XXIV. Téli Olimpiai Játékok - Jégtánc

Nagyon kevés időm van írni a jégtánc versenyről, aminek ma reggel lett vége, és máris nyakunkon a női verseny, amit ráadásul a világsajtót bejárt doppingbotrány előzött meg. Ezért egy rövid kis összefoglalót írnék csak a jégtáncról, ami egyébként az általam legkevésbé követett - és a bonyolult szabályrendszere miatt legkevésbé értett - része a sportágnak, de azért a szubjektív benyomásaimról írnék egy kicsit.

A várakozásoknak megfelelően Papadakis/Cizeron nyerte meg az aranyérmet, Sinitsina/Katsalapov nem tudott beleszólni az aranyéremért folytatott küzdelembe, a bronzérmet pedig természetesen egy amerikai pár, Hubbell/Donohue nyerte meg. Szombaton legalább emberi időben rendezték meg a ritmus táncokat, amiket tudtam követni, ez aztán nem igazán volt elmondható a szabad táncokról, amiket ma éjjel, kora reggel tartottak meg, így csak a verseny végét tudtam megnézni.

A ritmus táncok jobban tetszettek összességében: Papadakisék feszes, jól kikorcsolyázott John Legend RD-je világcsúcs pontszámot ért, őket követte Sinitsina/Katsalapov egy szintén jól megfutott RD-vel, majd Hubbell/Donohue Janet Jackson programja, ami nekem nagyon tetszett, ez hozzájuk illő, remek program. Chock/Bates állt a 4. helyen a Billie Eilish ritmus táncukkal, akik veszítettek szinteket, és komponensekben is alulmaradtak a Top 3-hoz képest. Náluk jobban tetszett Stepanova/Bukin Backstreet boys RD-je, amit viszont Chockék mögé soroltak a bírók. Guignard/Fabbri Michael Jackson RD-je tetszett még igazán, akik nemcsak technikásak, hanem jól is adták elő ezt a kreatív programot, és úgy éreztem, hogy kicsit alulpontozták őket.

A szabad tánc némileg unalmasabb volt: a Top 4-ben változás nem történt, itt a dobogósok mind líraibb programokkal készültek, s bár technikailag alig van különbség a top párok között, Papadakisék kivitelezésben, komponensekben a mezőny fölött állnak, amit jól lehetett látni az FD-ben is. Chockékat korcsolyázótudásban, összekötő elemekben gyengébbnek tartom, mint a Top 3-at, bár az űrbéli szerelmesek találkozás programjuk legalább mindenképp emlékezetesebb a top párokénál. Hubbellékhez a lírai stílus kevésbé áll közel, mégis technikailag nagyon jól kikorcsolyázott programot láthattunk tőlük, bár kaptak egy pont levonást túl hosszan kitartott emelés miatt. Guignard/Fabbri feljöttek az 5. helyre az Atonement FD-vel, míg Stepanováék a koreográfiai csúszós mozdulatukat rontották el, mert Stepanova kicsit kicsúszott belőle, amivel összességében egy hellyel hátrébb kerültek (6. helyen végeztek). Gilles/Poirier is egy elég rondán kivitelezett curve liftben hibáztak és összességében a Long and Winding Road FD-jük elmaradt attól a különlegesebb stílustól, amit tőlük megszokhattunk az elmúlt években. Ők végül a 7. helyen végeztek. Az egyik kedvencem Smart/Diaz Zorro FD-je volt a mai nap, akik a 8. helyen végeztek.

Papadakiséknak sikerült az, ami négy éve nem: a hőn áhított aranyéremmel lett teljes az éremkollekciójuk

forrás: tumblr

Az aranyérmet tehát a franciák vitték el, akik igen régóta vártak a legfényesebb olimpiai éremre. 4 éve kétszeres világ-, és háromszoros Európa bajnokként kis híján nem sikerült nekik az aranyérem a ritmus táncban elszenvedett ruha malőr miatt - akkor összességében a kanadaiak jobbak voltak, így a franciáknak négy évet kellett várniuk arra, hogy ismét megküzdjenek az aranyéremért. Egy versenyt, a 2020-as Európa-bajnokságot leszámítva mindent megnyertek ebben az olimpiai ciklusban, és most versenyeztek először a két évvel ezelőtti legyőzőjükkel, a Sinitsina/Katsalapov kettőssel szemben. Nem hagytak semmi kétséget afelől, hogy az aranyérem az övék legyen, és ezúttal megérdemelten az ő nyakukba került a legfényesebb érem, úgy is, hogy talán az idei szabad táncuk nem a legemlékezetesebb programjaik közül való. 

A ritmus tánc az M4 Sport oldalán itt található meg, a szabad tánc itt.

A teljes végeredmény elérhető itt.

Balról jobbra Sinitsina/Katsalapov, Papadakis/Cizeron és Hubbell/Donohue az éremátadó ünnepségen

forrás: gettyimages

Európa Bajnokság 2022

A hétvégi tallinni Európa-bajnokság volt az utolsó nagy verseny az olimpia előtt az európai indulóknak, akiknek a nagy része ki is használta a lehetőséget és indultak a versenyen (ahogy említettem, Papadakisék a Covid-veszély és utazás miatt nem mentek el erre a versenyre, Rizzo esetében kiderült, hogy az utolsó pillanatban korcsolyacipő-problémái akadtak, Kolyada pedig kisebb sérüléssel bajlódik).

A versenyről összességében elmondható, hogy taroltak az oroszok, akik ezúttal 9 érmet hoztak el a 12-ből. 

A párosok versenyében nem igazán volt vitás, hogy a három orosz top pár áll majd dobogóra, a kérdés inkább az volt, hogy milyen sorrendben. Nos, a Mishina/Galliamov kettős újabb két kiegyensúlyozott, szinte tökéletes futással a rövid programot és a kűrt is megnyerte, így nemcsak az aranyat szerezték meg, hanem azt világcsúccsal is tették (82.36 a rövid programban, 157.46 kűr pontszám és 239.82 összpontszám). A kűrt az ARD1 német csatornán néztem, Aljona Savchenko kommentálásában, amit egyébként nagyon érdekes volt hallgatni, és egyetértettem vele abban, hogy Mishináéknak valami frissebb, üdébb programot lehetett volna adni idén (ez elsősorban a rövid programra vonatkozott, de szerintem helytálló a kűrre is). A Sviridov-kűr igazán régies, nosztalgikus hangulatot kelt, s bár lehet, hogy a Time, Forward! c. dal a jövőről és a fiatalokról szólt akkor, a '60-as években, ezt a mai generációra kicsit elavult választásnak érzem. Mondom én, aki nagyon kedveli a 1960-as évek zenéjét, de korcsolyában mégis más a hatás. Mishináék a technikai kivitelezésben szinte tökéletesek voltak, de hozzá kell tennem, Mishina a 3S-eu-3S-ben az első tripla Salchow-ból ezúttal még láthatóbban rossz irányban érkezett, majd egy hármasfordulattal fordult rá a második 3S-ra, mégis két bírót leszámítva +GOE-t adtak erre az elemre...ami nagyon túlzás.

Mishina/Galliamov kiegyensúlyozottsága egyre emelkedő pontokat ér, ezúttal már világcsúcsokat is döntögettek

forrás: ISU

Az ezüstérmet ezúttal Tarasova/Morozov szerezte meg, két majdnem hibátlan programmal. Ami azért is érdekes, mert egy nagyon szépen, szinkronban korcsolyázó páros, akik a minőségi elemeiket kimagasló minőségben tudják bemutatni, viszont náluk mindig akad 1-2 nagyobb hiba, ami megakadályozza őket abban, hogy nyerjenek. Itt nem lettek sokkal lemaradva Mishináéktól, miután a rövid programban hibátlanul futottak, a kűrben pedig csak Tarasova lépett el egy kicsit a 3S-ből. Egyébként ők is világcsúcs összpontszámot kaptak, mielőtt Mishináék percekkel később nem döntötték meg ezt a csúcsot - egyébként Tarasováék kapták komponensekben a legmagasabb pontokat a kűrben, amit meg is érdemeltek. Savchenko nem volt elájulva attól, hogy Tarasováék ugyanazt a zenét választották a kűrjükre (Lighthouse), mint amire ő is korcsolyázott még a 2016/17-es szezonban.

Boikova/Kozlovskii szerezte meg a bronzérmet egy erős kűrrel, ami szezonbeli legjobbjuk lett - de nem egyéni legjobb, mert attól 2 ponttal lemaradtak -, viszont Boikova leduplázta a tervezett tripla Salchow-ot a rövid programban, ezért a kb. 5-6 pontos hátrányt nem tudták már behozni a kűrben, így végül a 3. helyen végeztek. Nekem egyébként nagyon tetszettek ezúttal is, több karaktert látok bennük, mint Mishináékban.

Márk és Ioulia az eddigi legjobb EB-helyezésükkel a 6-ok lettek, néhány ponttal elmaradva az egyéni legjobbjuktól, ami egy nagyon jó eredmény. Ezúttal is az ugrásokkal voltak problémák, ezúttal mindhárom ugráselemben sok pontot veszítettek. Remélem, hogy az olimpiára ezek jobban fognak menni. A másik magyar kettős, Marija Pavlova és Nagy Balázs szintén a remek 11. helyen végeztek. Ahhoz képest, hogy az első nagy versenyükön vannak túl, ez nagyon jó eredmény. A kűrben például csak a kidobós Flipből rontottak nagyobbat. Igaz, hogy sok elemre nem kapták meg a legjobb szinteket, ezeken lehet javítani, és a későbbiekben nyilván emelkednek majd a komponenseik is, mindenesetre ígéretes párosnak látszanak.

*

A férfiak versenye tetszett a leginkább, talán azért mert itt eléggé kiszámíthatatlan volt előre megjósolni, ki is lesz majd a dobogón, és voltak is jelentős változások a rövid program és kűr között. A rövid programban némi meglepetésre remekelt mind a három orosz, és fej-fej mellett álltak 99 ponttal, 1. Mozalev 2. Kondratiuk 3. Semenenko volt a sorrend. Azért gondolom, hogy némi meglepetésre, mert az orosz fiúk elég kiszámíthatatlanok szoktak lenni és általában nincs olyan, hogy tisztán fut mindegyik. A 4. helyen Morisi Kvitelashvili állt, akinek a tripla Axelje hiányos volt, 5. helyre került Daniel Grassl, akinek a Lutz-ait (a szóló 4Lz-ot és a kombinációban levő 3Lz-ot is) kérdéses élűnek jelölte a panel, a kivitelezési pontszámai és a komponensei pedig alulmaradtak a Top 3-mal szemben, ami szerintem korrekt volt, mert nem korcsolyázik olyan minőségben, mint a többiek. A 6. helyen Deniss Vasiljevs állt, akinek ugyan nem volt quadja a rövid programban, de azzal, hogy mindenre 4-es szintet kapott, a legmagasabb komponenseket, és nagyon magas kivitelezési pontokat a szuper lépéssorára, alig lemaradva Grassl mögé került be. 

Andrei Mozalev vezetett a rövid programot követően

forrás: tumblr

A kűrben aztán fordult kicsit a kocka: Kondratiuk futott a legtisztábban a Jézus Krisztus Szupersztár c. rock operára, meg is ugrotta a három négyfordulatos ugrását, bár az elemei nem a legjobb minőségűek, de a magas technikai pontszámának és az egyébként kicsit túlzóan magas, 90 pontos komponenseknek köszönhetően nyert. Mozalev és Semenenko leszorultak a dobogóról. Semenenko több hibát is elkövetett, az egyik nagyobb, hogy leduplázta a négyfordulatos Salchow-ot, egy 4T-ből majdnem elesett és volt egy negyed hiányos 3A-ja is. Ő nem túl szépen, előrehajolva érkezik az ugrásokba, az utóbbi időben nincs olyan jó formában, mint korábban. Az ősszel sérüléssel küzdött, lehet, hogy most is hátráltatja valami. Mozalev összességében tetszett nekem, elég jó korcsolyázótudása van, átmenetei, befejezett mozdulatai, interpretációs készsége. Számolni viszont még kevésbé tud: letriplázta a tervezett 4S-t, ezért a második 3S-t érvénytelenítették, ezzel pedig kb. annyi pontot veszített, mint amennyivel talán dobogós lehetett volna. A kűrben ugyanis 1 fajta négyfordulatost és 1 fajta triplát lehet ismételni, Mozalevnek tehát volt két 4T-ja, és két 3A-je eredetileg, emellett egy 3S-ja. Ezért fel kellett volna készülnie arra, ha a 4S-ből tripla lesz véletlenül, akkor át kell rendezni a programot. Ami természetesen nagyon nehéz, mégis muszáj ilyenkor a versenyzőknek gondolkodniuk. Én az egyik 3A helyett megpróbáltam volna egy 4S-t még egyszer, és akkor a probléma megoldódott volna.

Az orosz olimpiai keret nincs még kihirdetve, de ha választani kellene, én Mozalevet küldeném az olimpiára: a nemzeti bajnokságban 3. lett, megelőzve Semenenkot, s bár itt nem állt fel a dobogóra, Semenenko itt is mögötte végzett. Úgy látom, hogy Mozalev jobb formában van. Persze lehet, hogy a sportdiplomácia erősebb lesz, és inkább a Mishin-tanítvány Semenenko megy majd az olimpiára (főleg úgy, hogy a női verseny után elszálltak azok a minimális esélyek is arra, hogy Tuktamysheva kijusson az olimpiára).

Az ezüstérmes Daniel Grassl lett, akinek ugyan van több nehéz négyfordulatosa, de nem igazán a tiszta technikájáról híres. A 4Lz, 4F is megvolt és a 4Lo-eu-3S-t biztos nem ugrotta rajta kívül más felnőtt versenyen, emellett alapvetően egy viszonylag tiszta programot futott, viszont nem magas kivitelezési technikával és alacsonyabb komponensekkel a többiekhez képest.

A bronzérmet Vasiljevs szerezte meg, aki az első lett versenyző, aki EB-n dobogóra tudott állni. Deniss szerintem élete kűrjét futotta, nemcsak tiszta 4S-el (amit a technikai panel negyedhiányosnak minősített, nem teljesen értettem, hogy miért, főleg amikor másnál nem voltak ilyen szigorúak!), és minden más tripla ugrás szépen sikerült, közte kimagasló forgásokkal, lépéssorral. Nagyon szépen adta elő Prokofjev Rómeó és Júliájára a programot, és interpretációs képessége a legjobb volt ezen a versenyen. Úgy tűnt, hogy a kűr alatt Deniss sport pszichológiai kifejezéssel élve benne volt a zónában, azaz flow-élménye volt, olyan szinten elmerült benne, élvezte amit csinál, hogy az ember miközben nézte, kétsége sem volt afelől, hogy minden a helyén lesz ebben a futásban. Ez egy elég ritka jelenség a sportban, így műkorcsolyában is, de szerintem ennek voltunk szemtanúi Deniss futása közben. Stephane Lambiel egyébként állítólag azt mondta a kűr után valakinek, hogy ha Deniss korcsolyázó, mindenki más bohóc volt ezen a versenyen - ami persze nagyon sarkos kifejezése annak, hogy ő nem foglalkozik a quad-érával, és a lényeg, az magán a korcsolyázáson és annak művészeti önkifejezésén van.

Balról jobbra: Daniel Grassl, Mark Kondratiuk és Deniss Vasiljevs is először állhatott Európa-bajnoki dobogóra

forrás: tumblr

*

A jégtáncosok versenyében nem volt meglepetés, Sinitsina/Katsalapov megvédték az aranyérmüket, Stepanova/Bukin lett az ezüstérmes és Guignard/Fabbri lettek a bronzérmesek. Nekem tetszettek Stepanováék, jobban mint Sinitsináék, de a bebetonozott hierarchiának köszönhetően itt sem volt esélyük arra, hogy tiszta futások esetén legyőzzék Sinitsináékat. Egyébként Sinitsináék meglepő módon nem kaptak annyira magas pontokat, amivel Papadakisék idei pontjait elérték volna, pedig EB révén simán meg lehetett volna kicsit jobban "nyomni" a pontjaikat. Ez pedig egy jelzés az olimpiára nézve is.

A spanyol háziversenyben 4. lett Smart/Diaz és 6. Hurtado/Khaliavin, így eldőlt, hogy Smarték indulhatnak az olimpián, és majd utána a világbajnokságon is. Kíváncsi leszek, hogy a könnyen befogadható, az európai közönségnek tetsző Zorro szabad táncuk a kínai közönség előtt is olyan sikeres lesz-e. Davis/Smolkin első EB-jükön a 7. helyen végeztek. Nem kapták meg azokat a pontokat, amiket a varsói Challenger-versenyen (ahol nagy túlpontozások voltak), de ez így is egy erős bemutatkozás volt. Szerintem a Moulin Rouge nagyon rizikós választás amúgy nekik, amit egyébként Gleb Smolkin jobban adott elő mint Diana. Magyar részről Ignateva/Szemko a 18. helyen mutatkozott be. A ritmustáncban kaptak egy pont levonást tempóhibára, ami elég ritkán szokott előfordulni a szezon ezen részében (inkább korábban szoktak kijönni a hibák, hogy aztán a nagy versenyekre kijavítsák azokat).

Sinitsina/Katsalapov megvédték EB-aranyérmüket

forrás: tumblr

*

A nők versenyét nem meglepetésre az oroszok tarolták és Kamila Valieva természetesen megnyerte az aranyérmet. Valieva a rövid programjára világcsúcs pontszámot kapott (90.45), bár hozzáteszem, én nem látom azt az 5 pont különbséget a között amit tőle vs amit Kostornaiától láttunk a 2019-es GP Döntőn, szintén 3A-val, és nem kevésbé rosszabb kivitelezéssel, öt komponensekkel. A kűrben már voltak hibái, nem sikerült a 3A, elesett belőle és ezúttal a 4T-eu-3S-ból sem volt olyan érkezése az első elem után, amiből ellépés nélkül tudta volna rátenni a 3S-t, ezért a Salchow érvénytelen elem lett. A programról már sokszor elmondtam a véleményem, de szerintem hibákkal még inkább átjön az, hogy ez egy elsietett, rohanós kűr, amikor a Bolero lényege pont az lenne a témájának megfelelően, hogy lassúból építkezik felfelé, mint egy csábítás...De mindegy is, ugye, hiszen úgyis megkapja rá a bőven 9, sőt néhol maximális 10 komponenseket.

Valieva világcsúcs pontszámot kapott a rövid programjára

forrás: tumblr

Anna Shcherbakova lett a 2., aki a rövid programot elrontotta és a hiányos (de nem annak vett) 3Lz-ból elesett és rá sem tette a kombinációt. Ennek ellenére 69 pontot kapott, 36 komponenssel (!). A kűrre aztán felszívta magát és még a 4F is sikerült, amit az EB edzésein sem tudott megugrani. Az egy quadja ellenére majd' tíz ponttal többet kapott, mint a három quados kűrjére 2 éve az EB-n...Amikor arra gondolok, hogy nincsen Annánál túlpontozottabb női versenyző az elmúlt évekből, akkor pont az ilyen esetekre tudok gondolni sajnos. És félreértés ne essék, mert még mindig megvan a szép testtartása, muzikalitása, ahogy tudta, elő is adta a programokat, de sem a koreográfia nem hihetetlenül zseniális, sem a sajnos egyre gyengébb korcsolyázó alaptudása, élhasználata, annak minőségen nem olyan, amire közel maximális pontszámokat lehessen adni komponensekben, és kivitelezési fokokban sem a forgásaira, vagy a nem túl jó ugrásaira. Ezzel természetesen nem őt, hanem a bírókat és a rendszert kritizálom.

Annára egyre nehezebb nyomás helyeződött a nemzeti bajnokság óta, többen megkérdőjelezik, helye van-e az olimpiai csapatban, ezért nem biztos, hogy a rontott rövid program nem ennek volt a mentális következménye. Az se kétség, hogy Anna nagy küzdő, de kezd egy kicsit...furcsa lenni, hogy a láthatóan gyenge korcsolyázása után két nappal úgy fut, mint aki újjászületett. 

Nem szeretnék olyat leírni, aminek nincs bizonyítottsága, de legalább ezen a helyen annyit elmondok, ami a véleményem szabadságába belefér: tény, hogy az utóbbi években azokon a versenyeken, amin Eteri Tutberidze tanítványai ott vannak, az orosz csapatorvos is mindig ott van (a TV is sokszor mutatja), aki rendszeresen részt vesz az edzéseken is. Ennek az embernek az orvosi cége olyan oxigén és nemesgázokból álló koktélt fejlesztett ki, ami serkenti a vörösvérsejteket és az állóképességet is növeli. Ez a WADA szerint tiltott, de az anyag perceken belül felszívódik, ezért nem mutatható ki. Mivel Tutberidze a női dobogót magáénak szeretné Pekingben, ehhez minden létező eszközt bevet: nemcsak nyilván komolyan felkészíti a tanítványait, és olyan pontokat kapnak, amik lassan bárki számára utolérhetetlenek (mindegy, hogy Kaori Sakamoto, vagy Wakaba Higuchi tripla Axellel mennyivel jobb korcsolyázó), hanem hozzájöhet is, hogy a megmaradt, még úgy-ahogy egészséges versenyzőiért mindent megtesz, hogy "formában" maradjanak az olimpiáig. Tényleg csak feltételezés, de sok mindent el lehet képzelni, főleg ha nem titok az sem, hogy Tuktamysheva is pár éve még meldoniumot használt addig, amíg a WADA be nem tiltotta. Amit a WADA nem tud kimutatni, azt gyakorlatilag lehet használni...Ezeket nem én találtam ki magamtól, jó ideje keringenek hírek, és az utóbbi hetekben orosz fórumokon is egyre többet spekulálnak erről. Talán nem ok nélkül.

Shcherbakova lett tehát az ezüstérmest az elrontott rövid program után. Alexandra Trusova nyerte a bronzérmet, aki rendületlenül próbálja már egy ideje a tripla Axelt a rövid programban, de ezúttal is elesett belőle, és a kűrben is csak két négyfordulatos sikerült (4F és 4S), a 4T-ből és az erősen hiányos 4Lz-ból is elesett. Ez a program leginkább csak az ugrások miatt "érdekes", ezért ha nem jön össze a sok quad, az összhatás is teljesen leromlik...

Balról jobbra Shcherbakova, Valieva és Trusova az EB dobogóján

forrás: tumblr

Loena Hendrickx lett a 4., aki remek rövid programmal, szép korcsolyázással a 2. helyen állt, majd a kűrben több hibát is elkövetve visszacsúszott a 4. helyre. Nem mintha egy tiszta futással lett volna esélye a dobogón lenni. Ekaterina Kurakova lett a 5., aki egy igazi karakter a jégen. Ezúttal elég elnézőek voltak vele a panel tagjai, mert a kűrben nagyon magas pontokat kapott, ugyanakkor szerintem több hiányos ugrása is volt. Anastasiia Gubanova - immár grúz színekben - bemutatkozott az Európa-bajnokságon és bár  a kűr nem úgy sikerült, de a rövid programja nagyon szép volt. Magyar részről Schermann Regina a 23. helyen végzett. Neki a dupla Axelbe a nehezített, lépésből történő bemenetel a kűrben szuper pillanat a programban, amit ritkán látunk a női mezőnyben. Hibák voltak amúgy nála, de bízom benne, hogy az EB-bemutatkozása sok tapasztalatot nyújt majd neki a jövőre nézve.

Nos, hosszúra sikeredett ez a poszt, de sok induló volt az EB-n, és így is csak a legjobbakról tudtam írni valamennyit. Sok szép futást láthattunk, de megint elkeserített a pontozás, mert már most látni, hogy ezeket a pontokat azért adják meg Európában, hogy aztán ne lehessen a dobogós esélyeseket úgy lepontozni Pekingben és ott is megkapjanak majd hasonló pontokat. Az pedig más versenyzők érmeibe is kerülhet akár...

Napokon belül kezdődik a Négy Kontinens Bajnokság, amiről hamarosan írok egy előzetest.

*

Teljes EB-eredménylista: férfiak, nők, párosok, jégtánc

Visszanézhető versenyek: férfiak rövid program, férfiak kűr, női rövid program, női kűr, párosok rövid program, jégtánc RD, jégtánc FD, 

-BB

Nemzeti bajnokságok + Orosz és japán nemzeti bajnokság előzetes

Az elmúlt hetekben elkezdődtek a nemzeti bajnokságok, és mielőtt rátérnék a legjobban várt két bajnokságra, a japánra és az oroszra, nagyon röviden írnék egy-két másik nemzeti bajnokságról is, ami már lezajlott.

A kínai bajnokságot a szigorú vírus intézkedések miatt elhalasztották, helyette több hazai, ún. tesztversenyt rendeznek majd meg, és ennek alapján jelölik ki az olimpiai csapatot. Az egyik ilyen versenyen a pyeongchang-i ezüstérmes páros, Sui/Han négyfordulatos pörgetett emelést mutatott be a kűrben, kérdés, hogy az olimpiára is beviszik-e majd ezt a nehéz elemet? Tiszta futás esetén nem kellene, hogy szükségük legyen rá, de az orosz sportdiplomáciát Kínában is nehéz lesz legyőzni, ezért úgy gondolhatják, muszáj nehezíteniük a kűrön.

A Négy Nemzet Bajnokságán magyar részről Láng Júlia bronzérmes lett, viszont a 4. helyezett Schermann Regina utazhat az Európa-bajnokságra, mert a Budapest Trophy, a Volvo Cup és a nemzeti bajnokság legjobb két eredménye alapján magasabb összpontszámot, és így jobb teljesítményt mutatott Júliánál. A Négy Nemzet Bajnokságát egyébként az egy ideje már Lorenzo Magrival készülő lengyel színekben induló Ekaterina Kurakova nyerte. A párosoknál Márk és Ioulia nyertek és ők képviselhetik Magyarországot a pekingi olimpián. Úgy tudom, hogy a Yanovskaya/Lukács jégtánc kettős már befejezte a közös munkát azok után, hogy a Nebelhorn Trophy-n nem sikerült kiharcolni az olimpiai részvételt, ezért őket már nem láthattuk ezen a versenyen. Az egyetlen magyar kettős, Ignateva/Szemko bronzérmes (és így magyar bajnok) lett. A fiúknál a legjobb magyar Csernoch András lett, aki a 6. helyen végzett.

Végül a spanyol bajnokságról röviden: itt a jégtánc verseny volt érdekes, mert a Finlandia Trophy és az Európa-bajnokság mellett ez a verseny a harmadik válogató az olimpiára, ezek alapján dől el, hogy melyik kettős utazhat majd el Pekingbe. Nos, a Finlandián szerzett nagyon csekély előnyt Smart/Diaz a nemzetin nagy aránnyal növelte, és innentől már nagyon nehéz dolga lesz a Hurtado/Khaliavin párnak: Smartéktól egy nagyobb hiba kell ahhoz, hogy egyáltalán esély lehessen arra, hogy Hurtadóék befogják őket az EB-n. 

Orosz nemzeti bajnokság előzetes

December 22-26. között, Szentpéterváron rendezik meg az orosz bajnokságot. 

Program magyar idő szerint: 

December 23. (csütörtök):

11:15 - Férfi rövid program

14:05 - Jégtánc ritmustánc

17:05 - Páros rövid program

December 24. (péntek):

10:45 - Jégtánc szabad tánc

13:15 - Férfiak kűr

16:20 - Nők rövid program

December 25. (szombat):

13:30 - Párosok kűr

16:00 - Nők kűr

December 26. (vasárnap):

12:00 Gála

A versenyt az orosz Channel 1 YouTube csatornája közvetíti majd angol kommentárral.

A résztvevők frissített listája (a visszalépőkkel együtt) a Wikipédián elérhető, vagy a hivatalos honlapon (oroszul) itt.

A pontozólap (angolul) elérhető itt.

A nők versenyében Valieva, Shcherbakova, Tuktamysheva, Khromykh és a sérülésből visszatérő Trusova közötti verseny lesz az igazán érdekes, hiszen közülük fog kikerülni az a 3 versenyző, akik az olimpián részt vehetnek. Sajnálatos módon a 2020-as Európa-bajnok, az olimpiai ciklus egyik legnagyobb reménysége és tehetsége, Alena Kostornaia csuklótörés miatt nem indulhat a nemzeti bajnokságon, és ezzel az olimpiai csapatba kerüléstől is búcsút mondhat. Nekem az ő távolléte különösen fájdalmas, mert az utóbbi időben gyengébb formát mutató teljesítménye ellenére kedvencem volt az orosz csapatból, természetes tehetsége, karizmája, az orosz lányok átlaga feletti korcsolyázótehetsége, muzikalitása kiemelkedővé tette.

Azt már korábban tudni lehetett, hogy a másik Tutberidze-tanítvány, Daria Usacheva sem indul majd sérülés miatt. Igaz, hogy ezen a szinten nagyon sok élsportoló küszködik sérülésekkel, de mégsem tartom véletlennek, hogy Tutberidze tanítványai közül ennyien lesérülnek: Shcherbakova a nyáron sérült volt és ősszel nyaki fájdalmai voltak; Usacheva szintén régebb óta sérüléssel bajlódott és az NHK Trophy-n bekövetkezett súlyos sérülése csak a pont volt az i-re; Trusova magas technikai színvonala, sok négyfordulatos ugrása nem meglepően sérülést okozott, Kostornaia a tripla Axelt hajszolta, amikor eltörött a csuklója. Őt olyan feltétellel vette vissza Tutberidze, hogy a tripla Axelt vissza kell hoznia. Az edzők a sérülésbe hajszolva kifacsarják a korcsolyázókat, és minél nagyobb a merítés, annál inkább nagyobb a verseny, annál nagyobb esélye a sérülésnek is, viszont még így is maradnak páran, akik közül válogatni lehet...

A fiúk versenye is érdekesnek ígérkezik;  Mikhail Kolyadát leszámítva elég nehéz megtippelni, ki az, aki dobogóra állhat és mehet majd az Európa-bajnokságra, majd az olimpiára (az EB-re hirdetett és az olimpiai keret között lehetnek még esetleges változások, az orosz szövetség nem szigorúan csak a nemzeti bajnokság eredménye alapján dönthet, a szabályok kissé szürke zónások e téren). Dobogós lehet akár Ignatov, Samarin, Semenenko, Gumennik, Aliev, Kondratyuk, vagy Mozalev is, vagy akár egy ennél is nagyobb meglepetés is születhet, de erre talán kevesebb az esély. Annyi biztos, hogy Kolyada visszahozza a kűrre a mindenki által jobbnak tartott White Crow c. film zenéjére írt kűrjét. A Schindler Listája kűr nem igazán váltotta be a reményeket, ami a Rostelecom kupán is elég egyértelmű volt...

A párosok versenyében a legjobb három orosz, Mishina/Galliamov, Tarasova/Morozov és Boikova/Kozlovskii először versenyzik egymás ellen a szezonban, de akár itt is lehetnek meglepetések, ha például Pavliuchenko/Khodykin remekül versenyzik és más - elsősorban talán Boikoviáék - nagyobbakat hibáznak.

A jégtánc versenyében természetesen Sinitsina/Katsalapov győzelme várható, mellettük a néhány hete már Morozovval is készülő Stepanova/Bukin is dobogóra várható. A harmadik dobogós helyezésért folytatott küzdelem érdekes lesz: a tavalyi ezüstérmes Zagorski/Guerreiro párból először a fiú Coviddal, majd a lány küzdött ősszel fertőző betegséggel, ezért alaposan le vannak maradva a felkészülésben. A tavalyi 4. helyezett Shevchenko/Eremeno kettős visszalépett, és kérdéses, hogy folytatják-e egyáltalán a közös munkát. Odaérhet Morozov/Bagin, Skoptsova/Aleshin, de nem lenne meglepetés a sportdiplomácia és az idei pontok fényében, ha a Davis/Smolkin kettős végezne még érmes helyen.

Japán nemzeti bajnokság előzetes

Az idei japán bajnokságot december 23-26. között rendezik meg Szaitamában.

Program magyar idő szerint: 

December 23. (csütörtök):

06:50 - Jégtánc ritmustánc

08:22 - Nők rövid program

December 24. (péntek):

07:30 - Párosok rövid program

08:22 - Férfiak rövid program

December 25. (szombat):

07:00 - Jégtánc kűr

09:04 - Nők kűr

December 26. (vasárnap):

07:30 -  Párosok kűr

09:04  - Férfiak kűr

Az orosz bajnoksággal párhuzamosan Japánban is ezen a héten rendezik a nemzeti bajnokságot, így a bejgli mellett műkorcsolya és jégtánc túladagolásban szenvedhetünk ezekben a napokban :)

Sajnos az orosz bajnoksághoz hasonlóan itt is egy nagy visszalépőről kell először szót ejteni: Rika Kihira, a 2018-as GP Döntő aranyérmese, kétszeres Négy Kontinens illetve kétszeres japán bajnok, visszalépett a versenytől, így az olimpia csapatba kerülése gyakorlatilag lenullázódott. Kostornaiához hasonlóan őt is rettentően sajnálom: mindketten az olimpiai ciklus első felének nagy reménységei voltak, Kihirának is volt remek és stabil tripla Axelje, majd azt követően négyfordulatost kezdett edzeni. A négyfordulatost azért is kezdhette el hajszolni, mert a nagyon erős technikai tudásához és programjaihoz képest (a Beautiful Storm szerintem az olimpiai ciklus egyik legjobb kűrje volt) nem kapta meg azt a támogatást, mint amit mondjuk egy orosz korcsolyázó meg szokott kapni. Ezt követték sérülések, Mie Hamadát otthagyta, majd Lambielnél edzett, akinél nemhogy javult volna, hanem rosszabb formába került. Az idei WTT-t és pár nyári gálát bevállalt, de a fáradásos törést a jobb lábában nem tudta elkerülni, és már ekkor került Brian Orser kezei alá Torontóba. Az idei szezonban nem versenyzett, és a válogatási elvek alapján - mivel nem volt világbajnoki dobogós - részt kellett volna vennie ezen a versenyen ahhoz, hogy beválogassák a keretbe.

Tényleg végtelenül szomorú, hogy a legtehetségesebbek közül is ketten nem lehetnek majd ott az olimpián...Jobbulást kívánok Rikának és Alenának is.

A nők mezőnyében így megnyílhat az esély mások számára is: Kaori Sakamoto az egyetlen nem orosz, aki bejutott az idei (elmaradt) Grand Prix Döntőbe, ő a kiegyensúlyozottságával szinte biztosan olimpia csapattag lesz. Wakaba Higuchi kiegyensúlyozatlanabb, de ő is bekerülhet, míg Mai Mihara idén jó formában tért vissza, de sokszor nem kapja meg azokat a pontokat, mint mások. Satoko Miyahara is esélyes lehet a csapatba kerülésre, bár ő az utóbbi időben nem olyan kiegyensúlyozott már, mint volt régebben. Japánban viszont meg szokta kapni a pontokat. Rino Matsuike ugyan a várakozásoknak alulszerepelve teljesített a GP-sorozatban, de jó teljesítménnyel - és erős hátszéllel, hiszen az igen befolyásos Machiko Yamada edzi - akár az olimpiai keretbe is bekerülhet. Rajta kívül még Mana Kawabe okozhat meglepetést, de ahhoz - a tripla Axelekkel együtt - nagyon jól kell futnia mindkét programban.

A férfiak mezőnyében nagyon várom, hogy lássam idén először Yuzuru Hanyut, aki bokasérülése után először versenyzik a szezonban. A rövid programja új lesz, a Rondo Capriccioso zongora verziójára korcsolyázik majd december 24-én, úgyhogy igazi karácsonyi ajándék lesz ez (csakúgy, mint a tavaly bemutatott két új program is Karácsonykor :)). Remélem a lába rendbe jött és jó formában láthatjuk őt. (szerk.: a vele készült legfrissebb interjú szerint innentől kezdve a kűrjeit a négyfordulatos Axellal tervezni megfutni! :-O). 

A dobogóra felállhat majd még Yuma Kagiyama, aki lendületben van ebben a szezonban, és a bírók nyilván segíteni fogják ugyanúgy, mint ahogy tették a GP-szezonban is. Mellette Shoma Unonak van még leginkább esélye, aki az utóbbi időben talán jobb formát mutatott, mint korábban. De beleszólhat a dobogósok versenyébe Shun Sato is, aki ha jól fut mindkét programjában, okozhat némi meglepetést (attól is függően, hogy a többiek hogy futnak).

A párosok versenyében nem indul Miura/Kihara, mert Kanadában edzenek és ha hazautaztak volna Japánba, nem biztos, hogy az olimpiáig vissza tudtak volna menni Kanadába az érvényben levő szigorú belépési szabályok miatt, ami így az olimpiai felkészülésük legvégét veszélyeztethette volna. Az idei remek formájuk és GP-döntőbe kerülésük miatt az olimpiai részvételük nem kérdéses.

A jégtánc versenyében a Komatsubara/Koleto és a Muramoto/Takahashi kettős párharca várható, bár az NHK Trophy eredményei alapján inkább már biztosabbra vehető, hogy Muramotoékat támogatja inkább a szövetség és őket szeretnék majd az olimpián látni.

A pontozólap itt elérhető (japánul): https://www.jsfresults.com/National/2021-2022/fs_j/nationalsenior/index.htm

A verseny vélhetően ezeken a linkeken lesz nézhető ingyenesen, online: kínai, még egy kínai, és még egy, illetve egy FujiTv link (csak nők és férfiak). 

A versenyzők listája angolul elérhető itt. 

Jó szurkolást!

Rostelecom Cup 2021

Ez egy kicsit más jellegű bejegyzés lesz, mint amilyet szoktam írni, ugyanis a helyszínen, Szocsiban néztem végig az utolsó Világkupa állomás versenyét, a Rostelecom Kupát, így leginkább az arénában átélt élményeimet osztom inkább meg, illetve egy kis útbeszámoló is lesz egyben.

Kedden indultam el hazulról, és az első állomásom Moszkva volt, ahol elég hosszasan várakoztam a repülőtéren, miután inkább biztosra mentem, és eggyel későbbi géppel utaztam tovább Szocsiba, mint ami elérhető lett volna. A Szocsiba tartó gépen több korcsolyázó is utazott, többek között a japán csapatból Keiji Tanaka és Kazuki Tomono is.

Szerdán egy kis városnézést tartottam Szocsiban, ahova egy kissé kalandos úton jutottam el: hiába néztem meg előre, mikor indult a vonat a menetrend szerint - az utolsó aznap délelőtt - az korábban indult, így lekéstem. Maradt hát a busz, amit először meg is kellett találni, aztán pedig elég lassan döcögött el a célállomáshoz. A szálláshelyem, az olimpiai park és maga az Iceberg Skating Palace helyszíne ugyanis Adlerben volt, ami Szocsitól mintegy 30 kilométer távolságra van délre. Szocsi nagyon kedves város, szép parttal, mólóval, pálmafákkal, ez Oroszország egyik kis gyöngyszeme, igazi üdülőváros. 

Szocsi mólója, háttérben az olimpiai ötkarikával

Másnap délelőtt az Iceberg aréna felé vettem az irányt, mert kezdődtek az első hivatalos edzések. Előtte viszont még felfedeztem útközben egy kis kantint, ahol nagyon finom reggeliket kínáltak - salátákkal, amiket nagyon jól készítenek az oroszok, blinivel (sós palacsintával), omlettel stb. Ezután minden reggel itt ettem valamit, mielőtt elmentem volna az arénába. Az arénába a bejutás könnyen ment, igaz, hogy az EU-s digitális védettségi igazolványt mindig be kellett mutatni (útlevéllel együtt), és átszkennelték a táskát, kabátot (ez viszont nem újdonság, mert bevásárlóközpontokban, vasútállomásokon is alkalmazzák). A szervezők kedvesek és segítőkészek voltak, az aréna pedig kényelmes volt és viszonylag meleg.

A csütörtöki edzéseket tehát végignéztem, először a férfiak, majd a jégtáncosok, párosok, végül a nők edzettek. Az biztos, hogy az edzésen látottak sokszor nem tükrözik vissza azt, ami a versenyen aztán történik, legalábbis az egyéni versenyzőkre ez mindenképp elmondható: például Kvitelashvili esett-kelt az edzésen, nem úgy tűnt, hogy túl jó a formája, míg a versenyen jól összeszedte magát, míg például Semenenko önbizalommal telve szórta a négyfordulatosokat az edzésen, a versenyen viszont nem tudta ezt a formát mutatni. A nőknél érdekes volt látni, ahogy Tuktamysheva magabiztosan ugorja az Axeleket, Khromykh rontogat, illetve Valieva hogyan próbálgatja a 3A-t, és a négyfordulatosokat, amikből egyébként jó párszor rontott, elesett, de amint szorosra feltette a két kezét, máris sikerült megtartani az ugrást.

 

Az Iceberg Skating Palace, háttérben a havas hegyekkel

Az Iceberg Skating Palace közelebbről

Az aréna belülről

Pénteken a reggeli edzések egy részét nem néztem meg, mert nagyon korán kezdődtek, e helyett inkább a szép időben végigsétáltam az olimpiai parkban. Az olimpiai park lenyűgöző, mindegyik aréna egy helyen van, középen pedig az olimpiai láng, azzal szemben pedig egy földgömb között a Bajnokok Fala, amelyen az egyik oldalon az orosz, a másik oldalon minden nemzetközi olimpiai érmes a 2014-es téli olimpiáról kapott egy kis plakettet. A látvány egyébként este is pazar, mert mindegyik aréna nagyon szépen ki van világítva, főleg a Fisht stadion, amelyben magát az olimpiai megnyitót, és egyébként a 2018-as foci VB meccseit is rendezték. S ez még nem minden. Az olimpiai park köré építették a Forma-1-es pályát is, a Sochi Autodrome-ot, a hétvégén pedig túraautó-bajnoki futamot is rendeztek, így amíg az Iceberg arénában a Világkupa futam zajlott, körülette autóversenyt is rendeztek. :)

A Bajnokok Fala az olimpiai parkban

Olimpiai aranyérmesek

Férfiak

A férfiak versenyével kezdődött a verseny és ez volt az első, ami szombaton befejeződött. Az arénába érve a férfi verseny előtt vettem észre, hogy tele van Yuzurut támogató kisebb-nagyobb molinókkal, amelyeken jobbulást és a jókívánságaikat fejezték ki az orosz szurkolók. Sokan még kis Micimackós zászlókat is osztogattak. Ez nagyon aranyos gesztus volt! Remélem, hogy Yuzu is láthatta ezeket az üzeneteket, és legalább egy kis mosolyt csalt az arcára.

Pénteken nagyon tetszett Kazuki Tomono rövid programja, amiben szépen, lendületesen, jól interpretálva korcsolyázott, 4S-t, és 4T-3T kombinációt is megugrott, és nagy egyéni legjobb pontszámot sikerült futnia. Kazuki végül a bronzérmet szerezte meg, igen kevéssel lemaradva az aranyéremről: a kűrben volt egy-két piszkos eleme (ellépések egyes ugrásokból), és elesett az egyik 3A-ból, viszont a második pontszámban  szerintem kiemelkedően jó volt. A kűrben a koreográfiai lépéssora nekem a férfi verseny csúcspontja volt. 

A rövid programban szorosan Kazuki mögött Morisi Kvitelashvili végzett, aki a kűrben is - egy esett 4T-t leszámítva - jól futott, így kevéssel, de az ő nyakába került az aranyérem. Morisi, főleg a kűrben eléggé rákoncentrált az elemekre, és szerintem komponensekben nagyon segítették a bírók, nem értettem egyet azzal, hogy magasabb pontokat kapott például Tomononál. Ezzel Morisi először nyert GP aranyérmet, és Eteri Tutberidze is a férfiak mezőnyében először tudta egy versenyzőjét aranyhoz segíteni.

Nagyobb meglepetésre Mikhail Kolyada csak az ezüstérmet szerezte meg a versenyen. Kolyada a rövid programban túl nagy hátrányba került, miután mindkettő négyfordulatosából hibázott, és a kűrben sem futott tisztán. Akármennyire szépen korcsolyázik és egyébként minőségi minden, amit csinál, nem fér bele, ha a Toe-loopokból és Salchowokból is rendszeresen hibázik. A bírók őt is segítették a hazai pályán, például a 88 pontos komponenssel a kűrben, ami erre a futásra túlságosan magas volt...

Roman Sadovsky lett a 4., aki a Skate Canada utáni gyengébb szereplés után itt sokkal jobban teljesített. Roman nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, elegáns, szép vonalai vannak, őt öröm nézni a jégen. Ahhoz képest pedig, hogy a férfi mezőny egyik, ha nem a legmagasabb versenyzője, meg tudta ugrani a négyfordulatos Salchow-ot, például a kűr második felében 3S kombinációban is.

Matteo Rizzonak nem kezdődött könnyen a verseny, miután Moszkvában az átszállás során órákat kellett várakoznia hóviharban, és a csomagja sem érkezett meg időben, így a csütörtöki edzést ki is kellett hagynia (bár később az edzés után megengedték neki a szervezők, hogy egy kicsit szokja a jeget). A rövid programot elrontotta, a kűrben viszont a második legjobb pontszámot futotta, és ezúttal is jól sikerült a kűr, ami szerintem egy nagyon hozzá illő program.

Evgeni Semenenkot talál túlnyomta a tét, hogy be is kerülhet a GP Döntőbe jó futás esetén, ezért több hibázás is volt a programjaiban és végül csak a 6. lett. Viszont egyébként nagyon sokat fejlődött tavaly óta, és ha idén nem is került be a GP Döntőbe, a jövő egyik legjobb orosz férfi versenyzője lehet. Hozzá hasonlóan Mark Kondratiuk sem tudta a legjobbját hozni, bár nekem tetszik az eredeti stílusa, akkor is ha még kicsit kiforratlan.

Így néz ki a technikai panel számítógépe verseny közben

A szombati kűröket egyébként már a bírók mögött néztem végig, miután összeismerkedtem egy üzbég lánnyal, aki mondta, hogy megnyitották az A szektort a bírók mögött, és üljünk oda! Ez nagyon jó volt, mert pont ráláttam a technikai panel munkájára is, így közelről láthattam, hogyan nézik vissza az egyes elemeket.   

A férfi dobogósok: Kvitelashvili, Kolyada és Tomono

forrás: @mihail_sharov

Jégtánc

A férfiak után a jégtáncosok következtek mindkét napon. A jégtáncosok első csoportját rááldoztam az ebédelésre: mivel csak egy büfé volt nyitva az arénában, hosszú sorok várakoztak, így semmiképp sem volt elég a 20 perces jégfelújítás arra, hogy megvásároljam és meg is egyem az ebédemet. A párosok versenyét nem szerettem volna lekésni, már csak amiatt sem, mert Márkék indultak, a nők versenye előtt pedig a legnagyobb nézősereg gyűlt össze, így akkor már pláne nem volt idő sorba állni...

A jégtáncosokról tehát csak annyit, hogy a vártnak megfelelően a Sinitsina/Katsalapov kettős nyert, de nem annyira meggyőzően, mint ahogy azt talán várhattuk volna. Úgy érzem, hogy sem a ritmustáncuk, sem a szabad táncuk nem olimpiai aranyat érő programok; Katsalapov hanyagul korcsolyázik Sinitsinához képest, és a szabad táncban a stationary emelés végénél egy nagyobb hibát is elkövetett a bírók orra előtt, amikor botladozott. Emellett még két pont levonást is kaptak túl hosszú emelésekre. A szabad táncban szorosan mögöttük végzett Guignard/Fabbri, de a ritmustáncban túl nagy volt a hátrányuk ahhoz, hogy szorosabb versenyről lehessen beszélni. Fabbriék Atonement szabad tánca továbbra is az egyik legszebb szerintem a mezőnyben. A bronzérmet a kanadaiak, Fournier-Beaudry/Sorensen nyerte, míg 4. lett Hurtado/Khaliavin, akiknek a programjai jobban tetszettek élőben, mint a TV-ben, különösen a Led Zeppelin szabad tánc.

A jégtáncosok dobogója: Sinitsina/Katsalapov, Guignard/Fabbri és Fournier-Beaudry/Sorensen

forrás: @mihail_sharov

Párosok

A párosok versenyében pénteken kisebb meglepetésre nem Mishina/Galliamov, hanem a Pavliuchenko/Khodykin kettős végzett az első helyen a rövid programban - egy nagyon jól megfutott, ötletes, kreatív rövid programmal, ami tele volt érdekes ki- ,és bemenetelekkel az egyes elemekbe, és jól adták elő. Mishinának nem sikerült a tripla Salchow, ezért nem sokkal, de a 2. helyen álltak a versenynek ebben a részében. Kadyrova/Balchenko (akiket Mishináékhoz hasonlóan szintén Moszkvina edz) egy hasonlóan jó rövid programmal a 3. helyen álltak. A kűrben aztán fordult a kocka, és Mishináék jól futva megnyerték a versenyt, Pavlichenkoék a 2. helyre szorultak a Black Swan kűrrel, de néhány hibával, míg Kadyrováék maradtak a 3. helyen egy szintén nagyon egyedi, érdekes, jól megkoreografált kűrrel, bár olyan hibával, amit ritkán látunk ezen a szinten: a halálforgást elrontották és így 0 pontot érő elem lett. Érdekességképpen, Mishináék nagyon magas technikai szintet képviselnek, és nekik is sok nehezített elem van a programjaikban, érdekes összekötő elemekkel, de a három orosz páros közül szerintem ők mutatták a legkevesebb karaktert/személyiséget a jégen.

Márkék jól versenyeztek, főleg tekintetbe véve azt, hogy az utolsó pillanatban ugrottak be a versenyre. Már eleve nagy szó, hogy két meghívást is kaptak ebben a GP szezonban. A rövid program remek volt, kár hogy a kűrben kétszer is le lett duplázva a tripla ugrás, de összességében a 6. hellyel elégedettek lehettek.

A párosok: Mishina/Galliamov, Pavliuchenko/Khodykin és Kadyrova/Balchenko álltak a dobogón

forrás: @mihail_sharov

Nők

A nők versenyében nem meglepetésre Kamila Valieva nyert, ráadásul megdöntött minden létező világcsúcs pontszámot: rövid program, kűr, és összpontszám, legmagasabb komponens a kűrben - 76.27 (ezt Zagitova tartotta 2018 óta), legmagasabb pontszám a 3A-ra, és stb. Kamila nagyon tehetséges, ami nem kétséges, de nem tudok elmenni a mellett, hogy megemlítsem, hogy a pontozás minden realitást nélkülözött, ami ezt a versenyt illette. A rövid program még csak-csak, mert az egy jobb program, mint a kűr, de a kűrben a gyengén megkoreografált Bolerora, amire Kamila kifejezetten mechanikusan korcsolyázik, volt olyan bíró, aki 4 komponensre is a maximális pontszámot, 10-et adott! Én ebben a kűrben nem láttam fantasztikus előadást, vagy rendkívül kiemelkedő interpretációt; s bár Kamila gyorsan és dinamikusan korcsolyázik, korcsolyázótudásra sem érdemel 9-nél magasabb pontokat; a kompozíció sem erős 9-es. A 76+ komponensszám olyan magas, ami majdnem az elérhető maximum - tényleg ez lenne minden idők legjobb kűrje, beleértve az előadást, interpretációt, koreográfiát is? Mert kétlem.

Kamila Valieva tripla Axelje a rövid programban

forrás: tumblr

Ami a technikai részét illeti: Kamila fejben erős, hogy a versenyen sikerültek a tripla Axelek, és a kűrben a három négyfordulatos, de az ugrást mindenképp segíti, hogy felemeli mindkét kezét és úgy ugorja el, mert ezáltal áramvonalasítja a testét és segít megtartani a tengelyt - e nélkül elferdülne, amit edzésen jó párszor láthattam is, amikor elesett belőlük. Ezt Kamila maga is mondta, hogy csak így tudja megugrani az elemeket. Viszont most már - egyetlen ugrást leszámítva - minden ugrását felemelt kezekkel (ripponnal) ugorja, amit én nem tartok esztétikusnak és mivel ez egy segítség, nem kellene, hogy GOE-ban ez plusz pontnak számítson (és 2018 óta nem is számít plusz pontnak a szabályok szerint). 

A túlpontozás viszont persze nem meglepetés. Olimpiai szezon van, Kamila jelenleg a fő esélyese az olimpiai aranynak, és hazai pályán tartották a versenyt. Mégis mindig valahol elkeserít ez a fajta pontozás...

Az ezüstérmes Elizaveta Tuktyamsheva lett. Lizát most láttam először élőben, annak ellenére, hogy a múltban már voltam pár versenyen...és azt kell mondjam róla, hogy hasonló az élmény, mint a TV-ben, csak élőben minden "egyértelműbb": bár több személyiséget mutat a jégen, mint mondjuk Valieva, Liza programjai nagyon, de nagyon üresek, a pályának csak egy kisebb részét korcsolyázza be és nagyon lassan korcsolyázik (mondjuk főleg Valievához képest ezen a versenyen, aki Lizához képest száguldozott a jégen). A kűrben inkább az elemek teljesítésére fókuszált, és nem sok idő jutott előadni. A tripla Axeljei stabilak, de sokat készülődik rájuk és nincsenek hosszú kifutó ívei. Viszont az ugrótechnikáját, a szépen leszúrt ugrásait, a rugózását az ugrásainak kifejezetten öröm volt nézni.

Érdekességképpen Liza kb. kétszer akkora tapsot kapott a programjai előtt és után is, mint Valieva. S nemcsak azért, mert már évtizede korcsolyázik a felnőttek között, hanem úgy tűnt, tényleg jobban tetszik nekik, amit a jégen csinál, Valieva cirkuszi mutatványait pedig kevésbé értékelik.

Bronzérmes lett Maiia Khromykh, aki a rövid program után az 5. helyről kellett, hogy felkapaszkodjon, miután elesett a tripla Lutz-ból. A kűrben egy hibás 4T-t leszámítva jól futott, mégis úgy érzem, mintha egy hónapja Budapesten őt jobb formában láthattuk volna. 

Mariah Bell lett a 4., aki egy hete még Franciaországban versenyzett, tehát ügyesen megcsinálta a két versenyt ilyen rövid idő alatt. Igaz, hogy neki még tripla-tripla kombinációja sincs, és elég sokat korcsolyázik két lábon, de legalább viszonylag tisztán futott. Loena Hendrickx lett az 5., akit talán nyomott a tét, hogy megismételje az olasz GP-n elért érmes eredményét: a rövid programban rontott és a kűr sem volt olyan átütő. Mindenesetre nekem tetszett a korcsolyázása, mert szépen, dinamikusan korcsolyázik, jól be is korcsolyázza a pályát.

A női dobogón Valieva, Tuktamysheva és Khromykh állt

forrás: @mihail_sharov

Így ért véget tehát a verseny, amin taroltak az oroszok, párosokban és a nőknél csak oroszok, míg a férfiaknál és jégtáncban 1-1 orosz (illetve Morisi személye révén egy Moszkvában edző Tutberidze-tanítvány ex-orosz) állhattak a dobogóra.

*

Vasárnap délelőtt a gála előtt még egyszer utoljára körbesétáltam az olimpiai parkot, és lementem a tengerpartra. Nem maradt időm, hogy az egyébként közel fekvő országhatárhoz elsétáljak és ekkor már eléggé esett is az eső (a határon túl egyébként Abházia de facto független állam van, ami egyébként Grúziához tartozik hivatalosan, legalábbis a nemzetközi közösség legnagyobb része annak ismeri el - egyszer talán oda is eljutok, mert képek alapján gyönyörű hely).

A gála kikapcsolódásnak jó volt. A csúcspont számomra mindenképp Kazuki Tomono szórakoztató előadása volt. 

Hétfőn reggel indultam haza, Moszkván keresztül egy gyors átszállással hamar haza is értem Budapestre. Ez a hét jó kikapcsolódás volt a nagyon hosszú, sok munkával telt hónapokat követően; új élmények értek, sok mindenkivel találkoztam és láthattam egy pár szép programot is, ezért örülök, hogy ott lehettem a versenyen - akkor is, ha mindenképpen hiányát éreztem annak, hogy Yuzurut nem láthattuk.

A verseny végeredménye itt elérhető: http://www.isuresults.com/results/season2122/gprus2021/

Rostelecom Cup 2021 előzetes

Úgy hozta a sors, hogy az utolsó GP versenyre elutazom és így az arénában követhetem majd az eseményeket. Szerettem volna Yuzuru Hanyunak élőben szurkolni, mert ki tudja, meddig fog még versenyezni, láthatjuk-e még párszor Európában, vagy sem (az olimpia utáni világbajnokság mindig bizonytalan...). Tudtam, hogy rizikós lesz bevállalni az utat, és főleg akkor támadtak bennem kételyek, amikor a repülőjegyet úgy foglaltam le, hogy nem volt lemondható. Pont a repülőjegy vásárlás után néhány nappal érkeztek a hírek Yuzu bokasérüléséről, de akkor már a vízumigénylés is folyamatban volt. Így hát nagyon sajnálom, hogy ő nem lesz ott a versenyen, de a legfontosabb, hogy jobban legyen a bokája. Remélem így is látok néhány szép programot, és talán kicsit több időm lesz várost nézni, Szocsiban úgysem jártam még. Az olimpiai park és maga a jégpálya, ahol a 2014-es olimpiát rendezték, biztosan szép lesz.

A versenyen jó eséllyel lesz orosz győztes mind a négy szakágban. A férfiaknál ha Kolyada nyer és 2. lesz Semenenko, akkor ők ketten bejuthatnak még a GP Döntőbe (Kagiyama, Uno, Zhou és Chen már döntősök). Dobogóra kerülhet még akár még egy orosz, Mark Kondratiuk is, vagy egy jól futó Matteo Rizzo, esetleg egy jó formában levő Kazuki Tomono is (aki 2018-ban szerzett már ezen a versenyen egy bronzérmet). Semenenko ha nem fut annyira jól, 3. lesz és kevesebb lesz az összpontszáma, mint Jason Browné, akkor akár még az amerikai is GP Döntős lehet.

A nők versenyében Kamila Valieva a favorit, Elizaveta Tuktamysheva, egy jól futó Maiia Khromykh vagy akár Loena Hendrickx is dobogóra állhat. A Világkupa Döntő fennmaradó négy helyére Valieva, Tuktamysheva, Khromykh és Kostornaia kerülhet be; ha jól számolom, Loena Hendrickx-nek csak akkor van esélye ott lenni a döntőben, ha 2. helyen végez ezen a versenyen és összpontszámban magasabb pontokat kap Kostornaiánál. Amire maximum csak akkor lehet esélye, ha Tuktamysheva és Khromykh is  alulteljesítenek. 

A párosok versenyében Mishina/Galliamov győzelme várható és dobogóra állhat még a Pavliuchenko/Khodykin kettős, akik ha az 1-2. helyen végeznek, akkor szintén bekerülnek a Döntőbe. Dobogóra állhat még Kadyrova/Balchenko, tehát akár egy teljes orosz dobogó is elképzelhető, de egy jó formában lévő Moore-Towers/Marinaro is odaérhet (bár az idei formájukat tekintve erre kevésbé lehet talán számítani). A GP Döntőbe hatodikként a japán Miura/Kihara juthat be, akiknek jelenleg 24 pontjuk van, ugyanannyi mint az Artemeva/Nazarychev kettősnek, csak magasabb összpontszámuk van.

A Hocke/Kunkel páros visszalépésével Ioulia Chechinina és Magyar Márk erre a versenyre is meghívást kapott, úgyhogy nem fogom itthon felejteni a magyar zászlómat, és mindenképp drukkolok majd nekik.

Végül jégtáncban Sinitsina/Katsalapov győzelme várható, a dobogóra érhet még Guignard/Fabbri és Hawayek/Baker is. A fennmaradó három helyre Sinitsináék, ezüstérem esetén Guignard/Fabbri és a jelenleg 26 ponttal álló Chock/Bates kerülhet még a döntőbe.

NHK Trophy 2021

Amikor az NHK Trophy előzeteséről írtam, hosszú volt a listán azoknak a száma, akik a verseny előtt visszalépni kényszerültek különböző sérülések miatt. Sajnos a sérülések listája a verseny alatt is folytatódott. Daria Usacheva, Eteri Tutberidze tanítványa a rövid program bemelegítésén egy tripla Flip próbálkozásból elesett, és a fájdalomtól sírva hagyta el a pályát, amit utána a versenytől történő visszalépés követett. A szövetség által sebtében kiadott közlemény szerint az ugrás után combszalag-szakadást szenvedett el, ami jellemző 13-17 évesekre és a rehabilitáció nem tart sokáig. Más források szerint csípőtörés is felmerült. Egy biztos: hamar kiadták a közleményt, pedig nem biztos, hogy Japánban teljes körűen meg tudják állapítani mi a sérülés oka, ahhoz szerintem alaposabb kivizsgálás kell majd otthon.

Mindenesetre Dariáról tudni lehetett az elmúlt hónapokban, hogy nincs a legjobb formájában és valamiféle sérüléssel küzdött. Talán vissza is léphetett volna ettől a versenytől, ha Trusova indult volna, de Sasha visszalépésével indulni kényszerült, sőt, nyilván aranyérmet vártak tőle (Tutberidze bizonyosan örült volna, ha mind a hat GP versenyt a versenyzői nyerik meg).

Usachevának azonban a tripla Flippel voltak problémái az utóbbi időben: a tesztkorcsolyázáson elesett belőle, a Skate America kűrjében ellépett belőle. Az NHK Trophy rövid programjának bemelegítésén aztán ugrott egy 3F-et, de már ott eléggé beleállt az ugrásba és látszott, hogy valami nem stimmelt. Utána jött a következő próbálkozás, amiből elesett és a fájdalomtól alig bírt felállni, majd lemenni a jégről. Szerintem a sérülése már korábban fennállhatott, ez az esés csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Egy volt bíró szerint a rossz technika, az ugrás elcsalása (prerotation) okozhatja az ilyen sérüléseket. Tény, hogy sok korcsolyázó küszködik sérüléssel, olyanok is, akiknek jó technikájuk van. Szerintem viszont több tényező is közrejátszhatott a sérülésben: rossz technika, alacsony testsúly, így kevesebb izom, ami sérülésveszélyesebb, már meglévő fájdalmak/sérülés és kimerültség (utazás, időeltolódás stb.).

Minden jót kívánok Dariának, remélem a felépülése nem tart sokáig. Viszont sajnos nem tudok túl optimista lenni a jövőjével kapcsolatban: neki nincsenek nehezebb elemei (négyfordulatos, vagy tripla Axel), és a meglévő versenyzők mellé jövőre egy sor, jelenlegi junior korú versenyző megy majd fel a felnőttek közé, akiknek quadjaik, vagy tripla Axeljeik vannak. Tehát nehéz elhinnem, hogy a Tutberidze csapatban ezek után kapna még bármiféle figyelmet is, akkor ha visszatérne a versenyzéshez. Így is csak kb. a hatodik számú versenyzőjük volt idén...

Sajnálom amiatt is, mert amint egy ilyen sérülés következik be, a Tutberidze csapat a versenyzőre próbálja hárítani a felelősséget. Zseleznyakov koreográfus szerint Dariának tudnia kellett volna, hol a határ és kevesebb munkát kellett volna csinálnia. De hát pont arról szól a rendszerük, hogy kiélezett versenyt folytatnak le a lányok között, és az nyer, aki a legerősebb és "túléli" a legkeményebb edzéseket is. A héten Kostornaiát kritizálta Gleikhengauz, aki szerint nem fut le elég programot edzésen, azaz "lusta", de az sem az ő hibájuk, hanem a versenyzőé. Szerintem az igazság mindig valahol a félúton van, és nem lehet azt mondani, hogy a hiba mindig csak a versenyzőben van, ha túl sokat edz, akkor is, ha túl keveset, akkor is. Mindenesetre nem tartom etikusnak a médiában így ekézni a versenyzőket, még akkor sem, ha Oroszországban más a kultúra és ott a véleményt általában kendőzetlenül meg szokták mondani. Az sosem mindegy - főleg egy olimpiai szezonban nem - hogy mit és hogyan nyilatkoznak le az edzők...

Usachevát ölben viszi el az orosz csapat orvosa a rövid program előtti bemelegítésen elszenvedett sérülését követően

forrás: sport-express.ru/fsgossips

A női versenyen tehát nem volt orosz induló és ezzel megnyílt az esély arra, hogy legalább egy nem orosz versenyző jusson be a GP Döntőbe. Ezzel az eséllyel kiválóan élt Kaori Sakamoto, aki két remek programot megfutva nyerte meg a versenyt, és ezzel az első japán női korcsolyázó lett idén, aki 220 feletti összpontszámot tudott elérni. Ezzel az eredménnyel - miután a Skate Americán csak 4. lett, de ott Trusova és Usacheva is indult - pedig gyakorlatilag megváltotta a jegyét a decemberi GP Döntőre is.

A 2. lett Mana Kawabe, aki nagyon jó rövid programot futott és az egyetlen versenyző lett az egész versenyen, aki megugrotta a tripla Axelt (Glenn, Liu, You próbálkozásai nem sikerültek). A kűrben Manának nem sikerült a tripla Axel, de azon kívül egy erős programot tudott ott is megfutni. 

A Skate America után ismét dobogós lett Young You, akinek ezúttal nem sikerült olyan jól a kűrje, sajnos sok ugrása hiányos, de összességében (koreográfia, átmenetek, előadás, interpretáció, forgások) elég jól korcsolyázott. Ha nem lesznek meglepetések, visszalépések, akkor az első számú tartalék lehet a GP Döntőre. Alysa Liu lett a 4., ő sok ugrásába lassan ment bele, amit nem tud kiforogni és hiányosak, ami miatt a technikai pontszáma ezúttal is eléggé visszaesett. Bár a kűr túl érett neki, és nem annyira tetszik, hogy szinte végig mosolyog egy ilyen programban, de összességében tetszik a vidám hozzáállása a versenyekhez, és szerintem Scalinál és Jeremy Abbottnál jó kezekben van jelenleg. Eunsoo Limről már írtam korábban, hogy erős előadó, karizmatikus a jégen, de ezúttal is akadtak problémái: a kűrben egy ugrást teljesen kihagyott (egy 3F lett volna), a rövid programban csak 3-2-t ugrott, bár jó koncentrációképességre vall, hogy Usacheva visszalépése után rögtön futnia kellett és ahhoz képest nem futott rosszul. A 6. lett Rino Matsuike, aki sérüléssel küszködik. Innentől kezdve nehéz lesz beverekednie magát az olimpiai keretbe.

Kaori Sakamoto kiegyensúlyozott versenyzéssel nyerte meg sorozatban második NHK Trophy aranyérmét

forrás: @sn_figure

Ez nem Tutberidze hétvégje volt a páros verseny szempontjából sem. Tarasova/Morozov ugyanis ismét kikapott Mishina/Galliamovtól, ráadásul elég jelentős fölénnyel, és közelebb voltak a bronzéremhez mint az aranyhoz. A rövid programban Tarasova, a kűrben Morozov rontotta el a Toe-loopot, és a kűrben több hibájuk is volt kidobós ugrásokból is. Mishináék ezzel szemben szinte tökéletesen futottak és meggyőzően nyerték meg a versenyt. Ezzel egyelőre úgy néz ki, hogy Sui/Han és Mishina/Galliamov a két legerősebb páros, és a többieknek hozzájuk kell felzárkózni a következő hónapokban. A bronzérmet Miura/Kihara nyerte meg, így a Skate America után ismét dobogóra tudtak állni és ezzel nagy eséllyel ott lesznek a GP Döntőben (akkor nem lesznek ott, ha Artemeva/Nazarychev és Knierimék is megverik Boikováékat a következő GP versenyen).

Párosok dobogója balról jobbra: Tarasova/Morozov, Mishina/Galliamov és Miura/Kihara

forrás: @sn_figure

A jégtánc versenyen a papírformának megfelelően Sinitsina/Katsalapov győzött, második lett Chock/Bates és harmadik Fear/Gibson, akik karrierjük második GP érmüket nyerték. Sinitsináék You Can Leave Your Hat On és Brick House (Joe Cocker) ritmustáncuk szerintem nem rossz, de egy kicsit...talán ódivatú, és semmiképp sem annyira meggyőző, mint Papadakisék RD-je. A Rachmanyinov zongorakoncertjük első, hosszabbik fele bár szép, de ebben a stílusban sokszor láttuk már őket jégtáncoln, aztán a program végén a váltást az ír táncra nem igazán értem. Sinitsina jobban tetszett, mint Katsalapov, akin bár kevésbé látszik az, hogy sérülésből tértek vissza, de ebben a párosban ő a gyengébb láncszem. A szabad táncukban egyébként maradtak még pontok, például a lépéssoruk csak 1-es és 2-es szintű volt, a komponensekben viszont már most nagyon magas pontokat kaptak (magasabbat, mint P/C múlt héten), és ezek a pontok még inkább emelkedni fognak majd a második GP versenyükön Oroszországban. Ami a leginkább elvonta viszont a figyelmet a szabad táncukról, az Nikita laza pólója ami gyakran fellibbent, és Sinitsina falatnyi bugyija, ami láttatta az egész fenekét és *tényleg* elvonta a figyelmet korcsolyázásáról.

Ezüstérmes lett tehát Chock/Bates meggyőző fölénnyel még úgy is, hogy Evan Bates a szabad táncban elesett. Így is olyan magas pontokat kaptak, ami jelzésértékű, és lehet hogy az első számú amerikai páros mégiscsak ők lesznek és nem Hubbell/Donohue.

Beigazolódott a sejtésem: a Muramoto/Takahashi kettős elég magas pontokkal került előrébb Komatsubara/Koletonál, és ha a nemzeti bajnokságon is jó pontokat kapnak és nyernek, utána egyenes út vezet majd az olimpiai csapatba. Muramotoék fejlődtek, jobban szinkronban vannak egymással, és Takahashin is látszik, hogy az emelései se olyan bizonytalanok, mint tavaly, de szerintem erősen látszik, hogy egyéni korcsolyázóból lett jégtáncos, azt a sok év edzést, amit jégtáncosok kiskorukban megtanultak, 30 éven túl nem fogja tudni behozni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az olimpián a japán szövetség egy csapatéremhez segítse.

Sinitsina/Katsalapov első idei versenyükön győzni tudtak

forrás: ISU

A férfiak versenyében Yuzuru Hanyu hiányát jobban lehetett érezni az indulók jelenléténél. Pedig Shoma Uno önmagához képest jól futott, a rövid programban ugyan csak 4T-2T kombinációt ugrott (mint az utóbbi években mindig), a kűrben ezúttal sikerült a 4Lo, a 4S és egy 4T is - a második 4T-ből ellépett, a Flipet pedig leduplázta. Szóval Shoma az elmúlt évek talán legjobb kűrjét futotta meg, bár még így is kevesebb pontot kapott mint a három quados kűrre Yuma Kagiyama egy hete. Ezüstérmes lett Vincent Zhou, aki a kűrben nem tudta azt a formát hozni, mint a Skate Americán: több hibája is volt, a legnagyobb pontban az, hogy leszimplázta a tervezett 4Lz-ot, és nagyon sok ugrására kapott vagy hiányt (<) vagy épp negyed hiányt (q). A 2-6. helyezettek öt ponton belül végeztek, végül a dobogóra még Junhwan Cha állhatott fel, aki múlt hét után ismét egy nagyon szép rövid programot futott és egy, a múlt hetinél valamivel jobb kűrt. Örültem annak, hogy ezzel a remek rövid programmal érmet tudott szerezni. Makar Ignatov lett a 4., aki szerintem első oroszként ugrott meg négy négyfordulatost ugyanazon kűrben (4Lo, 4S és két 4T volt a programjában), igaz, ezen kívül elég lassúcska és erőtlen volt a korcsolyázása, nem túl sok átmenettel a programjában. Makar évek óta állóképességi problémákkal küzd a kűrben, és itt bár a quadok mentek, de a program végére elfogyott a szufla, miután két egyes szintű forgást tudott csak bemutatni. Az utána futó Cha ezerszer lendületesebben, több koreográfiával, átmenettel futott, a különbség nagy volt kettejük között. Matteo Rizzo lett az 5., aki bár jó kűrt futott, de a második 4T leszimplázása egy érembe telt neki. Alexander Samarin lett a 6., aki csak az ugrásairól híres, a programjairól vagy előadásáról biztos nem. A Hanyu helyett beugró Sota Yamamoto a 7., Kao Miura pedig - aki csak 16 éves és juniorkorú - a 7. Nagy jövő áll előtte is, mert már most tud 4Lo, 4S-t és 4T-t is.

Shoma Uno lett az NHK Trophy győztese

forrás: @sn_figure

Így ért véget az NHK Trophy. Már csak két GP verseny van hátra, a jövő héten a francia Világkupa versenyt rendezik meg.

Az NHK Trophy teljes eredménylistája itt érhető el.

NHK Trophy 2021 előzetes

Holnap kezdődik az NHK Trophy, amiről az utóbbi hetekben sajnos sok visszalépés történt, és nem mindenkit (különösen a külföldieket nem) tudtak pótolni, ezért mindenféleképpen egy csonkább verseny lesz a tervezettnél. Japánba jelenleg is szigorúak a beutazási feltételek, a versenyzők más GP versenyekhez képest korábban megérkeztek, és háromnapos karanténban tartózkodnak a holnapi napi edzésig.

Jégtáncban visszalépett a kínai kettős, Wang/Liu, vélhetően azért, mert az eredetileg kínai GP helyett a múlt héten Olaszországban kellett kezdeniük a Világkupa-szezont és ez felborította a terveiket. Hawayek/Baker szintén visszalépett, mert Kaitlin Hawayek korábban agyrázkódást szenvedett edzésen, és abból még nem épült fel teljesen. A Skate America után az NHK Trophy-tól is visszalépett Daniil Samsonov, akit tavaly is csak egyszer láthattunk versenyezni és idén mutatkozott volna be a felnőttek között. Az osztrákok közül Ziegler/Kiefer szintén nem indul, miután sérülést követően nem volt elég idejük felkészülni a versenyre; Olga Mikutina szintén sérülésből lábadozik. Rika Kihira a kanadai GP verseny után itt sem indul el, és sajnos emiatt egyre kétségesebbnek tartom, hogy a nemzeti bajnokságra olyan formában fogjuk-e majd látni, amivel lesz-e esélye kiharcolni az olimpiai csapatba kerülést. 

Alexandra Trusova fáradásos törés miatt lépett vissza a versenytől. A sérüléséről már a Skate Americán is lehetett tudni, amiről szintén majdnem visszalépett (akkor egy négyfordulatos Lutz-ot bevállalt a kűrjében és az elég is volt a győzelemhez). A legnagyobb hiányzó pedig mindenképp Yuzuru Hanyu lesz, aki bokasérülést szenvedett nemrég - neki ez lett volna a szezonban az első versenye.

A férfiak mezőnyében indul Vincent Zhou és Shoma Uno, ezért a Skate America után kíváncsi vagyok, hogy melyikőjük tud jobb formát mutatni. Yuzuru helyett Sota Yamamoto kapott meghívást a versenyre, és harmadik japánként Kao Miura is bemutatkozik a felnőttek között, akinek többek között 4T, 4S és 4Lo is van az arzenáljában. Odaérhet a dobogóra Matteo Rizzo, akinek ez lesz az első GP versenye idén, vagy Junhwan Cha, bár neki nem lesz könnyű dolga az egymás utáni két versennyel, hiszen ő pár napja még Olaszországban versenyzett. Az oroszok közül Makar Ignatov és Alexander Samarin is indul, jó formában még a dobogó környékén is végezhetnek.

A nők mezőnyében Trusova visszalépésével csak Daria Usacheva indul az oroszok közül. A hazaiak közül Kaori Sakamoto indul (aki akár győzhet is), ott lesz még Rino Matsuike, aki ezúttal nem próbálja meg a 3A-t, és a japánok közül Rika Kihira helyett Mana Kawabe kapott még meghívást (akitől viszont minden bizonnyal fogunk látni tripla Axelt). Az olasz verseny után itt is indul Eunsoo Lim, felérhet a dobogóra (és ezzel akár még a GP Döntőbe is bejuthat) Young You, valamint indul még Seoyeong Wi a koreai csapatból. Az amerikaiak közül leginkább Alysa Liunak lesz esélye dobogóra jutni, kíváncsi vagyok, hogy tőle látunk-e tiszta 3A-t, esetleg megpróbálja-e a 4Lz-ot ezen a versenyen.

A párosok versenyében érdekes lesz nézni az idei második Mishina/Galliamov és Tarasova/Morozov összecsapást (az elsőt a Finlandia Trophy Mishináék nyerték). Miura/Kihira az idei Skate America ezüstérmesek is felérhetnek a dobogóra, vagy egy jó formában lévő Cain-Gribble/LeDuc is.

A jégtáncosok versenye több szempontból is érdekes lesz: egyrészt először látjuk versenyezni a Sinitsina/Katsalapov kettőst, ezért kíváncsi vagyok a programjaikra, a formájukra és hogy a bírók hogy értékelik őket. Másrészt összecsap egymással Komatsubara/Koleto és Muramoto/Takahashi, ami azért érdekes, mert Japánnak egy kvótája van az olimpiára és ez lehet az egyik verseny, ami befolyással lehet arra, hogy kit választanak majd be az olimpiai keretbe. Muramotoék az utóbbi időben sokat fejlődtek és nem lennék meglepve, ha a szövetség inkább őket preferálná a kvóta megszerzéséhez. Nem is az egyéni verseny, hanem a csapatverseny szempontjából fontos ez, ahol Japánnak elég jó esélyei lehet az éremszerzésre. 

Indul még Chock/Bates, Hurtado/Khaliavin és Fear/Gibson is, ezért jégtáncban egy elég erős mezőny gyűlik össze Tokióban.

A versenyről sok élő közvetítés lesz az Eurosporton (holnap az Eurosport 1-en 08.10-től 14.00-ig egy kis megszakítással 09.45-11.00 között; szombaton reggel 07.00-tól 14.00-ig pedig mindent adnak).

Az indulói listák, pontozólapok itt találhatók: 

http://www.isuresults.com/results/season2122/gpjpn2021/

Orosz tesztkorcsolyázás, Autumn Classic és U.S. International Classic, Lombardia Trophy, JGP versenyek

Néhány héttel ezelőtt beindult a szezon, több verseny is lezajlott a korcsolya világában, ezért egy kicsit röviden írnék ezekről.

Orosz tesztkorcsolyázás

Cseljabinszkban került sor az idei felnőtt orosz versenyzők tesztkorcsolyázására, ahol először láthattuk a legjobbak programjait ebben a szezonban. Ez bár nem egy "igazi" verseny, mégis nézőkkel rendezik meg, közvetíti az orosz köztévé és a YouTube-on is követni lehet angol kommentárral, tehát szinte olyan érzése van az embernek, mintha versenyt nézne.

A fiúk közül talán a leginkább Artur Danielian és Mark Kondratyuk tetszett a legjobban. Danielian, a 2020-as Európa-bajnokság ezüstérmese hosszú sérülés után tér vissza, ezért az ugrásai nincsenek még igazán stabil formában, ugyanakkor minden egyéb szempontból, legyen az koreográfia, előadás, interpretáció, átmenetek, vagy akár csak a testtartása, nagyon magas minőséget képvisel.  Kondratyuk jó formában van és idén is érdekesebb programokat sikerült koreografálni neki, a kűrt például a Jézus Krisztus Szupersztár zenéjére futja (később egyébként őt választották a Nebelhorn Trophy-n az olimpiai kvótáért indulónak). Samarin (ismételten) egy fülsüketítő zenére futja a kűrjét (az Apashe Lord & Master-t választotta részben), szerintem a koreográfiái továbbra is üresek, sok-sok rákészüléssel az ugrásokra. Petr Gumennik a kűrben rontott sokat és esett olyan csúnyákat, hogy bízom benne, hogy nem sérült meg ez után a tesztverseny után. Aliev az egyike azon keveseknek az orosz mezőnyben, akik igazán szépen, hosszú ívekben korcsolyáznak, az And the Waltz Goes On kűrje tetszett, ugyanakkor láthatóan nincsen túl jó fizikális formában a szezonnak ebben a részében. Mikhail Kolyada új, Caruso rövid programja állítólag a tesztverseny előtt egy héttel készült el, ezért talán még korai túl sok következtetést levonni belőle, jelenleg elég üres, sok kézmozdulattal, kevesebb lábmunkával. A kűrje a Schindler Listája zenére készült, ami azért is rizikós választás, mert a tavalyi White Crow kűrjét nehéz lesz bármivel is felülmúlni, másrészt erre a zenére futja majd Jason Brown is a kűrjét, ezért az összehasonlítás elkerülhetetlen lesz. Nekem első megnézésre a kűr sem annyira tetszik, kérdésesnek tartom, hogy megmarad-e ez a program a szezonra, vagy visszatér esetleg a White Crow-hoz? Kolyada edzőpartnere, Semenenko ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta: stabil ugrások, összeszedettség és érettebb előadásmód. Végül Ignatovról annyit, hogy ha megcsinálja az ugrásait, erős programjai lesznek (neki van például egyedül négyfordulatos Rittbergerje a top oroszok közül), de neki gyakran van problémája az állóképességével, mint ahogy azt a kűrben ezúttal is láttuk.

A párosoknál Mishina/Galliamov megtartotta a tavalyi Esmeralda rövid programot, ami szerintem egy jó döntés, a kűrjük azonban új, a Snowstorm és a Time, Forward dalokra korcsolyáznak Sviridovtól. Nekem a két zene közötti éles váltás és a koreográfia nem áll igazán össze, kíváncsi leszek, hogy fog ez a program kinézni majd versenyen. Boikova/Kozlovskii a Hattyúk tavára futja a rövid,-, és a Malaguenára a szabadprogramot, ez utóbbi egyelőre jobban tetszik mint Mishináék kűrje. Végül Tarasova/Morozov rövid programját már a Tutberidze csapattól Daniil Gleikhengauz koreografálta (Metamorphosis/Experience/Claire de Lune) a kűrt viszont Zhulin, a Lighthouse zenéjére. Korcsolyázásuk mindig is nagyon precíz volt, csak az összhang kifejezése hiányzott belőlük mindig. Kíváncsi vagyok, hogy az ugrásaikat Tutberidze mennyire fogja tudni stabilizálni az olimpiára és eleve, hogy a Tutberidze-Maxim Trankov tandem hogyan fog működni.

A jégtáncról annyit, hogy egyrészt Stepanova/Bukin betegség miatt nem vett részt, másrészt Sinitsina/Katsalapov szabadtánca ugyanaz a lírikus vonal, mint amit az elmúlt években láthattuk tőlük,  még Sinitsina kűrruhája is mindig nagyon hasonló, nude színű...Papadakisék ugyan az elvontabb, lírikus vonalon belül maradtak sokáig, azon belül mégis több újdonság volt a programjaikban, mint Sinitsináék szabadtáncában. Csak abban tudok reménykedni, hogy Papadakisék egy náluk sokkal érdekesebb programmal fognak visszatérni. 

Végül a nők versenyéről essen néhány szó. Először is láthattuk Nugumanovát, aki továbbra is egy nagyon jól előadó, elegáns versenyző, akinek sajnos az ugrásai viszont a gyenge pontja. Samodurova a másik, akinek kicsi, hiányos ugrásai vannak, és ő az, akinek a korcsolyázásában nem látom idén már azt az örömöt, mint korábban, például akkor amikor 2019-ben Európa-bajnoki címet nyert. Ksenia Sinitsyna rövid programja (Csajkovszkij Altatója) volt talán az egész női versenyen a kedvenc programom: jól megkoreografált, egyedi program, érti és érzi is, mire korcsolyázik. Aztán ott volt Tuktamysheva, akinek a rövid programja talán az egyik legjobbja az elmúlt évekből, a kűr ugyanakkor egy ismételten eléggé üres, kézmozdulatokkal teletűzdelt program (nekem kicsit "olcsó" hatást kelt a stílus). Liza láthatóan dolgozott az egyébként nem túl erős forgásain, tetszik, hogy próbál fejlődni ott, ahol tud.

Aztán ott voltak a Tutberidze tanítványok, mind a hat, akik közül mindössze három mehet majd az olimpiára - nem leírva Tuktamyshevát, de azt hiszem Tutberidze egyik első számú célja lehet, hogy a nők versenyében az ő tanítványai mehessenek majd Pekingbe, ezért minden bizonnyal közülük kerül majd ki az olimpiai csapat:

Daria Usacheva (SP: The Greatest Showman, kűr: Nessun Dorma) a tavalyi formájához képest kicsit visszaesett egyelőre, a programjai olyan egy kaptafa, mint az előző évekbeliek...nincsen négyfordulatos ugrása, 3A-ja, bár utóbbit állítólag már edzi.

Maiia Khromykh (SP: I'll Take Care of You Beth Harttól, kűr: Buenos Aires Hora Cero/El Tango de Roxanne). A rövid programot tavalyról megtartotta és ez egy hozzá illő, jó program. A kűr is illik hozzá; és ez az egyik legjobban megkoreografált program, amit idén Tutberidze tanítvány előad. Hozzá kell tenni, hogy talán nem meglepetésre mindkét programot nem Gleikhengauz, hanem más (Ksenia Potalitsyna) koreografálta. A kűrben 4T-t, és 4S-t is tervez, ha azokat stabilan meg tudja ugrani, nagy előnyt fog jelenteni.

Alena Kostornaia (SP: Am I The One Beth Harttól, kűr: Négy évszak: Tél, Vivaldi). Alena visszahozta a tripla Axelját, amit a rövid programban (ellépett) és a kűrben (megugrotta) is megpróbált. Nincs még olyan állapotban, mint volt két éve, és kicsit hiányosak is, de jó úton halad, hogy újra erősebb programjai legyenek technikailag. Az nem szerencsés, hogy az ő rövid programja is Beth Hart zenéjére készült, láthatóan nem is élvezte annyira a programot. A kűr szintén kicsit üres (még), Alena állítása szerint el is felejtette a lépéssort és a második tripla Axel próbálkozást...bízom benne, hogy sikerül visszanyernie a régebbi formáját (meg kell említenem, hogy kicsit sajnálom az idei programjait, úgy tűnik, évről évre rosszabbakat kap, pedig ő aztán mindent elő tudna adni és a legkomplexebb koreográfiát ki tudná korcsolyázni. Nincsenek a programjai azon a szinten, mint például ez, vagy ez).

Kamila Valieva (SP: In Memoriam, Kirill Richtertől, kűr: Bolero Raveltól). A rövid programja egy gyengébb verziója a tavalyi programjának, lírikus, de semmi újat nem lehet benne felfedezni ami a tavalyi programban nem volt. A kűrje maradt a Bolero, ami szerintem egy kifejezetten gyenge program, Kamila végig siet benne, kevésbé érzi a zenét mint egy lírikusabb programban. A tripla Axelja (annak segítéségével, hogy felteszi a két kezét a magasba, ezáltal a tengelyét kiegyenesíti) stabil, viszont a négyfordulatos ugrásai bizonytalanok a kűrben, amiben kétszer is elesett. Fogja-e tudni őket a szezonban teljesen stabilizálni? Fogja-e bírni a terhet első felnőtt évében úgy, mint anno Zagitova?

Anna Shcherbakova (SP: The Songs of Distant Earth Kirill Richtertől, kűr: Mester és Margarita filmzene és Requiem Mozarttól). Anna egy lábsérülésből tért vissza, ezért nem próbált meg négyfordulatos ugrást ezen a tesztversenyen. Az ugrásai és a korcsolyázótudása az egyik leggyengébb ebben a mezőnyben, de mégsem lehet őt leírni, mert az egyik legstabilabb versenyző fejben. A nemzeti bajnokságig sok idő van még, és addigra jobb formába lendülhet. A rövid program picit más jellegű, amiket eddig láthattunk tőle, a kűrben viszont ugyanazokat a mozdulatokat és még arckifejezésben is ugyanazt láthatjuk tőle mint akár a tavalyi kűrben.

Alexandra Trusova: (SP: Frida, kűr: Cruella filmzene) Trusova egy kicsit újabb arcát mutatja be a rövid programban (hozzá vörös hajjal), a tripla Axel viszont továbbra is marad a programban, amelyből ezúttal elesett (az edzéseken remekül ugorja). A kűrben egészen elképesztő, öt négyfordulatos (!) ugrást tartalmazó programot ad elő: igaz, hogy az ugrások között szinte semmilyen koreográfia nincs, csak rákészülés, koszorúzás, de ezen a tesztversenyen megugrotta a 4F-et, a 4S-t, a 4T-t és két 4Lz-ot is, az egyiket kombinációban.

Sasha fizikálisan rendkívül erős versenyző, kérdés hogy igazi tét alatt mennyire fogja tudni megugrani az ugrásokat, amikkel az utóbbi szezonokban voltak problémái. A Cruella filmzene egyébként hozzá illik, kicsit belevaló választás.

Az összes rövid program megnézhető itt, a kűrök pedig itt.

Alexandra Trusova a Cruella kűr közben

forrás: tumblr

Junior Világkupa-sorozat (Courchevel I-II, Kassa, Krasznojarszk)

Egy hónapja megkezdődött a juniorok Világkupa-sorozata Franciaországban. Az első két állomáson, amit mindkétszer Courchevelben rendeztek, a járványügyi korlátozások értelmében nem tudtak az orosz versenyzők elindulni. Emellett sajnos a japán versenyzők egyáltalán nem indulnak az idei junior GP sorozatban, tekintve, hogy a Japánba történő visszatéréskor kötelező karanténba vonulni jelenleg is, ezért úgy döntöttek, hogy nem indítják el a versenyzőiket a teljes sorozatban. Ezért meglehetősen csonka az idei sorozat is, amit az oroszok híján még inkább érezni lehetett az első két versenyen. 

Az első versenyen minden számot az amerikai versenyzők nyertek meg (a fiúknál Ilia Malinin, a nőknél Lindsay Thorngren, a jégtáncban Wolfkostin/Chen). A második franciaországi versenyen a fiúknál a kanadai Wesley Chiu nyert, a nőknél Isabeau Levito, akit a jövő amerikai reménységének tartanak, és akinek a korcsolyázásán egyébként eléggé látszik az orosz hatás, mivel edzői Kuznyecova és Platov. Mindkét courcheveli versenyen érmes lett egyébként a kanadai Kaiya Ruiter is, akinek tetszettek a programjai. A jégtánc versenyét az amerikai Brownék nyerték meg.

A kassai állomáson Plushenko tanítványai remekeltek: a fiúknál Kirill Sarnovskiy, míg a lányoknál Veronika Zhilina nyert és Sofia Muravieva lett a második. Meggyőző teljesítményt mutattak, sokkal összeszedettebb a szezonkezdésük, mint akár tavaly. Zhilina egyébként három négyfordulatos ugrást is bemutatott, közte a program második felében egy 4T-2T kombinációt. Ő egyébként előadásban is fejlődött tavalyhoz képest. A harmadik a Tutberidze tanítvány Adelia Petrosyan lett. A párosok mezőnyében az orosz Mukhortova/Evgenyev nyert, míg a jégtáncban a kanadai kettős, D'Alessandro/Waddell.

Veronika Zhilina 4T-2T a kassai JGP kűrjében

forrás: tumblr

A krasznojarszki versenyen taroltak az oroszok: nemcsak több indulójuk volt, mint a szokásos (azért cserébe, hogy Franciaországban nem lehettek ott), hanem mindegyik versenyszámot ők nyerték, a lányok esetében ráadásul a Top 5 helyet ők foglalták el. A fiúknál a Mishin tanítvány Gleb Lutfullin lett az első, párosban Chikmareva/Ianchenkov, jégtáncban pedig Khavronina/Cirisano. A lányoknál a Tutberidze tanítvány Sofia Akatyeva nyert magasan: programja rendkívül anyagerős egy 3A-val, és három négyfordulatos ugrással: 4S és két 4T kombinációban. Mozdulatai precízek, pontosak, de nekem ő előadásban tavaly óta egyelőre nem fejlődött semmit, teljesen rezzenéstelen arccal adja elő a programjait és erre az sem lehet teljesen mentség, hogy a szezon eleje van. A második Plushenko tanítványa, Anastasia Zinina lett, míg a harmadik Sofia Samodelkina, nekem ő tetszett a legjobban a mezőnyben, nemcsak technikailag erős kűrje van, hanem elő is adja a programot. Nem értettem azzal egyet, hogy Akatyeva komponensekben is több pontot kapott Samodelkinánál. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy Tutberidze mellé zárkóznak fel a többi edzők versenyzői is, legalábbis az eddigi versenyek alapján ez látszik.

Teljes eredménylista: Courchevel I, Courchevel II, Kassa, Krasznojarszk

Lombardia Trophy és Autumn Classic International

Az idei szezon első Challenger versenye a Lombardia Trophy volt Bergamoban. A fiúknál Daniel Grassl nyert, köszönhetően a magasabb technikai pontszámának (három négyfordulatosa is van, 4Lz, 4F és 4Lo, igaz, hiányosan ugorja meg őket...). A párosoknál Della Monica/Guarise nyert, érdekességként a 2. a spanyol kettős, Barquero/Zandron lett. A jégtánc versenyét pedig az ötödik Lombardia aranyát benyűjtő Guignard/Fabbri nyerte. A nők versenyét a felnőtteknél bemutatkozó amerikai Alysa Liu nyerte meg, aki a kűrjében egy (hiányos) tripla Axelt is bemutatott, és hatalmas pontokat kapott a programjaira. Alysa edzőt váltott és a Massimo Scali, Jeremy Abbott páros készíti fel. A tavalyi gyenge formájához képest nagyon sokat fejlődött az új edzői csapattal, csúszásban, sebességben is jobb, mint volt korábban. Ő az amerikaiak reménysége, ezért kíváncsi vagyok, hogyan alakul az olimpiai szezonja, az viszont biztos, hogy az amerikaiak mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy sikeres szezonja legyen, különösen, hogy a többi amerikai lány nem túl jó kilátásokkal küzd jelenleg (Mariah Bell formán kívül van, Bradie Tennell sérülésssel küzd, Karen Chen ugrásai nem valami stabilak stb.). A nőknél az ezüstérmet Ekaterina Kurakova, a bronzérmet a szintén amerikai Audrey Shin nyerte.

A magyarok részéről Schermann Regina lett a legjobb, aki a 9. helyen végzett, Lukács Ádámék a 10. helyen végeztek jégtáncban, a fiúknál pedig a 21-22. helyeket foglalta el Csernoch András és Böröcz Máté.

Az Autumn Classic versenyen egyrészt a férfiaknál mindössze három induló volt, azok is mind kanadaiak, ezért az a verseny tulajdonképpen egy hazai versenynek minősült. A fiúknál az Orser-tanítvány Conrad Orzel nyert. A nőknél meglepetésre a ciprusi színekben induló, de Amerikában készülő Marilena Kitromilis nyert két majdnem tisztán megfutott programmal. A koreai Young You csak második lett, és a technikai panel alaposan szétszedte az ugrásait, többek között a két tripla Axelje is hiányos illetve leminősített lett. Hasonlóan járt Karen Chen is, aki csak a 4. helyen végzett. A bronzérmet egyébként a koreai Seoyeong Ji nyerte meg.

A párosok versenyét a rendkívül jól futó japán kettős, Miura/Kihara nyerte meg, akik Kanadában edzenek. Ritkán látni olyan páros versenyzőket, akik ennyire jó korcsolyázótudással rendelkeznek, nagyon szépen csúszik alattuk a jég. Miura egy tripla Salchow-ot leduplázott a kűrben, egyébként teljesen tisztán futottak. Az ezüstérmet az első közös versenyükön induló Vanessa James és Eric Radford kettős kapták meg. Vanessa sokat hibázott a versenyen (elrontott Salchow a rövid programban és a kűrben is, hiba a 3T-ben és a kidobós Lutz-ban a kűrben), illetve az emeléseik is elég óvatosak voltak. Egyébként szép vonalaik vannak, amik egymáshoz illenek, de az is igaz, hogy Vanessa  magasabb mint Radford korábbi párja, Meagan Duhamel volt, amihez nem lesz egyszerű hozzászoknia Radfordnak. Talán nem túl szerencsés az sem, hogy a kűrjüket is egy olyan dalra válaszották, mint a Falling. Kíváncsi leszek, hogyan fognak fejlődni a következő pár hónapban, mennyire tudnak összecsiszolódni ilyen rövid idő alatt.

Miura/Kihara az Autumn Classic International aranyérmesei

forrás: tumblr

A jégtáncban Gilles/Poirier nyert, egy Elton John ritmustánccal és egy Long and Winding Road szabadtánccal. Gilles-éknek érdekes szabadtáncaik szoktak lenni, amihez képest ez az új program egy picit lapos szerintem...legalábbis első megnézésre nem érzem azt, hogy ezekkel a programokkal mindenképp az olimpiai dobogót el tudnák érni. Bronzérmes lett Smart/Diaz, és Green/Parsons.

U.S. International Classic

A bostoni U.S. International Classic ezúttal nem Challenger verseny, hanem egy nemzetközi, de voltak nagyobb nevek itt is. Egyrészről a nőknél indult Trusova, alig egy hétten az orosz tesztverseny után. Az időeltolódás és a sok utazás miatt érthető, hogy a kűrben is voltak hibák (annak ellenére, hogy az edzések remekül mentek neki!), és így nem sokkal, de nyerni tudott a koreai Yeonyeong Park előtt. Az viszont biztos, hogy ha ugrások nem mennek annyira, akkor a program - tartalmas és érdekes koreográfia híján - túl üres.

Jégtáncban bemutatkozott a szezonban a Hubbell/Donohue kettős, akik egy Janet Jackson ritmustáncot és egy Drowning című szabadtáncot adtak elő. Nekem kicsit nehézkes, lassúcska volt a két program és nem is annyira meggyőzőek, bár még a szezon eleje van. Érdekességként Tutberidze nem igazán Trusova, hanem sokkal inkább lánya, Diana Davis miatt utazott el erre a versenyre: Gleb Smolkinnal az ezüstérmet szerezték meg, méghozzá olyan pontokkal, amilyenekkel a felnőttek között debütáló jégtáncos pár nem kapott 2010 óta. Annak ellenére, hogy egy középszerű párosról van szó.

A ritmustáncban a török bírónő odáig ment, hogy bőven 1. helyre tette az oroszokat (ami azért is érdekes, mert ugyanarról a bíróról van szó, aki a 2018-as Golden Spin versenyen előre megírt helyezések papírra vetésével és a versenyre történő elvitelével bukott le, akit aztán el is tiltottak a bíráskodástól egy ideig!). Tutberidze az utóbbi időben egyébként gyakran kilátogatott az Egyesült Államokba az ott edzősködő lányához, és erre a versenyre is elutazott vele, ami nyilván nem véletlen. Biztos vagyok benne, hogy a háttérben erősen megy a lobbi annak érdekében, hogy Davisék kijussanak az olimpiára, ehhez Zagorskiékat kellene legyőzni, illetve ha Bukinék valamilyen okból idén sem kapnának meghívót az olimpiára, mint Pyeongchangban, akkor persze még könnyebb dolguk lehet a cél eléréséhez.

És ez még kicsit odébb van, mindössze spekuláció, de a fentiek fényében - ismerve a sportág átpolitizáltságát - nem lennék meglepődve, ha az amerikaiak és az oroszok a saját érdekeik elérése érdekében összefognának, ami nem először történne meg ebben a sportágban: egy amerikai jégtánc páros (Hubellék? Chockék?) dobogóra segítése, cserébe orosz arany (Sinitsináék) támogatása Papadakisék ellenében; amerikai arany bebiztosításának orosz segítése a férfiaknál (Nathan Chen), azért cserébe, hogy az amerikaiak a párosoknál segítik majd az oroszokat. Hogy ebből mi valósul meg majd februárban? Pár hónap, és megtudjuk.

*

Teljes végeredmények: Lombardia Trophy, Autumn Classic, U.S. International Classic