US Classic International
Az US Classic Internationalt ezúttal is a nagyon magasan fekvő Salt Lake City városában rendezték meg, ami talán okozhatott gondot azoknak, akik nem ilyen körülémyek között edzenek és nem szokták meg ezt a magasságot.
A nők versenyében Satoko Miyahara győzött, aki a rövid program után nagy előnnyel vezetett, és így végül hiába futott gyengébb kűrt Young Younál, a rövid programból hozott előnye elég volt az aranyéremhez. Satoko rövid programja egy egyiptomi diszkó válogatás Benoit Richaud koreografálásában, ami őszintén szólva szerintem nem igazán a stílusa így első megnézés alapján. A program azonban még sokat változhat a szezon folyamán, úgyhogy kíváncsi leszek majd, milyen lesz. Egyébként magas pontokat kapott rá, mindenre 4-es szintet is. A kűrjét Lori Nichol koreografálta a Schindler Listája zenéjére, és szerintem egy elég szép programot készített neki, a koreográfia is jó és nem a legelcsépeltebb zenei részeket válogatták ki a filmből. A kosztüm hátán mintegy díszként megformált Dávid csillag azonban remélem le kerül majd róla...A kűrben egyébként jó pár ugrását hiányosnak minősítette a technikai panel. Satoko nemrég átköltözött Torontoba és most már Lee Barkellel készül, és terve a tripla Axel megtanulása is. Satokonak nagyon kicsik az ugrásai és sokszor hiányosak is - mint ezen a versenyen is kiderült - így egész nehezen tudom elképzelni, hogy látunk-e tőle majd tőle rendszeresen tiszta Tripla Axeleket.
Az ezüstéremes Young You lett, aki a Lombardia után egy héttel versenyzett újra. A rövid programjában jól hátracsúszott, miután a Tripla Axelből elesett és leszimplázta a Flipet is, úgyhogy olyan nagy hátrányba került, amit már nem tudott ledolgozni a kűrben sem, hiába futott bő tíz ponttal jobb programot Satokoénál. A kűrben ezúttal ellépéssel sikerült az Axel, és közte hét másik tripla is, úgyhogy ha majd tisztán meg tudja futni ezt a programot, akkor nagyobb versenyeken is beleszólhat majd az érmek sorsába. Ehhez persze a rövid programban is tisztán kell futnia, úgyhogy ott nagy rizikó a Tripla Axel.
A bronzérmes Amber Glenn lett az másik amerikai, a szeniorok előtt ezen a versenyen debütáló Ting Cui előtt. Amber programjaiból nem maradt meg nekem túl sok; két hasonló stílusú, vokális női énekű zenét választott, és ami megragadott, az az, hogy a rövid program egyelőre kidolgozottabbnak tűnik, a kűrt nézve olyan érzésem volt, mintha néha más zenére korcsolyázott volna, a lágy részeknél különösen sok volt az erőteljes mozdulatai.
You, Miyahara és Glenn a dobogón
forrás: Yonhap News
A férfiak versenyében a rövid programban még Vincent Zhou vezetett, bár nem sokkal volt lemaradva tőle Keiji Tanaka. Vincent Mumford & Sons dalra készített programját Shae-Lynn Bourne koreografálta, a kűrjét pedig Lori Nichol a Cloud Atlasra. Egyelőre mindkét program úgy tűnik, nemhogy kiemeli Vincent erősségeit, hanem inkább megmutatja benne a gyengéit. A rövid program egy nagyon ritmusos, gyors dal, de Vincent úgy tűnt mintha teljesen elkorcsolyázna mellette - ez egy olyan zene, amit nehéz interpretálni, még annak is kihívás akihez egyébként passzolna a zene.
Ami viszont sokkal jobb tetszett, az Keiji Tanaka Hip Hip Chin Chinje, és szerintem ha sikerül majd belerázódnia a programba akkor a szezon egyik meglepetés programja lehet. A japán mezőnyben egyébként is elég nagy harc lesz majd a 3. helyért, úgyhogy Keijinek szüksége lesz majd jó programokra és arra is, hogy stabilan megcsinálja az elemeit. Elsőre úgy tűnik, hogy a programokkal nem lesz baj. A 3. helyen Sota Yamamoto állt kissé lemaradva Tanaka és Zhou mögött. Sotáról mindig elmondom, hogy nagyon örülök már annak is, hogy egyáltalán láthatom korcsolyázni. Az egyik legígéretesebb fiatal japán férfi versenyző volt addig, amíg 2016-ban a junior VB előtt - amin nagy esélyes lett volna - kis híján derékba nem törte a karrierjét egy lábtörés, ami után nagyon hosszú ideig kérdéses volt, hogy folytatja-e egyáltalán a karrierjét, és aztán a szimpla ugrásoktól kellett újratanulnia mindent. Sota nemcsak technikailag kiváló, de nagyon szép, rendkívül zenei korcsolyázó is, úgyhogy amúgy is drukkolok neki mindig - de amennyi mindenen átment az elmúlt időszakban, azért még pluszban is drukkolok neki!
Hip Hip Chin Chin!
forrás: tumblr
A kűrben aztán rendesen dolgozott a technikai panel és Zhou ugrásából négyet is hiányosnak vettek, egyébként is megküzdött ezzel a futással Zhou. A rövid programjához hasonlóan ennél is azt láttam, hogy nem tudja előadni a zenét, nem voltak kimunkáltak, precízek a mozdulatai, csupán a kezével ad elő drámai mozdulatokat, mintha felszínes lenne az egész korcsolyázása - mély átélés nélkül. Pedig maga a zene nagyon szép! Emellett mintha a testtartása is romlott volna tavalyhoz képest, de lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nincsen még megfelelő állóképesség ilyenkor. Zhou tehát az elsőről a 3. helyre csúszott vissza, és ha a 4. helyen végzett Alexei Krasnozhonnak nem olyan katasztrofálisak a szintjei - csak V és 1-es forgások, 2-es szintű lépéssor! - akkor egész a 4. helyig csúszott volna le Zhou, tekintve hogy alig volt közte és Krasnozhon között különbség.
A versenyt Keiji nyerte, aki három négyfordulatost próbált meg a Sherlock Holmes kűrjében, ami szintén egy biztató program. Az ezüstéremet pedig Sota nyerte, egy, még kidolgozatlanabb és egyelőre elég üres kűrrel, de ő is három négyfordulatossal. A harc a 3. helyért tényleg nagy lesz majd Japánban!
Keiji Tanaka és Sota Yamamoto
forrás: figureskate5ch
A párosok versenyében - némi meglepetésre - Ashley Cain és Timothy Le Duc nyert Tarasova és Morozov előtt, miután az oroszok több hibát is csináltak a kűrben. A rövid programban is hátrányban voltak, például köszönhetően egy egy pontos levonásnak, amit azért kaptak, mert nem tudták tartani a ritmust a programban, és később fejezték azt be. A kűrjüket nem láttam - valahogy nem találtam rá Youtube-on - de a rövid programban is érezhető volt, hogy talán mintha őket tényleg befolyásolná a magaslati levegő, hiszen két hétten korábban a tesztversenyen sokkal jobban korcsolyáztak, itt pedig mintha kapkodták volna a levegőt. Egyébként a Ravel Boleroját mindig is nagyon kedveltem, és hozzájuk is illene szerintem ez, azonban elsősorban Evgenia piros egyberuhája elvesz a korcsolyázásuk élményéből. Ez egy olyan fenséges zene, valami hűvösebb szín - és szoknya - jobban illene talán hozzá.
A kínai páros, Peng/Jin szerezték a bronzérmet, akik a kűrben az ugrásokat hibáztak leginkább (leduplázott Salchow, hiba a kombinációban is).
A jégtáncosok versenyéből nem tudtam sokat megnézni sajnos, de Chock/Bates programjaira kíváncsi voltam. A ritmus tánc broadway-es dallamai Madison Chocknak nagyon testhezálló, a szabad táncukat - ami egy egyiptomi jellegű zene - pedig egyelőre még látnom kell többször is, mert az elején nem néz ki valami jónak, a végén azonban, elsősorban Madisonnek köszönhetően, már sokkal inkább tetszett. A program végén az emeléssel befejezett előadás különösen jó volt!
Az ezüstérmet Carreira/Ponomarenko, a bronzot pedig Soucisse/Firus szerezte meg.
Chock/Bates
forrás: youtube
A teljes végeredmény elérhető itt.
Videók:
Párosok: 1. Cain/Le Duc (USA) SP/FS 2. Tarasova/Morozov (RUS) SP/FS 3. Peng/Jin (CHN) SP/FS
Jégtánc:1. Chock/Bates (USA) RD/FD 2. Carreira/Ponomarenko (USA) RD/FD 3. Soucisse/Firus (CAN) RD/FD
Nepela Memorial
A Nepela Memorialra ezúttal elnéztem, miután idén
kivételesen nem esett egy hétvégére az Autumn Classic versennyel. A pálya
ezúttal plexi (műanyag) üveggel körbe volt kerítve és háló is volt rajta,
nyilván a hoki szezon már kezdetét vette. Ezt kicsit sajnáltam, mert mikor
tavaly ott voltam a junior Grand Prix versenyen, ezek nem voltak rajta, de
ettől függetlenül így is teljesen jól lehetett látni mindent. A bírók mögött
ültem általában, és leginkább a bal oldalt, hiszen a legtöbb korcsolyázó a
legnehezebb ugrásait azon az oldalon mutatta be (a többit általában a másik
oldalon, a bírók oldalán).
Inkább az általános benyomásaimról írnék most, mint hogy az
egyes programokat elemezzem. Élőben jobban átjönnek olyan dolgok, amik a
TV-ben/internetes streamen kevésbé. Ilyenek, mint például a programelrendezés,
a kompozíció, azonban belül hogy a versenyző mennyire fedi le a
korcsolyázásával a pályát, a sebesség, az egy-, és kétlábon korcsolyázás, az
élben korcsolyázás, a jégen levő lendület, hogy az előadást mennyire vetíti ki
a közönségre, az interpretáció, hogy csak párat említsek. Ugyanakkor azt is szépen
látni, hogy egy ugrás minősége milyen, mekkora távolságot fed le vele a
korcsolyázó, milyen magas az ugrás, stb.
A fiúk versenyében Dmitri Aliev a
Lombardia utáni ezüstérme után ezúttal nyerni tudott, miután a rövid programban
100 pont felett sikerült futnia, ezzel gyakorlatilag behozhatatlan előnyre tett
szert, miután 22 ponttal vezetett Vasiljevs és Samarin előtt. Dima 4Lz-3T
kombinációjáról felvételt is csináltam, de szabad szemmel is lehetett látni,
hogy nagyon sokat előforgat az ugrásból, és hiányos is volt az ugrása. Ettől
függetlenül szépen futott Aliev, és élőben is elmondható róla, hogy jó
korcsolyázótudása van, és jól is vetíti ki az előadását a közönségre. Szerintem
a világranglista pontgyűjtés mellett azért is indult két versenyen egymást követően,
hogy jobban belelendüljön a versenyzésbe, ami sikerült is neki. A rövid program
továbbra sem a kedvencem tőle, de ha valaki, akkor ő még elő tudja adni. A kűr
is elég elcsépelt zene - a Sound of Silence - ő mégis olyan, hogy ki tudja
korcsolyázni. A kűrt egyébként Matteo Rizzo nyerte, akinek a
flamencós kűrje továbbra sem át annyira...talán se a program nem flamencós, és
Matteonak sincs olyan karaktere, hogy ezt elő tudja adni. Tavaly kritizáltam
már, hogy rock zenei kűrjei voltak egymás után sorra, de egyelőre azok a
programok jobban álltak hozzá, mint ez a kűr.
A bronzérmes Deniss Vasiljevs lett, aki
ezen a versenyen mindenképpen a legjobb volt komponensekben. Egyébként pedig
technikailag sajnos tényleg azt kell mondjam, amit mindenki tud: hogy nem
fejlődik, ezúttal nem is láttunk tőle 4T próbálkozást sem, a rövid programban
pedig este a tripla Axelt. Bár a kűrben nagyon rákoncentrált az Axelekre, és
sikerültek is, de elkövette aztán azt a nagy hibát, hogy háromszor ugrotta meg
a Lutz-ot, így a legutolsó Lutza érvénytelen, 0 pontos elem lett. Egy dupla
Axelt, akár egy tripla Salcowot ugorva övé lehetett volna az
ezüstérem...Kedveletm Deniss korcsolyázását, mert tényleg nagyon jó
korcsolyázótudással, előadói készségekkel rendelkezik, látszik, hogy Lambiel
alatt ilyen téren sokat fejlődött, ugyanakkor stabil ugrások nélkül nem lehet
fejlődni ebben a mezőnyben.
Alexander Samarin lett
a 4., továbbra is azt gondolom róla, hogy a Blues For Klook egyáltalán nem neki
való zene, ezt egy olyas valakinek lehetne adni, aki szuperül kikorcsolyázza. Egyáltalán nem szabadna magasabb komponenseket kapnia, mint Rizzonak, vagy Vasiljevs-nek...
Samarin sajnos nem jól interpretál, nincs előadói készsége,
muzikalitása sem, és ez élőben is ugyanígy átjön, sőt. Talán még jobban. Ami még feltűnt nála, hogy rendkívül üresek a koreográfiai,
sokat korcsolyázik kétlábon, és a pálya egyik végéből a másikbe koszorúzik egy-egy
ugrás előtt. Nem túl jó látvány :(
Mitsuki Sumoto lett
az 5., aki utoljára épp itt Pozsonyban láttam bő egy éve a junior GP-n. Sokat
fejlődött, elsősorban lendületben, és nagyon szépen légiesen korcsolyázik.
Rizzo szelfizik Alievvel és Vasiljevs-szel
saját kép:)
A nők
versenyében Alexandra Trusova világcsúcs
pontszámot futott a kűrben, miután megugrotta a 4Lz-ot, a 4T-3T-t, és a 4T-t
szólóban is! Meg kell, hogy mondjam, hogy ezek ellenére nem volt bennem olyan
gondolat, hogy "wow! ez aztán egy csúcs program!", annak ellenére,
hogy a négyfordulatos Toe-Loopja valóban jelenleg valószínűleg a legjobb
négyfordulatos ugrás női versenyzőtől. Azt éreztem nála, hogy felmegy a jégre,
és ledarálja a programot, előadás, interpretálás, zenei nüanszok kifejezése
nélkül. Arról nem tehet, hogy a koreográfia is olyan, hogy vannak benne elemek
amik nem oda valóak, például a cantilever, ami például a zenei csúcson nézne ki
jól, de az is csak úgy volt a programban, random elemként. Természetesen
rengeteg átmenetet használ a programjában, ezek kapkodós összhatást adnak az
egész futásában. Szóval összességében az utolsó csoportban talán az ő futása kötött
le legkevésbé. A győzelme természetesen nem megkérdőjelezhető, de nekem nem az
ő programja volt azok között, amiket legjobban kedveltem.
Alexandra Trusova 4T-je majdnem a bírók előtt
forrás: tumblr
Az ezüstérmes Kaori Sakamoto lett, akinek
csak a Matrix kűrjét láttam élőben (a női rövid programokat sajnos nem láttam).
A Matrix program egy közönség kedvenc darab lehet, igazi karakter program, ami
egyelőre még sok üresebb részt tartalmaz, de a kidolgozatlanabb koreográfia
ilyen korán a szezonban még normális. A tavalyi kűrje is csak a szezon második
felére kezdett beérni amúgy. Egyébként nála fantasztikus látni a lendületét a
jégen, olyan sebességben is korcsolyázik, hogy egy-két koszorúból szinte a
pálya másik felén van, ezt öröm nézni. Egyébként komponensekben alig volt
különbség közte, és Trusova között, amivel nagyon nem tudok egyet érteni; a
japán bíró - már-már szokásosan - lepontozta a saját versenyzőjét a győztessel
szemben, Trusovának 9-et adott korcsolyázótudásra (!), minden egyébre is 8-at,
ami nem tükrözi a valóságot...
A bronzérmes a korei Hanul Kim lett, aki
egy nehézkes tavalyi szezon után szépen tért vissza ezzel a Miss Saigon kűrrel.
Ő is nagy ívekben, szépen gyorsan és lendületesen korcsolyázik, jó a
koreográfiája is. Az ugrásokkal volt némi gondja, de összességében jól futott ő
is.
Néhány ponttal lemaradva végzett mögötte a szenior
versenyeken debütáló olasz versenyző - aki egyébként még a junior GP-ken indul
idén - Lara Naki Gutmann. Azért se lehetett neki könnyű
versenyezni, hiszen a kűrje fél perccel hosszabb, mint a junior versenyeken és
van benne egy koreográfiai lépéssor is. Ennek ellenére a rövid programban a 3.
helyen állt, és a kűrben sem sokkal lemaradva lett 4. Nekem élőben ő nagyon
tetszett, egy rendkívül muzikális, szép korcsolyázáról van szó, aki csak 16
éves, és akiben nagyon sok a potenciál. Gyönyörűen kifejezte a zenét - amit
amúgy is kedvelek, The Mission c. zenére futott Ennio
Morriconétől -, nagyon jól használta a kifejezéshez az egész testét, különösen
a felsőtestét. Érdekes volt egyébként látni, hogy nem kell valakinek kiforrott,
sok éve szeniorban versenyző lánynak lenni ahhoz, hogy nagyon éretten
interpretáljon valaki, és elnézve őt hát nagy különbség volt e téren közte és
Trusova között. A kamerafelvételen sajnos nem sok jön át ebből, mert a Nepelán
mindig furcsa szögből, kissé fentről kameráznak...
A tavalyi szezonhoz képest tetszett Konstantinova is,
aki sokkal jobban használja a mozdulatait, mint tavaly. Az ugrásai a kűrben nem
voltak a helyén, de az is igaz, hogy egy nagyon csúnyát esett a bemelegítés
során, ami lehet, hogy kihatással volt a futására is.
Tetszett a Plushenko-tanítvány Ryabova is,
aki egyébként a kűrben 3. lett, ő is mindössze 16 éves, és biztos látjuk majd
sok versenyen, hiszen azeri színekben indul.
Ivett a 8. lett -
sajnos a rövid programban több hiba is volt (csak 2T-2T kombináció, hiányos
Lutz, 2-es forgás), és a kűrben is voltak hibák, különösen a program második
felében. De ez a Benoit-program szerintem jól áll neki, és pozitív lehet, hogy
megtartotta tavalyról. A lendületében jobbnak látom, mint amilyen volt kb.
másfél éve (mikor utoljára láttam őt élőben).
Trusova, Sakamoto és Hanul Kim a dobogón
forrás: twitter
A jégtánc mezőnyben kiemelkedett Victoria Sinitsina/Nikita Katsalapov, akik egy Singin' in the Rain ritmustáncra és egy Einaudi/Dvorák, líraibb szabad programra futottak. Nekem tetszett a korcsolyázásuk, bár a szabad program kicsit talán unalmasabb koreográfia - olyan lírai mű az, amire leginkább Papadakisék futottak az elmúlt években. A pontjaik egyelőre elég alacsonyak voltak, legalábbis voltak hiányosságok benne, és összehasonlítva az Autumn Classic versennyel, még Gilleséknél is kevesebb pontot kaptak összességében. Az ezüstérmet a Hurtado/Khaliavin kettős szerezte a Hello Dolly RD-vel és a Puerta del Sol c. modern spanyol darabbal - egyelőre ideiglenes kosztümben, mert az új kosztümjeik a moszkvai postán állnak vámkezelés alatt. Egyébként fel is tűnt, hogy elég puritánul néznek ki :D A bronzérmet McNamara/Carpenter szerezte, míg Popova/Mozgov lett a 4. akiknél a fiú ruhakelléke - más szerint a cipőfűzője - lelógott a cipőjére kb. a program felétől, ezért csoda volt, hogy a program végéig bírták esés nélkül, akkor viszont egyszerre estek el...ebből nagyobb baj is lehetett volna, különösen az emeléseknél.
Röviden ennyit a Nepela versenyről :) Közben eltelt már a Nebelhorn Trophy is, így arról is fogok majd írni, illetve már csak egyetlen állomása maradt a junior Grand Prix-nek, így az előző heti, 6. JGP-vel együtt fogok majd írni az utolsó versenyről is.
A Nepela Memorial teljes végeredménye elérhető itt.
Videók:
Jégtánc: 1. Sinitsina/Katsalapov (RUS) RD/FD 2. Hurtado/Khaliavin (ESP) RD/FD 3. McNamara/Carpenter (USA) RD/FD
*
~BB
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése