváló, de nagyon szép, rendkívül zenei korcsolyázó is, úgyhogy amúgy is drukkolok neki mindig - de amennyi mindenen átment az elmúlt időszakban, azért még pluszban is drukkolok neki!

Hip Hip Chin Chin!

forrás: tumblr

A kűrben aztán rendesen dolgozott a technikai panel és Zhou ugrásából négyet is hiányosnak vettek, egyébként is megküzdött ezzel a futással Zhou. A rövid programjához hasonlóan ennél is azt láttam, hogy nem tudja előadni a zenét, nem voltak kimunkáltak, precízek a mozdulatai, csupán a kezével ad elő drámai mozdulatokat, mintha felszínes lenne az egész korcsolyázása - mély átélés nélkül. Pedig maga a zene nagyon szép! Emellett mintha a testtartása is romlott volna tavalyhoz képest, de lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nincsen még megfelelő állóképesség ilyenkor. Zhou tehát az elsőről a 3. helyre csúszott vissza, és ha a 4. helyen végzett Alexei Krasnozhonnak nem olyan katasztrofálisak a szintjei - csak V és 1-es forgások, 2-es szintű lépéssor! -  akkor egész a 4. helyig csúszott volna le Zhou, tekintve hogy alig volt közte és Krasnozhon között különbség.

A versenyt Keiji nyerte, aki három négyfordulatost próbált meg a Sherlock Holmes kűrjében, ami szintén egy biztató program. Az ezüstéremet pedig Sota nyerte, egy, még kidolgozatlanabb és egyelőre elég üres kűrrel, de ő is három négyfordulatossal. A harc a 3. helyért tényleg nagy lesz majd Japánban!

Keiji Tanaka és Sota Yamamoto

forrás: figureskate5ch

A párosok versenyében - némi meglepetésre - Ashley Cain és Timothy Le Duc nyert Tarasova és Morozov előtt, miután az oroszok több hibát is csináltak a kűrben. A rövid programban is hátrányban voltak, például köszönhetően egy egy pontos levonásnak, amit azért kaptak, mert nem tudták tartani a ritmust a programban, és később fejezték azt be. A kűrjüket nem láttam - valahogy nem találtam rá Youtube-on - de a rövid programban is érezhető volt, hogy talán mintha őket tényleg befolyásolná a magaslati levegő, hiszen két hétten korábban a tesztversenyen sokkal jobban korcsolyáztak, itt pedig mintha kapkodták volna a levegőt. Egyébként a Ravel Boleroját mindig is nagyon kedveltem, és hozzájuk is illene szerintem ez, azonban elsősorban Evgenia piros egyberuhája elvesz a korcsolyázásuk élményéből. Ez egy olyan fenséges zene, valami hűvösebb szín - és szoknya - jobban illene talán hozzá.

A kínai páros, Peng/Jin szerezték a bronzérmet, akik a kűrben az ugrásokat hibáztak leginkább (leduplázott Salchow, hiba a kombinációban is). 

A jégtáncosok versenyéből nem tudtam sokat megnézni sajnos, de Chock/Bates programjaira kíváncsi voltam. A ritmus tánc broadway-es dallamai Madison Chocknak nagyon testhezálló, a szabad táncukat - ami egy egyiptomi jellegű zene - pedig egyelőre még látnom kell többször is, mert az elején nem néz ki valami jónak, a végén azonban, elsősorban Madisonnek köszönhetően, már sokkal inkább tetszett. A program végén az emeléssel befejezett előadás különösen jó volt!

Az ezüstérmet Carreira/Ponomarenko, a bronzot pedig Soucisse/Firus szerezte meg.

Chock/Bates

forrás: youtube 

A teljes végeredmény elérhető itt.

Videók:

Nők: 1. Satoko Miyahara (JPN) SP/FS 2. Young You (KOR) SP/FS 3. Amber Glenn (USA) SP/FS

Férfiak: 1. Keiji Tanaka (JPN) SP/FS 2. Sota Yamamoto (JPN) SP/FS 3. Vincent Zhou (USA) SP/FS

Párosok: 1. Cain/Le Duc (USA) SP/FS 2. Tarasova/Morozov (RUS) SP/FS 3. Peng/Jin (CHN) SP/FS

Jégtánc:1. Chock/Bates (USA) RD/FD 2. Carreira/Ponomarenko (USA) RD/FD 3. Soucisse/Firus (CAN) RD/FD

Nepela Memorial

A Nepela Memorialra ezúttal elnéztem, miután idén kivételesen nem esett egy hétvégére az Autumn Classic versennyel. A pálya ezúttal plexi (műanyag) üveggel körbe volt kerítve és háló is volt rajta, nyilván a hoki szezon már kezdetét vette. Ezt kicsit sajnáltam, mert mikor tavaly ott voltam a junior Grand Prix versenyen, ezek nem voltak rajta, de ettől függetlenül így is teljesen jól lehetett látni mindent. A bírók mögött ültem általában, és leginkább a bal oldalt, hiszen a legtöbb korcsolyázó a legnehezebb ugrásait azon az oldalon mutatta be (a többit általában a másik oldalon, a bírók oldalán).

Inkább az általános benyomásaimról írnék most, mint hogy az egyes programokat elemezzem. Élőben jobban átjönnek olyan dolgok, amik a TV-ben/internetes streamen kevésbé. Ilyenek, mint például a programelrendezés, a kompozíció, azonban belül hogy a versenyző mennyire fedi le a korcsolyázásával a pályát, a sebesség, az egy-, és kétlábon korcsolyázás, az élben korcsolyázás, a jégen levő lendület, hogy az előadást mennyire vetíti ki a közönségre, az interpretáció, hogy csak párat említsek. Ugyanakkor azt is szépen látni, hogy egy ugrás minősége milyen, mekkora távolságot fed le vele a korcsolyázó, milyen magas az ugrás, stb.

A fiúk versenyében Dmitri Aliev a Lombardia utáni ezüstérme után ezúttal nyerni tudott, miután a rövid programban 100 pont felett sikerült futnia, ezzel gyakorlatilag behozhatatlan előnyre tett szert, miután 22 ponttal vezetett Vasiljevs és Samarin előtt. Dima 4Lz-3T kombinációjáról felvételt is csináltam, de szabad szemmel is lehetett látni, hogy nagyon sokat előforgat az ugrásból, és hiányos is volt az ugrása. Ettől függetlenül szépen futott Aliev, és élőben is elmondható róla, hogy jó korcsolyázótudása van, és jól is vetíti ki az előadását a közönségre. Szerintem a világranglista pontgyűjtés mellett azért is indult két versenyen egymást követően, hogy jobban belelendüljön a versenyzésbe, ami sikerült is neki. A rövid program továbbra sem a kedvencem tőle, de ha valaki, akkor ő még elő tudja adni. A kűr is elég elcsépelt zene - a Sound of Silence - ő mégis olyan, hogy ki tudja korcsolyázni. A kűrt egyébként Matteo Rizzo nyerte, akinek a flamencós kűrje továbbra sem át annyira...talán se a program nem flamencós, és Matteonak sincs olyan karaktere, hogy ezt elő tudja adni. Tavaly kritizáltam már, hogy rock zenei kűrjei voltak egymás után sorra, de egyelőre azok a programok jobban álltak hozzá, mint ez a kűr.

A bronzérmes Deniss Vasiljevs lett, aki ezen a versenyen mindenképpen a legjobb volt komponensekben. Egyébként pedig technikailag sajnos tényleg azt kell mondjam, amit mindenki tud: hogy nem fejlődik, ezúttal nem is láttunk tőle 4T próbálkozást sem, a rövid programban pedig este a tripla Axelt. Bár a kűrben nagyon rákoncentrált az Axelekre, és sikerültek is, de elkövette aztán azt a nagy hibát, hogy háromszor ugrotta meg a Lutz-ot, így a legutolsó Lutza érvénytelen, 0 pontos elem lett. Egy dupla Axelt, akár egy tripla Salcowot ugorva övé lehetett volna az ezüstérem...Kedveletm Deniss korcsolyázását, mert tényleg nagyon jó korcsolyázótudással, előadói készségekkel rendelkezik, látszik, hogy Lambiel alatt ilyen téren sokat fejlődött, ugyanakkor stabil ugrások nélkül nem lehet fejlődni ebben a mezőnyben.

Alexander Samarin lett a 4., továbbra is azt gondolom róla, hogy a Blues For Klook egyáltalán nem neki való zene, ezt egy olyas valakinek lehetne adni, aki szuperül kikorcsolyázza. Egyáltalán nem szabadna magasabb komponenseket kapnia, mint Rizzonak, vagy Vasiljevs-nek...

Samarin sajnos nem jól interpretál, nincs előadói készsége, muzikalitása sem, és ez élőben is ugyanígy átjön, sőt. Talán még jobban. Ami még feltűnt nála, hogy rendkívül üresek a koreográfiai, sokat korcsolyázik kétlábon, és a pálya egyik végéből a másikbe koszorúzik egy-egy ugrás előtt. Nem túl jó látvány :(

Mitsuki Sumoto lett az 5., aki utoljára épp itt Pozsonyban láttam bő egy éve a junior GP-n. Sokat fejlődött, elsősorban lendületben, és nagyon szépen légiesen korcsolyázik.

Rizzo szelfizik Alievvel és Vasiljevs-szel

saját kép:)

A nők versenyében Alexandra Trusova világcsúcs pontszámot futott a kűrben, miután megugrotta a 4Lz-ot, a 4T-3T-t, és a 4T-t szólóban is! Meg kell, hogy mondjam, hogy ezek ellenére nem volt bennem olyan gondolat, hogy "wow! ez aztán egy csúcs program!", annak ellenére, hogy a négyfordulatos Toe-Loopja valóban jelenleg valószínűleg a legjobb négyfordulatos ugrás női versenyzőtől. Azt éreztem nála, hogy felmegy a jégre, és ledarálja a programot, előadás, interpretálás, zenei nüanszok kifejezése nélkül. Arról nem tehet, hogy a koreográfia is olyan, hogy vannak benne elemek amik nem oda valóak, például a cantilever, ami például a zenei csúcson nézne ki jól, de az is csak úgy volt a programban, random elemként. Természetesen rengeteg átmenetet használ a programjában, ezek kapkodós összhatást adnak az egész futásában. Szóval összességében az utolsó csoportban talán az ő futása kötött le legkevésbé. A győzelme természetesen nem megkérdőjelezhető, de nekem nem az ő programja volt azok között, amiket legjobban kedveltem.

Alexandra Trusova 4T-je majdnem a bírók előtt

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Kaori Sakamoto lett, akinek csak a Matrix kűrjét láttam élőben (a női rövid programokat sajnos nem láttam). A Matrix program egy közönség kedvenc darab lehet, igazi karakter program, ami egyelőre még sok üresebb részt tartalmaz, de a kidolgozatlanabb koreográfia ilyen korán a szezonban még normális. A tavalyi kűrje is csak a szezon második felére kezdett beérni amúgy. Egyébként nála fantasztikus látni a lendületét a jégen, olyan sebességben is korcsolyázik, hogy egy-két koszorúból szinte a pálya másik felén van, ezt öröm nézni. Egyébként komponensekben alig volt különbség közte, és Trusova között, amivel nagyon nem tudok egyet érteni; a japán bíró - már-már szokásosan - lepontozta a saját versenyzőjét a győztessel szemben, Trusovának 9-et adott korcsolyázótudásra (!), minden egyébre is 8-at, ami nem tükrözi a valóságot...

A bronzérmes a korei Hanul Kim lett, aki egy nehézkes tavalyi szezon után szépen tért vissza ezzel a Miss Saigon kűrrel. Ő is nagy ívekben, szépen gyorsan és lendületesen korcsolyázik, jó a koreográfiája is. Az ugrásokkal volt némi gondja, de összességében jól futott ő is.

Néhány ponttal lemaradva végzett mögötte a szenior versenyeken debütáló olasz versenyző - aki egyébként még a junior GP-ken indul idén - Lara Naki Gutmann. Azért se lehetett neki könnyű versenyezni, hiszen a kűrje fél perccel hosszabb, mint a junior versenyeken és van benne egy koreográfiai lépéssor is. Ennek ellenére a rövid programban a 3. helyen állt, és a kűrben sem sokkal lemaradva lett 4. Nekem élőben ő nagyon tetszett, egy rendkívül muzikális, szép korcsolyázáról van szó, aki csak 16 éves, és akiben nagyon sok a potenciál. Gyönyörűen kifejezte a zenét - amit amúgy is kedvelek, The Mission c. zenére futott Ennio Morriconétől -, nagyon jól használta a kifejezéshez az egész testét, különösen a felsőtestét. Érdekes volt egyébként látni, hogy nem kell valakinek kiforrott, sok éve szeniorban versenyző lánynak lenni ahhoz, hogy nagyon éretten interpretáljon valaki, és elnézve őt hát nagy különbség volt e téren közte és Trusova között. A kamerafelvételen sajnos nem sok jön át ebből, mert a Nepelán mindig furcsa szögből, kissé fentről kameráznak...

A tavalyi szezonhoz képest tetszett Konstantinova is, aki sokkal jobban használja a mozdulatait, mint tavaly. Az ugrásai a kűrben nem voltak a helyén, de az is igaz, hogy egy nagyon csúnyát esett a bemelegítés során, ami lehet, hogy kihatással volt a futására is.

Tetszett a Plushenko-tanítvány Ryabova is, aki egyébként a kűrben 3. lett, ő is mindössze 16 éves, és biztos látjuk majd sok versenyen, hiszen azeri színekben indul.

Ivett a 8. lett - sajnos a rövid programban több hiba is volt (csak 2T-2T kombináció, hiányos Lutz, 2-es forgás), és a kűrben is voltak hibák, különösen a program második felében. De ez a Benoit-program szerintem jól áll neki, és pozitív lehet, hogy megtartotta tavalyról. A lendületében jobbnak látom, mint amilyen volt kb. másfél éve (mikor utoljára láttam őt élőben).

Trusova, Sakamoto és Hanul Kim a dobogón

forrás: twitter

A jégtánc mezőnyben kiemelkedett Victoria Sinitsina/Nikita Katsalapov, akik egy Singin' in the Rain ritmustáncra és egy Einaudi/Dvorák, líraibb szabad programra futottak. Nekem tetszett a korcsolyázásuk, bár a szabad program kicsit talán unalmasabb koreográfia  - olyan lírai mű az, amire leginkább Papadakisék  futottak az elmúlt években. A pontjaik egyelőre elég alacsonyak voltak, legalábbis voltak hiányosságok benne, és összehasonlítva az Autumn Classic versennyel, még Gilleséknél is kevesebb pontot kaptak összességében. Az ezüstérmet a Hurtado/Khaliavin kettős szerezte a Hello Dolly RD-vel és a Puerta del Sol c. modern spanyol darabbal  - egyelőre ideiglenes kosztümben, mert az új kosztümjeik a moszkvai postán állnak vámkezelés alatt. Egyébként fel is tűnt, hogy elég puritánul néznek ki :D A bronzérmet McNamara/Carpenter szerezte, míg Popova/Mozgov lett a 4. akiknél a fiú ruhakelléke - más szerint a cipőfűzője - lelógott a cipőjére kb. a program felétől, ezért csoda volt, hogy a program végéig bírták esés nélkül, akkor viszont egyszerre estek el...ebből nagyobb baj is lehetett volna, különösen az emeléseknél.

Röviden ennyit a Nepela versenyről :) Közben eltelt már a Nebelhorn Trophy is, így arról is fogok majd írni, illetve már csak egyetlen állomása maradt a junior Grand Prix-nek, így az előző heti, 6. JGP-vel együtt fogok majd írni az utolsó versenyről is.

A Nepela Memorial teljes végeredménye elérhető itt.

Videók:

Nők: 1. Alexandra Trusova (RUS) SP/FS 2. Kaori Sakamoto (JPN) SP/FS 3. Hanul Kim (KOR) SP/FS

Férfiak: Dmitri Aliev (RUS) SP/FS 2. Matteo Rizzo (ITA) SP/FS 3. Deniss Vasiljevs (LAT) SP/FS

Jégtánc: 1. Sinitsina/Katsalapov (RUS) RD/FD 2. Hurtado/Khaliavin (ESP) RD/FD 3. McNamara/Carpenter (USA) RD/FD

*

~BB