XXIV. Téli Olimpiai Játékok - Nők

Ha néhány héttel ezelőttre vissza tudnám forgatni az idő kerekét, most biztos, hogy valami olyasmiről írnék, hogy az oroszok a várakozásoknak megfelelően elhozták a három olimpiai érmet, és Kamila Valieva a csapatverseny után az egyéni versenyben is remekül versenyzett, megcsinálta a tripla Axeleket és a három négyfordulatosával a kűrben meggyőző fölénnyel nyert Anna Shcherbakova és Alexandra Trusova előtt.

Az egész ügy kirobbanása előtt ugyanis Valieva volt a toronyesélyes, aki mindent besöpört idén, és a csapatversenyben futott igen magabiztos programjai alapján is úgy nézett ki, hogy senki se közelítheti őt meg az egyéni versenyben sem.

Egészen a csapatversenyt követő napig így volt, amikor nyilvánossá vált, hogy Valieva pozitív doppingtesztet produkált decemberben, és egy hetes hercehurca után a Nemzetközi Sport Döntőbíróság döntése alapján indulhatott az egyéni versenyben.

Ez alatt az idő alatt a világsajtó szüntelenül az ügyén csámcsogott, a sport berkein belül a legtöbben kifejtették a véleményüket; az oroszok kiálltak Valieva mellett, sok külföldi pedig csalódottságának, mérgének adott hangot, hogyan engedhetnek versenyezni olyasvalakit, aki nem volt tiszta néhány hónapja.

Valievát az edzések után újságírók tucatjai próbálták faggatni a helyzetről, miközben igyekezett hozni a kötelezőt az edzéseken. És abban a tudatban kellett készülnie, hogy ha nyerne is, vagy dobogón állna, akkor sem tartják meg az éremátadót és utólag megfoszthatják majd a helyezéseitől.

Mivel a sportolók a formájukat az olimpiára időzítik, és ezen a versenyen számukra óriási a tét, ezért a fizikális felkészülés mellett legalább akkora jelentősége van a mentális felkészültségnek, stabilitásnak is. Ami azt is magába foglalja, hogy minden úgy halad, amit a sportoló eltervez, semmi külső körülmény nem zavarja meg az életük legfontosabb versenye előtti napokat. Ez az, ami Valievánál egy hét alatt fenekestül felborult, és ezek alapján nem volt tőle elvárható az a kiegyensúlyozott versenyzés, mint amit rendes körülmények között hozni tudott volna.

Ilyen gondolatokkal ültem hát le a női versenyt megnézni, ami hihetetlen szintű drámát, csalódottságot, szomorúságot és kis részben viszont örömet is okozott. 

A rövid program

A keddi rövid programban még Valieva vezetett, igaz, nem sokkal, mert a tripla Axelből ellépett, és így jó 8 ponttal kevesebbet kapott, mint amennyit egy tisztán megugrott Axellel kaphatott volna (82.16). Itt viszont még egy teljesen kiforgatott, de kicsit rontott 3A is képes ekkora előnyt adni azokkal szemben, akik tisztán futnak, de nincsen olyan nehéz elemük, mint a 3A.

Anna Shcherbakova állt a 2. helyen, aki nem rizikózta meg a nehezebb, Lutz-Loop kombinációt, hanem a biztosabbra ment és a Lutz-ra Toe-loopot tett rá (80.20). A 3. helyen Kaori Sakamoto állt, aki egyéni legjobbat futott a Gladiátor c. film zenéjére készült rövid programjával és ezzel igen közel került Shcherbakovához is (79.84). Trusova a 4. helyről várhatta a kűrt, miután ő is megpróbálta a tripla Axelt, annak ellenére, hogy ez nem egy stabil eleme. Az elveihez azonban ragaszkodott, és megpróbálta az ugrást, ami hiányos is lett és elesett belőle (74.60). Ha egy tiszta 2A-t ugrott volna, talán maximum 3-4 ponttal kaphatott volna többet.

A mezőny egyetlen tiszta tripla Axeljét Wakaba Higuchi ugrotta meg a rövid programban, akivel azonban a technikai panel nem bánt kesztyűs kézzel és a kombinációját és a szóló tripla Flipjét is hiányosnak (és utóbbi nem tiszta élűnek) minősítette (73.51). Talán nem az a probléma, hogy vele szigorúak, ha másokkal is azok lennének, de látszódik, hogy kit támogat a sportdiplomácia: az általában élhibás Lutz-okat ugró Kaori Sakamoto ugrásához például nem nyújt hozzá a panel.

Wakaba Higuchi a rövid programban és a kűrben is megugrotta a tripla Axelt

forrás: tumblr

Őt követte a szintén tripla Axelt hibázó Young You (70.34), Loena Hendrickx, aki a dupla Axelből tette le a kezét, és kapott ennek ellenére igen magas pontokat (70.09), Alysa Liu, akinek szintén kérdéses élű Flipet (!) és negyed hiányos kombinációt állapítottak meg, ennek ellenére lendületesen és jól futott (69.50). A Top 10-be Yelim Kim fért még be, aki Liszt Szerelmi álmok c. dallamára futott, nagyon szép programjával, valamint az immár grúz színekben induló Anastasiia Gubanova, aki a csapatverseny után itt is igazán szépen futott (65.40)

A kűr

A kűr azonban nem meglepetésre megkeverte a kártyákat. Néhányan nagyon tetszettek: ilyen volt például Wakaba Higuchi Oroszlánkirályos kűrje, amiben ismét megugrotta a tripla Axelt tisztán, és bár az egyik 3Lz-3T kombinációjából elesett, egy nagyon jó programot futott meg, amivel összességében az 5. lett. Ezzel a teljesítménnyel a 2. japán női versenyző Mao Asada után, aki a rövid programban és a kűrben is tiszta 3A-t ugrott meg. 

Young You is megugrotta a 3A-t (igaz, hiányos volt), és egy nagyon jó Notre Dame de Paris kűrt láthattunk tőle, amiért különösen azért is jár a taps, mert a koreai bajnokság óta súlyosabb sérüléssel küzdött, a járás is nehezére esik, ezért óriásit küzdött ezen a versenyen.

Nagyon tetszett Yelim Kim is, akit egy picit mindig is alulértékelt korcsolyázónak tartottam és nagyon jó alapjai vannak. A Négy Kontinens Bajnokság mellett itt is jó kűrt korcsolyázott, bár a technikai panel elég szigorú volt vele, és nála  - Wakabához hasonlóan - élhibásnak minősítettek ugrását (a 3Lz-ot). Alysa Liu is jól futott, bár a 3A-ja leminősített lett, de ezen kívül nem volt komolyabb hibája. Ő még igen fiatal, és nekem néhol kicsit junioros az előadásmódja, ugyanakkor jó látni, hogy örömmel és kicsit önfeledten korcsolyázik. Azért is jó teljesítmény az övé, mert alig néhány hónapja váltott edzőt és pár hete még a kűrt sem tudta lefutni az amerikai bajnokságon. Anastasiia Gubanova is remek kűrt futott, csakúgy, mint a korán futó lengyel Ekaterina Kurakova, aki végül a 12. helyre tudott felkapaszkodni.

A rövid programot követően a legjobb négy futása nagy izgalmakat hozott. 

Először Trusova futott, aki valóban bevállalta a tervezett öt (!) négyfordulatosból álló kűrjét és gyakorlatilag mind az ötöt meg is ugrotta, abból kettő quad Lutz-ot a program második felében. A 4T-ből kicsit ellépett, és a szóló 4Lz negyed hiányt kapott, ezen kívül a 2A-3T-ból fordult ki egy kicsit (a 4F-je pedig általában élhibás, ezúttal csak felkiáltó jelet kapott), ugyanakkor hihetetlen nehéz programot futott meg technikailag és amivel megnyerte a kűrt (177.13). Hogy üres volt-e a program? Igen, hiszen rengeteget koszorúzott benne, alig volt benne koreográfia, bár a lépéssora, amit az összes ugrás után csinált meg, tetszett. Ami viszont véghez vitt, történelmi jellegű volt, függetlenül attól, hogy az iránnyal egyetértünk-e.

Utána következett Kaori Sakamoto, akinek se tripla Axelje, se négyfordulatosa nem volt, de önbizalommal telve, nagyon jó lendülettel korcsolyázott végig és csinálta meg az elemeket tökéletesen. A bírák is egyéni legjobb pontszámmal (153.29) értékelték a kűrjét. Nagyon örültem neki, és a verseny utáni érzelmes reakciójának. Ezt a szomorú napot ha valaki, akkor az ő korcsolyázása picit szebbé tette.

Kaori Sakamoto biztosan versenyezve futott két tiszta programot második olimpiáján

forrás: tumblr

Anna Shcherbakova következett, aki sokadszorra megmutatta, hogy jó versenyzőalkat. Hiába az új korcsolyacipő és a négyfordulatosok szempontjából nem annyira sikeres edzések, a versenyen összekapta magát és két quad Flipet is megugrott (arról nem beszélnék most, hogy ezek is az elején előforgatott, nem jó technikájú Flipek voltak...), minden más elemmel együtt, amit a bírók nagyon magas pontokkal jutalmaztak (175.75), és összességében betették Trusova elé. Hozzáteszem, amit már sokszor elmondtam: a top versenyzők közül a leggyengébb az ő korcsolyázótudása, nem használja jól az éleit, ezáltal nem tud sebességet generálni, meg kell magát löknie az ugrások előtt is, hogy el tudjon rugaszkodni. Lehet, hogy kifinomultabb, és muzikálisabb, na de tényleg annyival jobb, hogy legyőzze az öt négyfordulatos ugró Trusovát? Szerintem a pontjai annak köszönhetőek, hogy az utóbbi években többször futott kiegyensúlyozottabban, mint Trusova, aki a bírók szemében emiatt eleve hátrányban volt, emellett Trusova vadabb kűr zenéje a bíróknak bizonyára kevésbé jön be, mint Shcherbakova Rekviemje és Mester és Margaritája. Örültem, hogy ezen a véleményen nem voltam egyedül, és a német Eurosport kommentátorait visszahallgatva ugyanezeket gondolták ők is.

Shcherbakova igazán csak a kűr után közvetlenül tudott örülni egy kicsit...

forrás: tumblr

A legutolsó futó Valieva volt, aki sajnos - ahogy szinte várható volt - nem bírta elviselni a mentális terhet. Nem volt meg benne az az önbizalom, és idegesen, kapkodva futotta végig a kűrt, amiben látszódott, hogy próbálja menteni az ugrásait a két kezét a feje fölé feltéve, ami ezúttal a túl sietség miatt nem sikerült. A 4S-t meg kellett tartania, a 3A hiányos volt és ellépett belőle, a 4T-ből ellépett és hiába tett rá egy 3S-t, abból elesett és érvénytelen is lett, míg a másik 4T-ből elesett és a 3Lz-3T-ből is ellépett. Rengeteg volt a hiba, és a kűr után szegény Valieva csak legyintett. Nem volt elég ez egy éremre sem, és végül 4. helyen zárt. 

Rendkívül szomorú volt a reakcióját nézni a kiss and cry-ban, ahogy összetörik a súly alatt, már-már ideg összeroppanás állapotába kerül. Érthetetlen volt számomra az az - utóbb lefordított - jelenet, amint lejött a jégről Valieva és Eteri Tutberidze kérdőre vonta, miért adta fel a tripla Axel után, miért nem küzdött. 

A zokogó Valieva a kűrt követően a kiss and cry-ban

forrás: tumblr

És nemcsak őt, hanem az utána következő képkockákat is csak a döbbenet jellemezte. Anna Shcherbakova mindennek kinézett, csak egy boldog győztesnek nem, egyedül, szótlanul, üres arccal ült a green roomban. Eközben Trusova magából kikelve ordítozott, sírt, kiabált, és az edzői fejéhez vágta, hogy ki nem állhatja ezt a sportot, nem megy többé jégre, és hogy mindenkinek van aranyérme, csak neki nem. Azt sem akarta, hogy Tutberidze hozzáérjen és neki is azt mondta, hogy mindenről tudott. Egy ideig még a dobogóra sem akart felállni, míg a dühtől remegve végül felment a dobogóra. Egész elképesztő jelenetek voltak.

S hogy mi a véleményem Trusova viselkedéséről? Egyrészt talán érthető, hogy aki öt négyfordulatost megugrik a lányoknál, joggal érezheti azt, hogy senki se veheti el tőle az aranyérmet. Még úgy sem, hogy a rövid programban volt némi hátránya. Ha a férfiaknál elég öt quad a győzelemhez, sokszor nagy fölénnyel, a nőknél miért ne lenne az? Nos, hogy Eteri mindenről tudott, az nyilván azt is magába foglalja, hogy Shcherbakova még inkább kegyeltje az orosz szövetségnek, mint Trusova, és a nők versenyében inkább szeretnének egy olyan illedelmes lányt látni győztesnek, mint egy olyan vad lányt, mint Trusova, akinek már a kűr zenéje is a szörnyűséges Cruella volt. Joggal érezhette Trusova, hogy nyerhet. És tulajdonképpen jogosan fakadt ki, hogy mindenkinek van aranya, csak neki nem, hiszen neki még a csapatversenyen sem szavaztak bizalmat. Vagy az elmúlt években nem szavaztak neki bizalmat, annak ellenére, hogy két junior VB-címe volt, és 2019-ben tőle várták, hogy berobban majd a felnőttek között. Először aztán Kostornaia, majd Shcherbakova lett az elsőszámú versenyző és Trusova a háttérbe szorult. Talán ennek is volt köszönhető a kirohanás.

Trusova öt quados kűrje sem volt elég az aranyéremhez

forrás: tumblr

Nem számolom újra a pontokat, hogy kinek kellett volna nyernie. De nyerhetett volna Trusova is, ez tény.

Ami bizonyos, hogy a TV nézők milliói előtt esett szét a Tutberidze csapat. 4 éve feszült Medvegyevát láttunk, aki tartotta magát az eredményhirdetésnél, és egy Annához hasonló habitusú Zagitovát. Idén viszont az elmúlt évek és az elmúlt hetek pattanásig feszült helyzete érte el a végkifejletét. Csúnya vég, de talán így kellett történnie, ahhoz hogy legyen valami megmozdulás ebben a sportban.

Fogom a fejem, hova jutottunk el pár év alatt, de egy botrány érezhetően benne volt már a levegőben. 20 éve Salt Lake City volt, az ott történtek pedig elvezettek minket az új pontozási rendszerhez, idén pedig Peking van, ami nagy horderejű változásokat hozhat a korcsolyában, hiszen rendkívül negatívan hat a sportra, ha egy ilyen volumenű botrány miatt emlékezünk majd erre az olimpiára.

Sajnálom Valievát, ezt a kicsi lányt, akit meghurcoltak, és akit ez a verseny valószínűleg egész életében kísérteni fog. Sokak szerint négy év múlva is lehet esélye, hiszen még csak 19 lesz akkor, de hát ez a technika ami van neki, nem igazán fenntartható, és hány Tutberidze tanítvány sérült már le 17-18 évesen úgy, hogy onnan nem is volt visszaút? Ha egyáltalán engedik majd versenyezni még, és nem kap eltiltást.

Nagyon sok kérdés kavarog még a fejemben most is. Az ISU Kongresszusra be van terjesztve a javaslat a korhatár emelésről - de sok minden fog érdemben változni, ha 17 év lesz a korhatár? Trusova és Shcherbakova is ennyi idősek és érzelmileg tudnak még hova fejlődni, főleg Trusova. A NOB persze most nyomást helyez az ISU-ra olyan nyilatkozatokkal, amiben Thomas Bach elítéli Tutberidze viselkedését, nem ért egyet azzal, ahogy Valievát meghurcolták és kilátásba helyezte, hogy emelni kellene a korhatárt (azaz ha ő mondja, emelni fogják...). A pontozást ugyanúgy meg kellene reformálni, és nem úgy pontozni, mint ahogy a női kűrben azt láttuk: Shcherbakova négyfordulatosai kimagasló pontokat kapnak a teljesen hibás technika ellenére, Trusova nem kap kemény élhibát a Flipjére, de aki japán, koreai, vagy más, kis országból jön, annak rögtön behúzzák a hibákat. És a sort lehetne folytatni.

Szerintem a korhatár emelés csak egy lépés lenne a problémák megoldásához, de önmagában ez nem fog minden problémát megoldani. Bízom benne, hogy ezt szem előtt fogják tartani az illetékesek majd. És azt is, hogy most, hogy vége az olimpiának, alaposan kivizsgálják a Valieva-ügyet és az őt körbevevő felnőttek - elsősorban az edzői team - felelősségét nem fogják a szőnyeg alá söpörni. 

Ez az egyetlen útja annak, hogy a következő négy évben a sportot valamennyire meg lehessen menteni...

A nők rövid programja itt, a kűr itt nézhető vissza.

A verseny teljes végeredménye itt megtekinthető.

Európa Bajnokság 2022

A hétvégi tallinni Európa-bajnokság volt az utolsó nagy verseny az olimpia előtt az európai indulóknak, akiknek a nagy része ki is használta a lehetőséget és indultak a versenyen (ahogy említettem, Papadakisék a Covid-veszély és utazás miatt nem mentek el erre a versenyre, Rizzo esetében kiderült, hogy az utolsó pillanatban korcsolyacipő-problémái akadtak, Kolyada pedig kisebb sérüléssel bajlódik).

A versenyről összességében elmondható, hogy taroltak az oroszok, akik ezúttal 9 érmet hoztak el a 12-ből. 

A párosok versenyében nem igazán volt vitás, hogy a három orosz top pár áll majd dobogóra, a kérdés inkább az volt, hogy milyen sorrendben. Nos, a Mishina/Galliamov kettős újabb két kiegyensúlyozott, szinte tökéletes futással a rövid programot és a kűrt is megnyerte, így nemcsak az aranyat szerezték meg, hanem azt világcsúccsal is tették (82.36 a rövid programban, 157.46 kűr pontszám és 239.82 összpontszám). A kűrt az ARD1 német csatornán néztem, Aljona Savchenko kommentálásában, amit egyébként nagyon érdekes volt hallgatni, és egyetértettem vele abban, hogy Mishináéknak valami frissebb, üdébb programot lehetett volna adni idén (ez elsősorban a rövid programra vonatkozott, de szerintem helytálló a kűrre is). A Sviridov-kűr igazán régies, nosztalgikus hangulatot kelt, s bár lehet, hogy a Time, Forward! c. dal a jövőről és a fiatalokról szólt akkor, a '60-as években, ezt a mai generációra kicsit elavult választásnak érzem. Mondom én, aki nagyon kedveli a 1960-as évek zenéjét, de korcsolyában mégis más a hatás. Mishináék a technikai kivitelezésben szinte tökéletesek voltak, de hozzá kell tennem, Mishina a 3S-eu-3S-ben az első tripla Salchow-ból ezúttal még láthatóbban rossz irányban érkezett, majd egy hármasfordulattal fordult rá a második 3S-ra, mégis két bírót leszámítva +GOE-t adtak erre az elemre...ami nagyon túlzás.

Mishina/Galliamov kiegyensúlyozottsága egyre emelkedő pontokat ér, ezúttal már világcsúcsokat is döntögettek

forrás: ISU

Az ezüstérmet ezúttal Tarasova/Morozov szerezte meg, két majdnem hibátlan programmal. Ami azért is érdekes, mert egy nagyon szépen, szinkronban korcsolyázó páros, akik a minőségi elemeiket kimagasló minőségben tudják bemutatni, viszont náluk mindig akad 1-2 nagyobb hiba, ami megakadályozza őket abban, hogy nyerjenek. Itt nem lettek sokkal lemaradva Mishináéktól, miután a rövid programban hibátlanul futottak, a kűrben pedig csak Tarasova lépett el egy kicsit a 3S-ből. Egyébként ők is világcsúcs összpontszámot kaptak, mielőtt Mishináék percekkel később nem döntötték meg ezt a csúcsot - egyébként Tarasováék kapták komponensekben a legmagasabb pontokat a kűrben, amit meg is érdemeltek. Savchenko nem volt elájulva attól, hogy Tarasováék ugyanazt a zenét választották a kűrjükre (Lighthouse), mint amire ő is korcsolyázott még a 2016/17-es szezonban.

Boikova/Kozlovskii szerezte meg a bronzérmet egy erős kűrrel, ami szezonbeli legjobbjuk lett - de nem egyéni legjobb, mert attól 2 ponttal lemaradtak -, viszont Boikova leduplázta a tervezett tripla Salchow-ot a rövid programban, ezért a kb. 5-6 pontos hátrányt nem tudták már behozni a kűrben, így végül a 3. helyen végeztek. Nekem egyébként nagyon tetszettek ezúttal is, több karaktert látok bennük, mint Mishináékban.

Márk és Ioulia az eddigi legjobb EB-helyezésükkel a 6-ok lettek, néhány ponttal elmaradva az egyéni legjobbjuktól, ami egy nagyon jó eredmény. Ezúttal is az ugrásokkal voltak problémák, ezúttal mindhárom ugráselemben sok pontot veszítettek. Remélem, hogy az olimpiára ezek jobban fognak menni. A másik magyar kettős, Marija Pavlova és Nagy Balázs szintén a remek 11. helyen végeztek. Ahhoz képest, hogy az első nagy versenyükön vannak túl, ez nagyon jó eredmény. A kűrben például csak a kidobós Flipből rontottak nagyobbat. Igaz, hogy sok elemre nem kapták meg a legjobb szinteket, ezeken lehet javítani, és a későbbiekben nyilván emelkednek majd a komponenseik is, mindenesetre ígéretes párosnak látszanak.

*

A férfiak versenye tetszett a leginkább, talán azért mert itt eléggé kiszámíthatatlan volt előre megjósolni, ki is lesz majd a dobogón, és voltak is jelentős változások a rövid program és kűr között. A rövid programban némi meglepetésre remekelt mind a három orosz, és fej-fej mellett álltak 99 ponttal, 1. Mozalev 2. Kondratiuk 3. Semenenko volt a sorrend. Azért gondolom, hogy némi meglepetésre, mert az orosz fiúk elég kiszámíthatatlanok szoktak lenni és általában nincs olyan, hogy tisztán fut mindegyik. A 4. helyen Morisi Kvitelashvili állt, akinek a tripla Axelje hiányos volt, 5. helyre került Daniel Grassl, akinek a Lutz-ait (a szóló 4Lz-ot és a kombinációban levő 3Lz-ot is) kérdéses élűnek jelölte a panel, a kivitelezési pontszámai és a komponensei pedig alulmaradtak a Top 3-mal szemben, ami szerintem korrekt volt, mert nem korcsolyázik olyan minőségben, mint a többiek. A 6. helyen Deniss Vasiljevs állt, akinek ugyan nem volt quadja a rövid programban, de azzal, hogy mindenre 4-es szintet kapott, a legmagasabb komponenseket, és nagyon magas kivitelezési pontokat a szuper lépéssorára, alig lemaradva Grassl mögé került be. 

Andrei Mozalev vezetett a rövid programot követően

forrás: tumblr

A kűrben aztán fordult kicsit a kocka: Kondratiuk futott a legtisztábban a Jézus Krisztus Szupersztár c. rock operára, meg is ugrotta a három négyfordulatos ugrását, bár az elemei nem a legjobb minőségűek, de a magas technikai pontszámának és az egyébként kicsit túlzóan magas, 90 pontos komponenseknek köszönhetően nyert. Mozalev és Semenenko leszorultak a dobogóról. Semenenko több hibát is elkövetett, az egyik nagyobb, hogy leduplázta a négyfordulatos Salchow-ot, egy 4T-ből majdnem elesett és volt egy negyed hiányos 3A-ja is. Ő nem túl szépen, előrehajolva érkezik az ugrásokba, az utóbbi időben nincs olyan jó formában, mint korábban. Az ősszel sérüléssel küzdött, lehet, hogy most is hátráltatja valami. Mozalev összességében tetszett nekem, elég jó korcsolyázótudása van, átmenetei, befejezett mozdulatai, interpretációs készsége. Számolni viszont még kevésbé tud: letriplázta a tervezett 4S-t, ezért a második 3S-t érvénytelenítették, ezzel pedig kb. annyi pontot veszített, mint amennyivel talán dobogós lehetett volna. A kűrben ugyanis 1 fajta négyfordulatost és 1 fajta triplát lehet ismételni, Mozalevnek tehát volt két 4T-ja, és két 3A-je eredetileg, emellett egy 3S-ja. Ezért fel kellett volna készülnie arra, ha a 4S-ből tripla lesz véletlenül, akkor át kell rendezni a programot. Ami természetesen nagyon nehéz, mégis muszáj ilyenkor a versenyzőknek gondolkodniuk. Én az egyik 3A helyett megpróbáltam volna egy 4S-t még egyszer, és akkor a probléma megoldódott volna.

Az orosz olimpiai keret nincs még kihirdetve, de ha választani kellene, én Mozalevet küldeném az olimpiára: a nemzeti bajnokságban 3. lett, megelőzve Semenenkot, s bár itt nem állt fel a dobogóra, Semenenko itt is mögötte végzett. Úgy látom, hogy Mozalev jobb formában van. Persze lehet, hogy a sportdiplomácia erősebb lesz, és inkább a Mishin-tanítvány Semenenko megy majd az olimpiára (főleg úgy, hogy a női verseny után elszálltak azok a minimális esélyek is arra, hogy Tuktamysheva kijusson az olimpiára).

Az ezüstérmes Daniel Grassl lett, akinek ugyan van több nehéz négyfordulatosa, de nem igazán a tiszta technikájáról híres. A 4Lz, 4F is megvolt és a 4Lo-eu-3S-t biztos nem ugrotta rajta kívül más felnőtt versenyen, emellett alapvetően egy viszonylag tiszta programot futott, viszont nem magas kivitelezési technikával és alacsonyabb komponensekkel a többiekhez képest.

A bronzérmet Vasiljevs szerezte meg, aki az első lett versenyző, aki EB-n dobogóra tudott állni. Deniss szerintem élete kűrjét futotta, nemcsak tiszta 4S-el (amit a technikai panel negyedhiányosnak minősített, nem teljesen értettem, hogy miért, főleg amikor másnál nem voltak ilyen szigorúak!), és minden más tripla ugrás szépen sikerült, közte kimagasló forgásokkal, lépéssorral. Nagyon szépen adta elő Prokofjev Rómeó és Júliájára a programot, és interpretációs képessége a legjobb volt ezen a versenyen. Úgy tűnt, hogy a kűr alatt Deniss sport pszichológiai kifejezéssel élve benne volt a zónában, azaz flow-élménye volt, olyan szinten elmerült benne, élvezte amit csinál, hogy az ember miközben nézte, kétsége sem volt afelől, hogy minden a helyén lesz ebben a futásban. Ez egy elég ritka jelenség a sportban, így műkorcsolyában is, de szerintem ennek voltunk szemtanúi Deniss futása közben. Stephane Lambiel egyébként állítólag azt mondta a kűr után valakinek, hogy ha Deniss korcsolyázó, mindenki más bohóc volt ezen a versenyen - ami persze nagyon sarkos kifejezése annak, hogy ő nem foglalkozik a quad-érával, és a lényeg, az magán a korcsolyázáson és annak művészeti önkifejezésén van.

Balról jobbra: Daniel Grassl, Mark Kondratiuk és Deniss Vasiljevs is először állhatott Európa-bajnoki dobogóra

forrás: tumblr

*

A jégtáncosok versenyében nem volt meglepetés, Sinitsina/Katsalapov megvédték az aranyérmüket, Stepanova/Bukin lett az ezüstérmes és Guignard/Fabbri lettek a bronzérmesek. Nekem tetszettek Stepanováék, jobban mint Sinitsináék, de a bebetonozott hierarchiának köszönhetően itt sem volt esélyük arra, hogy tiszta futások esetén legyőzzék Sinitsináékat. Egyébként Sinitsináék meglepő módon nem kaptak annyira magas pontokat, amivel Papadakisék idei pontjait elérték volna, pedig EB révén simán meg lehetett volna kicsit jobban "nyomni" a pontjaikat. Ez pedig egy jelzés az olimpiára nézve is.

A spanyol háziversenyben 4. lett Smart/Diaz és 6. Hurtado/Khaliavin, így eldőlt, hogy Smarték indulhatnak az olimpián, és majd utána a világbajnokságon is. Kíváncsi leszek, hogy a könnyen befogadható, az európai közönségnek tetsző Zorro szabad táncuk a kínai közönség előtt is olyan sikeres lesz-e. Davis/Smolkin első EB-jükön a 7. helyen végeztek. Nem kapták meg azokat a pontokat, amiket a varsói Challenger-versenyen (ahol nagy túlpontozások voltak), de ez így is egy erős bemutatkozás volt. Szerintem a Moulin Rouge nagyon rizikós választás amúgy nekik, amit egyébként Gleb Smolkin jobban adott elő mint Diana. Magyar részről Ignateva/Szemko a 18. helyen mutatkozott be. A ritmustáncban kaptak egy pont levonást tempóhibára, ami elég ritkán szokott előfordulni a szezon ezen részében (inkább korábban szoktak kijönni a hibák, hogy aztán a nagy versenyekre kijavítsák azokat).

Sinitsina/Katsalapov megvédték EB-aranyérmüket

forrás: tumblr

*

A nők versenyét nem meglepetésre az oroszok tarolták és Kamila Valieva természetesen megnyerte az aranyérmet. Valieva a rövid programjára világcsúcs pontszámot kapott (90.45), bár hozzáteszem, én nem látom azt az 5 pont különbséget a között amit tőle vs amit Kostornaiától láttunk a 2019-es GP Döntőn, szintén 3A-val, és nem kevésbé rosszabb kivitelezéssel, öt komponensekkel. A kűrben már voltak hibái, nem sikerült a 3A, elesett belőle és ezúttal a 4T-eu-3S-ból sem volt olyan érkezése az első elem után, amiből ellépés nélkül tudta volna rátenni a 3S-t, ezért a Salchow érvénytelen elem lett. A programról már sokszor elmondtam a véleményem, de szerintem hibákkal még inkább átjön az, hogy ez egy elsietett, rohanós kűr, amikor a Bolero lényege pont az lenne a témájának megfelelően, hogy lassúból építkezik felfelé, mint egy csábítás...De mindegy is, ugye, hiszen úgyis megkapja rá a bőven 9, sőt néhol maximális 10 komponenseket.

Valieva világcsúcs pontszámot kapott a rövid programjára

forrás: tumblr

Anna Shcherbakova lett a 2., aki a rövid programot elrontotta és a hiányos (de nem annak vett) 3Lz-ból elesett és rá sem tette a kombinációt. Ennek ellenére 69 pontot kapott, 36 komponenssel (!). A kűrre aztán felszívta magát és még a 4F is sikerült, amit az EB edzésein sem tudott megugrani. Az egy quadja ellenére majd' tíz ponttal többet kapott, mint a három quados kűrjére 2 éve az EB-n...Amikor arra gondolok, hogy nincsen Annánál túlpontozottabb női versenyző az elmúlt évekből, akkor pont az ilyen esetekre tudok gondolni sajnos. És félreértés ne essék, mert még mindig megvan a szép testtartása, muzikalitása, ahogy tudta, elő is adta a programokat, de sem a koreográfia nem hihetetlenül zseniális, sem a sajnos egyre gyengébb korcsolyázó alaptudása, élhasználata, annak minőségen nem olyan, amire közel maximális pontszámokat lehessen adni komponensekben, és kivitelezési fokokban sem a forgásaira, vagy a nem túl jó ugrásaira. Ezzel természetesen nem őt, hanem a bírókat és a rendszert kritizálom.

Annára egyre nehezebb nyomás helyeződött a nemzeti bajnokság óta, többen megkérdőjelezik, helye van-e az olimpiai csapatban, ezért nem biztos, hogy a rontott rövid program nem ennek volt a mentális következménye. Az se kétség, hogy Anna nagy küzdő, de kezd egy kicsit...furcsa lenni, hogy a láthatóan gyenge korcsolyázása után két nappal úgy fut, mint aki újjászületett. 

Nem szeretnék olyat leírni, aminek nincs bizonyítottsága, de legalább ezen a helyen annyit elmondok, ami a véleményem szabadságába belefér: tény, hogy az utóbbi években azokon a versenyeken, amin Eteri Tutberidze tanítványai ott vannak, az orosz csapatorvos is mindig ott van (a TV is sokszor mutatja), aki rendszeresen részt vesz az edzéseken is. Ennek az embernek az orvosi cége olyan oxigén és nemesgázokból álló koktélt fejlesztett ki, ami serkenti a vörösvérsejteket és az állóképességet is növeli. Ez a WADA szerint tiltott, de az anyag perceken belül felszívódik, ezért nem mutatható ki. Mivel Tutberidze a női dobogót magáénak szeretné Pekingben, ehhez minden létező eszközt bevet: nemcsak nyilván komolyan felkészíti a tanítványait, és olyan pontokat kapnak, amik lassan bárki számára utolérhetetlenek (mindegy, hogy Kaori Sakamoto, vagy Wakaba Higuchi tripla Axellel mennyivel jobb korcsolyázó), hanem hozzájöhet is, hogy a megmaradt, még úgy-ahogy egészséges versenyzőiért mindent megtesz, hogy "formában" maradjanak az olimpiáig. Tényleg csak feltételezés, de sok mindent el lehet képzelni, főleg ha nem titok az sem, hogy Tuktamysheva is pár éve még meldoniumot használt addig, amíg a WADA be nem tiltotta. Amit a WADA nem tud kimutatni, azt gyakorlatilag lehet használni...Ezeket nem én találtam ki magamtól, jó ideje keringenek hírek, és az utóbbi hetekben orosz fórumokon is egyre többet spekulálnak erről. Talán nem ok nélkül.

Shcherbakova lett tehát az ezüstérmest az elrontott rövid program után. Alexandra Trusova nyerte a bronzérmet, aki rendületlenül próbálja már egy ideje a tripla Axelt a rövid programban, de ezúttal is elesett belőle, és a kűrben is csak két négyfordulatos sikerült (4F és 4S), a 4T-ből és az erősen hiányos 4Lz-ból is elesett. Ez a program leginkább csak az ugrások miatt "érdekes", ezért ha nem jön össze a sok quad, az összhatás is teljesen leromlik...

Balról jobbra Shcherbakova, Valieva és Trusova az EB dobogóján

forrás: tumblr

Loena Hendrickx lett a 4., aki remek rövid programmal, szép korcsolyázással a 2. helyen állt, majd a kűrben több hibát is elkövetve visszacsúszott a 4. helyre. Nem mintha egy tiszta futással lett volna esélye a dobogón lenni. Ekaterina Kurakova lett a 5., aki egy igazi karakter a jégen. Ezúttal elég elnézőek voltak vele a panel tagjai, mert a kűrben nagyon magas pontokat kapott, ugyanakkor szerintem több hiányos ugrása is volt. Anastasiia Gubanova - immár grúz színekben - bemutatkozott az Európa-bajnokságon és bár  a kűr nem úgy sikerült, de a rövid programja nagyon szép volt. Magyar részről Schermann Regina a 23. helyen végzett. Neki a dupla Axelbe a nehezített, lépésből történő bemenetel a kűrben szuper pillanat a programban, amit ritkán látunk a női mezőnyben. Hibák voltak amúgy nála, de bízom benne, hogy az EB-bemutatkozása sok tapasztalatot nyújt majd neki a jövőre nézve.

Nos, hosszúra sikeredett ez a poszt, de sok induló volt az EB-n, és így is csak a legjobbakról tudtam írni valamennyit. Sok szép futást láthattunk, de megint elkeserített a pontozás, mert már most látni, hogy ezeket a pontokat azért adják meg Európában, hogy aztán ne lehessen a dobogós esélyeseket úgy lepontozni Pekingben és ott is megkapjanak majd hasonló pontokat. Az pedig más versenyzők érmeibe is kerülhet akár...

Napokon belül kezdődik a Négy Kontinens Bajnokság, amiről hamarosan írok egy előzetest.

*

Teljes EB-eredménylista: férfiak, nők, párosok, jégtánc

Visszanézhető versenyek: férfiak rövid program, férfiak kűr, női rövid program, női kűr, párosok rövid program, jégtánc RD, jégtánc FD, 

-BB

Rostelecom Cup 2021 előzetes

Úgy hozta a sors, hogy az utolsó GP versenyre elutazom és így az arénában követhetem majd az eseményeket. Szerettem volna Yuzuru Hanyunak élőben szurkolni, mert ki tudja, meddig fog még versenyezni, láthatjuk-e még párszor Európában, vagy sem (az olimpia utáni világbajnokság mindig bizonytalan...). Tudtam, hogy rizikós lesz bevállalni az utat, és főleg akkor támadtak bennem kételyek, amikor a repülőjegyet úgy foglaltam le, hogy nem volt lemondható. Pont a repülőjegy vásárlás után néhány nappal érkeztek a hírek Yuzu bokasérüléséről, de akkor már a vízumigénylés is folyamatban volt. Így hát nagyon sajnálom, hogy ő nem lesz ott a versenyen, de a legfontosabb, hogy jobban legyen a bokája. Remélem így is látok néhány szép programot, és talán kicsit több időm lesz várost nézni, Szocsiban úgysem jártam még. Az olimpiai park és maga a jégpálya, ahol a 2014-es olimpiát rendezték, biztosan szép lesz.

A versenyen jó eséllyel lesz orosz győztes mind a négy szakágban. A férfiaknál ha Kolyada nyer és 2. lesz Semenenko, akkor ők ketten bejuthatnak még a GP Döntőbe (Kagiyama, Uno, Zhou és Chen már döntősök). Dobogóra kerülhet még akár még egy orosz, Mark Kondratiuk is, vagy egy jól futó Matteo Rizzo, esetleg egy jó formában levő Kazuki Tomono is (aki 2018-ban szerzett már ezen a versenyen egy bronzérmet). Semenenko ha nem fut annyira jól, 3. lesz és kevesebb lesz az összpontszáma, mint Jason Browné, akkor akár még az amerikai is GP Döntős lehet.

A nők versenyében Kamila Valieva a favorit, Elizaveta Tuktamysheva, egy jól futó Maiia Khromykh vagy akár Loena Hendrickx is dobogóra állhat. A Világkupa Döntő fennmaradó négy helyére Valieva, Tuktamysheva, Khromykh és Kostornaia kerülhet be; ha jól számolom, Loena Hendrickx-nek csak akkor van esélye ott lenni a döntőben, ha 2. helyen végez ezen a versenyen és összpontszámban magasabb pontokat kap Kostornaiánál. Amire maximum csak akkor lehet esélye, ha Tuktamysheva és Khromykh is  alulteljesítenek. 

A párosok versenyében Mishina/Galliamov győzelme várható és dobogóra állhat még a Pavliuchenko/Khodykin kettős, akik ha az 1-2. helyen végeznek, akkor szintén bekerülnek a Döntőbe. Dobogóra állhat még Kadyrova/Balchenko, tehát akár egy teljes orosz dobogó is elképzelhető, de egy jó formában lévő Moore-Towers/Marinaro is odaérhet (bár az idei formájukat tekintve erre kevésbé lehet talán számítani). A GP Döntőbe hatodikként a japán Miura/Kihara juthat be, akiknek jelenleg 24 pontjuk van, ugyanannyi mint az Artemeva/Nazarychev kettősnek, csak magasabb összpontszámuk van.

A Hocke/Kunkel páros visszalépésével Ioulia Chechinina és Magyar Márk erre a versenyre is meghívást kapott, úgyhogy nem fogom itthon felejteni a magyar zászlómat, és mindenképp drukkolok majd nekik.

Végül jégtáncban Sinitsina/Katsalapov győzelme várható, a dobogóra érhet még Guignard/Fabbri és Hawayek/Baker is. A fennmaradó három helyre Sinitsináék, ezüstérem esetén Guignard/Fabbri és a jelenleg 26 ponttal álló Chock/Bates kerülhet még a döntőbe.

Gran Premio d'Italia 2021

Véget ért a harmadik Világkupa verseny is, így hát máris elérkeztünk a GP szezon feléhez. Szerintem ahhoz képest, hogy Olaszország Kína helyett beugróként szervezte meg a versenyt, jól sikerült a hétvége. Ami leginkább nem tetszett, az a kamerázás, ami sokszor indokolatlanul ráközelített a versenyzőkre, vagy túl távol volt fontos pillanatokban, pl. emelések vagy ugrások közben. Ugyanakkor mulatságosnak tartottam az arénában programok között, bemelegítés közben lejátszott zenéket, ami zömében eurodisco/italodisco vonalon mozgott, főleg az 1990-es évekbl, ami nem igazán szokványos egy GP versenyen. 

Nem meglepően sok üres hely volt az arénában, ami nemcsak annak köszönhető, hogy manapság az emberek kevesebbet utaznak, és a Palavela egy nagy aréna, hanem mert Európában általában véve eléggé elhalóban van a sportág, hiába vettek részt a versenyen olyan nevű világbajnok versenyzők, mint Papadakis/Cizeron, Sui/Han vagy Shcherbakova. Amikor 2019-ben ebben az arénában rendezték a GP Döntőt (amin én is ott voltam), Yuzuru Hanyu miatt a világ minden tájáról érkeztek szurkolók, így egy gombostűt se lehetett leejteni az arénában.

Először a jégtáncról: a dobogó fokaira a papírformának megfelelően Papadakis/Cizeron, Hubbell/Donohue és Stepanova/Bukin állhattak fel. Nekem Papadakisék ritmustánca nagyon tetszett itt, még feszesebb, még inkább egyben van, mint amit láttunk tőlük a Finlandián. A szabad táncra új, rendkívül  elegáns kosztümöt készítettek, ami eltérő az előző, absztraktabb ruhákhoz képest. Szépen futottak itt is, mindenre magas szinteket, nagyon magas kivitelezési pontokat kaptak. Az ezüstérmesek Hubbellék lettek. A Janet Jackson RD nem volt tőlük annyire átütő, mint a Skate Americán, ezúttal úgy éreztem, egyszerre kicsit túl sok, amit ebben a programban csinálni akarnak. A szabad táncban a curve emelés közben volt egy kis megingás, de nem veszélyeztette ez őket abban, hogy megszerezzék az ezüstérmet. Stepanováék sérülés után tértek vissza két jól megfutott programmal, de se az RD, se a Rómeó és Júlia feldolgozosára futott programok nem annyira nyerték el a tetszésemet egyelőre. Az egyre erősebb kínai Wang/Liu lett a 4. és az amerikai Green/Parsons az 5., akiknek szerintem kifejezetten jó ritmus táncuk és különleges szabad táncuk is van (ezúttal egy esés miatt lettek csak 5-ek).

Papadakis/Cizeron új ruhában a szabadtáncban

forrás: tumblr

A párosok versenyében Wenjing Sui/Cong Han a Skate Canada után itt is nagy fölénnyel nyertek. Ahhoz képest, hogy néhány napjuk volt a nyugati partról Európába utazni és versenyezni, nagyon jól teljesítettek: a rövid program remek volt, a kűrben ezúttal sikerült a 3S és csak a végén volt egy láthatóbb hiba, a legutolsó emelésük nem volt az igazi. Ennek ellenére úgy éreztem, egy picit lepontozták őket. A második GP versenyen, ha nincs túl nagy hiba, mint itt sem volt, nem csökkenni, hanem inkább emelkedni szoktak a pontok, és láthatóan ők sem voltak valami elégedettek a kiss and cry-ban.

Ezüstérmes a másik kínai kettős, Peng/Jin lett, két jó programmal, különösen a rövid program sikerült remekül. A rövid programjuk (Alicia Keys Holdfény szonáta feldolgozása) kevésbé tetszik, de a kűr a Bankett c. film zenéjére nagyon tetszik, egy igazi olimpiai pillanatot tudnak majd vele varázsolni, ha sikerül majd Pekingben jól előadniuk. A bronzérmet az orosz Artemeva/Nazarychev nyerte meg, akik sokkal jobb kűrt futottak az éremesélyes hazaiakhoz, Della Monica/Guariséhez képest (akiknek egyébként már biztosan ez lesz az utolsó szezonjuk).

Wenjing Sui és Cong Han két győzelmükkel már megváltották a jegyüket a döntőbe

forrás: tumblr

Őszintén szólva, a női versenyt jobban vártam a férfiaknál, mégis nagyobb csalódást keltett és ez elsősorban a pontozásnak köszönhető, ami miatt egyre inkább kezdem "feladni" a női korcsolyázásba vetett korábbi hitemet, kedvemet, szeretetemet. Több, mint 20 éve követem a női műkorcsolyát, ez a szakág szerettette meg velem az egész sportágat, de az utóbbi időben több bosszúságot okoz, mint előtte évtizedekig. Ez majd megér talán egy külön bejegyzést is valamikor.

Szóval a nők versenyét Anna Shcherbakova nyerte, méghozzá úgy, hogy a rövid program után csak a 3. helyen állt. A rövid programban a tervezett 3Lz-3Lo-t nem tudta megcsinálni és a Lutz után rövid hezitálás után egy dupla Toe-loopot tett rá, hogy meglegyen a kombinációja. Ez remek reagálási képességre és koncentrációra vall, viszont a némi gondolkodási idő miatt nem volt meg a jó lendület, és emiatt nem szabadott volna pozitív GOE értékeket kapnia rá. A rövid programot Loena Hendrickx nyerte egy szuperül megfutott programmal, amelyben mindenre 4-es szintet kapott - és mindezt a születésnapján, úgyhogy az öröme érthetően határtalan volt. A 2. lett nem sokkal lemaradva Maiia Khromykh szintén egy egész jól megfutott programmal. 

A kűrben aztán változott a sorrend: Anna  megugrotta a 4F-et és a többi ugrását is, így megnyerte a kűrt és a versenyt is. Anna versenyszelleme nagyon erős és ő tényleg képes kritikus helyzetből is felállni és megmutatni amit tud. Ebben a helyzetben pedig nem szabadott ismét veszítenie Maiiával szemben. 

Viszont nem tudok elmenni amellett, hogy rendkívül túlpontozott volt ezen a versenyen is: a 4F nem teljesen tiszta, a Lutzai élhibásak, de a technikai panel nem akarja ezeket a hiányosságokat észrevenni nála. Anna kifinomultsága, muzikalitása kétségtelen, de amíg az alapkorcsolyázó tudása nem kiemelkedő és emellett elég egysíkúan ad elő, addig számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy magasabb komponenseket kapjon - különösen korcsolyázótudásban! - mint például egy Satoko Miyahara, aki hihetetlenül magas minőségben korcsolyázott ezen a versenyen is. 

Anna azonban a regnáló világbajnok, és úgy veszem észre, hogy Medvegyevához hasonlóan ő is Eteri Tutberidze kedvence: kitartás, határozottság és harcosság jellemzi, aki képes magából a legjobbat kihozni akkor, amikor kell. Az eredményei, a mögötte álló támogatás miatt pedig olyanokra is megkapja a pontokat, amire nem kellene.

Anna Shcherbakova új kűrruhában

forrás: tumblr

A kűrben Maiia Khromykh tangója nem sikerült annyira átütően, mint Budapesten. A 4T-t ezúttal is megcsinálta, de elég sokat készülődött rá és nincs olyan jó technikája, mint mondjuk Trusovának, aki rendesen leszúrja az ugrást, nem talpból ugorja el. Hibázott viszont a 3Lo-ból és a lépéssora is csak 2-es szintű lett. A magasabb technika miatt még így is maga előtt tudta tartani Hendrickx-et aki a kűrt is nagyon jól futotta meg. Igaz, Loena csak 6 triplás kűrt mutatott be (nincs 3Lo-ja) de ezt kompenzálta a magas kivitelezési pontokkal és 70 pontos komponensekkel. 

Loena Hendrickx nyerte a rövid programot, és először nyert Világkupa érmet karrierje során

forrás: tumblr

Nagyon jól futott Mai Mihara is, aki a múlt heti Skate Canada után ezúttal is gyakorlatilag hibátlan futásokat mutatott be és ismét 4. lett (Mainál szerintem senki se ért el többször 4. helyet az utóbbi években, mint ő, ez volt a nyolcadik 4. helyezése versenyeken...). Maiból az sugárzik, hogy örömmel korcsolyázik, van benne egy valamiféle nyugalom, kiegyensúlyozottság, puhaság, ami tetszik benne, még akkor is ha alapvetően nem tudok benne egy dolgot sem mondani, ami kiemelkedővé tenné. 

Yelim Kim lett a 6., aki jobban futott, mint a Skate Americán. Először láttuk a GP szezonban Eunsoo Limet, akinek sajnos az ugrásai nem olyan stabilak, mint korábban, de szerintem még mindig a legjobban előadó koreai versenyző. A rövid programja igazi tangó, jó előadással, ahhoz képest például Khromykh kűrje lagymatag és junioros előadású volt ezen a versenyen. Sofia Samodurova lett a 7., több hibával. Az ő ugrásai is egyre kisebbek, nem tudja kiforogni őket, s ha így folytatódik a formája, arra lehet számítani, hogy az orosz bajnokságban bőven a Top 10-en kívül végez majd.

A férfiak versenye nagyobb izgalmakat hozott és egy érdekesebb versenyt láthattunk. Boyang Jin hosszú idő után először futott meg egy nagyon jól sikerült rövid programot a Crouching Tiger, Hidden Dragon filmzenéjére, benne a védjegyének számító 4Lz-al valamint 4T-vel kombinációban. Ami egy kicsit zavart, az a kosztümje volt, ami elvonta a figyelmet a korcsolyázásáról. Sajnos aztán korán örültem a visszatérésének, miután a kűrben hibát hibára halmozott és egészen a 7. helyig csúszott vissza. 

Ami a rövid programok során ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy Yuma Kagiyama alaposan elrontotta a rövid programját, sem a 4S nem sikerült, sem a kombináció, ezért csak a 7. helyen állt. Yuma kissé gicces és sablonos Michel Bublé programja leginkább egy érettebb versenyzőnek való, szerintem ezt a programot Yuma nem tudja kikorcsolyázni. Összehasonlítva a tavalyi Vocussion programjával, ez az idei SP nemhogy érettebbé, hanem sokkal inkább juniorossá teszi a korcsolyázását. A Gladiátor kűrje jobban illik hozzá, de a program, főleg az eleje elég üres tartalmában. A rövid program után aztán a kűrt meg tudta csinálni, ebben három quad és két tripla Axel volt és erre majdnem 200 pontot kapott (összehasonlítva Vincent Zhou öt quados programjával, erre szinte ugyanannyit kapott).

Yuma nyilvánvalóan tehetséges, remek térdmunkája, sebessége, lendülete van (ez már a 2019-es JGPF-en is feltűnt nekem mikor láttam élőben), de nála is zavarnak az olyanok, hogy például a nyilvánvalóan élhibás Lutz-át nem veszik észre a technikai panelben, és nemhogy levonnának érte, hanem magas pontokkal is jutalmazzák, vagy hogy több, kevésbé jó érkezésére is simán megkapja a +4 GOE-kat. A komponensei nagyjából korrektek, bár az olyanra, hogy előadás, még kevesebb pontot érdemel, mint másra. 

Yuma Kagiyama 3F-3Lo kombinációja a kűrben

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Mikhail Kolyada lett, akinek egyrészt nem sikerült a két quados rövid programját tisztán megfutnia, másrészt nem sok kellett ahhoz, hogy megnyerje a versenyt, de ehhez a kűrben is több kisebb hibát vétett. Kolyada rövid programját egy kicsit túlságosan is mechanikusnak tartom, a zenei frázisok felett átkorcsolyázott, talán túlságosan is koncentrált arra, hogy ezúttal meglegyen a két quad. A kűrjéről továbbra is azt tartom, hogy volt már ennél jobb programja. Kolyada tehetsége alapján az egyik legjobb lehetne, de mindig hiányzik valami ahhoz, hogy a legjobbját nyújtsa. Az is igaz, hogy a top formát nem itt, hanem először majd a nemzeti bajnokságon és aztán az olimpián kell nyújtania.

Bronzérmes lett Daniel Grassl, így az olaszok egyetlen érmét ő szerezte ezen a versenyen. Neki szinte minden összejött ezen a versenyen, nem úgy, mint a Skate Americán két hete, ahol sok hibával futott. A rövid programban igaz, hogy egy kissé túlpontozták (egy quados kűrre 95 pont úgy, hogy nem a legjobb minőségben csinálja meg az elemeit...), de a kűrben is meg tudta mutatni a legjobbját. Igaz, ott a panel már szigorúbban vette az ugrásait, és háromra is negyed hiányt állapított meg. Többek között a 4Lo-eu-3S-re is, amit egyébként más korcsolyázó versenyen még nem tudott bemutatni. Danielnek nincsen kimagasló korcsolyázótudása vagy előadókészsége, de az Armageddon kűrben talán eddigi legjobbját láthattuk tőle.

A 4. lett Deniss Vasiljevs, aki nem az erős technikájáról híres, és ezúttal sem sikerült az egyetlen négyfordulatos Salchow-ja a kűrben, de egy szépen korcsolyázó, és előadó versenyző, aki egy-két rontás leszámítva jól versenyzett itt. Nem sokkal előzte meg Junhwan Cha-t, aki egy nagyon jó rövid programot futott, amivel lehetett volna 2. is. Ez szerintem a férfi mezőnyben a legjobb rövid program eddig, amit láttam; Shae-Lynn Bourne koreografálta, ami egy bizonyíték arra, hogy tud nagyon jó programokat koreografálni, ha olyan a korcsolyázó és megvan az inspiráció (korábban azt mondtam, a mennyiség a minőség rovására ment nála). A program a Fate of the Clockmaker és a Cloak and Daggerby zenéjére készült, nem elcsépelt választások; ez egy koreográfiában gazdag program, amit Jun lendületesen, szépen ad elő. Ezúttal a 4S és 3Lz-3lo is hiánytalanul megvolt. A kűrje sajnos nem sikerült olyan jól, nála és Boyangnál is érzékelhető volt, hogy a kűr más "kávéház" mint egy rövid program. Jun eddig nem tudott visszamenni Torontoba edzeni és leginkább egyedül edz Koreában, online videókon kommunikálnak Orserrel, úgy azért nehéz edzeni. 6. Kazuki Tomono lett, aki egy jól előadó korcsolyázó, csak sajnálom, hogy ritkán jönnek össze neki tisztább programok. Ezúttal a kűrben hiába ugrott meg három négyfordulatost, ha az Axelek nem mentek és még egy forgását is elrontotta. A másik két orosz, Gumennik csak 8., Aliev pedig csak 9. lett, míg a kínai Yudong Chen (akinek nagyon tetszett a rövid programja) 10.

Így ért véget tehát a harmadik Világkupa-verseny, és máris a a sorozat második feléhez érkeztünk.

A győztesek

forrás: gettyimages

A Gran Premio d'Italia részletes eredményei itt találhatók meg.

Gran Premio d'Italia 2021 előzetes

Holnap kezdődik a harmadik Világkupa-verseny, a Gran Premio d'Italia, amit az olaszországi Torinoban rendeznek meg. Ez a verseny ugrott be majdnem az utolsó pillanatban a visszalépő kínai GP verseny helyett. Figyelemmel arra, hogy az olaszok 2019. decemberében rendeztek már egy GP Döntőt ebben az arénában, a szűk határidők ellenére szerintem jól meg fogják szervezni a versenyt.

Még mielőtt az olasz versenyről írnék, mindenképp meg kell említeni a mai hírt, hogy Yuzuru Hanyu bokasérülés miatt kihagyja a jövő heti NHK Trophy-t, és ki tudja, mikor látjuk legközelebb versenyezni. Ez a hír napokkal az után jött ki, hogy bejelentette, hogy szeretné az NHK Trophy-n megugrani a négyfordulatos Axelt. Nagyon sajnálom őt, ez már a harmadik novemberi sérülése, amit az elmúlt években szenvedett el a jobb bokája (2017. november elején - szintén olimpiai szezonban - az NHK Trophy edzésén sérült meg a négyfordulatos Lutz-ból, míg 2018. novemberében az orosz GP versenyen sérült meg négyfordulatos Loopból, amit volt "szerencsém" a helyszínen élőben végignézni). Jobbulást kívánok neki és akármikor is tér vissza, visszavárjuk őt.

Yuzu sérülése nagyobb terhet tehet a többi japán versenyzőre, például az olasz GP-n induló, VB-ezüstérmes Yuma Kagiyamára is, valamint a GP Döntőbe jutásra így valakinek nagyobb esélye nyílik majd. A versenyen indul még a 2018-as VB-bronzérmes Mikhail Kolyada, a 2020-as Európa-bajnok Dmitri Aliev, vagy a kétszeres VB-bronzérmes Boyang Jin is, meglátjuk, hogy kik kerülnek majd fel a dobogóra akár közülük.

A nőknél az orosz indulók ugyanazok lesznek, mint a Budapest Trophy-n: Shcherbakova, Khromykh és Samodurova. Kíváncsi leszek, hogy Shcherbakova közelebb kerül-e ahhoz, hogy visszahozza a négyfordulatos ugrását, és hogy Khromykh kiegyensúlyozottan fog-e versenyezni, ő is megugorja-e majd a quadokat, látunk-e esetleg négyfordulatos Salchow-ot, vagy marad a Toe-loopnál. Indul a múlt héten 4. helyezett Mai Mihara is, aki akár két jó programmal dobogós is lehet, de felérhet az érmes helyekre Loena Hendrickx is. A koreaiak közül a Skate Americán 8. helyezett Yelim Kim, illetve a szezonban első versenyén induló Eunsoo Lim is indul.

A párosok versenyében a Skate Canada után ismét indul Wenjing Sui/Cong Han, a néhány nap felkészülés (utazás és átállás) miatt szerintem nem elvárható, hogy kirobbanó programokat fussanak, de még így is a verseny fő esélyesei ők lesznek. Rajtuk kívül dobogóra kerülhet egy jó formában levő Della Monica/Guarise vagy Peng/Jin.

A jégtánc versenyben két év után először láthatjuk GP versenyen Papadakis/Cizeront, akik a verseny esélyesei. Indul még Hubbell/Donohue, akiknek így ez a második GP versenyük lesz a Skate America után, valamint Stepanova/Bukin esélyesek még a dobogóra. Utóbbiakra azért is kíváncsi leszek, mert sérülésből térnek vissza és hosszabb ideje nem láttuk őket versenyezni.

Kezdődik a 2021/2022-es szezon!

Kezdődik a 2021/22-es szezon a nagyobb versenyekkel (kisebb versenyek, illetve a junior Világkupa-sorozat már elkezdődött), ezért gondoltam, hogy kicsit összefoglalom, mi is történt a tavalyi szezon vége óta, amióta utoljára írtam.

Igazából még az előző szezonhoz tartozott az áprilisi World Team Trophy csapatverseny, csak erről nem írtam külön. Ezt a versenyt hagyományosan Japánban szokták megtartani, ezúttal Osaka adott helyszínt a versenynek. 2009-es debütálása óta hetedszerre került megrendezésre ez a verseny, azonban először tudott nyerni Oroszország, méghozzá fölényesen. Érdekesség egyébként, hogy a WTT-re a külföldről érkező versenyzők karanténkötelezettség nélkül léphettek be Japánba, míg azok a japán versenyzők, akik a stockholmi világbajnokságon szerepeltek, olyan karanténba kerültek, ami alatt csak a szálláshely és edzés helyszíne között mozoghattak a WTT-ig. Nem első példája ez annak, hogy a japán szervezők előtérbe helyezik a külföldieket a sajátjaikkal szemben, ami számomra kicsit érthetetlen. 

Japánnál maradva további hír, hogy az augusztusban elkezdődött junior Világkupa-versenysorozatra egyáltalán nem küldenek versenyzőket, mert továbbra is karanténkötelezettség várna a Japánba visszatérő versenyzőkre. Hogy lesznek-e kivételek a felnőtt Világkupa-sorozatra vonatkozóan, arról még nincs hír, de az már biztos, hogy se a Lombardia Trophy-ra, se az Autumn Classic versenyre nem küld a japán szövetség  versenyzőt. A juniorokat mindenesetre nagyon sajnálom, hiszen ez nekik a második szezon, hogy nem versenyezhetnek a Világkupán, ami alapvetően visszavetheti a fejlődésüket a jövőre nézve (motiváció, versenyzés, nemzetközi bírók visszajelzésének hiánya stb.). 

Egyébként Japánban megrendezésre került többek között a Stars on Ice show, és a Dreams on Ice is, ezeken a hazaiak vehettek részt, többek között Yuzuru Hanyu is. Yuzu egyébként idén is részt vett a 24h TV jótékonysági rendezvényén augusztusban, amin két programját adta elő (azon a sendai nyilvános pályán, amin egyébként edzeni is szokott).

Japánhoz kapcsolódó friss hír, hogy Rika Kihira a tegnapi nap Kanadába utazott, hogy Torontóban, a Cricket clubban elkezdje az edzéseket Brian Orser vezetésével. Rika már a járvány előtt Torontóba akart költözni, de akkor az utazási korlátozások miatt erre nem volt lehetősége, ezért ideiglenesen Lambielnél edzett. Sajnos Svájcban visszafejlődött technikailag és le is sérült, ezért most elsősorban azért lehet neki drukkolni, hogy egyáltalán felépüljön őszre és a japán nemzeti bajnokságon ki tudja majd harcolni az olimpiai helyet.

Ami a felnőtt Világkupa-sorozatot illeti, a legnagyobb hír, hogy Kína visszamondta a rendezési jogot, ezért idén nem kerül megrendezésre a Cup of China. Ezt azzal indokolták, hogy kevés repülőjárat van és a szigorú járványügyi elírások miatt nem tudnák buborékban megrendezni a versenyt. Az idei GP versenyt Csungkingben tartották volna meg, tehát Pekingből (vagy más városból) belföldi járattal kellett volna a versenyre repülni, amit a kínaiak nem tartottak kivitelezhetőnek. Az elmaradt verseny helyett Olaszország ugrik be, amit a torinói Palavela arénában tartanak meg (itt volt a 2006-os olimpia illetve a 2019-es GP döntő is). A Világkupa-sorozat meghívottainak listája egyébként itt érhető el:

• nők
• férfiak
• párosok
• jégtánc

Bár a Cup of China elmarad, de az október 13-17-e között megrendezendő Asian Open Trophy nem került törlésre, aminek az oka, hogy ez a verseny szolgál majd a pekingi olimpia tesztversenyeként, és emellett könnyebben megközelíthető helyszínen van, mint lett volna a kínai GP verseny.

Ami az edzőváltásokat, új párokat illeti, az egyik hír volt, hogy Alexandra Trusova és Alena Kostornaia is visszamentek Eteri Tutberidzéhez edzeni. A Plushenko Akadémiáról távozott az a Sergei Rozanov is, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy Kostornaia megtanulta a tripla Axelt még amikor Tutberidzénél edzett. Távozott Volkov is, aki saját korcsolya iskolát nyitott.

Tutberidze így jelenleg hat versenyzőt készít fel az olimpiára a nőknél: Shcherbakovát, Trusovát, Kostornaiát, Valievát, és a szintén juniorból a felnőttek között ebben a szezonban elsőként versenyző Usachevát és Khromykh-ot. Minden bizonnyal közülük fog kikerülni az a három versenyző, akik az olimpián részt vehetnek majd, ebbe a versenybe talán csak Tuktamyshevának lehet bármiféle beleszólása. Medvegyeva bejelentette, hogy kihagyja a teljes olimpiai szezont, miután a sérüléséből még nem épült fel. Úgy vélem, hogy se őt, se Zagitovát nem fogjuk már többet látni versenyezni.

A Tutberidze csapat egyébként meglehetősen csendben volt az utóbbi hónapokban. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy nyáron bejelentettek néhány programot, megmutatták ki hol tart, ki milyen ugrást tanult meg. Ez idén elmaradt. Az egyetlen hír, hogy Shcherbakova a nyár elején kisebb lábsérüléssel bajlódott, de hogy most milyen állapotban van, azt a hétvégi tesztkorcsolyázáson fogjuk megtudni.

Eteri Tutberidzéhez kapcsolódó további hír, hogy Evgenia Tarasova és Vladimir Morozov párosát részben ő edzi, Trankovval együtt. 

Ami még az oroszokat illeti, érdekes hír, hogy két kiváló korcsolyázójuk, Anastasia Gubanova és Maria Talalaikina is országot vált - Gubanova grúz, míg Talalaikina olasz színekben fog a továbbiakban versenyezni. Nem meglepő egyébként az országváltás, és talán a jövőben több ilyen elő fog fordulni, mert hiába remek korcsolyázókról van szó, ha az elképesztően sűrű orosz mezőnyben évek óta nem jutnak ki nemzetközi versenyekre. 

A másik hír, hogy Vanessa James és Eric Radford visszatérnek a versenyzéshez és egy új párost alkotva fognak versenyezni ettől a szezontól, még pedig Kanada színeiben. Vanessát utoljára a 2019-es WTT-n láthattuk versenyezni Morgan Ciprés-vel, míg Eric Radford a 2018-as Téli olimpia után jelentette be visszavonulását a versenyzéstől. Ez azért is érdekes, mert Radford akkoriban hátsérüléssel is küzdött és koreográfusként, edzőként kívánt a továbbiakban dolgozni.

Ami még a párosokhoz kapcsolódó hír, hogy Aljona Savchenko is úgy tűnik, hogy a visszatérését fontolgatja, a német szövetség ugyanis kiadta őt az Egyesült Államoknak, és próbaedzéseken is volt TJ Nymannal. Ebből a párosból azonban úgy tűnik, végül mégsem lesz semmi és Benoit Richaud szerint Savchenko új  partnert keres (TJ Nymanról egyébként annyit, hogy súlyos szexuális zaklatással vádolták meg többen is, pl. Emma Tang, és edzője, Dalilah Sappenfield ellen a SafeSport amerikai szervezet a napokban indított vizsgálatot, egyúttal felfüggesztette az edzői tevékenységét is).

Még egy érdekes hír edzőváltásról: Loena Hendrickx otthagyta az edzőnőjét, akivel gyerekkora óta készül, és testvérével, Jorikkal illetve Sólya Ádám koreográfussal készül majd. Ez azért is meglepő váltás, mert a világbajnokság kifejezetten jól sikerült neki és olimpia előtt ritkán szoktak a versenyzők váltani.

Itthoni hír végül, hogy Láng Júlia tavasszal hosszabb időt töltött a Sambo-70 klubban Tutberidzééknél, majd később a CSZKA klubban Sergei Davydovval is, azonban nyáron eltörte a jobb lábfejét szárazedzés közben, ami visszavetette a felkészülésben. A Nebelhorn Trophy-ra, ami a szeptember végi olimpiai kvalifikációs verseny, nevezve van már.

Legvégül pedig egy lista az eddig bejelentett programokról, amelyeket hamarosan láthatunk versenyen!

Röviden ennyiben lehetne összefoglalni az elmúlt hónapok eseményeit, nemsokára ismét írni fogok a következő hetek eseményeiről.

Challenger versenyek (Nebelhorn Trophy, Budapest), orosz kupasorozat 2-3. fordulói

Az utóbbi időben sajnos nem volt alkalmam írni az elmúlt hetek versenyeiről, ezért két külön posztban kicsit utólag leírnám mik történtek.

Challenger versenyek

Nagyon sok Challenger verseny törlésre került (miközben ezeket a sorokat írom, a varsói Challenger verseny is), azonban a Nebelhorn Trophy-t megrendezték szeptember végén Oberstdorfban. A nők versenyében Eva-Lotta Kiibus a 3. helyről felkapaszkodva nyerte meg a versenyt a Rachmanyinov kűrjével, két tripla Flipet, és két tripla Lutz-ot bemutatva, kisebb hibákkal, illetve egy érvénytelen mérlegforgással. 2. lett az idéntől már Stephane Lambiellel készülő Alexia Paganini, 3. pedig Jenni Saarinen. A férfiak versenyében Deniss Vasiljevs nyert magasan a legjobb komponensekkel, egy négyfordulatos Salchow-ot és két tripla Axelt bemutatva. Elég izgalmas volt a verseny, mert Deniss csak az 5. volt a rövid programot követően, de a kűrben kimagaslóan versenyzett, így sikerült megnyernie a kűrt és így nagy csatában a versenyt is. Az olasz Gabriele Frangipani lett a 2. helyezett egész jól megfutott programokkal, a kűrben mindenképp előnyére volt, hogy két négyfordulatos Toe-loopot bemutatott. A 3. helyet Nikolaj Majorov szerezte meg. Meglepetésre nem került a dobogóra Matteo Rizzo, aki csak az 5. lett. Nemrég Rizzo be is jelentette, hogy otthagyta edzőjét, Franca Bianconit, és ezentúl ő is Lorenzo Magrival, Frangipani és Daniel Grassl edzőjével készül a jövőben. A párosok versenyében az olasz páros, Ghilardi/Ambrosini nyert, míg a jégtáncosoknál a cseh páros, Taschlerova/Taschler nyakába került az aranyérem.

Deniss Vasiljevs (picit hiányos) négyfordulatos Salchow-ja a Nebelhorn Trophy-ról

forrás: tumblr

A magyar versenyzők a verseny előtt nem sokkal mondták le a részvételt, mert Németországba koronavírus teszttel tudtak volna csak belépni, de az eredményt kérdéses, hogy megkapták-e volna az elutazás előtt...Sajnálatos, hogy a magyar szövetség nem tudott az ügyben intézkedni úgy, hogy biztosan el tudtak volna utazni a versenyre.

[Nebelhorn Trophy végeredmény]

*

A Nebelhorn Trophy-t követően október közepén került megrendezésre a Budapest Trophy, ami a második Challenger verseny volt idén. Mivel engedélyezett volt a nézők részvétele a versenyen, ezért el is mentem rá, így hát úgy tűnik, hogy idén ez lesz az egyetlen verseny, amin személyesen is ott lehettem. 

A nők versenyében először láthattuk versenyezni Loena Hendricx-et másfél év után, miután a 2019. márciusi világbajnokság óta sérülés miatt nem versenyzett. Nagyon szépen tért vissza, a Celine Dion rövid programja kiváló volt - ez egy igazán neki való program - és a kűrben is magabiztos fölénnyel lett 1. Eva-Lotta Kiibus előtt. 3. a bolgár Alexandra Feigin lett. Magyar részről Láng Júlia szerepelt a legjobban, aki 4. lett. Julcsi megszerezte a technikai minimum pontszámot a világbajnokságra, miután az eddigi legjobb pontszámokat kapta felnőtt versenyeken. Nekem a rövid programja hasonlít ahhoz, amit tavaly is láthattunk tőle, mindkét programban elég hasonló mozdulatai vannak. Tőle jó lenne látni majd egy másik, akár külföldi koreográfus által alkotott programot valamikor a közeljövőben, és akkor remélhetőleg a komponensei is emelkednének. Tóth Ivett a 6. lett, akinek sajnos nehezen mentek a tripla ugrások, egy Salchow-ot és egy Toe-loopot ugrott csak meg a kűrben. A rövid programban megpróbálta a tripla Axelt, de messze van attól, hogy tiszta legyen, nincsen meg a kellő sebessége belemenetelkor, a forgási sebessége is lassú és a kellő magasság sincs meg sajnos.

A fiúknál Daniel Grassl nyert, aki hiába próbálta meg a négyfordulatos Lutz-ot, Flipet és Loopot is a kűrben, mindegyik hiányos volt és egyik sem sikerült. Daniel gyakran erősen expresszív előadásmódja ezúttal visszafogottabb volt, de neki is ez az első verseny volt ebben a szezonban, tehát ilyenkor nagyon sokat nem lehet még várni. 2. Burak Demirboga lett, 3. Alexander Selevko nagy csatában a másik török fiú, Basar Oktar előtt. A magyar fiúk, András és Máté a 9-10. helyeken végeztek. 

Érdekességképpen a junioroknál van egy szlovák fiú, Marko Piliar, aki évek óta Yuzuru Hanyu zenéket választva, kosztümöket imitálva futja a programjait, idén is Hope and Legacy/Otonal illetve Seimei programokra fut. A junioroknál egyébként Berei Pepe 4. lett, a tavalyi sérülései után biztatóbb formában van, a kűr elején ugrásai kifejezetten jók voltak.

Végül jégtáncban Nazarova/Nikitin győzött. A verseny junior (nem Challenger) részében érdekesség, hogy az ukrán színekben induló Shabotova megugrotta a tripla Axelt a kűrben.

[Budapest Trophy végeredmény]

Orosz kupasorozat (Moszkva, Szocsi állomások)

Az orosz kupasorozat második állomásán, Moszkvában vártam Sinitsináék fellépését, akik végül a ritmus táncot lekorcsolyázták, viszont visszaléptek a szabad tánctól, miután Sinitsina lába annyira fájt a program közben, hogy nem tudták befejezni a futást. A mezőnyben így mindössze 3 induló maradt, amit egyébként Morozov/Bagin nyert meg. A párosoknál még ennél is kevesebben indultak, ketten, ahol Pavliuchenko/Khodykin győzött.

A fiúk versenyében Artem Kovalev nyert, aki Plushenko tanítványa, s kűrjében tisztán, két négyfordulatos Salchow-ot bemutatva tudott nyerni a 2. helyről. Alexander Samarin lett a 2., aki csak négyfordulatost, egy Toe-loopot próbált meg a versenyen, a rövid programban, amiből el is esett. A komponensei mindenesetre segítettek abban, hogy 2. legyen, 89-et (!) kapott egy nem túl jó kűrre úgy, hogy finoman szólva sem kimagasló előadásban, átmenetekben vagy épp korcsolyázótudásban...A 3. helyet Petr Gumennik szerezte meg, akinek szerintem idén (is) jó programjai vannak, kimunkált, szép mozdulatokkal korcsolyázik, és annak ellenére tartja a formáját, hogy az utóbbi időben nagyon sokat nőtt. A 4. helyet Semenenko szerezte meg, aki az 1. helyről csúszott le a dobogóról a kűr után. 

A nők versenyében Kamila Valieva és Alexandra Trusova közötti küzdelmet lehetett várni. Valieva rendkívül magas, 85 pontos rövid programot futott tripla Axel nélkül, az orosz versenysorozatban használt bónuszpontok, kimagaslóan magas GOE-knak és komponenseknek köszönhetően. Illetve mindezt annak, hogy elsősorban benne látja az orosz szövetség a jövő évi olimpia egyik, ha nem a legnagyobb aranyérem esélyesét, tehát már a hazai versenyeken megkap minden támogatást pontozás terén. Daria Usachevát semmivel sem láttam rosszabbnak nála (sőt, például muzikalitásban kifejezetten jobb Valievánál), mégis öt ponttal kapott kevesebbet, amiből 2 és fél csak a komponensek voltak, a többi a GOE-k illetve az, hogy Valieva kombinációja a program második felében Lutz-os, míg Usacheváé Flipes volt. Trusova állt a 3. helyen a rövid programot követően, egy jó 3A próbálkozással (nem volt teljesen meg, túlforogta, de biztatóan néz ki!). Aztán a kűrben fordult a helyzet. Trusova három négyfordulatost is ugrott, míg Valieva kétszer elesett, megint olyan nagyot esett az első, szóló 4T ugrásból, mint a tesztversenyen, és egy 3Lz-a sem sikerült. Teljesen széttörten ült a kiss and cry-ban, a 10 pontos előnye pedig így sem volt elég Trusovával szemben, így utóbbi megnyerte ezt a versenyt. Valieva Boleroja egyébként így hibákkal együtt sajnos még inkább rosszabbnak néz ki, s csak tényleg bízom benne, hogy nem ezt a programot szeretnék majd neki az olimpiai szezonra adni neki...

Kamila Valieva a rövid programban

forrás: tumblr

Amit mit mindenképp érdekes volt figyelni, az a junior lányok versenye volt, amiben a Davydov tanítvány Elizaveta Berestovskaya győzött (ezzel a remek rövid programmal), a Plushenko tanítvány Muravyova előtt.

[Orosz kupasorozat 2. állomás végeredmény]

*

Az orosz kupasorozat harmadik állomásán, Szocsiban a nőknél ismét láthattuk Anna Shcherbakovát, aki a rövid program után 2. helyen állva fordított a kűrben és megnyerte a versenyt Daria Usachevával szemben. Shcherbakovának a rövid programban a kombinációjával, a tervezett 3Lz-3Lo-val gyűlt meg a baja és csak duplára tudta a Loopot bepörgetni, ezzel egyébként múltkor is problémája akadt. Shcherbakova a kűrben egy nagyobb hibát vétett, mégpedig, hogy ott is lett volna egy 3Lz-3Lo kombinációja, amiből viszont csak 3Lz-ot ugrott s nem tett rá még egy ugrást, ezért úgy gondolta, hogy a program végén az utolsó 3Lz-ra rátesz egy tripla Toe-Loopot. A baj csak az volt, hogy volt már ismételve két féle triplája (Flip és Lutz), és mivel harmadikat nem lehet ismételni még egyszer, a a korábban már szintén ugrott 3T így a végén érvénytelen elem lett. Az biztos, hogy sokat kell számolni fejben a versenyzőknek futás közben, amennyiben rontanak valamit, de itt most biztosabb lett volna egy 2T-t rátenni...Shcherbakova kűrje nekem egyébként továbbra sem túl érdekes, s az ugrásai elég a leginkább bizonytalannak tűnnek. Usacheva lett a 2., míg Elizaveta Tuktamysheva a 3., ő egyébként tiszta 3A után több hibát vétve lett bronzérmes.

Balról jobbra: Usacheva, Shcherbakova és Tuktamysheva a dobogón

forrás: tumblr

A férfiaknál Mikhail Kolyada nyert egy nagyon szépen megfutott rövid programmal, vezetve Dmitri Aliev és Mozalev előtt. A kűrben már nem volt ennyire meggyőző, az Axelek nem úgy sikerültek, de így is sikerült megtartani az első helyét. Érdekességképpen, a két programjában teljesen megegyezik a lépéssor, amire mondjuk komponenseknél arra, hogy mennyire eredeti a program, kevesebbet lehetne adni...Azért is kár, mert Kolyada kb. mindent el tudna korcsolyázni, amit adnak neki, tehát sajnálom, hogy ezen "spórolnak". 2. lett Mozalev, aki nekem ő mindig nagyon juniorosan korcsolyázik, és inkább csak egy biztos ugró egyelőre, de több nem, míg 3. lett Dmitri Aliev, aki visszahozta az olimpiai szezonban futott Masquerade rövid programját, kűrjében több hibát vétve (ugrások, 2-es szintű forgások és lépéssor) viszont hátrébb csúszott.

Mikhail Kolyada nagyon jó technikájú tripla Lutz-a az orosz kupasorozat rövid programjában

forrás: tumblr

A jégtáncosokra (győztes: Zagorski/Guerreiro) és párosokra (győztes: Pavliuchenko/Khodykin) nem volt sok időm nézni. A junior egyénizőkbe jobban belenéztem, a fiúknál Vetlugin győzött és egyik kedvencem, Andrei Kutovoi lett a 3., míg a lányoknál a Tutberidze-tanítvány Adeliya Petrosyan nyert úgy is, hogy a kűrben Berestovskaya két négyfordulatos ugrást is bemutatott, a rövid programban azonban túl nagy volt a hátránya.

[Orosz kupasorozat 3. állomás végeredmény]

Következőre (nemsokára!) a már lezajlott eddigi két Grand Prix versenyről, illetve az orosz kupasorozat utolsó előtti, negyedik állomásról írok majd.