A héten elkezdődött a felnőttek Challenger sorozata, amelyből rögtön kettőt is rendeztek - a Lombardia Trophy-t Olaszországban, és az Autumn Classic Internationalt Kanadában. E közben junior verseny is volt, Cseljabinszkban, de arról majd egy külön - valószínűleg jövő heti - bejegyzésemben fogok írni.
Nem is tudtam mindent követni, ezúttal is voltak olyan versenyszámok amikből csak utólag tudtam megnézni egyes versenyzőket, vagy amire egyáltalán nem jutott időm (igen, ez a mostohagyermek jégtánc már megint :D).
Először essék szó a Lombardia Trophy-ról!
Lombardia Trophy
A Lombardia Trophy női versenyén a felnőttek között debütáló Anna Shcherbakova nyert, második Elizaveta Tuktamyseva lett és a harmadik a szintén szenior újonc You Young. Shcherbakova a rövid programban a 3. helyen állt, miután a tripla Loopját hiányosnak minősítette a panel és nem kapott kimagaslóan magas GOE-kat sem. Úgy gondolom, hogy nem volt ez egy rossz bemutatkozás a részéről a rövid programban. Bár nem igazán éreztem, hogy a zenét igazán ki tudja korcsolyázni és elő tudja adni, kicsit elkorcsolyázik mellette. Egyébként egy érdekes zeneválasztása van a programhoz, de ez olyan, amire szerintem egy idősebb, kiforrottabb korcsolyázó talán jobban tudna interpretálni. Szinte kísérteties zene, elég súlyos egy ilyen fiatal lánynak.
A kűrben aztán már jobban korcsolyázott, és sikerült is neki megugrania a 4Lz-ot, amiben az elmúlt versenyeken sokszor hibázott. Ez a program valahogy jobban összeállt szerintem mint a rövid program és jobban is áll neki. A 8-as komponenseket azonban magasnak érzem, ebben is élen járt amúgy az orosz bíró, Sviatoslav Babenko, akit már régen el is tiltottak egyszer. Első versenyen egyébként egy 64-es komponens kifejezetten jó és ez csak felfelé fog kúszni a szezonban, ha egyre jobban fogja futni a programot. Négy ponttal sikerült megnyernie a versenyt.
Az ezüstérmes Liza Tuktamysheva lett. Lizának sikerült három tripla Axelt megugrania a versenyen és általában elmondható volt az ugrásairól, hogy nagyon-nagyon jó minőségűek, amik nem mindig kapták meg a megfelelő GOE-t. A programjai viszont elég üreseek, és sajnos az sem segít neki a pontokban, hogy mindenki tudja, a koreográfia a rövid programhoz nem ahhoz a zenére készült. Emellett vélhetően nagyon sok koreográfiai elemet ki is vettek a programból...Ennek ellenére a szezon eleji 214 pont egy kifejezetten erős eredmény Lizától.
A bronzérmet az a koreai You Young nyerte, aki minden idők legfiatalabb nemzeti bajnoka, még Yuna Kimnél is fiatalabb volt, mikor 13 évesen nyert először. Most pedig 15 évesen eljött az ideje annak, hogy a felnőttek között bemutatkozzon. Már néhány hónapja nyári versenyeken lehetett látni, hogy be fogja hozni a tripla Axelt a versenyre, és az ugrást mind a rövid programban, mind a kűrben megpróbálta, a rövid programban egy kis ellépéssel sikerült is neki. Szerintem ő egy ígéretes versenyző, és kíváncsi vagyok rá, hogyan fog teljesíteni a szezonban.
A férfiaknál nagy előnnyel győzött Boyang Jin. Ő egy tipikusan az a versenyző, aki lassan szokott belelendülni a szezonba és az első versenyein kifejezetten gyengén szokott futni, ez itt most egyáltalán nem mutatkozott meg, és jó formában versenyzett. A rövid programban és a kűrben is kifogástalan négyfordulatos Lutz-ot ugrott, a kűrben egyébként lesz még egy 4S és két 4T is. Boyang kűrje, a "The Last Heartbeat" Benoit Richaud koreográfiája egy érdekes zeneválasztással; ezzel egy elég új stílust próbál ki Boyang, ami így elsőre biztatónak tűnik. A bírói panel össze-vissza pontozott egyébként, például a kombinációra a rövid programban +1-től +5-ig mindenfélét nyomtak, de az átmeneteire is 6,00-tól 8,75-ig kapott.
Az ezüstérmet Dmitrij Aliev nyerte, aki egyébként a kűrt picivel megnyerte Jin előtt, mégis húsz ponttal maradt el összesítésben a kínaitól. Aliev a Sound of Silence c. dalra futja a kűrjét, ami szerintem egy hozzá illő program lenne, de az utóbbi években nagyon elcsépelt és emiatt nem túl eredeti zeneválasztás ez sajnos. A kűrben megugrotta a 4Lz-ot, ami nagyobb GOE-t kapott, mint Boyangé, ami abszolút nem jó döntés, tekintve, hogy Aliev sokat lecsal az ugrás elejéből és Boyangé pedig kifogástalan technikájú, nagyon magas, könnyed jó leérkezéssel. Szóval voltak pontozásbeli problémák...
Matteo Rizzo lett a 3., aki egy sor rockzenei kűr után (Beatles, Rolling Stones, majd Queen) stílust váltott és egy flamenco zenére fut. Egyelőre még nem igazán jön át az előadás. Technika szempontjából új ugrást hoz be ő is, a 4Lo-t, amit vélhetően Torontoban is sokat edzett, mert a nyáron Ghislain Briandék edzették két héten át. Emellett lesz 4T-je is, amit tavaly már láthattunk tőle.
A nem dobogósok közül a nőknél Samodurova 6. lett, ő elég formán kívül van, nehezen mennek az ugrások és talán úgy néz ki, most esik át a pubertás koron...Wakaba Higuchi csak a 8. lett, neki a lépéssorai nagyon tetszenek a programjaiban, de sok minden másban hibázott. Nem tudom, milyen szezonja lesz, sajnos úgy tűnik, az egyetemei tanulmányai sok időt elvesznek a felkészüléséből.
A férfiaknál Lazukin nagyon gyengén futott, az a hír járja, hogy sérüléssel küszködik, de akkor az orosz tesztkorcsolyázás után nem kellett volna talán itt elindulnia...
Bónusz: Kazuki Tomono koreográfiája és nem szokványos zeneválasztása, a "The Hardest Button to Button" Jack White-tól. A zene nem felemeli, inkább elnyomja Kazuki korcsolyázását, de mindenesetre nem egy mindennapi választás!
Ami a jégtáncot illeti, nem volt sok időm nézni, Guignard/Fabbri szabad tánca azonban kifejezetten tetszett, lehet, hogy az egyik kedvencem lesz idén: David Bowie Space Oddity-je, amiért mindenféle plusz pont jár tőlem :)
Egyébként a pontozásról inkább nem mondok semmit, álljon itt egy kis sokatmondó statisztika a SkatingScores jóvoltából.
Videók:
A nők versenyét Rika Kihira nyerte meg, az ezüstérmes Evgenia Medvedeva és a bronzérmes Eunsoo Lim előtt. Rika egy kisebb sérüléssel bajlódott a verseny előtt egy héttel, ezért elővigyázatosságból a szóló 3Lz helyett 3Lo-t ugrott a rövid programban, a 3F-3T és a 3A mellett, ami egyébként olyan könnyed volt mintha dupla lett volna! Rika egy koreai jazzénekesnő "Breakfast in Baghdad" c. dalára futja a rövid programot, amit Shae-Lynn koreografált neki. Ez egy meglehetősen merész zeneválasztás; a dal stílusra bossa nova, de vannak benne arab vonások is, és elég együtemű. Szerintem nagy kihívás lesz ezt jól előadni a szezonban. Rika a kűrben az "International Angel of Peace" programjában két tripla Axelt is ugrott (az egyik hiányos volt), így a magasabb technikának köszönhetően tudott néhány ponttal nyerni Medvedeva előtt. A kűr még természetesen nem kiforrott így a szezon elején, amiben egyébként hét különböző (!) dalból vágtak össze. A koreográfia nem igazán koherens még, és bár vannak nagyon jó momentumok a programban, a különböző részek nem állnak még össze. Egyébként Rika korcsolyázótudása és átmenetei nagyon jók és szerintem azokban Medvedevánál is magasabb pontokat kaphatna.
Medvedeva mindössze négy nappal a tesztverseny után lépett jégre, és kifejezetten jól teljesített ezen a versenyen. Sokkal jobban futott, mint tavaly az Autumn Classic-on (érthető okokból valahol), de arra talán nem gondoltam, hogy a tesztverseny után ilyen jó futást láthatunk tőle. A rövid program szerintem már most nagyon jó, nagyon szépen kikorcsolyázza a zenét, tetszik, ahogy a program elején a lassúból épül felfelé a program. Jól megmutatja a program eleje a folyamatosan javuló korcsolyázótudását. A programot Averbukh, a lépéssort viszont Jeffrey Buttle koreografálta (lehet, hogy erről már szóltam az előző posztomban), és szerintem látszik is a két különböző stílus, mégis szép egységes koreográfiát alkot a kettő. Egyébként kifejezetten jól áll neki a nadrágos egybekosztüm is - ha valaki, akkor ő tudja hordani az ilyen viseletet.
A kűr sokkal jobb volt, mint a tesztversenyen, kevésbé volt üres mint néhány napja. A program tele van szép részletekkel, amiket Medvedeva nagyon szépen ki tud fejezni. Szerintem neki hatalmas jelenléte van a jégen, ez nemcsak egy éve van így amúgy - mindig is ilyen volt a jégen - de ahogy érik szezonról szezonra és fejlődik is a korcsolyázása, annál jobban át is jön a jégen. A programban a 3S-3Lo kombinációjában a Loopot hiányosnak vette a panel, és emellett a szóló Lutz-ot is, ami ráadásul élhibát is kapott. Kérdésesnek tartom, hogy a második Lutz-ot bent fogja-e hagyni a programban, mert állandó hiányos és élhibás ugrást nem fog tudni majd megengedni magának a szezon folyamán.
A bronzérmet Eunsoo Lim nyerte, aki egy elrontott rövid program után egy erős kűrt futott, és így sikerült helyeket javítania. A kűrje kifejezetten tetszik, ami a Sabrina, 1995-ös film zenéjére készült el és amit David Wilson koreografált neki. Ez egy sokkal inkább hozzá illő program, mint a tavalyi, Chicago kűrje, ami nem igazán volt való egy 15 éves lánynak...Szerintem nagyon szépen fejezi ki a zene karakterét, az apró részleteket benne, nagyon szép a testtartása, a mozdulatainak tisztasága, úgyhogy nem tudtam egyet érteni azokkal a kritikákkal, akik szerint nem adott jól elő, mert az arcával nem játszott eléggé. Az arc csak egy mód a kifejezésre, a test mozdulatok még inkább fontosabbak, és ebben Eunsoo kiváló volt (fordítva is igaz egeyébként, attól hogy valakinek erős arcmozdulatai vannak, önmagában még nem jelenti azt, hogy jó előadó).
Karen Chen lett a 4., aki hosszú kihagyás után először szerepelt versenyen. Karen a kedvenc amerikai versenyzőm, úgyhogy nagyon örülök, hogy újra láthatom! Nagyon szép korcsolyázó, kicsit a régi időkre emlékeztet a korcsolyázásra, a spiráljai, a gyönyörű hátrahajlós forgása a rövid program végén...remélem, hogy a hiányos ugrásain fog tudni javítani, mert nagyon jó lenne majd őt idén a legnagyobb versenyeken is látni majd és jó programokkal erre esélye is lesz majd az amerikai bajnokságon is jó eredményt elérnie. A kűr zenéjét különösen kedvelem, a Secret Garden dalai valahogy olyan jól korcsolyázható darabok.
A jégtáncban mindössze hatan indultak, és a papírformának megfelelően természetesen Gilles/Poirier fölényesen nyerte ezt a versenyt. A ritmus táncuk a Mack and Mabel, a szabad tánc pedig egy Joni Mitchell dal. Utóbbi nem szokványos választás - mint azt Piperéktől sokszor megszokhattuk már - bár szerintem egyelőre ez a programjuk nem közelíti meg a tavalyi Vincent programjukat. Az ezüstérmet az 5. helyről felkapaszkodó britek, Fear/Gibson nyerte, a bronzérmet pedig a franciák, Lauriault/Le Gac.
A végére hagytam a lényeget...*dobpergés*. A férfi versenyt!
Ez volt Yuzuru Hanyu első versenye idén, és tekintve, hogy idén elmaradt a szokásos nyílt edzése Torontoban, vártam a programjait - amit a rövid program előtt egy nappal tudtunk csak meg. Nem ért meglepetésként, hogy megtartotta tavalyról mindkét programját, az Otonalt és az Origin kűrt. Yuzuru tavaly mindössze négy versenyen indult el, és abból a Rostelecom Kupán sérült volt, így a kűrt csak háromszor tudta előadni viszonylag sérülés nélkül. A programoknak így nem volt kellő ideje kiforrni tavaly. Bár a rövid programja nagyon szépen sikerült az orosz GP-n, szerinte mindkét program csak 30%-os volt tavaly, ezért elmondása szerint azért tartotta meg őket, mert szeretné őket tökéletesíteni. Ismerve a perfekcionizmusát és hogy mennyire fontos neki ez a két program - különösen az Origin - a választása nem meglepő. Mindkét program nagyon-nagyon jó, amiben sok potenciál van még ezért én örülök neki, hogy megtartotta őket.
Yuzunak ez a verseny - tekintve, hogy ő is azok közé tartozik, akik lassan kezdik a szezont - kifejezetten jól sikerült. A 4S-t ugyan este a rövid programban, egyébként minden más rendkívül szépen sikerült és élete egyik leggyönyörűbb tripla Axelját itt ugrotta meg - twizzle be-, és kimenetelből, úgy, ahogy ezt az ugrást ebben a programban be szerette volna mutatni. Ha nem csupa +5 GOE ez, akkor semmi más se az, ez annyira hihetetlenül tökéletes, a legnagyobb minőségben (néhány bíró egyébként csak +4-et adott rá...)
Női dobogó: Tuktamysheva, Scherbakova és Young
forrás: newscom
A férfiaknál nagy előnnyel győzött Boyang Jin. Ő egy tipikusan az a versenyző, aki lassan szokott belelendülni a szezonba és az első versenyein kifejezetten gyengén szokott futni, ez itt most egyáltalán nem mutatkozott meg, és jó formában versenyzett. A rövid programban és a kűrben is kifogástalan négyfordulatos Lutz-ot ugrott, a kűrben egyébként lesz még egy 4S és két 4T is. Boyang kűrje, a "The Last Heartbeat" Benoit Richaud koreográfiája egy érdekes zeneválasztással; ezzel egy elég új stílust próbál ki Boyang, ami így elsőre biztatónak tűnik. A bírói panel össze-vissza pontozott egyébként, például a kombinációra a rövid programban +1-től +5-ig mindenfélét nyomtak, de az átmeneteire is 6,00-tól 8,75-ig kapott.
Az ezüstérmet Dmitrij Aliev nyerte, aki egyébként a kűrt picivel megnyerte Jin előtt, mégis húsz ponttal maradt el összesítésben a kínaitól. Aliev a Sound of Silence c. dalra futja a kűrjét, ami szerintem egy hozzá illő program lenne, de az utóbbi években nagyon elcsépelt és emiatt nem túl eredeti zeneválasztás ez sajnos. A kűrben megugrotta a 4Lz-ot, ami nagyobb GOE-t kapott, mint Boyangé, ami abszolút nem jó döntés, tekintve, hogy Aliev sokat lecsal az ugrás elejéből és Boyangé pedig kifogástalan technikájú, nagyon magas, könnyed jó leérkezéssel. Szóval voltak pontozásbeli problémák...
Matteo Rizzo lett a 3., aki egy sor rockzenei kűr után (Beatles, Rolling Stones, majd Queen) stílust váltott és egy flamenco zenére fut. Egyelőre még nem igazán jön át az előadás. Technika szempontjából új ugrást hoz be ő is, a 4Lo-t, amit vélhetően Torontoban is sokat edzett, mert a nyáron Ghislain Briandék edzették két héten át. Emellett lesz 4T-je is, amit tavaly már láthattunk tőle.
Boyang Jin 4Lz-a
forrás: tumblr
A nem dobogósok közül a nőknél Samodurova 6. lett, ő elég formán kívül van, nehezen mennek az ugrások és talán úgy néz ki, most esik át a pubertás koron...Wakaba Higuchi csak a 8. lett, neki a lépéssorai nagyon tetszenek a programjaiban, de sok minden másban hibázott. Nem tudom, milyen szezonja lesz, sajnos úgy tűnik, az egyetemei tanulmányai sok időt elvesznek a felkészüléséből.
A férfiaknál Lazukin nagyon gyengén futott, az a hír járja, hogy sérüléssel küszködik, de akkor az orosz tesztkorcsolyázás után nem kellett volna talán itt elindulnia...
Bónusz: Kazuki Tomono koreográfiája és nem szokványos zeneválasztása, a "The Hardest Button to Button" Jack White-tól. A zene nem felemeli, inkább elnyomja Kazuki korcsolyázását, de mindenesetre nem egy mindennapi választás!
Ami a jégtáncot illeti, nem volt sok időm nézni, Guignard/Fabbri szabad tánca azonban kifejezetten tetszett, lehet, hogy az egyik kedvencem lesz idén: David Bowie Space Oddity-je, amiért mindenféle plusz pont jár tőlem :)
Egyébként a pontozásról inkább nem mondok semmit, álljon itt egy kis sokatmondó statisztika a SkatingScores jóvoltából.
Videók:
- Nők: 1. Anna Shcherbakova SP/FS 2. Elizaveta Tuktamysheva SP/FS 3.Young You SP/FS
- Férfiak: 1. Boyang Jin SP/FS 2. Dmitrij Aliev SP/FS 3. Matteo Rizzo SP/FS
- Jégtánc: 1. Guignard/Fabbri RD/FD 2. Fournier-Beaudry/Sorensen RD/FD 3. Nazarova/Nikitin RD/FD
A teljes eredménylista itt nézhető meg.
Autumn Classic International
A nők versenyét Rika Kihira nyerte meg, az ezüstérmes Evgenia Medvedeva és a bronzérmes Eunsoo Lim előtt. Rika egy kisebb sérüléssel bajlódott a verseny előtt egy héttel, ezért elővigyázatosságból a szóló 3Lz helyett 3Lo-t ugrott a rövid programban, a 3F-3T és a 3A mellett, ami egyébként olyan könnyed volt mintha dupla lett volna! Rika egy koreai jazzénekesnő "Breakfast in Baghdad" c. dalára futja a rövid programot, amit Shae-Lynn koreografált neki. Ez egy meglehetősen merész zeneválasztás; a dal stílusra bossa nova, de vannak benne arab vonások is, és elég együtemű. Szerintem nagy kihívás lesz ezt jól előadni a szezonban. Rika a kűrben az "International Angel of Peace" programjában két tripla Axelt is ugrott (az egyik hiányos volt), így a magasabb technikának köszönhetően tudott néhány ponttal nyerni Medvedeva előtt. A kűr még természetesen nem kiforrott így a szezon elején, amiben egyébként hét különböző (!) dalból vágtak össze. A koreográfia nem igazán koherens még, és bár vannak nagyon jó momentumok a programban, a különböző részek nem állnak még össze. Egyébként Rika korcsolyázótudása és átmenetei nagyon jók és szerintem azokban Medvedevánál is magasabb pontokat kaphatna.
Rika Kihira tripla Axelje a rövid programban
forrás: tumblr
A kűr sokkal jobb volt, mint a tesztversenyen, kevésbé volt üres mint néhány napja. A program tele van szép részletekkel, amiket Medvedeva nagyon szépen ki tud fejezni. Szerintem neki hatalmas jelenléte van a jégen, ez nemcsak egy éve van így amúgy - mindig is ilyen volt a jégen - de ahogy érik szezonról szezonra és fejlődik is a korcsolyázása, annál jobban át is jön a jégen. A programban a 3S-3Lo kombinációjában a Loopot hiányosnak vette a panel, és emellett a szóló Lutz-ot is, ami ráadásul élhibát is kapott. Kérdésesnek tartom, hogy a második Lutz-ot bent fogja-e hagyni a programban, mert állandó hiányos és élhibás ugrást nem fog tudni majd megengedni magának a szezon folyamán.
Evgenia Medvedeva Muse rövid programja
forrás: twitter
Karen Chen lett a 4., aki hosszú kihagyás után először szerepelt versenyen. Karen a kedvenc amerikai versenyzőm, úgyhogy nagyon örülök, hogy újra láthatom! Nagyon szép korcsolyázó, kicsit a régi időkre emlékeztet a korcsolyázásra, a spiráljai, a gyönyörű hátrahajlós forgása a rövid program végén...remélem, hogy a hiányos ugrásain fog tudni javítani, mert nagyon jó lenne majd őt idén a legnagyobb versenyeken is látni majd és jó programokkal erre esélye is lesz majd az amerikai bajnokságon is jó eredményt elérnie. A kűr zenéjét különösen kedvelem, a Secret Garden dalai valahogy olyan jól korcsolyázható darabok.
A jégtáncban mindössze hatan indultak, és a papírformának megfelelően természetesen Gilles/Poirier fölényesen nyerte ezt a versenyt. A ritmus táncuk a Mack and Mabel, a szabad tánc pedig egy Joni Mitchell dal. Utóbbi nem szokványos választás - mint azt Piperéktől sokszor megszokhattuk már - bár szerintem egyelőre ez a programjuk nem közelíti meg a tavalyi Vincent programjukat. Az ezüstérmet az 5. helyről felkapaszkodó britek, Fear/Gibson nyerte, a bronzérmet pedig a franciák, Lauriault/Le Gac.
A végére hagytam a lényeget...*dobpergés*. A férfi versenyt!
Ez volt Yuzuru Hanyu első versenye idén, és tekintve, hogy idén elmaradt a szokásos nyílt edzése Torontoban, vártam a programjait - amit a rövid program előtt egy nappal tudtunk csak meg. Nem ért meglepetésként, hogy megtartotta tavalyról mindkét programját, az Otonalt és az Origin kűrt. Yuzuru tavaly mindössze négy versenyen indult el, és abból a Rostelecom Kupán sérült volt, így a kűrt csak háromszor tudta előadni viszonylag sérülés nélkül. A programoknak így nem volt kellő ideje kiforrni tavaly. Bár a rövid programja nagyon szépen sikerült az orosz GP-n, szerinte mindkét program csak 30%-os volt tavaly, ezért elmondása szerint azért tartotta meg őket, mert szeretné őket tökéletesíteni. Ismerve a perfekcionizmusát és hogy mennyire fontos neki ez a két program - különösen az Origin - a választása nem meglepő. Mindkét program nagyon-nagyon jó, amiben sok potenciál van még ezért én örülök neki, hogy megtartotta őket.
Yuzunak ez a verseny - tekintve, hogy ő is azok közé tartozik, akik lassan kezdik a szezont - kifejezetten jól sikerült. A 4S-t ugyan este a rövid programban, egyébként minden más rendkívül szépen sikerült és élete egyik leggyönyörűbb tripla Axelját itt ugrotta meg - twizzle be-, és kimenetelből, úgy, ahogy ezt az ugrást ebben a programban be szerette volna mutatni. Ha nem csupa +5 GOE ez, akkor semmi más se az, ez annyira hihetetlenül tökéletes, a legnagyobb minőségben (néhány bíró egyébként csak +4-et adott rá...)
Yuzuru twizzle-tripla Axel-twizzle a rövid programban
forrás: tumblr
A kűrben aztán ugrott egy 4Lo-t, egy 4S-t, két 4T-t és két 3A-t, ezekből az első kettő négyfordulatosból ellépett, egyébként minden más nagyon szépen sikerült neki. Gyönyörű forgások, lépéssor, összekötő elemek, minden nagyon magas minőségben. Messze ez volt a legerősebb kűrje így a szezon elején. Szerintem eddig ez volt a legjobban előadott Origin is, különösen ügyelt a kar-, és kézmozdulatokra, amit Orser is kiemelt, hogy azokon sokat dolgoztak - láthatóan jobb állóképessége volt itt mint például a VB-n Saitamában. Az apró részletek, mint például a hegedűjáték imitálása, vagy az íjhúr mozdulat nagyon szép pluszokat adtak a koreográfiához (az íjhúr utal Yuzu eredetére - innen is az Origin, azaz eredet szó - mert a Yuzuru név "feszesre "húzott íj" jelentéssel bír "yu" (megkötött) + "zuru" (íj) :).
A technikai panel azonban hiányosnak minősítette mind a két négyfordulatos Toe-loopját, valamint a 3A-3T kombinációban a Toe-loopot. Így a 4T-1Eu-3S először lehetett volna meg versenyen tisztán bármelyik versenyzőtől, a panel viszont elvette ezt a dicsőséget Yuzutól...Ez a pontozás teljesen megdöbbentő volt, Yuzuru sem értette a pontjait a kiss and cry-ban, és Orser állítólag nagyon mérges volt a kűrt követően.
Hozzáteszem, hogy a három ugrás közül egyik sem volt hiányos - azaz 90 fok feletti hiányú -, ha valamelyik ugrását annak lehetett volna venni, talán csak a négyfordulatos Salchow kaphatott volna levonást. Rengeteg szurkoló által készített videófelvétel is van a versenyről, például egy közeli, jó szögből készített videó, ami alapján látszik, hogy tökéletesen tiszta volt a 4T-1Eu-3S. Nem gondolom, hogy a technikai panel egyszerűen nem látta jól az ugrást, de ha kérdéses is, akkor is a korcsolyázó javára kellene értékelni, nem pedig ellene.
Sokszor írok arról, hogy a hiányos ugrások következetlen pontozása sok gondot okoz ebben a sportban, hiszen ha egy panel hiányosnak vesz egy ugrást, másét pedig nem, az következetlen bíráskodáshoz vezet, eredményeket változtat meg, érmek sorsáról dönthet. De az, hogy tiszta ugrásokat minősítenek hiányosnak, és egyből hármat, az tényleg valami új mélységekbe röpíti a pontozást...
Hiába mondják azt, hogy minek számít, hiszen megnyerte a versenyt, és különben is ez csak egy kis verseny? Ez nem így van. Minden versenyen számít, ki hogy pontoz; az igazságtalan pontozás az mindenhol igazságtalan és arra kellene törekedni, hogy korrekt pontozás legyen mindenhol, mindegy, hogy VB-ről beszélünk vagy egy Challenger versenyről. Most sokkal kisebb pontról kell majd a GP szezonban feljebb kapaszkodnia Yuzunak, és az is lehet, hogy más panel is könnyebben húzza majd be a hiányos ugrást nála, mint eddig tették. Lehet, hogy majd a VB-n fut tisztán, aztán az ottani panel majd hiányosnak lát valahogy pár ugrást, ami a VB címébe is kerülhet majd.
Az Autumn Classic-on a technikai panel egyébként - sok év után először - csakis észak-amerikaiakból áll, nem vártam így túl sokat tőlük, de azért a munkájuk mégiscsak igen meglepő volt. Yuzurut egyébként is rendre alacsonyabban pontozzák a kanadai versenyeken, és ez még onnan ered, hogy sokszor került össze Patrick Channel anno - főleg a Skate Canadán - amikor a pontjait lent kellett tartani a hazai versenyző "védelme" érdekében. Azóta sem bánnak vele jól, hiába kétszeres olimpiai bajnok. Nem kell több pontot kapnia, mint amennyit megérdemel, de hogy a korrekt pontoktat megadják neki, az a minimum.
Ez arculcsapása egyébként az edzői csapatának is, Brian Orsernek és az ugróedző Ghislain Briand-nek is, hiszen ezzel az ő munkájukat is minősítik. A 180 pontos kűr helyet 190 feletti pontot kaphatott volna, a kommentátor, Duhamel is kiemelte, meglesz-e a 300 pont (279 lett helyette)...
Yuzuru életében először kritizálta - diplomatikusan, de nyíltan - a pontokat, azt mondta, hogy úgy gondolja, a Toe-loopok rendben voltak. És utalást tett arra, hogy nem szeretné azt hallani sokaktól, hogy neki annyi, vége. Ami azért elég erős nyilatkozat! Egyébként először beszélt a terveiről, kilátásba helyezte, hogy ha fenn tudja tartani ezt a formáját, szeretne a pekingi olimpián is részt venni. Idén pedig továbbra is edzi a négyfordulatos Axelt, amit hámmal már megugrott, mind a négy és fél fordulat sikerült már, de az érkezést kell még edzenie. A rotációs sebesség gyorsítása érdekében emiatt az ötfordulatos Toe-loopot és Salchow-ot (!) is edzi hámban, a Toe-Loop másodjára sikerült is neki egyébként! Idén amúgy a Lutz-ot is vissza szeretné hozni, amit vagy a GP szezonban, vagy utána láthatunk majd tőle, és a kűrben majd öt négyfordulatost is tervez. A legújabb nyilatkozatában azt mondja, hogy nincs más választása, mint emelni a bázispontszámát, mert bár neki a minőség (a GOE) számít leginkább, de vannak határai annak - emberek pontozzák azokat, úgyhogy nehezebb ugrásokat kell csinálni. Sokatmondó ez és egybecseng azzal, amit korábban írtam: ha nem pontozzák rendesen a minőséget, és már eltűnik a különbség a gyengébb és a jó közötti minőségnek akkor nincs más hátra, mint a bázispontszámot növelni, az az egyetlen kiút. Ezt az egészet annak lehet köszönni, ahogy pontoznak jelenleg...
A komponensekben egyébként, vélhetően az új szabályok alkalmazása miatt, ami szerint "súlyos hibák" esetén maximum 8.75 lehet az előadás és interpretáció, kapott összesen 89 pontot Yuzu. Hozzáteszem, hogy nem részletezi az új szabály, pontosan, taxatíve mi minősül súlyos hibának, így kérdéses, hogy a két ellépést vették-e annak, és ha igen, másoknál is ilyen szigorúan fogják majd ezt alkalmazni (vagy csak Yuzunak jár ki ez...?).
Egyelőre megtartom a bővebb véleményemet a nagyon is furcsa pontozás miatti további okok fejtegetésével kapcsolatosan; elsősorban kíváncsi leszek arra most, hogyan pontozzák majd őt a Skate Canadán és a GP szezonban.
Yuzuru Ina Bauerje a kűrben
forrás: tumblr
Az ezüstérmes Kevin Aymoz lett. Kevin kűrje kicsit utánzata a tavalyinak, de egyelőre nem az a szint, mint az In This Shirt volt, ami a tavalyi Autumn Classicon is már jobb volt, mint ez a program. Előadásban és interpretációban szépen korcsolyázott, bár hozzáteszem, van a korcsolyázásában egy kis hanyagság, nem minden mozdulata finoman kidolgozott, úgyhogy ebben mindenképpen van mit fejlődnie. Az átmenetei minősége, nehézsége sem az a szint, mint egy Yuzurué például, és bár tényleg sokszor kevesebbet kapott második pontszámban tavaly, itt most kicsit átestek a ló túlsó oldalára. Az eredmény 1. hely komponensekben, 89+ pont, és a rövid programban is 44-et kapott. (És ez csak egy személyes megjegyzés, de a türkiz-bordó felsője, hozzá a festett szőke haj az eléggé zavaró látvány. Kevin, bárcsak lecserélnéd majd azt a topot!).
A bronzérmes Keegan Messing lett, aki Ed Sheeran Perfect c. dalára korcsolyázza idén a rövid programot, ez volt az esküvőjén az egyik dal, úgyhogy nem hiába a választás :) Keegan bár remek Chaplin volt, mégis jó látni tőle egy más fajta kűrt, ezúttal a Guns 'n' Roses November Rain zenéjét választotta. Keegan egyébként szintén edzi a négyfordulatos Lutz-ot, amit a kűrben meg is próbált, de nem sikerült neki.
A tavalyi ezüstérmes Junhwan Cha lett a 4. Nekem nagyon tetszik az új kűrje, a "The Fire Within "(Shae-Lynn koreográfia), és Jun rendkívüli muzikalitását jól meg tudja mutatni ebben a programban is. Az ugrásai közül sajnos sok a hiányos, ezzel kis kora óta küzd, de a folyamatos sérülései és cipő problémái talán még inkább kihozzák ezeket a hibáit. Remélem, hogy tud ezekben fejlődni majd. Ehhez első körben talán az kellene idén, hogy ne küldje el a koreai szövetség túl sok versenyre, ami fokozza a sérülés veszélyét, a hamarabbi kifáradást (mint ahogy azt tavaly láthattuk nála).
Röviden ennyi az Autumn Classic-ról, ami hozott sok jó programot, de sajnos a pontozás miatt bosszankodást is.
Röviden ennyi az Autumn Classic-ról, ami hozott sok jó programot, de sajnos a pontozás miatt bosszankodást is.
Férfi dobogó az Autumn Classic-en, Kevin Aymoz, Yuzuru Hanyu és Keegan Messing
forrás: Edea
Videók:
- Nők: Rika Kihira SP/FS, Evgenia Medvedeva SP/FS, Eunsoo Lim SP/FS
- Férfiak: Yuzuru Hanyu SP/FS, Kevin Aymoz SP/FS, Keegan Messing SP/FS
- Jégtánc: Gilles Poirier RD/FD, Fear/Gibson RD/FD, Lauriault/ Le Gac RD/FD
A teljes eredménylista itt megtekinthető.
Jövő héten a Nepela Memorial-ról és az US Classic International Challenger versenyekről fogok írni. Ha lesz időm, akkor a junior GP két állomásáról - Cseljanbinszkról és Gdansk-ról - is írok majd. A Nepelát élőben fogom nézni a helyszínen, ezért a többi versenyre kevesebb időm fog majd jutni.
*
~~ BlackBlades
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése