A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gp döntő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gp döntő. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. december 8., szerda

Grand Prix Döntő 2021

A Rostelecom Kupáról írt bejegyzésemben nem említettem, kinek sikerült bejutnia a Világkupa döntőjébe, ezért bejegyzésemet ezzel kezdem most:

A férfiaknál Yuma Kagiyama, Shoma Uno, Vincent Zhou, Nathan Chen, Mikhail Kolyada és Jason Brown a döntősök. Evgeni Semenenkonak nem sikerült az a bravúr, hogy bejusson a Döntőbe, miután az orosz GP-viadalon nem sikerült a legjobbak között végeznie. 

A nőknél öt orosz: Kamila Valieva, Anna Shcherbakova, Elizaveta Tuktamysheva, Maiia Khromykh, Alena Kostornaia és egy japán, Kaori Sakamoto került be a Döntőbe. A párosoknál Mishina/Galliamov, Sui/Han, Tarasova/Morozov, Boikova/Kozlovskii, Pavliuchenko/Khodykin és Miura/Kihara a döntősök, míg jégtáncban Papadakis/Cizeron, Sinitsina/Katsalapov, Hubbell/Donohue, Gilles/Poirier, Chock/Bates és Guignard/Fabbri került be a legjobb hatba.

Az eredetileg december 10-12. között, Oszakában megrendezni tervezett Grand Prix döntőt viszont nem fogják megtartani, decemberben legalábbis biztosan nem. A japán kormány ugyanis az új vírus variáns miatt határzárat rendelt el, így nem lehet beutazni az országba, néhány rendkívüli kivételtől eltekintve (pl. azoknak akik többszöri beutazásra jogosító vízumuk van és különleges érdek indokolja - ilyen lesz majd Stephane Lambiel a nemzeti bajnokságon a hónap végén). A japán korcsolyázó szövetségnek tehát akkor is, ha meg akarta volna rendezni a versenyt, a kormány döntése értelmében törölnie kellett a megmérettetést. 

Felmerül a kérdés, ha a nyáron egy jóval nagyobb eseményt, az olimpiát is meg tudta rendezni az ország, akkor ezt a versenyt miért nem tudja? A legegyszerűbb válasz erre talán az, hogy Japánban azóta új kormány van, ugyanis október elején lépett hivatalba a Fumio Kishida vezette kormány, és a miniszterelnök jóval óvatosabban áll a járvánnyal kapcsolatos kérdésekhez, mint az olimpia előtti kormány. 

Ezért el kell fogadni a döntést, hogy Japán az utolsó pillanatban lemondta a verseny megrendezését. Emiatt a rövid idő miatt aztán esély sem mutatkozott arra, hogy a versenyt esetleg máshol rendezzék meg. Bár felmerültek olyan tervek, hogy a Döntőt majd a szezon végén megtartanák, meglátjuk, hogy erre mennyi esély lesz valójában. A GP Döntő az Olimpia felé vezető út egyik felkészülési állomása, ahol ráadásul a szezonban először mérkőznek meg az őszi szezon legjobb versenyzői, így az olimpia és a világbajnokság után gyakorlatilag értelmét veszítené a verseny megrendezése. Ezen felül nagyon hosszú az olimpiai szezon, először a Challenger-versenyeken, majd a GP állomásokon, a nemzeti bajnokságon, az olimpián, és utána a világbajnokságon indulnak a versenyzők. A top formát természetesen az olimpiára kell időzíteni, ezért egy olimpiai évben sokan már a világbajnokságot sem vállalják be. Jellemzően ilyenek azok, akik az olimpia után visszavonulnak, de sokszor az olimpiai bajnokok is lemondják a részvételt. Aki pedig nem, azoknál előfordul, hogy a forma korántsem olyan, mint amit az olimpián látunk. Példa erre Alina Zagitova, aki mindent megnyert az olimpiáig, aztán viszont a világbajnokságon még csak a dobogóra sem tudott felállni. De ha régebbre tekintünk vissza, Yuna Kim is mindent megnyert a 2009/2010-es szezonban, a világbajnokságon csak vonakodás után indult el, ahol egy nem jó rövid programot követően végül "csak" az ezüstérmet tudta megszerezni. Persze vannak ellenpéldák is, de mindenesetre már az olimpia utáni világbajnokságon sem a legjobb formát szoktuk látni, ezért egy még később - mondjuk áprilisban - megrendezett GP Döntőn még inkább fáradtabb versenyzőket láthatnánk (a fáradtsággal pedig a sérülés veszélye is nagyobb lenne).

Kérdés az is, hogy egyáltalán lenne-e olyan helyzetben Japán a szezon végén, hogy megrendezze a versenyt, ha pedig nem, lenne-e olyan ország, aki elvállalná a rendezést. A versenyek megrendezését nagyban befolyásolja a nézettség is, ha az nem lenne anyagilag kifizetődő, szintén nem érné meg megrendezni.

Az biztos, hogy nem tudjuk megmondani, kire milyen hatással lett volna, ha megtartják a GP Döntőt, és ez mennyiben befolyásolta volna a következő heteket. Annyi biztos, hogy a december végi japán és orosz nemzeti bajnokságokon résztvevőknek több idejük lesz felkészülni a versenyeikre; néhányuknak talán jól jött volna a programjaik versenyhelyzetben történő finomítása - például Anna Shcherbakova ha a kűrben kettő vagy három négyfordulatost tervez, a bajnokságon kell először tisztán megfutnia idén. Valieva csúcsformában van, talán neki jól jön az, hogy nem kell versenyezni a nemzeti bajnokság előtt és csak edzéssel, nem utazással és versenyzéssel tölti ezeket a napokat. Kérdéses, hogy Tuktamysheva felért volna-e a dobogóra, vagy Khromykh mutatott volna jobb formát, illetve Kostornaia tripla Axeljei sikerültek-e volna. A férfiaknál Shoma Uno és Yuma Kagiyama otthon versenyzett volna, de nekik is több idejük lesz így felkészülni a két hét múlva kezdődő nemzeti bajnokságra.

Az amerikai és kanadai bajnokságban résztvevőknek a legközelebbi versenyüket januárban rendezik meg. Nathan Chen állítólag nagyobb változásokat tervez a programjaiban, neki lehet, hogy szüksége lett volna egy versenyre a nemzeti bajnokság előtt, de ez majd később kiderül.  Érdekes lett volna, hogyan pontozzák például a jégtáncosokat, Papadakis/Cizeront vs Sinitsina/Katsalapovot (erre még az Európa-bajnokságban sor kerülhet), és kit preferálnak a bírók a 3. helyre. A párosoknál szintén - az oroszok illetve Sui/Han versenyzése lett volna érdekes.

A legközelebbi versenyek tehát a nemzeti bajnokságok, illetve egy részük már le is zajlott - ilyenek például az olasz, az észt, vagy a brit versenyek. A következő napokban-hetekben zajlanak le a német, osztrák, a spanyol, a négy nemzet bajnokság (közte a magyar) küzdelmei, illetve ahogy említettem, december végén a japán, az orosz, majd később az amerikai, a kanadai, a koreai versenyek, Kína pedig egyelőre elhalasztotta a nemzeti bajnokságát.

Karácsony előtt a nagyobb nemzeti bajnokságokról (japán és orosz) írok majd egy rövidebb bejegyzést. 

2020. december 21., hétfő

NHK Trophy és Japán Nemzeti Bajnokság előzetes

 NHK Trophy 2020

Az idei csonka Grand Prix szezon negyedik, egyben utolsó állomása az NHK Trophy volt Osakában. A verseny alatt továbbra sem lehetett tudni, hogy megrendezésre kerül-e a korábban már elhalasztott Grand Prix Döntő, és ha megtartják, milyen feltételekkel lehet majd a döntőbe kerülni. A versenyt követően aztán ezen már nem is kellett gondolkodni, miután a hivatalos döntés is született arról, hogy az idei Grand Prix Döntő törlésre kerül.

Visszatérve az NHK Trophy-ra, a nők versenyében Rika Kihira nem indult, mivel Svájcban edz és a hazautazás a jelenlegi körülmények miatt erre a versenyre nem lett volna megoldott. Ezért ez a verseny leginkább Kaori Sakamoto és Wakaba Higuchi küzdelméről szólt. Kaori Sakamoto megtartotta tavalyi kűrjét, a Mátrixot, a rövid programja pedig új, egy Bach prelűd, amit Benoit Richaud koreografált neki. Wakaba Higuchi megtartotta mindkét programját (rövid program: Birds Set Free, kűr: Poeta), és az idei évben mindkét programjába beletette a tripla Axelt, amit az őszi regionális, szekcionális versenyeken már láthattunk tőle. Így hát a kettejük közötti versenyt lehetett leginkább várni.

Végül az eredmény nem volt túl szoros, mert Kaori Sakamoto magabiztosan nyert. Kaori olyan pontokat kapott, amilyeneket akár nemzetközi versenyen is kaphatna. A japán pontozásra ugyanis jellemző - ellentétben az orosz, az amerikai, vagy sok más, kisebb ország pontozásával egybevetve -, hogy nem pontozzák meg a saját versenyzőiket a hazai versenyeiken, sőt. Ez alól viszont mindig van egy-két kivétel, akivel jól bánnak a bírók. Ezen a versenyen ez mindenképp Kaori volt a női mezőnyben. Kaori látszólag nagyobb hiba nélkül futotta le mindkét programját, szépen korcsolyázva, jó lendülettel és sebességgel, nagy pályát bekorcsolyázva, jól interpretálva, ugyanakkor az is igaz, hogy a panel elnéző volt vele, mert például a 3Lz-ra mindenképp élhibát kellett volna kapnia, emellett a GOE-kban, komponensekben is magas pontokat kapott. A rövid programban Wakaba Higuchi elesett a 3A-ból, ennek ellenére nem láttam közte és Kaori közötti 4 pont különbséget a komponensekben. Kaori korcsolyázása, előadása sem nem annyira kimunkált, mint Wakabáé, van benne egy kis hanyagság, az ugrásai sem annyira kontrolláltak, mint Higuchié. 

Kaorinak ugyanakkor jó választás volt megtartania a Mátrixot, amit tavaly nem tudott olyan jól megfutni egyszer sem, idén azonban sokkal jobb formában van. Amióta újra a betegségéből visszatérő Mai Miharával edz együtt (Mai kihagyott egy teljes szezont tavaly), sokkal motiváltabbnak tűnik és jobb formában is van.


Kaori Sakamoto a Mátrix közben
forrás: tumblr

Wakaba Higuchi lett a 2. a versenyben, aki elkövetett pár hibát a kűrben (leduplázott Salchow és Lutz, a 3A-ból a negyedfordulaton érkezett meg a panel szerint, a Flipje nem tiszta élt kapott), ugyanakkor ez egy nagyon jó program, illik hozzá a zene és a koreográfia, amit nagyon jól kikorcsolyázik. Azonban meglepett, hogy ha megcsinálta volna tisztán a programját, akkor sem biztos, hogy le tudta volna győzni Sakamotot a kűrben, amivel nem tudok egyetérteni...Tény viszont, hogy sok pontot eladott, ezért remélem, hogy a nemzeti bajnokságon jobban fogja ezeket a programokat megfutni.

3. lett a még csak 16 éves, Mihoko Higuchi tanítvány Rino Matsuike, 4. pedig a betegségéből visszatérő Mai Mihara, aki 2019 eleje óta (Winter Universiade) először lépett jégre nagyobb versenyen. Ez egy nagyon szép visszatérés volt tőle, és nem vagyok biztos benne, hogy nem érdemelt-e volna dobogós helyezést ezen a versenyen (a 61 komponens erre a gyönyörű korcsolyázásra, remek korcsolyázótudással szerintem nagyon kevés, de általában elmondható, hogy otthon a japán női versenyzők alacsony pontokat kapnak komponensekre is...).

Az egyetlen nem japán versenyző, a koreai Young You nagyon elrontotta a rövid programját, a kűrben azonban a 3A-t is megugorva sokkal jobban futott és végül a 7. lett összességében.


Balról jobbra Higuchi, Sakamoto és Matsuike a dobogón. Az éremátadás a járványügyi előírásoknak megfelelően zajlott, a versenyzők maguk akasztották a nyakukba az érmeket és vették át a virágokat is.
forrás: gettyimages

A férfiak versenye talán nyíltabb volt, mert Yuzuru Hanyu és Shoma Uno sem indultak el a versenyen. A versenyt a 2020-as Négy Kontinens Bajnokságon már dobogós, 17 éves Yuma Kagiyama nyerte, ráadásul nagy fölénnyel. Általában elmondható volt a versenyről, hogy - főleg a kűrben - sokat hibáztak a versenyzők, amit talán az okozhatott, hogy idén nehezebb volt felkészülni a versenyekre, a forma sokaknál nincs a legjobb szinten, és az arénában sok szurkoló volt, ezért hazai pályán versenyezni ennyi néző előtt eleve nagyobb nyomással járhatott sokaknak.

Yuma a rövid programjában leszimplázta az Axelját, de még így is 1. helyen tudott állni (2. Kazuki Tomono volt), nagyon magas pontokat kapva. Ha Kaori volt a nők versenyében az, akivel egyáltalán nem bántak szigorúan a bírók (sőt), akkor az a fiúk versenyében Kagiyama volt. Ha nincs az Axeles hiba, 100 pont fölé is adtak volna neki. 

Némi meglepetésre Lucas Tsuyoshi Honda állt a 3. helyen a rövid program után, aki meg is tartotta a helyezését, annak ellenére, hogy a kűrben sem ugrott négyfordulatost és nem futott tisztán. Ehhez kellett az is, hogy a rövid programban még 4. helyen álló Keiji Tanaka a kűrben is csak egy 4S-t tudott megugrani és mind a két Axelját leszimplázta, amivel rengeteg értékes pontot veszített el. A legtisztábban Yuma Kagiyama futott, megugrott három négyfordulatost is, így magasan ő nyerte a versenyt. A 2019-es junior GPF győztes Shun Sato nem volt teljesen egészséges ezen a versenyen, de így is megugrott két 4T-t a kűrben, azonban a 4Lz próbálkozásai nem sikerültek. 


Balról jobbra Tomono, Kagiyama és Honda az NHK Trophy dobogóján.
forrás: gettyimages

A jégtánc versenyében három induló volt, Komatsubara/Koleto, Fukase/Cho és az újonc Muramoto/Takahashi. A papírformának megfelelően Komatsubara/Koleto nyert (egyébként Tim Koleto nemrég megkapta a japán állampolgárságot is), a verseny inkább a 2. helyért volt izgalmas, amit végül Fukase és Cho szerzett meg kevéssel. Takahashiék az első versenyükön helytálltak, de az látszik rajtuk egyrészt, hogy friss párosról van szó, általában évekbe telik ugyanis, mire egy páros összeszokik. Másrészt Takahashi élhasználata bizonytalankodó, ami ex-egyénizkőként nem is meglepetés, és az emeléseikkel is nagyon óvatosak egyelőre, a szintjeik sincsenek meg. A ritmus táncban a Maszkot adták elő, ami szerintem túl szórakoztató jellegre sikeredett és a hangsúly kiemelkedően Takahashin volt (a kettejükön levő kosztümök eltérése, a rikító sárga nadrág Daisukén szerintem zavaróan eltérő volt, a nadrág pedig óhatatlanul Takahashi lábára szegezte a figyelmet, ami nem biztos, hogy jó ötlet volt), a Bayadere szabad tánc viszont jobban tetszett. A Bayadere-ben azonban Takahashi hibázott és megbotlott a twizzle-ben, ezért végül a 3. hellyel kellett beérniük.


Muramoto/Takahashi a ritmus táncban
forrás: gettyimages

A Muramoto/Takahashi párosnak nem lesz sok ideje ahhoz, hogy összecsiszolódjanak (Takahashi már 35 éves lesz a tavasszal), a cél mégis az lehet, hogy kijussanak a pekingi olimpiára, ehhez azonban a JSF jelentős politikai támogatására lenne szükségük. Kérdés, hogy tudnak-e annyit javulni pontokban, képes lenne-e a japán szövetség mindent latba vetni ahhoz, hogy sikerüljön-e kijutniuk az olimpiára? Jégtáncban különösen fontos a (politikai) befolyásolás, sokat számít a promóció is, és nem vitás, hogy ezeknek köszönhetően is sok érdekes döntést és végeredményt lehetett látni ebben a szakágban az elmúlt évtizedekben...Szerintem a nemzeti bajnokság sokatmondó lesz, ezért kíváncsi leszek az ottani futásokra és pontozásra is. 

Komatsubara és Koleto, a jégtánc verseny győztese az NHK Trophy-n. Forrás: gettyimages

Az NHK Trophy teljes végeredménye itt érhető el.

*

Japán Nemzeti Bajnokság 2020 - előzetes

A héten zajlik le az ún. Össznemzeti japán bajnokság Naganoban. Össznemzeti, mert az ősszel a regionális és szekcionális versenyek eredményei alapján alakul azok listája, akik elindulhatnak a nemzeti bajnokságon. Ezek alól természetesen vannak kivételek, így korábbi eredmények alapján a nagy neveknek nem kell részt venniük ezeken a kvalifikációs versenyeken. 

30-30 induló lesz a nőknél és a férfiaknál, míg 5 induló jégtáncban (párosban ezúttal sem lesz induló). A teljes lista itt érhető el.

Az indulói listán van Yuzuru Hanyu, Shoma Uno, Rika Kihira és Satoko Miyahara is, őket - amennyiben mind indulnak - először láthatjuk majd idén versenyezni. Yuzuru Hanyu nem indult el az NHK Trophy-n és Japánban edz jelenleg, Shoma Uno és Rika Kihira Svájcból térnek vissza Japánba erre a versenyre, míg Satoko Miyahara Torontóban maradt ezidáig és onnan repül vissza Japánba a nemzeti bajnokságra. Yuzuru Hanyu új programokkal készül a versenyre, amiket még nem jelentett be, ezért is nagyon várom, hogy mivel rukkolt elő erre a szezonra. Elmondása szerint egyedül edz Japánban, ami igazán nehéz volt számára az elején.

A bajnokság programja magyar idő szerint:

  • December 25.: 
    • 04:30-08:40 - Férfiak rövid program
    • 09:00-13:10 - Nők rövid program

  • December 26.:
    • 07:30-08:07 - Jégtánc ritmus tánc
    • 09:04-13:11 - Férfiak kűr
  • December 27.:
    • 07:30-08:15 - Jégtánc szabad tánc
    • 09:04-13:11 - Nők kűr
  • December 28.:
    • 05:00-07:45 - Gála (Medalist on Ice)
A közvetítéssel kapcsolatosan itt érhető el információ. Az iSakura online szolgáltatón keresztül 3 napos előfizetéssel lehet követni a teljes versenyt a Fuji TV-n (5-ös csatorna) és a Fuji TV One csatornán (66-os csatorna) élőben (itt lehet regisztrálni és előfizetni). Hogy melyik versenyszámot melyik csatornán adják, itt lehet megnézni. A Fuji TV-nek van ingyenesen elérhető linkje is: 1, 2. Emellett a kínai Live QQ-s szurkolói streamen is szokták adni a bajnokságot. 

Pontozólap (angolul).

2019. december 20., péntek

Grand Prix Döntő 2019

Két hete zajlott le a 2019-es Grand Prix Döntő, úgyhogy végre jutott egy kis időm arra, hogy leírjam a versenyről az élményeimet, tapasztalataimat olyan szemszögből, ahogyan azt szurkolóként a helyszínen átélhettem.

A szerdai edzéseket már élőben követhettem és egészen vasárnapig, a gáláig maradtam Torinoban. Nagyon sűrű volt a program, különösen a szombati nap volt hosszú, amikor reggel 6 óra előtt már sorba álltunk, hogy bejuthassunk a fiúk edzésre és egészen este 10 utánig, az eredményhirdetésekig ott maradtunk!
A női versenyről

Nagyon örültem annak, hogy Alena Kostornaiának sikerült megnyernie a Grand Prix Döntőt a két, négyfordulatoskat ugró csapattársával, Trusovával és Shcherbakovával szemben. Kostornaiát először láthattam élőben, ami nagy élmény volt számomra: kiemelkedő a korcsolyázótudása, rendkívül szépen bekorcsolyázza a pályát, amit élőben jól meg lehetett figyelni, és remekül használja az éleket, fejezi ki a zenét, vetíti ki az előadást a közönségre. A három lány közül ő a legkisebb, mégis az ő jelenléte a legnagyobb élőben. A rövid programban megjavította az egyéni legjobbját, ami egyben világcsúcsot is jelentett (85.45). Ezen a versenyen szerintem a rövid programját még jobban is adta elő a kűrjénél, amiben az első tripla Axelben picit megingott és kicsit visszafogottabb volt az előadása, mint például a francia GP versenyen. Ennek ellenére kimagasló volt két tiszta programjával és megérdemelten magas komponenseivel és magas GOE pontokkal tudott győzni. Alexandra Trusova először hozta be a versenyre a tripla Axelt, amiben elesett a rövid programban, így aztán csak az 5. helyen állt és eleve 14 ponttal került hátrányba Kostornaiához képest. A kűrben először ugrott négyfordulatos Flipet, ami sikerült is neki, illetve először próbálkozott öt darab (!) négyfordulatos ugrással. Ebből a Salchowot leduplázta és a második Toe-Loop hiányos volt és el is esett belőle. Trusova esetében itt is megmutatkozott, hogy nagyon kevés koreográfia és előadás van a programjában, sokat koszorúzik és teljesen csak az ugrásokra megy rá, amik nem is igazán mondhatóak jóknak/szépnek. Trusova végül a bronzérmet szerezte meg. Shcherbakova lett a második (kevéssel, de első a kűrben), aki szintén négyfordulatos Flippel próbálkozott, aminek esés lett a vége. Shcherbakova mindenképp muzikálisabb, mint Trusova, de egyébként nagyon junioros a korcsolyázása és annyira törékeny a lány, hogy - különösen az ugrásoknál - nehéz volt nézni, főleg élvezni a korcsolyázását. Egyébként mind a Flipje, mind a Lutza nem jó technikájú, ugyanakkor például a forgásai nagyon tetszettek.

Aki Kostornaián kívül még nagyon tetszett élőben, és akinek szintén először drukkolhattam a helyszínen: ő Rika Kihira volt, akinek továbbra sem volt tripla Lutz-a ezen a versenyen, mert még mindig fájlalja a lábát, ha ugorja. Ez eléggé aggodalomra ad okot, és csak remélem, hogy a japán nemzeti bajnokság után kicsit pihenni fog, egyébként félő, hogy még súlyosabbá válhat a sérülése. Rika szintén nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, gyors és lendületes, tele vannak a programjai irányváltásokkal, remek összekötő elemekkel és felsőtesti mozdulatokkal, amiben viszont fejlődnie kell még, az az előadás és a közönségre való kivetítés. A kűrben a zenevágások nem voltak élőben annyira zavaróak mint TV-ben, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy szerintem a világos zöldes kosztüm nem igazán illik hozzá, és a programhoz sem megy (fotókon jobban néz ki...).
Rika először próbálkozott a négyfordulatos Salchow-val, amiből elesett, ezen kívül viszont egy nagyon jó kűrt mutatott be két tripla Axellel - az Axeljei egyre biztosabbak, alig-alig hibázik belőle. A 68 pontos kűrt második pontszámban kevésnek tartottam, jóval erősebb a komponensekben mint Trusova (nemcsak 3 ponttal) és ezen a versenyen Zagitovánál is erősebb volt.

Zagitova felfüggeszti pályafutását

Amikor ezeket a sorokat írom, már tudni lehet, hogy Alina Zagitova nem indul a nemzeti bajnokságon és úgy döntött, hogy felfüggeszti a sportolói pályafutását. A Grand Prix Döntőben a rövid programban még jól korcsolyázott, a kűrjében viszont sok volt a problémás ugrása és a korcsolyázása is nehézkes volt. Így végül összességében az utolsó, 6. helyre csúszott vissza, amivel a felnőtt pályafutása leggyengébb eredményét érte el. Alina szerette volna élvezni a versenyzést ebben a szezonban, aztán ahogy haladt előre a versenyekkel, a nyilatkozata szerint megfogadta magának, hogy szeretne túljutni a GP versenyein, majd a GP Döntővel már nem volt magával szemben elvárása, illetve fogadalma. Állítólag nehéz volt motiválni már az olimpiai győzelmét követően.

A GP Döntő gálájáról visszalépett, egyébként láthatóan zaklatott állapotban volt, mikor ezt bejelentette, úgy éreztük az arénában, több van a levegőben annál, mint amit mond. A verseny után azonban edzett már és most a hétvégén fel is lépett egy show-ban.
Bár Alina jelezte, nem vonul még vissza, és továbbra is a Sambo klubban fog edzeni (a show-kra), de biztosnak tartom - ahogy azt Tarasova is elmondta - hogy innen nincsen visszaút a versenyzéshez.

Alinának a csúcs éve akkor volt, amikor minden ugrását a program második felében elő tudta adni és amikor a szabályok még megengedték, hogy minden ilyen ugrásra bónusz járjon. Akkor még kellőképpen meg is voltak az ugrásai és a növés előtt járt még. Azóta is folyamatosan változik a női műkorcsolya, és manapság tripla Axel vagy négyfordulatos ugrás nélkül nem lehet az aranyéremért küzdeni. Alina 17 évesen már kicsit késő, hogy quadrát megtanuljon. Csupán élvezetből versenyezni pedig, hát, szép elképzelés, de egy bajnokot a fejlődés és érmek is motiválnak.
Sajnálatosnak tartom, hogy olyan jelenleg a műkorcsolya, ami nem teszi lehetővé, hogy művészileg is kiforrjon jó pár női versenyző. Hiszen Alina már idén is jobb előadó volt, mikor akár tavaly, és bár mindent megnyert, mindössze 2 és fél szezont versenyzett és még mindig csak 17 éves.

Sok sikert a továbbiakban, Alina!


Balról jobbra: Shcherbakova, Kostornaia és Trusova a dobogón

A férfi versenyről:

A férfi verseny elég érdekesen zajlott néhány szempontból. Először is, ami az első napokban a legnagyobb téma volt az arénában, hogy Yuzuru Hanyu - felnőtt karrierje során először - edző nélkül vett részt az első edzéseken, a rövid programon, majd a pénteki edzésen is, ami egy váratlan és szerencsétlen helyzetet teremtett. Az első napokban az okot sem lehetett tudni, hogy miért nincs vele edző, így sok találgatás, aggodalom volt a szurkolók között. A GP Döntőn ugyanis versenyzőként egy edzőt lehetett akkreditálni, és mivel Yuzurun kívül a Cricket Clubból más versenyző nem kvalifikált a Döntőbe, így ő ezúttal csak egy edzőt tudott a versenyre vinni (általában Brian Orser és Ghislain Briand is vele szokott lenni versenyeken). Később derült ki, hogy Briand útlevelét ellopták (!) ezért hiába érkezett meg Németországba, visszafordították Torontoba és egy új útlevél kiállítása után tudott csak Olaszországba utazni, emiatt csak péntek este ért a verseny helyszínére. Ez rányomta aztán a bélyeget Yuzu versenyére is. Miután a rövid programban kifordult a 4T-ből és nem volt így kombinációja, jelentős ponthátrányba került Chennel szemben, így a pénteki edzésen az addig nem is edzett, öt fordulatosból álló kűrjét gyakorolt már. Majd az edzés végén  először mutatta meg, hol is tart a négyfordulatos Axelen való gyakorlásán! Többször megpróbálta az ugrást, háromszor bepörgette, amiből (egyelőre természetesen) esés volt a vége (a három próbálkozást itt lehet megnézni). Hihetetlen volt látni ezt az óriási ugrást, 4 és fél fordulatot a levegőben. Elemzők szerint megvan a kellő magassága, távolsága és a forgási sebessége az ugrás kivitelezéséhez, de az érkezésen és hiány nélküli megvalósításán még dolgoznia kell. Yuzuru elmondása szerint tudta, hogy nincsen már sok esélye ezt a versenyt megnyerni, ezért valami emlékezetes dolgot akart bemutatni azon a jégen, amelyen Japán első olimpiai aranyát nyerte a sportágban és amelyen példaképe, Evgeni Plushenko is olimpiai bajnok lett a 2006-os Téli Olimpián.

Yuzuru 25. születésnapján, szombaton először mutatott be öt darab ötfordulatost tartalmazó kűrt, miután 2 évvel a négyfordulatos Lutz-ból való esését és súlyos sérülését követően újból bemutatta a versenyen ezt az ugrást. És tette mindezt nagyon szépen kivitelezve, tökéletes technikával. A Lutz mellett ezúttal a 4Lo is tökéletesen sikerült, de szép volt a 4S, a 4T-1Eu-3F és a végén a 4T-2T is. A program legvégén azonban utolsó (!) ugráselemként egy tripla Axel-tripla Axel ugrósort tervezett, de fáradtság miatt - és mert előtte levő nap megzavarta a 4A edzése -  leszimplázta az ugrást, amivel szintén sok pontot veszített. Mindezekkel együtt egy nagyon szép kűrt mutatott be, az aréna pedig persze őrjöngött a kűr végén!


Gyönyörű, könnyed, szállós, magas és nagy, tökéletes technikával - a quad Lutz visszatért
forrás: tumblr

Számomra nagy ajándék volt, hogy újra láthattam Yuzut egy év elteltével. Hihetetlennek tartom, hogy ennyi siker és két olimpiai bajnoki cím után is fejlődik és motivált marad. A rövid program, eltekintve a hibától, nagyon szépen sikerült, még érettebb és jobb előadással, mint a tavalyi Rostelecom Kupán elért világcsúcsa. Az pedig, hogy újból megugrotta a 4Lz-ot, és még egy lépést tett a felé, hogy legyőzze a benne rejlő félelmeket, külön öröm volt élőben látni. Ez a verseny nem úgy sikerült számára, ahogy talán tervezte, és bebizonyosodott, hogy egy edző jelenléte mindenképp szükséges egy versenyen, de ez a verseny egy újabb lépés volt afelé, hogy a világbajnokságra felkészüljön, és ha az egészsége is engedi, a négyfordulatos Axelt pedig be is mutassa majd azon a versenyen. Hajrá, Yuzu!

Nathan Chen nyerte tehát a GP Döntőt, aki megugrotta, amit tud, a kűrben pedig ő is öt négyfordulatost ugrott meg, tehát a GP versenyeihez képest nehezített. Nathanről azt tudom elmondani, mint eddig is: gyorsan pörgeti be az ugrásokat, ami nagyon hatásos módszer arra, hogy meg is ugorja őket, innen ered, hogyan képes kiegyensúlyozottan megcsinálni őket. De azt meg kell jegyezni, hogy az ugrásai se nem nagyok, sem fednek be nagy távolságot, az ugrásra való rákészülés, a testhelyzet sem szép, tehát igazán magas GOE pontokat nem szabadna kapnia. A rövid program nekem továbbra is a leggyengébb azok közül, amiket eddig mutatott, és különösen látható volt, hogy a zenével ezúttal sem volt összhangban a korcsolyázása. A kűrről is elmondható, hogy egyik ugrás a másik után, összekötő elemek nélkül történik és maximum a koreográfiai lépéssorban történik valami érdekes. Egyébként most is sokat korcsolyázik két lábon, és ezt, illetve az üresjáratokat próbálja kompenzálni kézmodulatokkal (amik egyébként nagyon jól el tudják vonni az figyelmet arról, mit csinál a korcsolyázó a lábával). A forgásai sem kiemelkedőek, magas GOE-t nem kaphatna rájuk. Mindkét programban az új kosztümök se segítettek az összhatáson, az ing laza, bő, a forgások és lépések közben is fellibben, mindamellett - különösen az Aznavour programhoz - egyáltalán nem illik egy modern viselet. Ez csak azért is zavaró, mert Chen amúgy sem szép testtartását még inkább "görbévé" teszi.

Mindezek ellenére, a bíráskodás megint megmutatta, hogy ha Chen stabilan megcsinálja az ugrásokat, teljesen lényegtelen, hogy azokat milyen minőségben teszi, és milyen komponensei vannak, minden pontja ugyanis ugrásszerűen megemelkedik. Olyan ez, mintha a 6.0-ás rendszerben lennénk, amíg az ugrások nagyjából rendben vannak, akkor el lehet felejteni minden egyéb szempontot egy korcsolyázásban. Így eljutottunk oda, hogy a rövid programja kis híján világcsúcs lett (pedig hogyan is lehet hasonló pontokat kapnia, mint egy jól megfutott Otonal?), míg a kűr és összpontszámban új csúcsot korcsolyázott.
Ezzel nem a győzelmét kérdőjelezem meg - ugyanakkor ha úgyis győz, miért nem lehet olyan pontokat adni, ami tükrözi a korcsolyázását? Egyre inkább úgy tűnik, azt az elképzelést akarják kelteni ezekkel a pontokkal, hogy Chen abszolút legyőzhetetlen akkor is, ha Yuzuru szintén tisztán futna. Miután Yuzu sok évig tartó fegyverei: a minőségi elemeire kapott magas GOE-k és a kiemelkedő komponensei által szerzett előny elapadt, ne csodálkozzunk, hogy már a bázis pontszám harcának az időszaka ez, egyre több és nehezebb négyfordulatossal, hiszen csak a nehéz elemek számítanak jelenleg, a minőség nem. A minőség, amire egyébként is továbbra is össze-vissza adják a pontokat, sok pontos eltérésekkel.

A bronzérmet a legkevesebbet hibázó Kevin Aymoz szerezte meg, aki a rövid programban nem kis malőr után (rossz zenét tettek be neki) futott rendkívül jól, illetve a kűrben is a legstabilabban hozta, amit tud. Kevin jól futott, aminek örültem, de a koreográfia a kűrben helyenként azért eléggé üres, azt, amit előad, viszont sok érzelemmel, kifejezéssel teszi, talán a közönséget ezért is ragadta meg úgy a futása. Mivel Kevin felszállóágban van az NHK Trophy-t és a GP Döntőt követően, igen jó esélyekkel indulhat majd az Európa-bajnokságon is, ha hasonlóan fut.
Samarin a 4F-et este és zayakolta a 2T-t, úgyhogy újfent bebizonyosodott, nem keveset kell fejben is ott lenni a versenyen és számolni, átalakítani a programot, ha valaki netán ledupláz egy tervezett 4T-t és utána így már kétszer nem ugorhatja meg ugyanazt az ugrást...
Aliev is úgy elrontotta a kűrt, hogy -4 pontos levonással, két 2-es szintű és egy teljesen érvénytelen forgással fejezte be a versenyt...
Végezetül Boyang Jin Lutz-a is instabillá vált az utóbbi időben, sajnos nemcsak az elemeivel voltak problémák, hanem az idei programjai sem valami átütőek. A gálán azonban látszott, hogy előadásban bizony fejlődött az elmúlt években.


A párosok és jégtáncosok versenyéről

A párosok versenye hozta talán legkevésbé az elvárt színvonalat, sok volt a hibázás a versenyzők részéről. Sui/Han - sok, már eddig elért sikereik ellenére - először nyerték meg a GP Döntőt. Öröm volt nézni a korcsolyázásukat, a hibák ellenére is, különösen ami a kűrt illette. Az ezüstérmes Peng/Jin lett, ők futották a legtisztább kűrt és bár nem sokkal, de meg is előzték Suiékat a verseny e részében. A verseny legnagyobb negatív meglepetése talán az volt, hogy az éremesélyes Boikova/Kozlovskii páros úgy elizgulta a kűrt, hogy végül a dobogóra sem tudtak felállni. A bronzérmet a kiegyensúlyozattabban futó Mishina/Galliamov nyerte. Mishináék és Pavliuchenkoék számára is ez volt az első GP Döntőjük, és mindkettő párosról elmondható, hogy ugyan nagy potenciál van bennük, de egyelőre még kiforratlan a korcsolyázásuk. A kanadaiak, Moore-Towers/Marinaro lett az 5. helyezett, náluk a kűr tetszett, azonban a különbség a lány és a fiú között szerintem jó sok a lány javára - Marinaro alulmarad tudásban partnerével szemben.


Balról jobbra Peng/Jin, Sui/Han és Mishina/Galliamov

A jégtánc verseny kötött le talán a legkevésbé ezen a versenyen. A cím természetesen Papadakiséké lett, és annak ellenére lettek elsők mindkét szegmensben, hogy a ritmustáncban Gabriella megbotlott a midline lépéssorban. A Fame programjukban egyébként becsülendő, hogy valami mást próbáltak ezúttal bemutatni, de úgy gondolom, nem igazán illik hozzájuk ez a program, vagy még ennyire nem forrott ki (de hát mégiscsak eltelt már a szezon fele). A szabad táncuk nem fogott meg úgy, mint a korábbi táncaik, akkor sem, ha egyébként kifejezetten bele szoktam mélyedni az elvontabb programokba.
Két amerikai végzett a dobogón, és örültem, hogy Chockék megelőzték Hubellékat, utóbbiak idei programjaik elég közönségre sikerültek, ellenben a jól eltalált kígyó tánccal. A verseny talán meglepetése, hogy Katsalapovék nem kerültek a dobogóra, miután az utolsó, csúszós koreográfiai mozdulatukat esésnek vette a panel, amivel jelentős pontokat veszítettek (megjegyzendő, hogy erre kaptak -3 GOE-tól egészen +3 GOE-ig mindenfélét, mint akiknél a bírók nem tudták, hogy pontozzák ezt a hibát...).
Egyébként ezen a versenyen Stepanova/Bukin mindkét programja, Chockék ötletgazdag és érdekes szabad tánca és Piperék melankólikusabb, és líraiabb szabad tánca tetszett a legjobban.


Balról jobbra Chockék, Papadakisék és Hubbellék

A junior versenyekről

A junior lányok versenyében nem meglepetésre Kamila Valieva nyert úgy, hogy ezúttal nem tette bele a négyfordulatos Toe-loopot a kűrjébe, miután az a hír járta, hogy sérüléssel bajlódott az utóbbi időben. Ennek ellenére kiegyensúlyozott versenyzéssel megnyerte a kűrt, és sikerült megnyernie a versenyt is azok után, hogy a 4. helyen állt a rövid programot követően (egy nem túl jól sikerült szóló ugrás után, bár nem volt sokkal lemaradva így sem az 1. helytől). A siker kulcsa a kiegyensúlyozottság és az is, hogy a szintekre nagyon ügyel az Eteri csapat. Bár sok szempontból nagyon jó a korcsolyázása (a forgásai például szuperek), a programjai, főleg a kűr, túlkoreografáltak, rengeteg benne a ki nem tartott, elsietett, a zenéhez nem illő mozdulat. Az ezüstérmes Alysa Liu lett, aki a rövid programban 3A-3T-t ugrott - szóló Axelként csak a dupla megengedett junioroknál, így kénytelen volt kombinációban ugrani. A kűrben sok pontot - és egyúttal az aranyérmet elveszítette - azzal, hogy három ugrását (mindkét 4Lz és a második 3A) hiányosnak ítélte a panel. Megjegyzem, hogy nemcsak három, hanem annál is több ugrása hiányos, és a "négyfordulatos" Lutz-a élőben is teljesen triplának látszik, annyit csal le belőle az elejéből, a végéből is. Alysa egyébként a leggyengébb volt korcsolyázótudásban ezen a versenyen, szembeötlő volt a különbség a többiekkel szemben, és a kűrje kifejezetten vontatott, unalmas zene volt, hasonló koreográfiával...
Daria Usacheva lett a bronzérmes, aki élőben eléggé tetszett nekem, szépen kifejezte a zenét és kivetítette azt a közönségre. Kseniia Sinitsyna programjai tetszettek a legjobban koreográfiában, Haein Lee kűrje mellett. A koreai lánynak nem sok esélye volt dobogóra jutni, miután a rövid programban csak neki ítéltek hiányos ugrást, de a kűrje ezúttal is rendkívül jól sikerült. Nagyon szépen be is korcsolyázta a pályát, az ugrásai könnyedek, szállósak, nagy távolságot lefed velük. Végezetül annyit, hogy Viktoria Vasilieva lett a 6. a versenyen, aki szintén szépen helytállt ebben a GP sorozatban.


Junior női dobogó: Liu, Valieva és Usacheva
forrás: GPF hivatalos oldal

A fiúk versenye érdekesen zajlott és rendkívül örültem a végeredménynek! A rövid program után Andrei Mozalev vezetett, Samsonov volt a második annak ellenére, hogy rontotta a tripla Axeljét és esett belőle, Shun Sato jó futással 3. helyen állt (egy forgása és a lépéssora csak 2-es szintű lett viszont). A friss japán junior nemzeti bajnok, Yuma Kagiyama meglepetésre az utolsó helyen állt, miután egyáltalán nem sikerült a tripla Axelje, leminősített dupla lett. A hazaiak egyetlen versenyzője Daniel Grassl-nek a verseny előtt kellett új cipőt betörnie, így neki ez a verseny ezzel el is úszott már a rövid programban. 
A kűrben aztán Shun Sato fantasztikus korcsolyázással, tökéletesen bemutatott ugrásokkal, közte két 4T-vel, egy 4Lz-al és két 3A-val megnyerte a versenyt, és nem is akárhogy, mert nagy junior világcsúcsot is elért egyben; a közönség állva éljenezte a program után! Rendkívül összeszedetten versenyzett és nagyon egyben volt az egész előadása is. Shun talán kevésbé volt esélyes a versenyt megelőzően, mint Kagiyama, utóbbi jobb pontokkal jutott a GP Döntőbe, meg is nyerte otthon a junior bajnokságot és a komponensei is magasabbak, mint Shuné. 
Shun Sato így tehát sendaiként nyerni tudott azon a pályán, amelyen Japán első olimpiai aranyát nyerő és szintén sendai Arakawa nyert, és egy olyan kűrzenével tette mindezt, amivel a harmadik sendai, Yuzuru Hanyu nyerte első olimpiai aranyérmét. :)


Balról jobbra Mozalev, Sato és Samsonov
forrás: Europe on Ice

A jégtáncosok közül szintén örültem a grúzok, Kazakova és Reviya sikerének, akik egy hajszállal tudtak nyerni az amerikaiak, Nguyen/Kolesnik előtt. Kazakováék Linkin Parkos kűrje nagyon eltalált idén és a közönség is mellettük volt ezen a versenyen, állva tapsoltak a szabad táncuk után. A bronzérmet az oroszok, Shanaeva és Narizhny szerezték meg.


Junior jégtánc dobogó

A párosok versenyében pedig Panfilova/Rylov diadalmaskodott, de a kűrt nem tudták megnyerni, abban Mukhametzianova és Mironov lettek az elsők, a kevesebb technikai hiba miatt. Panfilováékat az egyértelműen magasabb komponensek tartották az első helyen.


Teljes orosz dobogó a junior párosok versenyén
forrás: GPF hivatalos oldal

Összegezve sok nagyon jó előadást és érdekes versenyeket láthattam a Grand Prix Döntőn, ha hármat kellene kiemelnem, aki leginkább tetszett, Yuzurut, Shun Satot és Alena Kostornaiát említem meg. A pontozás miatt sok mindennel nem értettem egyet, de legalább azért is jó élőben nézni egy versenyt, mert sok ismerősömmel ki tudom beszélni az egyes futásokat, eredményeket, és pontozásbeli visszásságokat is.

A verseny szervezése hagyott némi kivetnivalót maga után, bár a jég minősége úgy tűnt, jó volt, az aréna egy régi, nem túl praktikus, szeles csarnokban volt, kevés étkezési lehetőséggel, kígyózó sorokkal. Annak viszont mindenképp örültem, hogy sok ismerősömet újra láthattam, és a versenyek között és után sok olasz finomságot ettünk. :)

A vasárnapi gálán is voltak szép programok, bár voltak olyanok is, amik nem voltak annyira kiemelkedőek. Yuzu ezúttal is maradandót alkotott: a Notte Stellatát adta elő, mivel az olasz Il Volo együttes szerzeménye, és rendkívül szép előadással, minden részletre való kifejezésével, átéléssel adta elő ezt az amúgy csodaszépen megkoreografált programot. Ahogy az ausztrál kommentátornő mondta: "With one delayed single Axel, one triple Axel, Yuzuru Hanyu, double Gold medalist just gave a masterclass on what figure skating actually is."

És milyen igaz. 


(x)

*

A teljes végeredmény itt érhető el.

Kis műkorcsolya történet - Nők

Már egy ideje gondolkodtam azon, hogy írok arról, hogyan ismerkedtem meg a műkorcsolyával és hogyan követtem sokáig a sportágat, de rájöttem...