Négy Kontinens Bajnokság 2022

A múlt héten lezajlott a Négy Kontinens Bajnokság is, amiről rövid írnék.

A párosok versenyében mindössze hatan indultak, 3-3 amerikai, illetve kanadai kettős és a legerősebb amerikai páros, Lu/Mitrofanov győzött, nekik ez volt az első ISU bajnokság győzelmük. Sőt, mindössze második nemzetközi versenyüket nyerték meg, miután idén a Golden Spin Challenger-versenyen is győzni tudtak. Az ezüstérmet szintén amerikaiak, a Chan/Howe páros nyerte meg. A kanadaiak részéről az olimpiáról lemaradó Walsh/Michaud páros szerezte meg a bronzérmet. Mindegyik pár hibázgatott a kűrben, a rövid programok során jobb programokat tudtak futni.

Balról jobbra: Chan/Howe, Lu/Mitrofanov és Walsh/Michaud a dobogón

forrás: gettyimages

A jégtánc versenyét meggyőző fölénnyel az amerikai Green/Parsons kettős nyerte meg. Ez a pár 2019-ben állt össze és idén a 4., illetve 5. helyeken végeztek a GP versenyeiken. Nekem a Janet Jacksonos ritmustáncuk nagyon tetszett; szerintem ők egy ígéretes amerikai jégtánc páros, és akár a legjobbak lehetnek otthon, ha majd Hubbell/Donohue és Chock/Bates már nem fognak versenyezni. A Carreira/Ponomarenko pár nyerte a bronzérmet, nekik nincs olyan kimagasló szezonjuk eddig, a fiúra állítólag műtét vár a szezont követően. Szerintem ők is jobb formában lesznek majd, ha Ponomarenko felépül - remélhetőleg már jövőre. Az ezüstérmet a japán Muramoto/Takahashi pár szerezte meg, ezzel Japán második 4CC érmét nyerte jégtáncban, az elsőt még szintén Muramoto nyerte, akkor még Chris Reed partnereként. Takahashiék a ritmustáncban - hasonlóan a nemzeti bajnoksághoz - ismét nagyot rontottak, miután alig néhány másodperccel a program kezdése után Takahashi a talán túl alacsonyan álló Muramoto lába alatt akart áthajolni, de helyette "lefejelte" és lerántotta Muramotot a jégre. Ez egy kicsit kihatással volt az egész programjukra aztán. Takahashi óvatosabban korcsolyázott, látszik, hogy nincs meg még az a tapasztalata, hogy önbizalommal, rögtön folytassa a programot, mintha mi sem történt volna. Hiába remek program ez a Soran Bushi ritmustáncuk, talán mégiscsak igaza volt a japán szövetségnek, hogy nem ők indulnak majd az olimpián, hiszen ilyen jellegű hibák nem férnek bele a legnagyobb versenyen, ahol sokkal nagyobb a nyomás, mint a nemzeti bajnokságon, vagy a 4CC-n. De a világbajnokságra már beérhet ez a program is.

Balról jobbra: Muramoto/Takahashi, Green/Parsons és Carreira/Ponomarenko a dobogón

forrás: gettyimages

Őszintén szólva örültem neki, hogy a női és férfi versenyben nem voltak itt a top amerikaiak, és az azelőtti heti Európa-bajnokság után az orosz túlpontozásokat sem kellett nézni...A férfiak versenyében Junhwan Cha nyert, aki egy 5. és 6. hely után első 4CC érmét nyerte, és rögtön aranyat. Junhwan kifejezetten jól futott a rövid programban, és a kűr is jól sikerült egy 4T esést leszámítva. Jó programjai vannak, szépen korcsolyázik, de hozzá kell tenni, hogy a technikai panel elég elnéző volt ezen a versenyen, mert a 3Lz-3Lo kombinációját hiába ugorja meg, nem teljesen tiszta nála az a Lutz és a Loop sincs szépen kiforogva. Ami szintén zavaró, hogy a tripla Axelje előtt úgy lelassul, hogy szinte álló helyzetből ugorja. Neki mindig gyengébb ugrása volt az Axel, de talán mintha még óvatosabban ugorná mostanában. A verseny viszonylag szoros volt, miután az ezüstérmet Kazuki Tomono szerezte meg. Akár ő is nyerhetett volna, de szerintem nem igazán akarták, hogy az elsőszámú koreai versenyző (aki mellett amúgy ott volt Brian Orser és Ghislain Briand is a versenyen) elé kerüljön a kb. ötödik számú japán. Kazuki a rövid programban remekül futott és kicsit meglepődve láttam a közte és Junhwan közötti sok pontos különbséget komponensekben. A kűrben ugyan ő sem futott hibátlanul, és a lépéssora csak 2-es szintű lett, mégis kaphatott volna kicsit magasabb pontokat...Kazuki koreográfiai lépéssora a kűrje legvégén fantasztikus volt most is!

Junhwan Cha gyönyörű hátrahajlós Ina Bauerje a kűr koreográfiai lépéssorában

forrás: tumblr

A bronzérmet a szintén japán Kao Miura nyerte meg. Kao mindössze 16 éves, de mindenképp a jövő top japán versenyzőinek egyike lehet majd. Fantasztikus sebessége, lendülete van, és remek ugrótechnikája, bár egyelőre még sokszor hiányzik nála a kontroll. Persze nagyon kiforratlan még, és pl. a forgásai igen gyengék, amiken a következő időszakban javítania kell majd. Ezen a versenyen amúgy is izomhúzódással versenyzett és volt egy jó csúnya esése is egy 4S-ből az edzésen, tehát ahhoz képest nagyon jól versenyzett. A 4. a harmadik japán, Sena Miyake lett, aki az utóbbi időben sokat fejlődött: pár éve még tripla Axelje sem volt, most pedig már a négyfordulatos Salchow-ot is szépen ugorja a 3A mellett. Az Urmanov-tanítvány kazah Mikhail Shaidorovnak is jó ugrásai vannak, de a top versenyzőkhöz képest jóval gyengébb korcsolyázótudása, és nem sok előadása egyelőre. Ő is nagyon fiatal még, ezért bőven van ideje fejlődni. A 6. Brendan Kerry lett, akinek az ausztrál válogatási elveknek megfelelően indulnia kellett ezen a versenyen annak ellenére, hogy sérüléssel bajlódik. Természetesen beválogatták aztán a keretbe...

Balról jobbra: Kazuki Tomono, Junhwan Cha és Kao Miura a dobogón

forrás: tumblr

A nők versenye jó színvonalat hozott. Mai Mihara negyedik 4CC érmét és második aranyérmét szerezte meg, miután 2017-ben már nyerni tudott 4CC aranyat. Mai ezúttal is kiegyensúlyozottan, nagyon jól versenyzett, csak egy kis megingás volt a kűr legutolsó forgásában, a beugrós lábváltásos kombinációs forgásban. Szépen, felszabadultan korcsolyázott, örültem neki, hiszen hosszú betegség után nagyon jó szezont produkált idén. Igazán sajnálom, hogy még a világbajnokságra sem küldi el őt a japán szövetség, mert mindig hozza a magas szintet versenyen, ami kulcsfontosságú lehet majd a VB-n, amikor a három japán kvótát a jövő évi (japán rendezésű) VB-re meg kell majd tartani.

Mai Mihara csodaszép LBO (bal hátra külső)-LFO (bal előre külső) spirálsora a kűr koreográfiai lépéssorában

forrás: tumblr

Az ezüstérmet Haein Lee nyerte meg, ami azért érdekes, mert ő Young You és Yelim Kim után csak a harmadik számú koreai versenyző volt itt. Haein jobb formában versenyzett, mint ősszel, mindkét programot gyakorlatilag hiba nélkül futotta meg, és nekem nagyon tetszett a gyönyörű Homage to Korea kűrje. Hozzá képest a bronzérmes Yelim Kim kicsit unalmasabbnak tűnt. A 4. helyet az amerikai Audrey Shin szerezte meg szintén jó versenyzéssel, 5. lett Rino Matsuike, aki egy elrontott rövid program után nagyon jó kűrt futott meg. A verseny negatív meglepetése Young You lett, aki az elsőszámú koreaiként csak a 6. helyet szerezte meg, miután mindkét tripla Axeljából elesett, a kűrben egy 2A-ból is hibázott és hiányos is volt az a kombinációja, amiben a 2A-t leszimplázta. Young fáradtnak tűnt, őszintén szólva nem biztos, hogy jó dolog volt, hogy a koreai nemzeti bajnokság után ezt a versenyt is bevállalta, hiszen a csúcsformát Pekingre kell időzíteni és már most úgy tűnik, hogy a szezon elején sokkal jobb formában volt. De Yelim Kimről is elmondható az, hogy a nemzeti bajnokságon fájdalomcsillapítókkal versenyzett, ezért remélem ő is jól bírja majd az olimpiát...Aki még tetszett a versenyen, Yuhana Yokoi Queen kűrje volt - a Queen programok eléggé elcsépeltek lettek az utóbbi időben, de ez a koreográfia, zeneválasztás, és ahogy interpretálja, kiemelkedik a korábban látott programok közül. A Fat bottomed girls c. dalra biztos nem korcsolyáztak még eddig :)

A teljes eredménylista itt érhető el.

*

Most, hogy vége a Négy Kontinens Bajnokságnak is, el sem hiszem, hogy a jövő héten már kezdődik az olimpia! Mindenképp írok a következő napokban olimpiai esélylatolgatásokról, előzetesről - először majd a csapatversenyről, majd az egyéni versenyről is.

NHK Trophy 2021

Amikor az NHK Trophy előzeteséről írtam, hosszú volt a listán azoknak a száma, akik a verseny előtt visszalépni kényszerültek különböző sérülések miatt. Sajnos a sérülések listája a verseny alatt is folytatódott. Daria Usacheva, Eteri Tutberidze tanítványa a rövid program bemelegítésén egy tripla Flip próbálkozásból elesett, és a fájdalomtól sírva hagyta el a pályát, amit utána a versenytől történő visszalépés követett. A szövetség által sebtében kiadott közlemény szerint az ugrás után combszalag-szakadást szenvedett el, ami jellemző 13-17 évesekre és a rehabilitáció nem tart sokáig. Más források szerint csípőtörés is felmerült. Egy biztos: hamar kiadták a közleményt, pedig nem biztos, hogy Japánban teljes körűen meg tudják állapítani mi a sérülés oka, ahhoz szerintem alaposabb kivizsgálás kell majd otthon.

Mindenesetre Dariáról tudni lehetett az elmúlt hónapokban, hogy nincs a legjobb formájában és valamiféle sérüléssel küzdött. Talán vissza is léphetett volna ettől a versenytől, ha Trusova indult volna, de Sasha visszalépésével indulni kényszerült, sőt, nyilván aranyérmet vártak tőle (Tutberidze bizonyosan örült volna, ha mind a hat GP versenyt a versenyzői nyerik meg).

Usachevának azonban a tripla Flippel voltak problémái az utóbbi időben: a tesztkorcsolyázáson elesett belőle, a Skate America kűrjében ellépett belőle. Az NHK Trophy rövid programjának bemelegítésén aztán ugrott egy 3F-et, de már ott eléggé beleállt az ugrásba és látszott, hogy valami nem stimmelt. Utána jött a következő próbálkozás, amiből elesett és a fájdalomtól alig bírt felállni, majd lemenni a jégről. Szerintem a sérülése már korábban fennállhatott, ez az esés csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Egy volt bíró szerint a rossz technika, az ugrás elcsalása (prerotation) okozhatja az ilyen sérüléseket. Tény, hogy sok korcsolyázó küszködik sérüléssel, olyanok is, akiknek jó technikájuk van. Szerintem viszont több tényező is közrejátszhatott a sérülésben: rossz technika, alacsony testsúly, így kevesebb izom, ami sérülésveszélyesebb, már meglévő fájdalmak/sérülés és kimerültség (utazás, időeltolódás stb.).

Minden jót kívánok Dariának, remélem a felépülése nem tart sokáig. Viszont sajnos nem tudok túl optimista lenni a jövőjével kapcsolatban: neki nincsenek nehezebb elemei (négyfordulatos, vagy tripla Axel), és a meglévő versenyzők mellé jövőre egy sor, jelenlegi junior korú versenyző megy majd fel a felnőttek közé, akiknek quadjaik, vagy tripla Axeljeik vannak. Tehát nehéz elhinnem, hogy a Tutberidze csapatban ezek után kapna még bármiféle figyelmet is, akkor ha visszatérne a versenyzéshez. Így is csak kb. a hatodik számú versenyzőjük volt idén...

Sajnálom amiatt is, mert amint egy ilyen sérülés következik be, a Tutberidze csapat a versenyzőre próbálja hárítani a felelősséget. Zseleznyakov koreográfus szerint Dariának tudnia kellett volna, hol a határ és kevesebb munkát kellett volna csinálnia. De hát pont arról szól a rendszerük, hogy kiélezett versenyt folytatnak le a lányok között, és az nyer, aki a legerősebb és "túléli" a legkeményebb edzéseket is. A héten Kostornaiát kritizálta Gleikhengauz, aki szerint nem fut le elég programot edzésen, azaz "lusta", de az sem az ő hibájuk, hanem a versenyzőé. Szerintem az igazság mindig valahol a félúton van, és nem lehet azt mondani, hogy a hiba mindig csak a versenyzőben van, ha túl sokat edz, akkor is, ha túl keveset, akkor is. Mindenesetre nem tartom etikusnak a médiában így ekézni a versenyzőket, még akkor sem, ha Oroszországban más a kultúra és ott a véleményt általában kendőzetlenül meg szokták mondani. Az sosem mindegy - főleg egy olimpiai szezonban nem - hogy mit és hogyan nyilatkoznak le az edzők...

Usachevát ölben viszi el az orosz csapat orvosa a rövid program előtti bemelegítésen elszenvedett sérülését követően

forrás: sport-express.ru/fsgossips

A női versenyen tehát nem volt orosz induló és ezzel megnyílt az esély arra, hogy legalább egy nem orosz versenyző jusson be a GP Döntőbe. Ezzel az eséllyel kiválóan élt Kaori Sakamoto, aki két remek programot megfutva nyerte meg a versenyt, és ezzel az első japán női korcsolyázó lett idén, aki 220 feletti összpontszámot tudott elérni. Ezzel az eredménnyel - miután a Skate Americán csak 4. lett, de ott Trusova és Usacheva is indult - pedig gyakorlatilag megváltotta a jegyét a decemberi GP Döntőre is.

A 2. lett Mana Kawabe, aki nagyon jó rövid programot futott és az egyetlen versenyző lett az egész versenyen, aki megugrotta a tripla Axelt (Glenn, Liu, You próbálkozásai nem sikerültek). A kűrben Manának nem sikerült a tripla Axel, de azon kívül egy erős programot tudott ott is megfutni. 

A Skate America után ismét dobogós lett Young You, akinek ezúttal nem sikerült olyan jól a kűrje, sajnos sok ugrása hiányos, de összességében (koreográfia, átmenetek, előadás, interpretáció, forgások) elég jól korcsolyázott. Ha nem lesznek meglepetések, visszalépések, akkor az első számú tartalék lehet a GP Döntőre. Alysa Liu lett a 4., ő sok ugrásába lassan ment bele, amit nem tud kiforogni és hiányosak, ami miatt a technikai pontszáma ezúttal is eléggé visszaesett. Bár a kűr túl érett neki, és nem annyira tetszik, hogy szinte végig mosolyog egy ilyen programban, de összességében tetszik a vidám hozzáállása a versenyekhez, és szerintem Scalinál és Jeremy Abbottnál jó kezekben van jelenleg. Eunsoo Limről már írtam korábban, hogy erős előadó, karizmatikus a jégen, de ezúttal is akadtak problémái: a kűrben egy ugrást teljesen kihagyott (egy 3F lett volna), a rövid programban csak 3-2-t ugrott, bár jó koncentrációképességre vall, hogy Usacheva visszalépése után rögtön futnia kellett és ahhoz képest nem futott rosszul. A 6. lett Rino Matsuike, aki sérüléssel küszködik. Innentől kezdve nehéz lesz beverekednie magát az olimpiai keretbe.

Kaori Sakamoto kiegyensúlyozott versenyzéssel nyerte meg sorozatban második NHK Trophy aranyérmét

forrás: @sn_figure

Ez nem Tutberidze hétvégje volt a páros verseny szempontjából sem. Tarasova/Morozov ugyanis ismét kikapott Mishina/Galliamovtól, ráadásul elég jelentős fölénnyel, és közelebb voltak a bronzéremhez mint az aranyhoz. A rövid programban Tarasova, a kűrben Morozov rontotta el a Toe-loopot, és a kűrben több hibájuk is volt kidobós ugrásokból is. Mishináék ezzel szemben szinte tökéletesen futottak és meggyőzően nyerték meg a versenyt. Ezzel egyelőre úgy néz ki, hogy Sui/Han és Mishina/Galliamov a két legerősebb páros, és a többieknek hozzájuk kell felzárkózni a következő hónapokban. A bronzérmet Miura/Kihara nyerte meg, így a Skate America után ismét dobogóra tudtak állni és ezzel nagy eséllyel ott lesznek a GP Döntőben (akkor nem lesznek ott, ha Artemeva/Nazarychev és Knierimék is megverik Boikováékat a következő GP versenyen).

Párosok dobogója balról jobbra: Tarasova/Morozov, Mishina/Galliamov és Miura/Kihara

forrás: @sn_figure

A jégtánc versenyen a papírformának megfelelően Sinitsina/Katsalapov győzött, második lett Chock/Bates és harmadik Fear/Gibson, akik karrierjük második GP érmüket nyerték. Sinitsináék You Can Leave Your Hat On és Brick House (Joe Cocker) ritmustáncuk szerintem nem rossz, de egy kicsit...talán ódivatú, és semmiképp sem annyira meggyőző, mint Papadakisék RD-je. A Rachmanyinov zongorakoncertjük első, hosszabbik fele bár szép, de ebben a stílusban sokszor láttuk már őket jégtáncoln, aztán a program végén a váltást az ír táncra nem igazán értem. Sinitsina jobban tetszett, mint Katsalapov, akin bár kevésbé látszik az, hogy sérülésből tértek vissza, de ebben a párosban ő a gyengébb láncszem. A szabad táncukban egyébként maradtak még pontok, például a lépéssoruk csak 1-es és 2-es szintű volt, a komponensekben viszont már most nagyon magas pontokat kaptak (magasabbat, mint P/C múlt héten), és ezek a pontok még inkább emelkedni fognak majd a második GP versenyükön Oroszországban. Ami a leginkább elvonta viszont a figyelmet a szabad táncukról, az Nikita laza pólója ami gyakran fellibbent, és Sinitsina falatnyi bugyija, ami láttatta az egész fenekét és *tényleg* elvonta a figyelmet korcsolyázásáról.

Ezüstérmes lett tehát Chock/Bates meggyőző fölénnyel még úgy is, hogy Evan Bates a szabad táncban elesett. Így is olyan magas pontokat kaptak, ami jelzésértékű, és lehet hogy az első számú amerikai páros mégiscsak ők lesznek és nem Hubbell/Donohue.

Beigazolódott a sejtésem: a Muramoto/Takahashi kettős elég magas pontokkal került előrébb Komatsubara/Koletonál, és ha a nemzeti bajnokságon is jó pontokat kapnak és nyernek, utána egyenes út vezet majd az olimpiai csapatba. Muramotoék fejlődtek, jobban szinkronban vannak egymással, és Takahashin is látszik, hogy az emelései se olyan bizonytalanok, mint tavaly, de szerintem erősen látszik, hogy egyéni korcsolyázóból lett jégtáncos, azt a sok év edzést, amit jégtáncosok kiskorukban megtanultak, 30 éven túl nem fogja tudni behozni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az olimpián a japán szövetség egy csapatéremhez segítse.

Sinitsina/Katsalapov első idei versenyükön győzni tudtak

forrás: ISU

A férfiak versenyében Yuzuru Hanyu hiányát jobban lehetett érezni az indulók jelenléténél. Pedig Shoma Uno önmagához képest jól futott, a rövid programban ugyan csak 4T-2T kombinációt ugrott (mint az utóbbi években mindig), a kűrben ezúttal sikerült a 4Lo, a 4S és egy 4T is - a második 4T-ből ellépett, a Flipet pedig leduplázta. Szóval Shoma az elmúlt évek talán legjobb kűrjét futotta meg, bár még így is kevesebb pontot kapott mint a három quados kűrre Yuma Kagiyama egy hete. Ezüstérmes lett Vincent Zhou, aki a kűrben nem tudta azt a formát hozni, mint a Skate Americán: több hibája is volt, a legnagyobb pontban az, hogy leszimplázta a tervezett 4Lz-ot, és nagyon sok ugrására kapott vagy hiányt (<) vagy épp negyed hiányt (q). A 2-6. helyezettek öt ponton belül végeztek, végül a dobogóra még Junhwan Cha állhatott fel, aki múlt hét után ismét egy nagyon szép rövid programot futott és egy, a múlt hetinél valamivel jobb kűrt. Örültem annak, hogy ezzel a remek rövid programmal érmet tudott szerezni. Makar Ignatov lett a 4., aki szerintem első oroszként ugrott meg négy négyfordulatost ugyanazon kűrben (4Lo, 4S és két 4T volt a programjában), igaz, ezen kívül elég lassúcska és erőtlen volt a korcsolyázása, nem túl sok átmenettel a programjában. Makar évek óta állóképességi problémákkal küzd a kűrben, és itt bár a quadok mentek, de a program végére elfogyott a szufla, miután két egyes szintű forgást tudott csak bemutatni. Az utána futó Cha ezerszer lendületesebben, több koreográfiával, átmenettel futott, a különbség nagy volt kettejük között. Matteo Rizzo lett az 5., aki bár jó kűrt futott, de a második 4T leszimplázása egy érembe telt neki. Alexander Samarin lett a 6., aki csak az ugrásairól híres, a programjairól vagy előadásáról biztos nem. A Hanyu helyett beugró Sota Yamamoto a 7., Kao Miura pedig - aki csak 16 éves és juniorkorú - a 7. Nagy jövő áll előtte is, mert már most tud 4Lo, 4S-t és 4T-t is.

Shoma Uno lett az NHK Trophy győztese

forrás: @sn_figure

Így ért véget az NHK Trophy. Már csak két GP verseny van hátra, a jövő héten a francia Világkupa versenyt rendezik meg.

Az NHK Trophy teljes eredménylistája itt érhető el.

NHK Trophy 2021 előzetes

Holnap kezdődik az NHK Trophy, amiről az utóbbi hetekben sajnos sok visszalépés történt, és nem mindenkit (különösen a külföldieket nem) tudtak pótolni, ezért mindenféleképpen egy csonkább verseny lesz a tervezettnél. Japánba jelenleg is szigorúak a beutazási feltételek, a versenyzők más GP versenyekhez képest korábban megérkeztek, és háromnapos karanténban tartózkodnak a holnapi napi edzésig.

Jégtáncban visszalépett a kínai kettős, Wang/Liu, vélhetően azért, mert az eredetileg kínai GP helyett a múlt héten Olaszországban kellett kezdeniük a Világkupa-szezont és ez felborította a terveiket. Hawayek/Baker szintén visszalépett, mert Kaitlin Hawayek korábban agyrázkódást szenvedett edzésen, és abból még nem épült fel teljesen. A Skate America után az NHK Trophy-tól is visszalépett Daniil Samsonov, akit tavaly is csak egyszer láthattunk versenyezni és idén mutatkozott volna be a felnőttek között. Az osztrákok közül Ziegler/Kiefer szintén nem indul, miután sérülést követően nem volt elég idejük felkészülni a versenyre; Olga Mikutina szintén sérülésből lábadozik. Rika Kihira a kanadai GP verseny után itt sem indul el, és sajnos emiatt egyre kétségesebbnek tartom, hogy a nemzeti bajnokságra olyan formában fogjuk-e majd látni, amivel lesz-e esélye kiharcolni az olimpiai csapatba kerülést. 

Alexandra Trusova fáradásos törés miatt lépett vissza a versenytől. A sérüléséről már a Skate Americán is lehetett tudni, amiről szintén majdnem visszalépett (akkor egy négyfordulatos Lutz-ot bevállalt a kűrjében és az elég is volt a győzelemhez). A legnagyobb hiányzó pedig mindenképp Yuzuru Hanyu lesz, aki bokasérülést szenvedett nemrég - neki ez lett volna a szezonban az első versenye.

A férfiak mezőnyében indul Vincent Zhou és Shoma Uno, ezért a Skate America után kíváncsi vagyok, hogy melyikőjük tud jobb formát mutatni. Yuzuru helyett Sota Yamamoto kapott meghívást a versenyre, és harmadik japánként Kao Miura is bemutatkozik a felnőttek között, akinek többek között 4T, 4S és 4Lo is van az arzenáljában. Odaérhet a dobogóra Matteo Rizzo, akinek ez lesz az első GP versenye idén, vagy Junhwan Cha, bár neki nem lesz könnyű dolga az egymás utáni két versennyel, hiszen ő pár napja még Olaszországban versenyzett. Az oroszok közül Makar Ignatov és Alexander Samarin is indul, jó formában még a dobogó környékén is végezhetnek.

A nők mezőnyében Trusova visszalépésével csak Daria Usacheva indul az oroszok közül. A hazaiak közül Kaori Sakamoto indul (aki akár győzhet is), ott lesz még Rino Matsuike, aki ezúttal nem próbálja meg a 3A-t, és a japánok közül Rika Kihira helyett Mana Kawabe kapott még meghívást (akitől viszont minden bizonnyal fogunk látni tripla Axelt). Az olasz verseny után itt is indul Eunsoo Lim, felérhet a dobogóra (és ezzel akár még a GP Döntőbe is bejuthat) Young You, valamint indul még Seoyeong Wi a koreai csapatból. Az amerikaiak közül leginkább Alysa Liunak lesz esélye dobogóra jutni, kíváncsi vagyok, hogy tőle látunk-e tiszta 3A-t, esetleg megpróbálja-e a 4Lz-ot ezen a versenyen.

A párosok versenyében érdekes lesz nézni az idei második Mishina/Galliamov és Tarasova/Morozov összecsapást (az elsőt a Finlandia Trophy Mishináék nyerték). Miura/Kihira az idei Skate America ezüstérmesek is felérhetnek a dobogóra, vagy egy jó formában lévő Cain-Gribble/LeDuc is.

A jégtáncosok versenye több szempontból is érdekes lesz: egyrészt először látjuk versenyezni a Sinitsina/Katsalapov kettőst, ezért kíváncsi vagyok a programjaikra, a formájukra és hogy a bírók hogy értékelik őket. Másrészt összecsap egymással Komatsubara/Koleto és Muramoto/Takahashi, ami azért érdekes, mert Japánnak egy kvótája van az olimpiára és ez lehet az egyik verseny, ami befolyással lehet arra, hogy kit választanak majd be az olimpiai keretbe. Muramotoék az utóbbi időben sokat fejlődtek és nem lennék meglepve, ha a szövetség inkább őket preferálná a kvóta megszerzéséhez. Nem is az egyéni verseny, hanem a csapatverseny szempontjából fontos ez, ahol Japánnak elég jó esélyei lehet az éremszerzésre. 

Indul még Chock/Bates, Hurtado/Khaliavin és Fear/Gibson is, ezért jégtáncban egy elég erős mezőny gyűlik össze Tokióban.

A versenyről sok élő közvetítés lesz az Eurosporton (holnap az Eurosport 1-en 08.10-től 14.00-ig egy kis megszakítással 09.45-11.00 között; szombaton reggel 07.00-tól 14.00-ig pedig mindent adnak).

Az indulói listák, pontozólapok itt találhatók: 

http://www.isuresults.com/results/season2122/gpjpn2021/

Nebelhorn Trophy, Japan Open, és az elkövetkezendő versenyek

A Nebelhorn Trophy-ról már az előző héten szerettem volna írni, amire csak most van alkalmam, ezért ezt most pótlom, még mielőtt a hétvégi Finlandia Trophy-t és a legutolsó junior GP versenyt megrendeznék Ausztriában.

Nebelhorn Trophy

A Nebelhorn Trophy-n kiosztásra kerültek a maradék olimpiai helyek is. A nők versenyében a 6. helyen végző svéd Taljegardon kívül (ő már a VB-n szerzett kvótát) a legjobb 7 helyezett kapta meg a maradék hat helyet: USA, Lengyelország, Fehéroroszország, Svájc, Ukrajna és Ausztrália. Egyébként a versenyt az amerikai Alysa Liu nyerte meggyőző versenyzéssel (akkor is, ha a tripla Axelt a kűrben leszimplázta), remekül futott a lengyel színekben induló, idén már teljes egészében Európában készülő Ekaterina Kurakova is (ő korábban Brian Orserrel edzett Torontoban). Láng Julcsi derekasan küzdött, de ez nem volt elég arra, hogy kvótaszerző hely közelébe érhessen, és végül 16. helyen végzett.

Alysa Liu a Lombardia Trophy után a Nebelhorn Trophy-n is győzni tudott 

forrás: tumblr

A férfiak versenyében az olasz Frangipani 4. helyezésén kívül (Olaszország már rendelkezik kettő kvótával a VB-ről) az első 8 szerzett hazájának kvótát: USA, Franciaország, Oroszország, Korea, Azerbajdzsán, Ausztrália és Kanada.

A jégtánc versenyében kerültünk a legközelebb ahhoz, hogy a párosokon kívül szerezzünk még egy kvótát, de Yanovskaya Anna és Lukács Ádám egy hellyel lemaradt a kvótaszerző helyről és első számú tartalék lett így Magyarország. A versenyt a finn Turkkila/Versluis nyerte, rajtuk kívül még a grúzok, az örmények és a csehek szereztek kvótát.

Végül a párosok versenyében a spanyolok, a grúzok és az izraeliek szereztek még kvótát. 

Külön táblázatként nem teszem be, de a Wikipédián megtalálható országok szerinti bontásban az összes kvóta száma.

A fentiek alapján kialakult az olimpiai csapatverseny mezőnye is. A csapatversenybe azok az országok kvalifikálhattak, amelyek legalább három egyéni számban kvótát szereztek, így az alábbi országok vehetnek részt majd a csapatverseny során: Kanada, Kína, Olaszország, Japán, Oroszország, USA, Ukrajna, Németország, Csehország, Grúzia. Nagyobb meglepetésre Franciaország nem tudott kvalifikálni a csapatversenyre, miután sem a nők, sem a párosok nem szereztek kvótát.

Ezen túlmenően a Nebelhorn Trophy-n sorsolták ki azt a 13 országot, amelyik bírót küldhet majd Pekingbe. Ezek a következők:

Nők: FIN, AUT, BEL, AZE, NED, EST, KOR, USA, RUS, CAN, CZE, GBR, CHN

Férfiak: ISR, ITA, CZE, JPN, SWE, BLR, LAT, CHN, MEX, EST, FRA, KOR, CAN

Párosok: RUS, CHN, CAN, USA, ITA, JPN, AUT, GER, HUN, CZE, ESP, ISR, NED

Jégtánc: RUS, USA, CAN, ITA, GBR, ESP, POL, CHN, LAT, FRA, GER, JPN, UKR

A jégtánc versenyen majd pontozó országokról már most elmondhatni, hogy leginkább Papadakiséknak kedvező panel várható az olimpián, mivel a legtöbb országból vannak olyan jégtáncos párosok, akik Papadakisékkal együtt Montrealban, Dubreuil csapatában edzenek, ami a mindenféle háttér politizálás során befolyásoló tényező lesz majd (bárcsak írhatnám, hogy minden bíró függetlenül pontoz jégtáncban, csak az alapján amit aznap a versenyzők előadnak, de tudjuk, hogy nem így működik...). És ehhez kapcsolódó hír, hogy a hétvégén Papadakisék is visszatértek a versenyzéshez, a francia Master's versenyen mutatták be az új programjaikat (a ritmustánc itt, a szabadtánc itt elérhető) és elmondható, hogy már a szezon elején nagyon jó formában vannak, ezért nagyon nehéz dolga lesz az oroszoknak, vagy bárki másnak utolérni őket ebben a szezonban, ezt attól függetlenül mondva, hogy milyen lesz a pontozás.

Japan Open

A Japan Openen láthattuk a legtöbb japán top versenyző idei kűrjét (azért írom, hogy a legtöbb, mert Yuzuru Hanyu nem szokott meghívást kapni a versenyre, Yuma Kagiyama sem indult, miután egy kisebb sérülést követően inkább a Kanto régió bajnokságában indult el a hétvégén, és Rika Kihira néhány hete utazott el Kanadába edzeni Brian Orserékkel, ezért nem utazott haza erre a versenyre). A Japan Openen egyébként csak a kűrt szokták előadni, a versenyzőket pedig két csoportba osztják be, és az a csapat nyer, amelyik a legmagasabb összpontszámot kapja meg. 

Jó volt nézni a japánok programjait az orosz tesztkorcsolyázás, az első felnőtt versenyek után. Általában elmondható a japánokról, hogy nagyon szépen, lendületesen korcsolyáznak, jó a korcsolyázótudásuk, nincs teletűzdelve a programjuk annyi átmenettel, mint az oroszoké, és egyszerűen több idejük van kikorcsolyázni a zenét. 

A nők versenyét Wakaba Higuchi nyerte meg. Higuchi az Oroszlánkirály zenéjére korcsolyázza a kűrjét, szerintem ez egy hozzá illő, remek választás. Egy nagy és teljesen tiszta tripla Axellel kezdte a kűrjét Wakaba, az ugrást először ugrotta meg így versenyen. Bár nincs előtte sok lépés, mint mondjuk Kostornaia tripla Axelje esetében, mégis nagy, erőteljes, lendületes, kicsit Midori Ito Axeljére emlékeztet. Volt néhány hiba a programban, például leduplázott egy tervezett tripla Lutz-ot, ugyanakkor Wakaba nagyon jó érzelmi átélést, előadást láthattunk tőle. Örülnék neki, ha jó szezonja lenne, igazán sajnáltam, amikor 2018-ban nem sikerült bejutnia az olimpiai csapatba; bárcsak idén sikerülne neki! 

Wakaba Higuchi remek tripla Axelje a Japan Open kűrjében, forrás: tumblr

A második lett az a 16 éves Rino Matsuike, akinek ugyanaz a befolyásos edzője van, mint anno Mao Asadának és Shoma Unonak volt, Machiko Yamada.  Rino nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben és ő is megpróbálta a 3A-t, azonban az leminősített lett, nem is volt olyan nagy és lendületes, mint Wakabáé. Emellett nagyon szépen, lendületesen korcsolyázik, főleg a korához képest kiemelkedő. Viszont előadásban még junioros, és az ugrásai sem a legjobb technikával rendelkeznek (a Lutz-a nem külső élről indul és vannak hiányos ugrásai).

A harmadik helyezett nem sokkal lemaradva Rinotól Mana Kawabe lett, aki Wakabához hasonlóan szintén sikeresen megugrotta a tripla Axelt a kűrben. Jó lendületű, a zenét kifejező, energikus korcsolyázása nagyon tetszett, és szomorú, hogy annyira kevés komponenst kapott erre a futására. A legtöbb japán korcsolyázót még hazai pályán is lepontozzák, de ez a 60 pont nagyon alacsony erre a futásra.

Kaori Sakamoto lett a 4., aki egy Benoit Richaud által koreografált kűrt adott elő a No More Fight Left In Me/Tris dalokra. Ez a program tetszett a legkevésbé, mert szerintem ezzel Richaud túlságosan az általa elképzelt stílust akarja Sakamotora ráerőltetni, és az 'I Am a Woman!' és hasonló alábeszélések sem valók a programba. Kaorinak a korábbi Zongora kűrje, vagy akár (harmadszorra) a Matrix is jobb választás lett volna szerintem...ennek ellenére Kaori jól futott, és bár nincs tripla Axelje, minden mást jól mutatott be, kivéve az utolsó forgást, amiből el is esett a program legvégén.

Mai Mihara lett az 5., akinek a kűrjét nem tudtam megnézni, de volt egy esése a programban (egyébként nagyon ritkán esik, vagy csinál nagyobb hibát a programjaiban). Végül a 6. lett Satoko Miyahara, aki szintén megpróbálkozott egy tripla Axellel, de ez leminősített lett; neki a sima tripla ugrásokkal is gond szokott lenni, ezért a tripla Axelt nem hiszem, hogy valaha látjuk tőle megugrani...

E verseny alapján is látni lehet, hogy nagyon nehéz lesz az olimpiai csapatba kerülés Japánban, hiszen nagyon sok erős versenyzőjük van, Wakaba és Mana tiszta tripla Axelt tudnak, Kaori az elmúlt évek legkiegyensúlyozottabb japán versenyzője, Rika Kihira bár sérülésekből fog visszatérni, vele is számolni kell ha jól formában van, és ott van Rino Matsuike, Mai Mihara vagy a többszörös VB-érmes Satoko Miyahara is.

A férfiak versenyében Shoma Uno nyert egy kicsivel Shun Sato előtt. Shoma idei kűrje a Bolero, ami nem a klasszikus Ravel-féle verzió, hanem annak egy átirata. Nekem ez a program nem annyira tetszik, és nem azért mert még a szezon eleje van, hanem mert nem érdekes a koreográfia és Shoma is csak átkorcsolyázik a zenén. Szerintem a Bolero egy nagyon rizikós választás és csak akkor működik olyan jól, ha a koreográfia remek, mint Torvill/Dean vagy Kostner programjai esetében. Shoma egyébként nagyon ambiciózus programot tervez a szezonra: öt quad, közte visszahozza a négyfordulatos Rittbergert is. Azért is rizikós ez, mert Shoma az utóbbi szezonokban maximum 2-3, de van, hogy csak egy tiszta quadot ugrott a kűrjében, négyet utoljára még 2017-ben, és azokban az időkben volt karrierje csúcsán...

A második helyezett Shun Sato akár nyerhetett volna is egy kicsit magasabb pontokkal. Technikában jóval magasabb pontokat kapott Shománál (4Lz, 4F és két 4T is volt a programjában, igaz, van amire pl. csak 2-es szintet kapott), csak a komponensekben maradt jóval alul. Shun is fejlődött tavalyhoz képest és a kűrben igazán jól futott.

A 3. Keiji Tanaka lett, aki (mint oly gyakran) ezúttal is leduplázott egy 4S-t, és mivel a programjában másféle négyfordulatos nincsen, ezért a technikai pontszáma alacsonyabb volt a többiekénél. Keiji a 2018-as olimpián harmadik számú japánként indult, az egyre erősebb férfi mezőnyben azonban idén szinte biztosan nem fog tudni beleszólni azoknak a versenyébe, akik az olimpia csapatba bekerülnek majd. A 4. lett Sota Yamamoto (egy 4T-vel és 4S-el, de alacsonyabb komponensekkel és hibákkal), az 5. Kazuki Tomono, míg a 6. Sena Miyake.

*

A következő hetekben a felnőtt Világkupa-rajt előtt további jó versenyeket láthatunk még. Holnap kezdődik a Finlandia Trophy, ami az egyik legjobb Challenger versenynek ígérkezik idén: a nőknél a felnőttek között debütál az orosz Kamila Valieva, indul többek között Tuktamysheva és Kostornaia is, a férfiaknál láthatjuk Alievet, Kolyadát, Semenenkot, Rizzot, Jason Brown-t, a párosoknél a Tarasova/Morozov és a Mishina/Galliamov kettőst, végül jégtáncban többek között Papadakis/Cizeront, Chock/Bates-t, valamint mindkét spanyol top párt.

Az ezt követő héten rendezik meg az Asian Open Challenger versenyt, ami egyben a tesztverseny is lesz az olimpiára, míg ezzel egy időben Budapesten is lesz egy szenior B nemzetközi verseny, amelyre többek között olyan orosz korcsolyázók vannak nevezve a nőknél, mint Kostornaia, Shcherbakova, Samodurova és Khromykh, a férfiaknál indul Aliev, Ignatov és Samarin, valamint Rizzo is, míg a párosok versenyében először láthatjuk az új magyar kettőst, Nagy Balázst és Mariia Pavlovát.

Mindezek előtt pedig a junioroknál megrendezik az utolsó Világkupa versenyt Linzben, amit a YouTube szokásos csatornáján lehet majd élőben nézni.

Japán bajnokság 2020

A minap fejeződött be a japán bajnokság is, ezzel a bejegyzéssel zárom tehát a soraimat ebben az évben.

Az orosz bajnokság a kiélezett verseny és azt körülvevő dráma miatt izgalmas, ugyanakkor a japán bajnokságot még nagyobb örömmel szoktam követni, mert szeretem nézni a szép, mély élben korcsolyázást, művésziséget, ami igazán jellemző a japán mezőnyre. Ugyanakkor a magas színvonal, jó technikai tudás róluk is elmondható.

A japán bajnokságot idén Naganoban, az 1998-as Téli Olimpia helyszínéül szolgáló arénában rendezték meg, ahol a helyek felét foglalhatták el nézők, és olyan szigorú kéréssel fordultak hozzájuk a szervezők a járványügyi helyzet miatt, hogy ne éljenezzenek, drukkoljanak hangosan (az ajándékokat az utóbbi években sem lehetett bedobni a pályára). A japán bajnokságban hagyományosan az egyéni számok az erősek, a jégtánc mezőny kicsi és páros versenyt nem is rendeztek.

A férfiak versenyében fölényesen győzött Yuzuru Hanyu, aki a szezonban először versenyzett. Yuzu szeretett volna már a 2019-es nemzeti bajnokság után két új programot készíteni, amire nem volt idő a Négy Kontinens Bajnokságig (akkor visszahozta a Chopin és a Seimei programokat), ezért az idei szezonra készült új programokkal. Két nagyon jó, eltérő stílusú programmal állt elő. A rövid programját Robbie Williams Let Me Entertain You c. dalára futja idén, ami egy nagyon szórakoztató, jó program lett, ezt Jeffrey Buttle koreografálta neki, Yuzu pedig online gyakorolta be, illetve adta hozzá a saját ötleteit. A rövid programban vezetett ezzel a programmal. Az ugráselemek jól sikerültek, csupán az ülőforgását vette érvénytelennek a szigorú technikai panel (amiről később kiderült, hogy a panel szerint a lábváltást követően nem forogta ki bázis pozícióban). A kűr Isao Tomita klasszikus, és elektronikus zenét szerző művésznek két, 1969-es és 1972-es televíziós drámájához készített művére futja, amiben Ueszugi Kensin alakját formálja meg, aki egy híres középkori daimjó, azaz nagyúr volt. A programot Shae-Lynn Bourne koreografálta neki. Ez egy gyönyörű kűr, tele árnyalt, apró részletekkel, hol drámai, grandiózus, hol misztikus zenével, az elemeket pedig tökéletesen, a koreográfiával teljes egységet alkotva mutatta be, közte egy 4Lo-val, 4S-el, és a program második felében két 4T-s kombinációval. 

Hanyu március óta Japánban egyedül edz éjszakánként, azon a sendai pályán, amin gyerekkorában is korcsolyázott. Elmondása szerint nehéz egyedül készülnie, távol az edzőitől és koreográfusaitól, és volt olyan időszak ősszel, amikor se a tripla Axelje, se a négyfordulatos ugrásai nem voltak meg. A körülményekhez és ahhoz képest, hogy tíz hónapja nem versenyzett, ez egy fantasztikus teljesítmény volt a részéről. Úgy tűnik, mintha jobb formában lenne, mint az elmúlt szezonokban bármikor. Ezzel a győzelmével ötödik nemzeti bajnoki címét szerezte meg.           

  A rövid program 

 forrás: tumblr  

     

 Gyönyörű 3A-2T után egy tripla Rittberger a kűrben

 forrás: tumblr

A második a címvédő Shoma Uno lett, aki megtartotta tavalyi programjait és akit edzője, Stephane Lambiel is elkísért Svájcból. Shomának szintén ez volt az első versenye a szezonban, őt utoljára a Challenge Cupon láthattuk az idei év elején. Tavasszal Japánban volt, utána azonban Svájcba utazott Lambielhez, aki tavaly ősz óta edzi. 

Shoma a rövid programban nem tudott kombinációt bemutatni, miután elesett a 4T-ből, így csak a 3. helyen állt Hanyu és Yuma Kagiyama mögött. A kűrben azonban jobban futott, bár csak egy kombinációja volt és a lépéssora is csak 2-es szintű, de láthatóan örült a kűr után a teljesítményének. Összehasonlítva a tavalyi futásaival, mindenképp felszabadultabbnak korcsolyázott Shoma, legalábbis a kűrben.

A bronzérmes Yuma lett, aki jól futott a rövid programban, csupán a 4S után nem tudott triplát, csak duplát bepörgetni. Ezzel a 2. helyen állt a rövid programot követően. A kűrben láthatóan izgult, de így is megugrott három négyfordulatost, egy-két hibája azonban volt (ellépett az egyik 4T-ből, a lépéssor neki is 2-es szintű lett, illetve egy Salchowban is hibázott). Az oroszokkal ellentétben a japánoknál már a verseny után VB keretet hirdettek, és Yuma indulási jogot kapott a világbajnokságra az ezen a versenyen elért bronzérmével, így ha megtartják a világbajnokságot, akkor első felnőtt VB-jére készülhet majd.

A 4. jócskán lemaradva a dobogósoktól Keiji Tanaka lett, az 5. a sérüléssel küzdő Shun Sato, és 6. Kazuki Tomono.

Éremátadó után, Hanyu, a háttérben Uno és Kagiyama

forrás: gettyimages

A nők versenyében Rika Kihira nyerte második bajnoki címét, 2. Kaori Sakamoto, 3. pedig Satoko Miyahara lett. Rika Kihira szintén először versenyzett a szezonban. Két új programot mutatott be ezen a versenyen, a Fire Within c. dalra futja a rövid programját, amit Benoit Richaud koreografált. Szerintem ez egy jól eltalált program neki, ami illik a stílusához. A kűrt pedig egy líraibb dalra, a Baby, God Bless You-ra korcsolyázza, amit Stephane Lambiel koreografált neki. Ez egy más jellegű program, mint amit tőle láthattunk az elmúlt szezonokban a kűrben. Szerintem kifejezetten jó, hogy Rika egy olyan más stílusú kűrt mutat be, ami egy kicsit érettebb előadásmódot igényel. Rika először ugrotta meg a 4S-t versenyen, igaz, hogy nem volt teljesen tiszta (ez leginkább lassításban látszik csak és a panel nem ítélte annak). Ezúttal egy 3A-t ugrott a kűrben, ami szintén nem volt tiszta. Azonban ez is bőven elegendő volt a győzelemhez.

Rika Kihira négyfordulatos Salchow-ja a kűrben

forrás: tumblr

Kaori Sakamoto két jó programot futott meg  - bár a rövid programban nem volt tripla-tripla kombinációja - a kűrben pedig némi meglepetésre ezúttal élhibásnak vették a Lutzát. Azért írom, hogy némi meglepetésre, mert vele a technikai panel nem szokott szőrös szívű lenni hazai pályán. 

A bronzérmes Satoko Miyahara lett, akit szintén először láthattunk a szezonban versenyezni, miután eddig Kanadában készült Lee Barkellel (Barkell egyébként elkísérte őt erre a versenyre). Satoko csak a 6. helyen állt a rövid program után, a kűrt azonban nagyon jól megfutotta, azon kívül, hogy egyszer elesett. Satoko a kűrben a Lori Nichol által koreografált Toscára fut idén, amiben ezen a versenyen gyönyörűen korcsolyázott. Korcsolyázótudásban, az apró részletek finoman előadásában Satoko szerintem a világ jelenlegi legjobbja, egyszerűen élvezet nézni a korcsolyázását. Meglepett, hogy komponensekben Kaori Sakamoto előtte végzett. Nagyon kár azonban, hogy az ugrásai annyira picik, hogy alig tud elrugaszkodni a jégtől és folyamatosan hiányosak.

Satoko Miyahara a kűrben

forrás: tumblr

A 4. helyet a még junior korú Rino Matsuike szerezte meg, aki az idei NHK Trophy-n bronzérmet szerzett. 5. lett Mai Mihara, aki két szinte tökéletes programot futott meg, a komponensei azonban elmaradnak a legjobbakétól.

A verseny legnagyobb csalódása Wakaba Higuchi volt, aki a rövid programban és a kűrben is többet hibázott és nem sikerült megugrania a tripla Axelt sem. Sajnálom, hogy nem sikerült neki ez a verseny, azért is, mert a tavalyi bajnokságon nagyon jól futott és be is került a VB-keretbe, azonban amint tudjuk, a világbajnokság végül elmaradt...

Rika Kihira a bajnok

forrás: gettyimages

A jégtáncosok versenyében a várakozásoknak megfelelően Komatsubara/Koleto nyert. Muramoto/Takahashi egy jól megfutotta ritmus táncot követően a 2. helyen állt (Daisuke le is cserélte a múltkor kifogásolt rikító sárga nadrágot!). A szabad táncban viszont több hibát is elkövettek, illetve elkövetett Takahashi, aki megbotlott az álló emelésből és a twizzle-ből is, emellett a szintjeik sem voltak meg. A szabad táncban a 3. helyen, összességének az ezüstérmet szerezték meg. A bronzérmet Fukase/Cho szerezte meg.

Komatsubara/Koleto sorozatban harmadszorra nyert

forrás: gettyimages

A verseny teljes végeredménye angolul itt érhető el.

*

A japán VB-keret:

Férfiak: Yuzuru Hanyu, Shoma Uno, Yuma Kagiyama 

(tartalékok: Keiji Tanaka, Kazuki Tomono, Shun Sato)

Nők: Rika Kihira, Kaori Sakamoto, Satoko Miyahara 

(tartalékok: Rino Matsuike - TES-minimum szükséges, Wakaba Higuchi, Mai Mihara)

Párosok: Riku Miura/Ryuichi Kihara

Jégtánc: Misato Komatsubara/Tim Koleto 

(tartalékok: Kana Muramoto/Daisuke Takahashi - TES minimum szükséges)

NHK Trophy és Japán Nemzeti Bajnokság előzetes

 NHK Trophy 2020

Az idei csonka Grand Prix szezon negyedik, egyben utolsó állomása az NHK Trophy volt Osakában. A verseny alatt továbbra sem lehetett tudni, hogy megrendezésre kerül-e a korábban már elhalasztott Grand Prix Döntő, és ha megtartják, milyen feltételekkel lehet majd a döntőbe kerülni. A versenyt követően aztán ezen már nem is kellett gondolkodni, miután a hivatalos döntés is született arról, hogy az idei Grand Prix Döntő törlésre kerül.

Visszatérve az NHK Trophy-ra, a nők versenyében Rika Kihira nem indult, mivel Svájcban edz és a hazautazás a jelenlegi körülmények miatt erre a versenyre nem lett volna megoldott. Ezért ez a verseny leginkább Kaori Sakamoto és Wakaba Higuchi küzdelméről szólt. Kaori Sakamoto megtartotta tavalyi kűrjét, a Mátrixot, a rövid programja pedig új, egy Bach prelűd, amit Benoit Richaud koreografált neki. Wakaba Higuchi megtartotta mindkét programját (rövid program: Birds Set Free, kűr: Poeta), és az idei évben mindkét programjába beletette a tripla Axelt, amit az őszi regionális, szekcionális versenyeken már láthattunk tőle. Így hát a kettejük közötti versenyt lehetett leginkább várni.

Végül az eredmény nem volt túl szoros, mert Kaori Sakamoto magabiztosan nyert. Kaori olyan pontokat kapott, amilyeneket akár nemzetközi versenyen is kaphatna. A japán pontozásra ugyanis jellemző - ellentétben az orosz, az amerikai, vagy sok más, kisebb ország pontozásával egybevetve -, hogy nem pontozzák meg a saját versenyzőiket a hazai versenyeiken, sőt. Ez alól viszont mindig van egy-két kivétel, akivel jól bánnak a bírók. Ezen a versenyen ez mindenképp Kaori volt a női mezőnyben. Kaori látszólag nagyobb hiba nélkül futotta le mindkét programját, szépen korcsolyázva, jó lendülettel és sebességgel, nagy pályát bekorcsolyázva, jól interpretálva, ugyanakkor az is igaz, hogy a panel elnéző volt vele, mert például a 3Lz-ra mindenképp élhibát kellett volna kapnia, emellett a GOE-kban, komponensekben is magas pontokat kapott. A rövid programban Wakaba Higuchi elesett a 3A-ból, ennek ellenére nem láttam közte és Kaori közötti 4 pont különbséget a komponensekben. Kaori korcsolyázása, előadása sem nem annyira kimunkált, mint Wakabáé, van benne egy kis hanyagság, az ugrásai sem annyira kontrolláltak, mint Higuchié. 

Kaorinak ugyanakkor jó választás volt megtartania a Mátrixot, amit tavaly nem tudott olyan jól megfutni egyszer sem, idén azonban sokkal jobb formában van. Amióta újra a betegségéből visszatérő Mai Miharával edz együtt (Mai kihagyott egy teljes szezont tavaly), sokkal motiváltabbnak tűnik és jobb formában is van.

Kaori Sakamoto a Mátrix közben

forrás: tumblr

Wakaba Higuchi lett a 2. a versenyben, aki elkövetett pár hibát a kűrben (leduplázott Salchow és Lutz, a 3A-ból a negyedfordulaton érkezett meg a panel szerint, a Flipje nem tiszta élt kapott), ugyanakkor ez egy nagyon jó program, illik hozzá a zene és a koreográfia, amit nagyon jól kikorcsolyázik. Azonban meglepett, hogy ha megcsinálta volna tisztán a programját, akkor sem biztos, hogy le tudta volna győzni Sakamotot a kűrben, amivel nem tudok egyetérteni...Tény viszont, hogy sok pontot eladott, ezért remélem, hogy a nemzeti bajnokságon jobban fogja ezeket a programokat megfutni.

3. lett a még csak 16 éves, Mihoko Higuchi tanítvány Rino Matsuike, 4. pedig a betegségéből visszatérő Mai Mihara, aki 2019 eleje óta (Winter Universiade) először lépett jégre nagyobb versenyen. Ez egy nagyon szép visszatérés volt tőle, és nem vagyok biztos benne, hogy nem érdemelt-e volna dobogós helyezést ezen a versenyen (a 61 komponens erre a gyönyörű korcsolyázásra, remek korcsolyázótudással szerintem nagyon kevés, de általában elmondható, hogy otthon a japán női versenyzők alacsony pontokat kapnak komponensekre is...).

Az egyetlen nem japán versenyző, a koreai Young You nagyon elrontotta a rövid programját, a kűrben azonban a 3A-t is megugorva sokkal jobban futott és végül a 7. lett összességében.

Balról jobbra Higuchi, Sakamoto és Matsuike a dobogón. Az éremátadás a járványügyi előírásoknak megfelelően zajlott, a versenyzők maguk akasztották a nyakukba az érmeket és vették át a virágokat is.

forrás: gettyimages

A férfiak versenye talán nyíltabb volt, mert Yuzuru Hanyu és Shoma Uno sem indultak el a versenyen. A versenyt a 2020-as Négy Kontinens Bajnokságon már dobogós, 17 éves Yuma Kagiyama nyerte, ráadásul nagy fölénnyel. Általában elmondható volt a versenyről, hogy - főleg a kűrben - sokat hibáztak a versenyzők, amit talán az okozhatott, hogy idén nehezebb volt felkészülni a versenyekre, a forma sokaknál nincs a legjobb szinten, és az arénában sok szurkoló volt, ezért hazai pályán versenyezni ennyi néző előtt eleve nagyobb nyomással járhatott sokaknak.

Yuma a rövid programjában leszimplázta az Axelját, de még így is 1. helyen tudott állni (2. Kazuki Tomono volt), nagyon magas pontokat kapva. Ha Kaori volt a nők versenyében az, akivel egyáltalán nem bántak szigorúan a bírók (sőt), akkor az a fiúk versenyében Kagiyama volt. Ha nincs az Axeles hiba, 100 pont fölé is adtak volna neki. 

Némi meglepetésre Lucas Tsuyoshi Honda állt a 3. helyen a rövid program után, aki meg is tartotta a helyezését, annak ellenére, hogy a kűrben sem ugrott négyfordulatost és nem futott tisztán. Ehhez kellett az is, hogy a rövid programban még 4. helyen álló Keiji Tanaka a kűrben is csak egy 4S-t tudott megugrani és mind a két Axelját leszimplázta, amivel rengeteg értékes pontot veszített el. A legtisztábban Yuma Kagiyama futott, megugrott három négyfordulatost is, így magasan ő nyerte a versenyt. A 2019-es junior GPF győztes Shun Sato nem volt teljesen egészséges ezen a versenyen, de így is megugrott két 4T-t a kűrben, azonban a 4Lz próbálkozásai nem sikerültek. 

Balról jobbra Tomono, Kagiyama és Honda az NHK Trophy dobogóján.

forrás: gettyimages

A jégtánc versenyében három induló volt, Komatsubara/Koleto, Fukase/Cho és az újonc Muramoto/Takahashi. A papírformának megfelelően Komatsubara/Koleto nyert (egyébként Tim Koleto nemrég megkapta a japán állampolgárságot is), a verseny inkább a 2. helyért volt izgalmas, amit végül Fukase és Cho szerzett meg kevéssel. Takahashiék az első versenyükön helytálltak, de az látszik rajtuk egyrészt, hogy friss párosról van szó, általában évekbe telik ugyanis, mire egy páros összeszokik. Másrészt Takahashi élhasználata bizonytalankodó, ami ex-egyénizkőként nem is meglepetés, és az emeléseikkel is nagyon óvatosak egyelőre, a szintjeik sincsenek meg. A ritmus táncban a Maszkot adták elő, ami szerintem túl szórakoztató jellegre sikeredett és a hangsúly kiemelkedően Takahashin volt (a kettejükön levő kosztümök eltérése, a rikító sárga nadrág Daisukén szerintem zavaróan eltérő volt, a nadrág pedig óhatatlanul Takahashi lábára szegezte a figyelmet, ami nem biztos, hogy jó ötlet volt), a Bayadere szabad tánc viszont jobban tetszett. A Bayadere-ben azonban Takahashi hibázott és megbotlott a twizzle-ben, ezért végül a 3. hellyel kellett beérniük.

Muramoto/Takahashi a ritmus táncban

forrás: gettyimages

A Muramoto/Takahashi párosnak nem lesz sok ideje ahhoz, hogy összecsiszolódjanak (Takahashi már 35 éves lesz a tavasszal), a cél mégis az lehet, hogy kijussanak a pekingi olimpiára, ehhez azonban a JSF jelentős politikai támogatására lenne szükségük. Kérdés, hogy tudnak-e annyit javulni pontokban, képes lenne-e a japán szövetség mindent latba vetni ahhoz, hogy sikerüljön-e kijutniuk az olimpiára? Jégtáncban különösen fontos a (politikai) befolyásolás, sokat számít a promóció is, és nem vitás, hogy ezeknek köszönhetően is sok érdekes döntést és végeredményt lehetett látni ebben a szakágban az elmúlt évtizedekben...Szerintem a nemzeti bajnokság sokatmondó lesz, ezért kíváncsi leszek az ottani futásokra és pontozásra is. 

Komatsubara és Koleto, a jégtánc verseny győztese az NHK Trophy-n. Forrás: gettyimages

Az NHK Trophy teljes végeredménye itt érhető el.

*

Japán Nemzeti Bajnokság 2020 - előzetes

A héten zajlik le az ún. Össznemzeti japán bajnokság Naganoban. Össznemzeti, mert az ősszel a regionális és szekcionális versenyek eredményei alapján alakul azok listája, akik elindulhatnak a nemzeti bajnokságon. Ezek alól természetesen vannak kivételek, így korábbi eredmények alapján a nagy neveknek nem kell részt venniük ezeken a kvalifikációs versenyeken. 

30-30 induló lesz a nőknél és a férfiaknál, míg 5 induló jégtáncban (párosban ezúttal sem lesz induló). A teljes lista itt érhető el.

Az indulói listán van Yuzuru Hanyu, Shoma Uno, Rika Kihira és Satoko Miyahara is, őket - amennyiben mind indulnak - először láthatjuk majd idén versenyezni. Yuzuru Hanyu nem indult el az NHK Trophy-n és Japánban edz jelenleg, Shoma Uno és Rika Kihira Svájcból térnek vissza Japánba erre a versenyre, míg Satoko Miyahara Torontóban maradt ezidáig és onnan repül vissza Japánba a nemzeti bajnokságra. Yuzuru Hanyu új programokkal készül a versenyre, amiket még nem jelentett be, ezért is nagyon várom, hogy mivel rukkolt elő erre a szezonra. Elmondása szerint egyedül edz Japánban, ami igazán nehéz volt számára az elején.

A bajnokság programja magyar idő szerint:

• December 25.: 

• 04:30-08:40 - Férfiak rövid program
• 09:00-13:10 - Nők rövid program

• December 26.:

• 07:30-08:07 - Jégtánc ritmus tánc
• 09:04-13:11 - Férfiak kűr

• December 27.:

• 07:30-08:15 - Jégtánc szabad tánc
• 09:04-13:11 - Nők kűr

• December 28.:

• 05:00-07:45 - Gála (Medalist on Ice)

A közvetítéssel kapcsolatosan itt érhető el információ. Az iSakura online szolgáltatón keresztül 3 napos előfizetéssel lehet követni a teljes versenyt a Fuji TV-n (5-ös csatorna) és a Fuji TV One csatornán (66-os csatorna) élőben (itt lehet regisztrálni és előfizetni). Hogy melyik versenyszámot melyik csatornán adják, itt lehet megnézni. A Fuji TV-nek van ingyenesen elérhető linkje is: 1, 2. Emellett a kínai Live QQ-s szurkolói streamen is szokták adni a bajnokságot. 

Pontozólap (angolul).

JGP Riga + Orosz tesztkorcsolyázás

JGP Riga

A hétvégén volt az junior Világkupa harmadik megmérettetése, amire Rigában került sor. Ezúttal a jégtánc figyelemmel követésére nem jutott sok időm sajnos, egyrészt munka miatt, másrészt mert a szabad táncok ütköztek az orosz tesztkorcsolyázással, így a figyelmemet aztán ez utóbbi kötötte le. Ezért erre csak röviden térek ki:

Khudaiberdieva/Filatov nagyon szoros küzdelemben, három tizeddel győzött a grúz színekben induló és pár, Kazakova/Reviya előtt, akikkel egyébként egy edzői csapatban edzenek. Az oroszok nyerték meg a ritmustáncot, a szabad táncban viszont fordult a helyezés és a grúzok lettek az elsők egy nagyon jól elkészített, Linkin Park zenéjére futott tánccal. A bronzérmet a szintén orosz Tyutyunina/Shustitskiy kettős szerezte meg. Kedves Katicáék két GP versenyt tudtak le egy héten belül, úgyhogy nem jutott sok idejük a programok tökéletesítésére, azonban a ritmustáncban jobb pontokat kaptak, mint New Yorkban, és bár a szabad táncban kicsit jobban futottak múlt héten, összességében sikerült majdnem olyan jó pontokat szerezni, végül négy párt megelőzve a 15. helyen végeztek.

Jégtánc dobogó

forrás: ISU

Nők

A női verseny nagyon érdekesen alakult. A rövid programot követően a két Tutberzide-tanítvány, Usacheva és Khromykh volt az élen. Khromyh rövid programja ezúttal jobban sikerült, mint Courchevelben, amikor a 3Lo-ja nem sikerült nagyon szépen, de ennek ellenére itt csak egy ponttal kapott többet, mint a francia versenyen. Gyakorlatilag annak is köszönhetően, hogy Courchevelben ugyanazokat a komponenseket megkapta, mint itt. Egyébként mindketten a program második felében ugrották meg a kombinációjukat (Usacheva Lutzosat, míg Khromykh Flipeset). A harmadik helyen a koreai Haein Lee állt, akinek szintén Lutzos kombinációja a program első felében volt. 

A kűrben aztán fordult a kocka. Haein Lee egy abszolút tökéletesen megfutott előadással, egy nagyon jól megkoreografált és felépített programmal győzött a kűrben, és nyerte meg, 2012 után először az első koreai junior GP aranyérmet. Ez a lány szerintem a legtehetségesebb junior koreai versenyző jelenleg, akire érdemes lesz figyelni a jövőben. Csak nyolc évesen, 2013-ban kezdett el korcsolyázni, és ilyen rövid idő alatt ért el el olyan szintre, hogy tudja a legnehezebb triplákat is, mindezt tökéletes technikával (a kűrben két tripla Lutz és egy tripla Flipje van). Nagyon jó második pontszámban is emellett. Usacheva esett a 3Lz-eu-3S kombinációból és a Salchowját, valamint egy Toe-Loopját hiányosnak is minősítették. A rövid programból hozott előnyével és a legmagasabb komponenseivel viszont így is meg tudta szerezni az ezüstérmet. Kromykh ezúttal is több hibát csinált a kűrben, amivel a dobogoról és lecsúszott és ezzel gyakorlatilag biztossá vált, hogy a a 3. és egy negyedik helyével nem lesz majd ott a Döntőben. A bronzérmet a japán Rino Matsuike szerezte meg egy jól sikerült kűrrel benne, jó ugrásokkal és remek korcsolyázótudással.

Haein a kűrben

forrás: tumblr

Említést érdemel még Ekaterina Kurakova, aki orosz színekből váltott lengyel színekre és emiatt egy szezont is ki kellett hagynia. Az országváltás alatt Brian Orserhez ment el edzeni (egyébként egy privát szponzorral), úgyhogy ezek miatt, ha jól számolom, két és fél éve nem láttuk őt nemzetközi versenyen. Ekaterina egy tünemény a jégen, hihetetlen egyéniséggel, jó előadó és mentálisan is erős versenyző. Remélem, sokat fogjuk még őt idén látni (korára tekintettel senior versenyeken is). :)

Ekaterina :)

forrás: tumblr

Férfiak

A fiúknál a két japán aranyat követően ezúttal orosz győzelem született Andrei Mozalevnek köszönhetően. Mozalev elég meggyőző fölénnyel nyerte a versenyt, köszönhetően a tiszta rövid programjának és a kűrjében a két tiszta négyfordulatos Toe-loopnak, két tripla Axelnek (bár a második nem sikerült úgy, ezért nem tudta rátenni a kombinációt). Őszintén szólva, sok mindent nem tudok kiemelni a korcsolyázásból: kiegyensúlyozottan futott, de nem igazán vannak maradandó programjai, elég üresek, és valahogy korcsolyázótudásban, vagy előadásban se éreztem benne különlegeset (mint például Kutovoi esetében). 

Az ezüstérmet a koreai Sihyeong Lee szerezte, akinek ugyan nincsen négyfordulatosa, de tripla Axelja igen, és egyébként elég jó pontokat kapott komponensekben is (mondjuk nem Mozalevhez viszonyítva...). Az mindenképpen biztató, hogy a koreaiaknak a fiúk terén is van igen ígéretes utánpótlásuk. A bronzérmet az Eteri-tanítvány Daniil Samsonov szerezte meg, akinek ez volt a bemutatkozása a junior GP-n. A rövid programban két elemben rontott (Axel és a kombináció) így csak a 4. helyen állt, és a kűrben is este a Lutz-ot, mind a quadrát, mind a triplát, de az Axelben is hibázott. Nála azt lehetett látni, hogy - egyébként Eteri tanítványokra oly' jellemzően - végigkapkodta a koreográfiát, amiben egyébként sok felismerhető rész volt korábbi Tutberidze/Gleikhengauz programokból, és messze van még a korcsolyázásban a legjobb junioroktól. Ami egy, az első versenyén részt vevő korcsolyázónál természetesen nem is baj! De ez a fiú úgy el volt szontyolodva a kiss and cry-ban, hogy azt szinte rossz volt nézni. A második pontszámra egyébként túlzóan magas pontokat kapott, egyébként ezek nélkül is bőven dobogós lett volna, mivel...

...Joseph Phan állt a 3. helyen a rövid program után, de aztán a Beethoven Piano Concert 5 kűrjében sok mindent rontott, így jelentősen hátracsúszott. Joseph-nek nagyon szép korcsolyázótudása van, szépen interpretál és ez a program kifejezetten eltalált neki. De ahhoz sikerülnie kell majd elemeknek is. Joseph júniusban még csakis Loopokat gyakorolhatott egy, a bal térde miatti sérülés következtében, talán ezért is volt most ez a gyengébb forma.

A 4. Andrew Torgashev lett, aki idén mindkét programját (Bloodstream és Tosca kűr) magának koreografálta, és mindkét program nagyon szépen sikerült, amit látszik, hogy elő is tud adni. A hibái ellenére a legmagasabb pontszámot kapta PCS-ben a kűrben, azt hiszem megérdemelten.

Lee, Mozalev és a pici Samsonov a dobogón

forrás: gettyimages

Videók:

• Nők: 1. Haein Lee SP/FS 2. Daria Usacheva SP/FS 3. Rino Matsuike SP/FS
• Férfiak: 1. Andrei Mozalev SP/FS 2. Sihyeong Lee SP/FS 3. Daniil Samsonov SP/FS 4. Andrew Torgashev SP/FS
• Jégtánc: 1. Elizaveta Khudaiberdieva/Andrey Filatov RD/FD 2. Kazakova/Reviya RD/FD 3.Tyutyunina/Shustitskiy RD/FD (szerzői okok miatt letilva)

A teljes eredmény elérhető itt.

Orosz tesztverseny

Az orosz tesztversenyről többet szerettem volna írni, de erre most nincsen sajnos időm, ezért csak röviden térek ki a látottakra. Jelenleg még nem lehet komolyan értékelni az egyes programokat, azokat majd csak első igazi megmérettetéseken lehet majd amúgy is látni, hogy milyenek is lesznek, illetve hogy hogyan fejlődnek versenyről versenyre. Így leginkább az első benyomásaimat írnám le ezekkel kapcsolatosan. Az is előfordulhat majd, hogy jelenleg egy program nem igazán tetszik, de majd a szezon folyamán annyit fejlődik, benne maga a korcsolyázó is, hogy ez a vélemény majd változik.

Nők:

Alina Zagitova (SP: Me Voy Yasmine Levine-től/FS: Cleopatra (The Feeling Begins/Lawrence of Arabia Overture/Ramses) részére, tavalyhoz eltérően kevésbé ismert dalokból álló programokra fog idén futni. A kűr nekem jobban tetszik, úgy látom, hogy Alina felszabadultabban korcsolyázik benne, a rövid programban egyelőre nagyobb kihívásnak tűnik majd átadni a zenét (ami nekem nem annyira tetszik, elég egysíkú). A programban több olyan rész van, amiben jobban kitartja a mozdulatokat (például van olyan spirál amit másodpercekig is, ellentétben tavallyal...). Az ugrásai jelenleg nagyon jók, jobb formában van, mint tavaly.

Evgenia Medvedeva (SP: Exogenesis: Symphony part III a Muse-tól/FS: Egy Gésa Emlékiratai film zenéje). A rövid program kidolgozottabb, a kűrben sok még az üres rész de nagyon biztatónak néz ki az is. A korcsolyázótudása nagyon sokat fejlődött. A rövid programba visszatette a Lutz-ot szóló ugrásnak, a kűrben is két Lutz-ot tesz majd be (azok egyelőre viszont még mindig erősen élhibásak). Az látszik, hogy még nincsen túl jó formában, ez Orser tanítványaira amúgy is jellemző a szezon legelején.

Sofia Samodurova (SP: Bamboleo a Gipsy Kings-től/FS: El Tango de Roxanne). A stílusához való programok, de egyelőre róla is az mondható el, hogy nincsen még túl jó formában és ezt nem csak az ugrásaira érteni. Idén biztos, hogy nagyon nehéz dolga lesz az Európa-bajnoki címvédőnek...

Stanislava Konstantinova (SP: February Leonid Levashkevich-től/FS: Moulin Rouge) A rövid program szerintem nagyon szép, a zeneválasztás és a program is jó, de a kűr is illik hozzá. Amennyit kritizáltam tavaly, idénre úgy tűnik fejlődött abban, hogy a felsőtestét, a fejét és a karjait sem görcsösen használja. A korcsolyázótudása eleve jó. Az ugrásai nem tűnnek túl stabilnak egyelőre.

Elizaveta Tuktamysheva (SP: Oblivion Astor Piazzolától/FS: Caravan/Utt Da Zay/Bei Mir Bist Du Schön) Nagyon nagy kár, hogy a Mishin team tetszését nem nyerte el a Drumming Song (Florence + The Machine) zeneválasztása a rövid programhoz, ezért a zenét lecserélték egy Astor Piazzola műre, ami sokkal lagymatagabb választás. A koreográfiát viszont meghagyták, bár valószínűleg egyszerűsítettek rajta, lecsupaszították. Sajnos elég üres programjai vannak. Az ugrásai viszont kifogástalanok. A rövid programba bekerült a 3F-3T kombináció, és a tripla Axeljei rendkívül könnyedek.

Anna Shcherbakova (SP: Perfume: The Story of a Murderer film zenéje/FS: A Tűzmadár Igor Stravinsky-től). A rövid program témája, maga a film nagyon lesújtó, meghökkentő, bár ez a programban nem igazán köszön vissza. A zene maga szép, de a program hozzá nem túl különleges. A Tűzmadár kűrben tervez egy 4Lz-ot, és ha azt meg tudja ugrani a többi elemével együtt, akkor a legfényesebb érmekért lesz majd küzdelemben. A kűrje egyébként Eric Satie gyönyörű zenéjével indul, és a program közepén vált át Tűzmadárba, egy roppant ötletes kosztüm váltással együtt. A jéghideg kékből lesz hirtelen tűzpiros!

Anna Shcherbakova kosztüm váltása a kűrben

forrás: tumblr

Alexandra Trusova (SP: Peer Gynt/FS: Trónok Harca zene) Trusova példája jól mutatja, hogy már szezon elején milyen jó formában vannak az Eteri tanítványok, a másik, hogy Trusova különösen jó formában van. A kűrben három darab négyfordulatost tervez (4Lz és két 4T, egy kombinációban) és ha ezeket mind meg tudja ugrani majd a többi elemével együtt, nincsen szerintem az a komponens szám, vagy kicsit több GOE amivel le lehetne majd őt győzni (összehasonlításképpen, 20 ponttal magasabb a bázis pontszáma mint például Zagitováé). És ez független attól, hogy a programokban alig van koreográfia...egy-egy szúrós tekintet itt, karmozdulat ott, de semmi egyéb.

Alena Kostornaya (SP: The Departure/November Max Richertől/FS: Twilight film zenéje) Kostornaya programjai idén olyanok, mintha neki már elfogytak volna a jó ötletek...a tavalyi rövid programját megtartotta, ami azért is lehet, mert sérüléssel bajlódott sokáig. A Twilight pedig egy gyenge választás egy olyan kaliberű tehetségnek, mint ő, aki a csillagokat is le tudná korcsolyázni ha olyan zenéket és programokat kapna. Egyelőre 2A-t látunk csak tőle, de edzi a tripla Axelt is, kérdés, látjuk-e majd idén tőle.

Az összes női rövid program elérhető itt, a kűrök pedig itt.

Férfiak:

A férfiak közül meglepően tetszett a Mishin-tanítvány Makar Ignatov (SP: In This Shirt a The Irrepressibles-től/FS: Troy filmzene) programjai, amik illenek hozzá és nagyon szépen is sikerült bemutatnia itt pket. Ha stabilan tud majd versenyezni idén, láthatunk tőle jó eredményeket. Egyébként van négyfordulatos Toe-Loopja és Salchowja is.

A junior VB-ezüstéremes Roman Savosin (SP: Besszarábiai Cigány Tánc/FS: Csajkovszkij 2. zongoraversenye) mind a két programja szerintem nagyon jók idén, teljesen más stílusúak, de mind a kettő már most "késznek" tűnik amit elég jól is be tudott mutatni. A kűr különösen tetszik, ha majd sikerült megcsinálnia tisztán a programot, ez az egyike lehet a legjobb orosz kűröknek (egyébként Morozov koreografálta).

Mikhail Kolyada (SP: Diga Diga Doo a Big Dad Voodoo Daddy-től/FS: Charlie Chaplin) nemrég cserélte le a Scorpions Wind of Change rövid programját egy, a kűr zenéjéhez/hangulatához valamelyest hasonló zenére. A rövid program egyelőre meggyőzőbbnek tűnik a kűrnél, utóbbi egyébként egy gálaszámából lett kűrré koreografálva. Bár korai még kijelenteni, egyelőre Keegan Messing, de Javi Fernandez is meggyőzőbb Chaplin volt...

A rövid programban két négyfordulatost is tervez majd a szezon során (itt csak egy volt), a kűrben egyelőre voltak hibák az ugrások tekintetében.

Sergei Voronov (SP: Somebody To Love a Queen-től/FS: I Belong to You a Muse-tól) elvitte a show-t a tesztkorcsolyázáson, és megmutatta a maga 31 évével, hogy hogyan lehet kihozni magából a legtöbbet és megmutatni hogy kell előadni a programokat teljes átéléssel. Mind a két programban sikerült ez neki. Lehet, hogy nem a legbonyolultabb programjai vannak, de amit tud, azt is megmutatta. Remélem, hogy a szezon során ugyanígy fog tudni korcsolyázni (ha nem jobban!).

Andrei Lazukin a programjait nem jelentette be még azt hiszem, de a rövid programban egy vidámabb swinges stílusú dalt választott, a kűrben pedig a Rodrigo Concierto de Aranjuez (II Adagio) zenéjét választotta. A programok szerintem jók, de még ő sincsen túl jó formában, nehezen bírta a kűrben az ugrásokat, szerintem az állóképesség hiánya miatt is.

Dmitri Aliev (SP: Je Dors Sur Des Roses a Mozart Rock Operából/FS: Sound of Silence a Disturbed-től) is alaposan küszködött az állóképesség hiányától a kűrben de a rövid programban is sokat hibázott. A rövid programja szerintem nem hozzá illik, ő sokkal jobb, nehezebb, érdekesebb stb. zenére is képes lenne korcsolyázni, és ez a Mozart Rock Opera jól elcsépelt programmá vált az elmúlt években...A kűrje jobban illik hozzá, azt a programot jobban ki fogja tudni korcsolyázni, ha meglesznek benne az elemek (remélem így lesz, hajrá Dima!).

Alexander Samarin (SP: Blues For Klook/FS: ?) jaj. A rövid programját csak olyan szívdöglesztő korcsolyázással lehet előadni mint amilyen Takahashi vagy Sui/Han Blues for Klookja volt, de sajnos Samarin nem ez a kategória. Nem tehet róla, de ő is egy teljesen technikai korcsolyázó, akinek egyszerűen nincsen érzéke a zene kifejezéséhez, az előadáshoz, ami egy ilyen programnál lehengerlőnek kell(ene) lennie. Úgyhogy a rövid program emiatt is meglepő választás. Mivel a finom mozdulatok kifejezésére sincsen érzéke, a kűrben viszont nem csoda hát, hogy (megint) egy olyan zenét válaszottak, ami brutális, hangos, csúnya, vad...nem jó értelemben. Őszintén szólva nehéz volt végignéznem a kűrjét, amiben koszorúzás, ugrásra rákészülés volt, és "előadásként" sok kézkalimpálás. Az ugrásai pedig nem jó technikájúak, lecsal belőlük és hiányosak, és nem is szépek. 

Sajnálom, hogy egy ilyen kritika maradt a végére. :(

A rövid programok itt, a kűrök pedig itt érhetőek el.

A párosok közül és a jégtáncosok közül nem néztem meg mindenkit. A jégtáncban Stepanova/Bukin hiányzott a tesztversenyről, a párosoknál pedig Zabiiako/Enbert.

Sinitsina/Katsalapov szerintem évről évre jobb, és az idei programjaik is nagyon bíztatóak. Zagorsiék programja volt talán a legeredetibb (bár a kosztümjeik nem a legjobbak...). A párosoknál Tarasova/Morozov Boleroja nagyon tetszik, technikájuk hihetetlenül kimunkált és precíz, magas minőségű, de a zene kifejezésében is egyre nagyobb közöttük a hangsúly és egyre jobbak bennük. A kárjük Ti Amo Umberto Tozzitól. Boiikova/Kozlovskitől a James Bond kűrt vártam, ennek ellenére a rövid programjuk (My Way André Rieu-tól) nagyon-nagyon tetszik, szerintem már most nagyon jó program.

És zárásként: jó újra látni a visszatérő Ksenia Stolbovát, és remélem, hogy az idei szezonban többször fogjuk őt látni versenyezni!

A párosok rövid programjai elérhetőek itt, a kűrök pedig itt.

A jégtáncosok rövid tánca itt, a szabad tánca itt elérhető.

~ BB