Skate Canada 2021 előzetes

A mai nap, néhány órán belül megkezdődik a Skate Canada Világkupa-verseny, amit a brit-kolumbiai Vancouverben rendeznek meg.

A párosok versenyében nyolc induló lesz, akik közül az olimpiai ezüstérmes kettős, Wenjing Sui/Cong Han győzelme várható. A hazaiak részéről Moore-Towers/Marinaro és James/Radford a Finlandia Trophy után ismét egy versenyen indulnak, kíváncsi vagyok, hogyan fognak ezen a versenyen szerepelni. Az oroszok közül egy pár indul, Pavliuchenko/Khodykin, akiket idén még nem láttunk versenyen. Indul még a Nebelhorn Trophy-n aranyérmes Fabienne Hase/Seegert kettős, valamint az amerikaiak közül Cain/LeDuc. És meghívást kapott Jones/Boyadji is; egész fantasztikus, hogy a 41 éves Zoe Jones még ennyi év után is versenyzik!

A jégtáncosok közül a kanadaiak első számú kettősének, Gilles/Poiriernek a győzelmét lehet várni. Dobogóra várható még az olasz páros, Guignard/Fabbri, valamint a Skate Americán 4. helyet szerző Smart/Diaz is. Bemutatkozik a felnőttek GP mezőnyben az orosz színekben induló, Amerikában edző Davis/Smolkin is, akik az idei Cranberry Cupon nagy pontokkal mutatkoztak be a felnőttek mezőnyében. Ezt elsősorban nem kiugró tehetségüknek lehet köszönni, hanem inkább annak, hogy Diana Davis édesanyja az orosz korcsolya világában egyre nagyobb befolyást szerző Eteri Tutberidze, aki az utóbbi időben egyre többet utazik ki Amerikába, egyengetve lánya karrierjét. Indul még Shanaeva/Naryzhnyy, illetve az amerikaiak közül Carreira/Ponomarenko és Green/Parsons is.

A férfiak mezőnyében Nathan Chen ismét versenyez a Skate America után. A Skate Americához képest itt nem lesz olyan induló, aki technikailag hasonlóan nehéz programokat fog előadni, ezért Chen győzelmére elég nagy összegben lehetne tenni ezen a versenyen. Az amerikaiak közül indul még Jason Brown és Tomoki Hiwatashi. A hazaiak részéről ott lesz Keegan Messing, a tavalyi nemzeti bajnok Roman Sadovsky valamint Conrad Orzel is. Az oroszok részéről Alexander Samarin, Makar Ignatov és Evgeni Semenenko is indul. Nehéz megjósolni, ki tud majd még a dobogóra felállni, szerintem annak lehet a legnagyobb esélye, aki a legtisztábban fut és az is döntő lesz, hogy technikailag kinek milyen nehéz kűrje lesz.

A női mezőny ezen a GP versenyen bomba erős, még úgy is, hogy Rika Kihira visszalépett a versenytől. Rika sajnos egy ideje sérüléssel bajlódik, ezért őt már biztos nem látjuk majd az idei GP Döntőben sem. A Finlandia Trophy-hoz hasonlóan az oroszok közül Valieva, Tuktamysheva és Kostornaia indulnak. Ha igazak a hírek, Kostornaia mind a két programját lecserélte a Finlandia Trophy után (új rövid program: New York, New York, új kűr: Lovely Billie Eilish-től). Ami talán nem annyira meglepő, mert nem volt szerencsés, hogy a rövid programja Khromykh-hoz hasonlóan szintén Beth Hart zenéjére futotta, a kűr pedig vérszegény volt, ami a tesztkorcsolyázás óta sem fejlődött... A japánok részéről Wakaba Higuchi, Mana Kawabe és Mai Mihara indul (Mai kapta Rika Kihira helyét), mind egytől-egyig nagyon jó korcsolyázók. Indul még a koreai Haein Lee, az amerikaiak részéről pedig Karen Chen és a tripla Axel mellett quad Lutz-al is készülő Alysa Liu, akinek Valievához hasonlóan szintén ez lesz a Világkupán történő bemutatkozása. Megjósolni is nehéz, kik állnak majd a dobogón, bár Valieva esélyes (a győzelemre is), akár megismétlődhet a Finlandia Trophy teljes orosz dobogója is, vagy Wakaba Higuchi, Alysa Liu, Karen Chen is odaérhet majd. 

A GP-sorozatra közvetítési joga van az M4Sportnak, de ezen a héten úgy látom, nem lesz a TV-ben közvetítés (a honlapon érdemes lesz követni estétől, hogy lesz-e online stream), viszont az Eurosport Playeren lehet követni a versenyt, vagy a nem legális linkeken (mint a kínai, vagy orosz VK-s oldalak, mint pl ez).

Skate America 2021

Véget ért az első Világkupa-verseny, a szezonnyitó Skate America. A versenyt Las Vegasban rendezték, ami azt jelentette, hogy 9 óra volt az időeltolódás Magyarországhoz képest, azaz majdnem esélytelen volt, hogy minden versenyszámot élőben lehessen követni. De csak azért majdnem, mert vasárnap este a jégtáncosok és a nők szabad táncát illetve kűrjét még épp emberi időben közvetítették élőben, és azt még én is meg tudtam nézni anélkül, hogy elaludtam volna a képernyő előtt. :)

A többit viszont másnap néztem csak vissza, Youtube-on, M4Sporton, egyéb streamelős csatornákon, hála a technika adta lehetőségeknek. Így volt ez a párosok versenyével is, amit nem meglepetésre Tarasova/Morozov nyert meg. Az orosz kettős nagyon magas pontszámokat kapott a jól megfutott rövid programjára, a kűrben viszont (megint) voltak hibák az ugrásokban, a Tarasova által leduplázott tripla Salchow, majd a Morozov által elrontott 3T-2T-2T kombináció volt ezúttal problémás. Ahogy néztem a kűrjüket, megint az a kettős érzés kavargott bennem, hogy nagyon szeretem a szép, precíz, tiszta elemeiket (mint például a pörgetett emelést, ami könnyed, magas), de nem érzem köztük a harmóniát, a kémiát ami olyan sok más páros között sokkal inkább megvan. Az ezüstérmet talán nagyobb meglepetésre nem Boikováék, hanem a japán kettős, Miura/Kihara nyerte meg. Miuráék nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül az utóbbi időszakban, amit jól mutatott már az Autumn Classic-on is nyújtott kiváló teljesítményük. Olyan remek korcsolyázótudásuk van, amit öröm nézni a párosok mezőnyben és amit szinte mindenki megirigyelhet tőlük. A kűrben ugyan Miura csúnyát esett a kidobós Lutz-ból, de minden egyéb nagyon jól sikerült és egy jól sikerült rövid programmal együtt ez ezüstöt ért nekik. Ha a jó formájukat februáig tartani tudják, akkor Japán - tekintve az erős női és férfi mezőnyüket - akár az olimpiai csapatverseny érmes helyezéseibe is alaposan beleszólhat. 

Tarasova/Morozov kidobós tripla Lutz-a

forrás: tumblr

A másik orosz kettős, a 2019-es világbajnok páros, Boikova/Kozlovskii ezúttal csak a bronzérmet szerezte meg. A rövid programjukat a Hattyúk tavára futották, ami egyrészt szerintem nem egy annyira  program, másrészt különösen zavaró Boikova kosztümje, ami nemhogy eltakarja a nem valami szép testtartását, hanem inkább ki is emeli azt (és a nyakpántja még erre egy lapáttal rádob). Mind a rövid programban, mind a kűrben Boikova Kozlovkiihoz képest később indít a tripla Salchow-ban, ami az előbbi programban csak a szinkron hiányát, az utóbbiban pedig kombinációban ritmusvesztést és a második 3S-ből elesést eredményezett. Emellett a kidobós Flipből is elesett. Ezek még a szezonnak ebben a részében javítható hibák, de egyelőre úgy néz ki, hogy a két másik orosz páros jobban felkészült, mint Boikováék. 

Az amerikaiaknak hazai pályán nem sikerült a dobogóra állniuk, közülük a legjobb helyezést Knierim/Frazier szerezte, akik összességében a 4. helyet szerezték meg, miután a kűrben a második legjobb programot futották.

A párosok dobogója: balról jobbra Miura/Kihara, Tarasova/Morozov és Boikova/Kozlovskii

forrás: gettyimages

A jégtánc versenyében a legnagyobb kérdés az volt, hogy a bírók hogyan értékelik Hubbell/Donohue és Chock/Bates korcsolyázását úgy, hogy egymás ellen versenyeznek. A ritmus táncban és a szabad táncban is az előbbiek lettek az elsők, így ha kicsivel is, de Hubellék nyerték a versenyt. Nekem Hubellék Janet Jackson RD-je jobban tetszett, mint Chockék Billie Eilish zenéjére futott programja, kreatívabb, érdekesebb, emlékezetesebb. A szabad táncok tekintetében viszont Chockék űr szerelmi témájú programja az, ami közönség kedvencebb lehet, Hubellék lírai programja túlságosan unalmas és sablonos. Viszont ők korcsolyázásban erősebbek Chockéknál, akik inkább a közönséget megfogó programjaikkal lopják be magukat a nézők szívébe. Hogy ki is lesz majd a No.1. amerikai páros az olimpiára, még kérdéses, kíváncsi leszek, hogyan pontozzák majd ezt a két párt a következő versenyeiken. Bronzérmet nyert a kanadai kettős, Fournier Beaudry/Sorensen, 4. lett alig lemaradva a dobogóról Smart/Diaz, akiknek a Zorro szabad tánca lehet az egyik legkedveltebb program a jégtánc mezőnyben, valamint az orosz Morozov/Bagin lett az 5.

Jégtánc dobogó: Chock/Bates, Hubbell/Donohue és Fournier Beaudry/Sorensen

forrás: gettyimages

A férfiak versenye igen érdekesen alakult, mert talán nem sokan fogadtak volna arra, hogy Nathan Chen az első két helyek egyikét sem tudja megszerezni és Vincent Zhou és Shoma Uno is megelőzi őt. 

Chen a szezont általában a Japan Openen szokta kezdeni, idén viszont sem bemelegítő versenyen, sem előtte nyári show-kon nem vett részt, tehát a Skate Americán mutatta be először a programjait. A rövid programban egy komor hangulatú Benjamin Clementine dalt választott, az Eternity-t, amiben a lépéssor a 2017/2018-as szezonbeli rövid programjából, a Nemesisből van. A két dal, eltérő dalszöveggel szerintem nem illik egymáshoz, és a zenevágás sem a legjobb. A kűrben egy Mozart összeállításra korcsolyázik, amiben a koreográfiai lépéssor a Rekviemből a Lacrimosa remixelt, gyors, kifejezetten durva verziója. Mindkét programban amíg az ugrásokat megcsinálja, lassabb ritmusú a zene, majd a programok végén gyorsul be és kezd előadni a lépéssorokban. Ez az évek óta bevált recept, de szerintem mind a két programja gyengébb, mint amiket az elmúlt években láthattunk tőle.

A rövid programjában a tavalyi VB-hez hasonlóan 4Lz és 4F is volt tervezve, nyáron pedig sokat edzette a négyfordulatos Loopot, hogy az eddigi öt helyett hat quados kűrt mutasson be idén (öt különböző négyfordulatossal). A rövid programjában - hasonlóan a tavalyi VB-hez - ezúttal is elesett a 4Lz-ból, aztán a 4F-ből is megbotlott, ezért a kombinációt sem tudta megcsinálni. A rövid programbeli nagy hibák után csak a 4. helyen állt. A kűrben aztán a 4Lo-t ugyan megugrotta, de megint elrontotta a 4Lz-ot (leduplázta), hasonlóan a 4S-hez és az egyik kombinációban egy triplának tervezett Flipet is rontott. Ezzel a dobogó legalsó fokára tudott felkapaszkodni.

Chen általában lassabban szokta kezdeni a szezont, 3 vagy 4 quad szokott lenni a kűrjében, és később, ahogy halad előre a szezonban, teszi bele az ötöt. Úgy tűnik, a taktika idén más volt, rögtön a 6 quados kűrt próbálta meg, talán azért is, hogy a 4. helyről mindenképp feljebb tudjon jönni. Két dolog szerintem kérdéses: a rövid programban tényleg megéri-e rizikózni a legnehezebb ugrásokat, a 4Lz-ot és a 4F-et is? A kűrbe pedig megéri-e a 4Lo-t betenni, azt a Loopot, ami Chen legkevésbé kedvelt négyfordulatosa és amit éveken át nem ugrott? A Loop edzése néhány másik négyfordulatost instabilabbá tehet, például a kűrben látott Lutz-ot és Salchow-ot.

Meglátjuk, lesznek-e változások a programjaiban, mindenesetre sok módosítás nem várható a következő GP versenyéiig, ami az e heti Skate Canada lesz számára.

A verseny győztese az a Vincent Zhou lett, aki már a Nebelhorn Trophy-n is igen jó formában versenyzett. Zhou a rövid programban és a kűrben is megugrotta a négyfordulatos ugrásait, összesen hetet, és akkor is, ha ezúttal sem voltak teljesen kiforogva, jól és összeszedetten versenyzett. Zhou nem tartozik a legjobb előadók közé, nincsen a legjobb korcsolyázótudása sem, de az bizonyos, hogy az elmúlt évek után (hosszabb kihagyás, VB-n csak 25. hely!) igyekszik jobban teljesíteni, ami meg is látszik az eredményein. Zhou ezzel legelső GP aranyát zsebelhette be.

Vincent Zhou a rövid programban 

forrás: tumblr

A 2. Shoma Uno lett, aki Zhou-hoz hasonlóan szintén öt quados kűrt tervezett erre a versenyre. Shoma rövid programja Vivaldi Oboa koncertje, a kűr pedig a Bolero. Nekem mindkét programban úgy korcsolyázik, ahogy mindig is szokott, ugyanazok a mozdulatok vannak benne, ugyanolyan egytempójú korcsolyázással, ahogy mindig is szokott futni. Ezúttal is volt több "piszok" a programjaiban, ahogy az utóbbi időben lenni szokott: a rövid programban a 4F nem sikerült, a kűrben pedig több rontása is volt. Ez viszont még így is elég volt arra, hogy Chen előtt végezzen.

4. lett Shun Sato, aki az egyik edzésen vállsérülést szenvedett, és az sem volt biztos, hogy nem lép vissza a versenytől. A fizikai állapota ellenére remekül futott; Shun is összeszedettebb idén, akinek remek sebessége, gyorsan bepörgetett, szép ugrásai vannak, bízom benne, hogy sikeres szezonja lesz.

Egy szó még két visszalépőről: az egyik a Tutberidze-tanítvány Daniil Samsonov, akit már régóta láttunk, és akinek megint egy sérülése van. Ő még a verseny előtt lépett vissza. A másik Kevin Aymoz, aki a francia szövetség erőltetésére indult el ezen a versenyen, annak ellenére, hogy súlyos sérülésből tért vissza és láthatóan nincs még formában (a rövid programban mindhárom ugrásából elesett...).

Férfi dobogó, balról jobbra: Shoma Uno, Vincent Zhou és Nathan Chen

forrás: gettyimages

A nők versenyében Alexandra Trusova győzött. Trusova szintén majdnem visszalépett a versenytől,  majd miután a versenyzés mellett döntött, csak egyetlen négyfordulatost (4Lz) ugrott meg a kűrben - azóta az a hír járja, hogy lábcsont törése van (!). Ez a helyzet nagyon emlékeztet Evgenia Medvedeváéra, akinek 2017 őszén, szintén az olimpiai szezonban hasonló sérülése volt, ami miatt több versenytől is visszalépett. Ha igaz a hír Trusováról, akkor nagyon szerencsétlen időpontban sérült le...

Alexandra Trusova új kűrruhájára rávarratta kutyái nevét

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Daria Usacheva lett, aki ezen a versenyen mutatkozott be a felnőttek között. Usacheva jól futotta meg a rövid programját a "Never enough" c. dalra, de a kűrben több hibát is csinált, annak ellenére, hogy neki nincsenek négyfordulatosai vagy tripla Axelje, és nagyon magas pontokat kapott a komponensekre. Nagyon kevéssel maradt le a 2. helyről a koreai Young You, aki viszont megpróbálta a 3A-t a rövid programban (elesett belőle), a kűrt azonban nagyon szépen megfutotta a Nyomorultak zenéjére, többek között egy 3A-t és 7 másik triplát bemutatva. Igaz, hogy az ugrásai nem teljesen tiszták, de nagyok, és szépen ki tudja korcsolyázni a programot, úgy, hogy azzal nagy benyomást lehet tenni a közönségre. A 4. lett, szintén alig lemaradva a dobogóról Kaori Sakamoto, aki ugyan a rövid programban elrontotta a tripla Flipet, azonban minden ugrását megcsinálta a kűrben. A kűrben a kombinációs forgása a végén ha nem 2-es szintet kap, dobogós lehetett volna. Az eredmény nagyon szoros volt, de én Usachevát nem tettem volna a dobogóra, kevesebb komponenssel szerintem You és Sakamoto állhattak volna fel oda.

5. lett a szintén első felnőtt GP versenyén induló Kseniia Sinitsyna, akinek nagyon tetszett a Csajkovszkij Altató rövid programja. A kűr már nem tetszett ennyire, kicsit junioros benne még, és az ugrásai sem voltak olyan jó minőségűek. Amber Glenn lett a 6. egy szépen megfutott kűrrel, Satoko Miyahara pedig egy csodálatosan megfutott Tosca kűrrel a 7., akinek bár valóban több hiányos ugrása van, és már egy ideje nem az első számú japán versenyző, de ez igazságos pontozás esetén nem szabadna, hogy befolyással legyen a komponenseire, mert fantasztikus korcsolyázótudásban, kifejezőkészségében, a részletekre való odafigyelésében, és ez a kűrje egy nagyon szép koreográfia. Elszomorít, hogy a rövid programban és a kűrben is több másik korcsolyázóhoz képest alacsonyabb pontokat kapott komponensekre...

Női dobogó: U-sacheva, Trusova és You

forrás: gettyimages

Így ért tehát vége a Skate America, és máris kezdődik a következő Észak-amerikai GP verseny, a Skate Canada, amiről majd egy külön bejegyzésben írok.

Skate America teljes eredménylistája itt elérhető.

Budapest Trophy és Asian Open Trophy (olimpiai tesztverseny)

 Budapest Trophy 2021

Meglepetéssel vettem észre néhány hete, hogy a Budapest Trophy nemzetközi versenyre - amely tavalyhoz képest ezúttal nem egy Challenger-verseny - rendkívül erős nevezési listát tettek közzé. Ezért aztán próbáltam úgy alakítani a programomat, hogy legalább a női és férfi versenyeken ott lehessek az egyébként nagyon messze található (Dunakeszi határán lévő) Vasas jégcentrumban. 

Először a párosokról és jégtáncosokról néhány szó. A párosok versenyében az orosz kettős Akopova/Rakmanin meggyőző fölénnyel győzött, második lett a grúz Metelkina/Parkman, míg Magyar Márk és Julia Chtchetinina lettek a bronzérmesek. Az új magyar páros, Mariia Pavlova és Nagy Balázs a 7. helyen végeztek.

A jégtáncosok versenyében Garabedian/Proulx Senecal nagyon szoros versenyben, mindössze négy századdal győzte le a litván párost, Reed/Ambrulevicius-t. A litván páros ha a szabad tánc során nem kap egy kicsit túl hosszan kitartott emelésére -1 pontot, akkor meg is nyerhették volna  versenyt, de így az örményeknek hangozhatott el először a himnuszuk nemzetközi versenyen.

A férfiak versenyében a kűrt péntek délután a helyszínen néztem végig. A rövid programok során sok volt a hibázgatás, ezért Alexander Samarin mindössze 74 pontos futása ért 1. helyet (amit a kiss and cry-ban mulatságosan vett tudomásul az edzőnőjével együtt). A kűrben aztán Matteo Rizzo futott a legjobban és nyerte meg a versenyt Dmitri Aliev előtt. Rizzo és Aliev is néhány nappal korábban még a Finlandia Trophy-n versenyeztek, ezért érthető módon kicsit fáradtabbak voltak. Rizzo például az első 4T-t letriplázta és az egyik Axel sem volt tökéletes. Ennek ellenére a kűrfutása nagyon tetszett nekem, ez egy remek program neki, a lépéssort különösen jól adja elő. Személyesen sokkal jobban lehetett látni, hogy nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, sokkal jobb, mint például Aliev, akinek a korcsolyázása kicsit erőtlennek hatott az olaszhoz képest. Érdekesség még, hogy ami a videón talán eltúlzó arcmozdulat, kifejezésnek hat, az élőben nem tűnik annak, mert nagyobb a tér, távolabb vannak a bírók, a nézők is, mint a kamera...

Matteo Rizzo a kűrben (a kép a Finlandia Trophy-n készült)

forrás: tumblr

A bronzérmet Alexander Samarin nyerte, aki ugyan egy 4Lz-3T-t megugrott, de egyrészt több quadja nem volt a kűrben, másrészt voltak hibái is (az Axelek, vagy csak 2A-2T kombináció) és harmadrészt ez a kűr sem több tartalmában, mint az előző programjai...A 4. az ukrán Ivan Shmuratko lett, akinek ugyan nincs négyfordulatos ugrása, egy nagyon szép kűrt mutatott be, jó előadással, tiszta tripla Axelekkel, ezért talán szorosabb is lehetett volna a verseny a bronzéremért. Külön kiemelném még az olasz származású, de horvát színeket képviselő Jari Kesslert, aki ugyan nem egy erős ugró, de nagyon szépen, művésziesen korcsolyázik és élőben igazán tetszett nekem. 

A szombati és vasárnapi női versenyeket is az arénában néztem végig, vasárnap egy ismerősömmel, Lacival néztük a 2. sorban a versenyt, aki egyébként egy remek cikket írt az Eurosport oldalán a versenyről. 

A rövid programban a világbajnoki címvédő Anna Shcherbakova vezetett, de a 3Lz-3Lo kombinációjára hiányt kapott (a Lutz-ra csak egy negyed hiányt, a Loopra viszont már "igazi" kacsacsőrt). Nekem ez a program kevésbé tetszik, mint mondjuk a Parfüm c. film zenéjére készült tavalyi programja. Kicsit sablonos egyiptomi, orientális kézmozdulatok sokasága van a programban, a koreográfia szerintem nem igazán átütő. A 2. helyen állt nem sokkal lemaradva Maiia Khromykh a Beth Hart programjával. 3. lett Sofia Samodurova egy elég jól megfutott programmal (a kombinációra ő is negyed hiányt, azaz "q" betűt kapott).

A kűrben aztán fordult a kocka. Nagyon érdekes volt nézni a bemelegítés során, ahogy Shcherbakova többször is megpróbálja a négyfordulatos Flipet, azonban mindegyikből elesett. Shcherbakovát utoljára a 2019-es GP döntőben láttam élőben, és a mostani formáját tekintve úgy tűnik, mintha lassabban menne bele a quad ugrásba és lassabban pörgeti be azt. Ezért nincs ideje kiforogni őket, hiányosak és elesik belőlük. A kűrben aztán szintén esett az egyetlen próbálkozásból. Egyébként Anna muzikalitása, interpretációs képességei élőben tetszett, ugyanakkor ez a kűr programja szerintem nagyon hasonlít a tavalyihoz. Shcherbakovát egyébként nem kímélte a technikai panel (és hála égnek, hogy nem voltak olyan elnézőek, mint például a Finlandia Trophy-n), a Flipjeit kérdéses élűnek minősítette és két ugrását is negyed fordulattal hiányosnak ítélték. Ennek ellenére a 147 pontot kűr is kifejezetten magasnak mondható.

Maiia Khromykh-nak úgy sikerült megnyernie a kűrt és a versenyt is, hogy a legutolsó ugráseleme érvénytelen lett, amivel jó 6 pontot veszített. Khromykh Buenos Aires Hora Cero/El  Tango de Roxanne kűrje a Tutberidze-csapat programjai közül kifejezetten jó (talán azért is, mert szerencsére nem Daniil Gleikhengauz koreografálta, hanem Ksenia Potalitsyna), és bár nem egy olyan kifinomult korcsolyázó, mint Anna, nem lehet elmenni amellett, hogy az alap korcsolyázótudása jobb, mint a világbajnoké. Emellett két 4T-t próbált meg a programjában, az első nem sikerült tökéletesre, a második viszont igen, ráadásul kombinációban. Az utolsó ugrását azért vették el, mert egy ugyanolyan quadot (4T) és egy triplát (3T) kétszer ugrott meg, így a második tripla Lutz érvénytelen - a szabályok értelmében ugyanis nem lehet egy ugyanolyan quadot és két ugyanolyan triplát is ismételni. És bár komponensekben persze nem kapott annyit, mint Anna, de a magasabb technikai pontszám alapján sikerült fordítania és nyernie.

Maiia Khromykh lett a Budapest Trophy idei győztese

forrás: tumblr

Bár még hátravan két hónap az orosz bajnokságig, már így a szezon első versenyein is látszik, mennyire nagy küzdelem lesz a három olimpiai helyért. Shcherbakova vissza tudja-e hozni a quadot a bajnokságig, ha nem, elég lesz-e a jelenlegi technikai arzenál a csapatba kerüléshez? Maiia Khromykh is bejelentkezett a három hely valamelyikére, lesz ilyen jó formában a következő hónapokban is?  

A bronzérmes Samodurova lett, egy kevésbé meggyőző kűrrel a rövid programjához képest. A magyarok közül Schermann Regina érte el a legjobb eredményt, 6. lett, ő technikai tudásban jelenleg a legstabilabb magyar versenyző. 9. Szigeti Bernadett és csak 13. lett Láng Júlia, aki négyszer is elesett a kűrjében. Úgy látszik, sajnos a sérüléséből visszatérés eltart egy ideig.

Összességében szerintem ez egy nagyon jó alkalom volt, hogy egy remek versenyt lehessen élőben megnézni. Mindezt ingyen, és az olimpia előtt néhány hónappal, ennél többet már nem is lehet kívánni (az egyetlen, amit sajnáltam, hogy a versenyre benevezett Kostornaia aztán mégsem jött el a versenyre).

A Budapest Trophy teljes eredménylistája: 

http://hunskate.hu/external/mukorcsolya/2021_2022/BT2021/index.htm

*

 Asian Open Trophy

Az Asian Open Trophy verseny szolgált az idei pekingi olimpia tesztversenyéül, amely az olimpiának otthon adó arénában került megrendezésre. Ennek ellenére nem vettek sokan részt a versenyen, elsősorban nyilván a szigorú járványügyi rendelkezések és a verseny távolsága miatt.

A férfiak versenyében japán csata volt a győzelemért, amit a világbajnoki ezüstérmes Yuma Kagiyama nyert meg. Yuma a rövid programban Michael Bublé zenéjére korcsolyázik, amire szerintem ilyen fiatalon nincs meg a kellő érettsége előadni, és talán nem is annyira érdekes a zeneválasztás. A kűrben is egyelőre olyan, mint aki átkorcsolyázik a zenén, szépen siklik, de nem fejezi ki azt, amire korcsolyázik. Kváncsi leszek azért, hogy a két program hogy fejlődik a szezon során. Egyébként négy quados kűrt tervez idén (4Lo, 4S és két 4T). A 2. Shun Sato lett, aki bár 4Lz és 4T-3T-t is ugrott, de a Lutz-ot élhibásnak minősítették a bírók, ami így jelentős pontlevonással járt (bázispontszámban és kivitelezésben is). A kűrben is négy quadot tervez (4Lz, 4F, és két 4T). Shun összeszedettebbnek tűnik idén, mint volt tavaly-tavalyelőtt. A bronzérmes lett Boyang Jin, aki súlyosabb betegségből tért vissza, ezért jelenleg nincs még valami jó formában. A 4. Deniss Vasiljevs, míg a koreaiak elsőszámú versenyzője, Junhwan Cha csak a 6. lett.

A nőknél Kaori Sakamotonak állt a zászló a verseny előtt, Kaori azonban a Japan Openen, majd a regionális bajnokságban is részt vett, így ez már sorozatban a harmadik versenye volt, ami meg is látszott a kűrben, ahol több hibát is elkövetett és végül nem tudott nyerni. Így aztán Mai Mihara egy majdnem tökéletes kűrrel megelőzte őt és nyert először versenyt a 2019-es Téli Universiade óta. A bronzérmet a hong-kongi Joanna So nyerte több, mint ötven ponttal (!) lemaradva Sakamototól.

Mai Mihara az Asian Open Trophy kűrjében

forrás: gettyimages

A párosok versenyében csak kínaiak indultak, és először láthattuk az idén a Wenjing Sui/Cong Han kettőst, akik a rövid programban a Mission Impossible 2 zenéjére, a kűrben a Bridge Over Troubled Waterre korcsolyáznak (ez utóbbi nem teljesen egyezik meg a néhány éve futott kűrjükkel). Szerintem minőségben kimagaslanak a mezőnyből ezekkel a programokkal úgy is, hogy kicsit lassabbnak tűnnek, mint a top orosz párosok. A 2. Peng/Jin lett, a 3. pedig Wang/Huang. A jégtáncosok versenyében még ennél is kisebb volt a felhozatal, mindössze két páros indult a hazaiaktól, és Wang/Liu nyerte meg a versenyt.

Sui/Han az Asian Opn Trophy aranyérmével

forrás: tumblr

 Az Asian Trophy teljes eredménylistája: http://www.isuresults.com/results/season2122/cschn2021/

Skate America 2021 előzetes

Október vége van, ezért elérkezett az első felnőtt Grand Prix verseny ideje! Az idei Világkupa szezon első versenye a Skate America lesz, amelyet Las Vegas-ban, Nevadában rendeznek meg.

A nők versenyében visszalépett az amerikaiak egyik legjobb versenyzője, Bradie Tennell, aki súlyosabb sérülés után nem szerezte még vissza a formáját. Indul viszont Alexandra Trusova, aki a hírek szerint szintén lábsérüléssel bajlódik, meglátjuk, hogy a versenyen hogyan tud teljesíteni és bevállal-e öt, vagy négy négyfordulatos ugrást a kűrjében. Az oroszok közül Daria Usacheva, valamint Kseniia Sinitsyna indul még, mindketten először szerepelnek felnőtt Grand Prix versenyen, egyben ez lesz mindkettejük  első felnőtt versenye. A japánok közül Satoko Miyahara, egymás után negyedik versenyén résztvevő Sakamoto és Yuhana Yokoi indulnak. A szintén sérüléssel bajlódó Young You valamint Yelim Kim vesznek részt Koreából. A lengyel színekben induló Ekaterina Kurakova először indul felnőtt világkupa versenyen. A mezőny tehát nagyon erős lesz, és kíváncsian várom, kik férnek fel a dobogóra.

A férfiknál hárman is terveznek öt négyfordulatos ugrást a kűrjükben: Nathan Chen, Vincent Zhou és Shoma Uno is. Bemutatkozik a felnőtt GP-szezonban az orosz Artur Danielian, aki ugyan GP versenyen nem indult még, de egy Európa-bajnoki 2. hely már van a tarsolyában. Indul Shun Sato is, aki a tegnapi edzésen egy hydroblade-ből a bal karjára és vállára esett, elhagyta az edzést és röntgent készítettek róla, de ha minden igaz, nincsen súlyos sérülése. Indul még a szintén hosszabb sérülés után először versenyző Kevin Aymoz, az olasz Daniel Grassl és a veterán Michael Brezina.

A párosok versenyében minden bizonnyal valamelyik orosz nyakába akasztják majd az aranyérmet és ezüstérmet: indul Boikova/Kozlovskii, Tarasov/Morozov, de Pepeleva/Pleshkov is, akik akár a bronzot is elcsíphetik. Ehhez azért lesz egy-két szava másnak is, pl. az amerikai Calalang/Johnsonnak és Knierim/Fraziernek, vagy az Autumn Classic versenyt megnyerő japán párosnak, Miura/Kiharának is.

A jégtánc versenyében leginkább az lesz érdekes, ki nyeri az amerikai házicsatát, Hubbell/Donohue és Chock/Bates, így egyúttal annak első lépése is, melyik párost fogják első számú amerikainak tekinteni az olimpia felé vezető úton...

A verseny teljes időbeosztása itt elérhető (Magyarország +9 órával van előrébb): https://results.isu.org/schedules/gpusa2021_ColouredTimeSchedule.pdf

Futási sorrendek és pontozólap: http://www.isuresults.com/results/season2122/gpusa2021/

A verseny szombaton 13.45-től felvételről lesz az M4 Sporton, illetve érdemes rákapcsolni az Eurosportra és az m4 sport webes felületére is, hogy adják-e élőben.

Finlandia Trophy 2021 + JGP Ausztria

Finlandia Trophy

Október első hetében került megrendezésre a Finlandia Trophy Challenger verseny Espooban. Nagyon erős mezőny gyűlt össze mind a négy szakágban, ezért nagy érdeklődéssel figyeltem ezt a versenyt. S emiatt egy külön bejegyzést is írok a versenyről.

A férfiak versenyében Jason Brown nyert, aki néhány ponttal előzte meg a két oroszt, Mikhail Kolyadát és Dmitri Alievet. Jason visszahozta két korábbi programját, a rövid programja a Sinnerman, és a kűrje pedig a Schindler listájának filmzenéjére készült. Jason egy sérülést követően kezdte meg ezen a versenyen a szezont, ezért technikailag kicsit könnyített a programjain, négyfordulatos ugrást nem vállalt be a kűrben, és a tripla Axelje sem olyan stabil. A rövid programban 2. helyen állt Keegan Messing mögött, a kűrben azonban a technikailag kevésbé nehéz programja miatt csak az 5. legjobb programot futotta. 

Keegan bár megnyerte a rövid programot, a kűrben több hibát is vétett, többek között kétszer elesett és nem ugrott tripla Axelt, ezért végül leszorult a dobogóról.

A második helyezett Mikhail Kolyada lett, aki új rövid programot mutatott be a Diótörő zenéjére, miután a tesztkorcsolyázáson a rövid programja még a Caruso volt. Mikhail a rövid programban csak tripla Salchow-ot ugrott és a négyfordulatos Toe-loopból elesett, ezért mindössze 82 pontot kapott csak a futására. Érdekes volt, hogy a kűrben Brown előtt futott, ugyanarra a Schindler listája filmzenére, amelyre az amerikai is. Szerintem Brown kűrje jobb, mint Kolyadáé, ami nem annyira emlékezetes program egyelőre. Kolyada ugyan három négyfordulatos ugrást is megpróbált a kűrben (egy 4T-ből ellépett), de az utolsó ugráselemét, egy 3A-t leszimplázott, ami az aranyérmébe került.

A bronzérmes Dmitri Aliev lett. Aliev kűrje az And the Waltz Goes On, ami - hasonlóan a 2017/18-as keringő rövid programjára - illik a stílusához. Egyelőre azonban nekem úgy tűnik, vagy még nincs fizikálisan nagyon jó formában, persze még a szezonnak az eleje felé tartunk, és nem most kell a legjobb formában lenni. 

Evgeni Semenenko lett az 5., aki ugyan a rövid programban hibázott egy nagyot (a kombináció csak 2S-3T), a kűrben azonban magas technikai pontszámmal 3. lett (három tiszta quad és két tripla Axel). Neki még a második pontszámban kell fejlődnie, valamint az elemeinek a minőségében, ugyanakkor az is elmondható róla, hogy jelenleg az egyik legkiegyensúlyozottabb orosz korcsolyázó technikában.

Még megemlítem Matteo Rizzot, aki csak 19. volt a rövid programban, viszont a kűrt nagyon jó futással megnyerte, így összesítésben a 6. helyen végzett. A The Irrepressibles Two Men in Love c. dalára futott kűrje szerintem nagyon jó program. Matteo az utóbbi években sokszor pop-rock dalokra futotta a kűrjeit (Beatles, Queen), vagy olyan elcsépelt zenére, mint tavaly a Greatest Showman. Az idei kűrje koreográfiailag, stílusban is nagyon illik Matteohoz, amit szépen ki tudott korcsolyázni ezen a versenyen.

Jason Brown négyfordulatos ugrások nélkül is győzni tudott

forrás: tumblr

A párosok versenyében Anastasia Mishina/Aleksandr Galliamov nyert. Ahhoz képest, hogy a rövid programjukat (Esmeralda) megtartották a tavalyi szezonról, kevésbé volt kidolgozott, mint a kűr. És nemcsak amiatt, mert Mishina elesett a tripla Salchow-ból, ezért csak a 2. helyen álltak a rövid program után. A kűr azonban nagyon szépen sikerült, különösen tetszettek az emelések, és eleve, hogy az az egész kűrt egy emeléssel fejezik be.

Az ezüstérmes Evgenia Tarasova/Vladimir Morozov lett. Nagyon jól sikerült a rövid programjuk, amivel vezettek is, a kűrben viszont, amelyet a Lighthouse c. dalra futottak, Tarasova elesett a tripla Toe-loopból és a kidobós Lutz sem sikerült. Érdekességképpen, annak ellenére, hogy az idei szezonban már Tutberidze is edzi őket, aki mindig nagyon ügyel arra, hogy a korcsolyázói hogyan néznek ki (kosztüm, megjelenés stb.), náluk nem tetszett a különböző színű kosztümruha a rövid programban, és a kűrbeli megjelenésük is unalmas, például Mishináékhoz képest.

A bronzérmet szorosan, de megnyerte Ashley Cain/Timothy LeDuc a másik amerikai páros, Jessica Calalang és Brian Johnson valamint a kanadai Vanessa James/Eric Radford előtt.

A jégtánc versenyében a 2020-as Európa-bajnokság óta először vett részt nemzetközi megmérettetésen Gabriella Papadakis/Guillaume Cizeron. Szerintem egyrészt nagyon felkészülten tértek vissza, két jó futással, másrészt minden más top pár, akiket eddig láttunk, nem közelítik meg őket, se a programjaikkal, sem a korcsolyázásbeli minőséggel. Papadakisék a ritmustáncban waackingot mutatnak be, ami a street dance egyik fajtája, a szabadtáncban pedig Gabriel Faure Elégiájára korcsolyáznak. Az eddig megszokott, légies stílustól eltérően a szabadtáncban kicsit szögletesebb a korcsolyázásuk, kíváncsian várom, hogy hogyan fejlődik majd a szezon során.

A második helyezett Madison Chock/Evan Bates lett, akik szintén először mutatták be a szezonban a programjaikat. A Billie Eilish ritmustáncuk nem tetszett, a Daft Punk szabadtáncuk - amelyben egy űrlény és űrhajós találkozását mutatják be - ötletesnek ígérkezik.

Lilah Fear/Lewis Gibson szórakoztató programokkal (Kiss, és Oroszlánkirály) lettek bronzérmesek, és ami még érdekesség, hogy a spanyol jégtáncosok, Hurtado/Khaliavin és Smart/Diaz először mérkőztek meg egymással az olimpiai részvételért: az előbbiek végeztek előrébb a ritmustáncban, ám a szabadtáncban Smarték jobb pontokat kaptak kivitelezésben és komponensekben is a Zorro programjukra, mint Hurtadoék a Led Zeppelin szabadtáncukra. Hurtadóéknak tehát a másik két "kvalifikációs" versenyen le kell majd győzniük Smartékat, ha részt szeretnének venni az olimpián.

Papadakis/Cizeron először versenyeztek 2020 januárja óta

forrás: tumblr

Végül a nők versenyéről néhány szó. A felnőttek között először mutatkozott be Kamila Valieva, akit Eteri Tutberidze (okosan) sok-sok tavalyi hazai versenyen elindított a felnőttekkel, így az embernek olyan érzése volt, mintha Valieva egy ideje már szenior lenne...tehát Valieva bemutatkozott, és ugyan a tripla Axel egyik programban sem sikerült, a tesztversenyhez képest ezúttal mindhárom négyfordulatos ugrást sikerült megugornia. Szerintem Valieva rövid programja továbbra is egy unalmasabb és nagyon hasonló verziója a tavalyi rövid programjának, a Bolero pedig továbbra sem jó kűr, de Tutberidze szempontjából mindegy, ha annyira magas (világcsúcs) pontszámot kap már rá most is.

Második lett Elizaveta Tuktamysheva, aki jó formában van, sikerültek a tripla Axelek mindkét programban és nagyon magas pontszámot kapott a komponensekre is. Hozzá kell tenni, hogy a két tripla Axel ellenére is majdnem annyi pontot kapott technikára, mint Shcherbakova a minap Budapesten, annak ellenére, hogy Annának nincs tripla Axelje és a négyfordulatos ugrása sem volt meg (erről majd később). Tehát Liza jó formában van jelenleg, ami önbizalmat adhat neki a következő hónapokra is, a csúcsformát azonban majd decemberre kell időzíteni az orosz bajnokságra.

Végül harmadik lett Alena Kostornaia, aki két éve ezen a versenyen robbant be a felnőttek között. A rövid programban csak 2A-t ugrott, így is szép, 78 feletti pontszámot kapott egy egyébként jól előadott programra. A kűr azonban magához képest vérszegény volt, egy 3A-t próbált meg, de hiányos volt és majdnem elesett belőle, és kicsit olyan volt, mintha nem lenne ott fejben, a tudásához képest gyengén adta elő ezt az egyébként nem túl érdekes programot...Kíváncsian várom, vissza tudja-e hozni, vagy megközelíteni régi formáját, a tripla Axelekre szüksége lesz majd a nemzeti bajnokságon ahhoz, hogy versenyben legyen az olimpiai helyek egyikéért.

Loena Hendrickx lett a 4., és az immár grúz színekben induló Anastasia Gubanova az 5., aki három év óta először volt nemzetközi versenyen. Nagyon szépen korcsolyázott ezen a versenyen.

Kamila Valieva: első felnőtt verseny, két világcsúcs

forrás: tumblr

Így zárult a Finlandia Trophy, amiről elmondható egyrészt, hogy színvonalas verseny volt sok nagyon jó indulóval, másrészt általában elmondható, hogy vastagon fogott a ceruza a bíróknál, különösen a női versenyen és párosban születtek talán túlságosan is magas pontok.

*

Junior GP Ausztria

A Finlandia Trophy-val azonos hétvégén zajlott a juniorok utolsó GP állomása Ausztriában. A férfiaknál Ilia Malinin (USA) a legelső GP versenyen elért aranya után ismét aranyéremmel térhetett haza. A nőknél a Plushenko-tanítvány Sofia Muravieva lett a győztes, a párosoknál és a jégtáncosok mezőnyében is orosz aranyak születtek. 

A juniorok GP döntőbe kerülésére az ISU ezúttal speciális követelményeket írt elő. Az egyénizők és jégtáncosok esetében a 7 GP verseny győztese, a párosoknál a 4 GP-n győztes automatikusan döntős, emellett a a nők és férfiak versenyében Japán, mint a junior GP döntő rendező országa 1-1 versenyzőt küldhet majd a versenyre (tekintve, hogy japán versenyzők nem indultak a GP-sorozatban).

A junior GP-döntősök tehát az alábbi versenyzők:

Férfiak: Ilia Malinin (amerikai), Ilya Yablokov (orosz), Gleb Lutfullin (orosz), Kirill Sarnovskiy (orosz), Wesley Chiu (kanadai), Egor Rukhin (orosz) + 1 japán

Nők: Sofia Akatieva (orosz), Veronika Zhilina (orosz), Sofia Muravieva (orosz), Adeliia Petrosyan (orosz), Isabeau Levito (amerikai), Lindsay Thorngren (amerikai) + 1 japán

Párosok: Chikmareva/Ianchenkov (orosz), Khabibullina/Knyazhuk (orosz), Mukhortova/Evgenyev (orosz), Petrushkova/Malikov (orosz)

Jégtánc: Khavronina/Cirisano (orosz), Kaganovskaia/Angelopol (orosz), Wolfkostin/Chen (amerikai), D'Alessandro/Waddell (kanadai), Tyutyunina/Shustitskiy (orosz), Brown/Brown (amerikai)

Nebelhorn Trophy, Japan Open, és az elkövetkezendő versenyek

A Nebelhorn Trophy-ról már az előző héten szerettem volna írni, amire csak most van alkalmam, ezért ezt most pótlom, még mielőtt a hétvégi Finlandia Trophy-t és a legutolsó junior GP versenyt megrendeznék Ausztriában.

Nebelhorn Trophy

A Nebelhorn Trophy-n kiosztásra kerültek a maradék olimpiai helyek is. A nők versenyében a 6. helyen végző svéd Taljegardon kívül (ő már a VB-n szerzett kvótát) a legjobb 7 helyezett kapta meg a maradék hat helyet: USA, Lengyelország, Fehéroroszország, Svájc, Ukrajna és Ausztrália. Egyébként a versenyt az amerikai Alysa Liu nyerte meggyőző versenyzéssel (akkor is, ha a tripla Axelt a kűrben leszimplázta), remekül futott a lengyel színekben induló, idén már teljes egészében Európában készülő Ekaterina Kurakova is (ő korábban Brian Orserrel edzett Torontoban). Láng Julcsi derekasan küzdött, de ez nem volt elég arra, hogy kvótaszerző hely közelébe érhessen, és végül 16. helyen végzett.

Alysa Liu a Lombardia Trophy után a Nebelhorn Trophy-n is győzni tudott 

forrás: tumblr

A férfiak versenyében az olasz Frangipani 4. helyezésén kívül (Olaszország már rendelkezik kettő kvótával a VB-ről) az első 8 szerzett hazájának kvótát: USA, Franciaország, Oroszország, Korea, Azerbajdzsán, Ausztrália és Kanada.

A jégtánc versenyében kerültünk a legközelebb ahhoz, hogy a párosokon kívül szerezzünk még egy kvótát, de Yanovskaya Anna és Lukács Ádám egy hellyel lemaradt a kvótaszerző helyről és első számú tartalék lett így Magyarország. A versenyt a finn Turkkila/Versluis nyerte, rajtuk kívül még a grúzok, az örmények és a csehek szereztek kvótát.

Végül a párosok versenyében a spanyolok, a grúzok és az izraeliek szereztek még kvótát. 

Külön táblázatként nem teszem be, de a Wikipédián megtalálható országok szerinti bontásban az összes kvóta száma.

A fentiek alapján kialakult az olimpiai csapatverseny mezőnye is. A csapatversenybe azok az országok kvalifikálhattak, amelyek legalább három egyéni számban kvótát szereztek, így az alábbi országok vehetnek részt majd a csapatverseny során: Kanada, Kína, Olaszország, Japán, Oroszország, USA, Ukrajna, Németország, Csehország, Grúzia. Nagyobb meglepetésre Franciaország nem tudott kvalifikálni a csapatversenyre, miután sem a nők, sem a párosok nem szereztek kvótát.

Ezen túlmenően a Nebelhorn Trophy-n sorsolták ki azt a 13 országot, amelyik bírót küldhet majd Pekingbe. Ezek a következők:

Nők: FIN, AUT, BEL, AZE, NED, EST, KOR, USA, RUS, CAN, CZE, GBR, CHN

Férfiak: ISR, ITA, CZE, JPN, SWE, BLR, LAT, CHN, MEX, EST, FRA, KOR, CAN

Párosok: RUS, CHN, CAN, USA, ITA, JPN, AUT, GER, HUN, CZE, ESP, ISR, NED

Jégtánc: RUS, USA, CAN, ITA, GBR, ESP, POL, CHN, LAT, FRA, GER, JPN, UKR

A jégtánc versenyen majd pontozó országokról már most elmondhatni, hogy leginkább Papadakiséknak kedvező panel várható az olimpián, mivel a legtöbb országból vannak olyan jégtáncos párosok, akik Papadakisékkal együtt Montrealban, Dubreuil csapatában edzenek, ami a mindenféle háttér politizálás során befolyásoló tényező lesz majd (bárcsak írhatnám, hogy minden bíró függetlenül pontoz jégtáncban, csak az alapján amit aznap a versenyzők előadnak, de tudjuk, hogy nem így működik...). És ehhez kapcsolódó hír, hogy a hétvégén Papadakisék is visszatértek a versenyzéshez, a francia Master's versenyen mutatták be az új programjaikat (a ritmustánc itt, a szabadtánc itt elérhető) és elmondható, hogy már a szezon elején nagyon jó formában vannak, ezért nagyon nehéz dolga lesz az oroszoknak, vagy bárki másnak utolérni őket ebben a szezonban, ezt attól függetlenül mondva, hogy milyen lesz a pontozás.

Japan Open

A Japan Openen láthattuk a legtöbb japán top versenyző idei kűrjét (azért írom, hogy a legtöbb, mert Yuzuru Hanyu nem szokott meghívást kapni a versenyre, Yuma Kagiyama sem indult, miután egy kisebb sérülést követően inkább a Kanto régió bajnokságában indult el a hétvégén, és Rika Kihira néhány hete utazott el Kanadába edzeni Brian Orserékkel, ezért nem utazott haza erre a versenyre). A Japan Openen egyébként csak a kűrt szokták előadni, a versenyzőket pedig két csoportba osztják be, és az a csapat nyer, amelyik a legmagasabb összpontszámot kapja meg. 

Jó volt nézni a japánok programjait az orosz tesztkorcsolyázás, az első felnőtt versenyek után. Általában elmondható a japánokról, hogy nagyon szépen, lendületesen korcsolyáznak, jó a korcsolyázótudásuk, nincs teletűzdelve a programjuk annyi átmenettel, mint az oroszoké, és egyszerűen több idejük van kikorcsolyázni a zenét. 

A nők versenyét Wakaba Higuchi nyerte meg. Higuchi az Oroszlánkirály zenéjére korcsolyázza a kűrjét, szerintem ez egy hozzá illő, remek választás. Egy nagy és teljesen tiszta tripla Axellel kezdte a kűrjét Wakaba, az ugrást először ugrotta meg így versenyen. Bár nincs előtte sok lépés, mint mondjuk Kostornaia tripla Axelje esetében, mégis nagy, erőteljes, lendületes, kicsit Midori Ito Axeljére emlékeztet. Volt néhány hiba a programban, például leduplázott egy tervezett tripla Lutz-ot, ugyanakkor Wakaba nagyon jó érzelmi átélést, előadást láthattunk tőle. Örülnék neki, ha jó szezonja lenne, igazán sajnáltam, amikor 2018-ban nem sikerült bejutnia az olimpiai csapatba; bárcsak idén sikerülne neki! 

Wakaba Higuchi remek tripla Axelje a Japan Open kűrjében, forrás: tumblr

A második lett az a 16 éves Rino Matsuike, akinek ugyanaz a befolyásos edzője van, mint anno Mao Asadának és Shoma Unonak volt, Machiko Yamada.  Rino nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben és ő is megpróbálta a 3A-t, azonban az leminősített lett, nem is volt olyan nagy és lendületes, mint Wakabáé. Emellett nagyon szépen, lendületesen korcsolyázik, főleg a korához képest kiemelkedő. Viszont előadásban még junioros, és az ugrásai sem a legjobb technikával rendelkeznek (a Lutz-a nem külső élről indul és vannak hiányos ugrásai).

A harmadik helyezett nem sokkal lemaradva Rinotól Mana Kawabe lett, aki Wakabához hasonlóan szintén sikeresen megugrotta a tripla Axelt a kűrben. Jó lendületű, a zenét kifejező, energikus korcsolyázása nagyon tetszett, és szomorú, hogy annyira kevés komponenst kapott erre a futására. A legtöbb japán korcsolyázót még hazai pályán is lepontozzák, de ez a 60 pont nagyon alacsony erre a futásra.

Kaori Sakamoto lett a 4., aki egy Benoit Richaud által koreografált kűrt adott elő a No More Fight Left In Me/Tris dalokra. Ez a program tetszett a legkevésbé, mert szerintem ezzel Richaud túlságosan az általa elképzelt stílust akarja Sakamotora ráerőltetni, és az 'I Am a Woman!' és hasonló alábeszélések sem valók a programba. Kaorinak a korábbi Zongora kűrje, vagy akár (harmadszorra) a Matrix is jobb választás lett volna szerintem...ennek ellenére Kaori jól futott, és bár nincs tripla Axelje, minden mást jól mutatott be, kivéve az utolsó forgást, amiből el is esett a program legvégén.

Mai Mihara lett az 5., akinek a kűrjét nem tudtam megnézni, de volt egy esése a programban (egyébként nagyon ritkán esik, vagy csinál nagyobb hibát a programjaiban). Végül a 6. lett Satoko Miyahara, aki szintén megpróbálkozott egy tripla Axellel, de ez leminősített lett; neki a sima tripla ugrásokkal is gond szokott lenni, ezért a tripla Axelt nem hiszem, hogy valaha látjuk tőle megugrani...

E verseny alapján is látni lehet, hogy nagyon nehéz lesz az olimpiai csapatba kerülés Japánban, hiszen nagyon sok erős versenyzőjük van, Wakaba és Mana tiszta tripla Axelt tudnak, Kaori az elmúlt évek legkiegyensúlyozottabb japán versenyzője, Rika Kihira bár sérülésekből fog visszatérni, vele is számolni kell ha jól formában van, és ott van Rino Matsuike, Mai Mihara vagy a többszörös VB-érmes Satoko Miyahara is.

A férfiak versenyében Shoma Uno nyert egy kicsivel Shun Sato előtt. Shoma idei kűrje a Bolero, ami nem a klasszikus Ravel-féle verzió, hanem annak egy átirata. Nekem ez a program nem annyira tetszik, és nem azért mert még a szezon eleje van, hanem mert nem érdekes a koreográfia és Shoma is csak átkorcsolyázik a zenén. Szerintem a Bolero egy nagyon rizikós választás és csak akkor működik olyan jól, ha a koreográfia remek, mint Torvill/Dean vagy Kostner programjai esetében. Shoma egyébként nagyon ambiciózus programot tervez a szezonra: öt quad, közte visszahozza a négyfordulatos Rittbergert is. Azért is rizikós ez, mert Shoma az utóbbi szezonokban maximum 2-3, de van, hogy csak egy tiszta quadot ugrott a kűrjében, négyet utoljára még 2017-ben, és azokban az időkben volt karrierje csúcsán...

A második helyezett Shun Sato akár nyerhetett volna is egy kicsit magasabb pontokkal. Technikában jóval magasabb pontokat kapott Shománál (4Lz, 4F és két 4T is volt a programjában, igaz, van amire pl. csak 2-es szintet kapott), csak a komponensekben maradt jóval alul. Shun is fejlődött tavalyhoz képest és a kűrben igazán jól futott.

A 3. Keiji Tanaka lett, aki (mint oly gyakran) ezúttal is leduplázott egy 4S-t, és mivel a programjában másféle négyfordulatos nincsen, ezért a technikai pontszáma alacsonyabb volt a többiekénél. Keiji a 2018-as olimpián harmadik számú japánként indult, az egyre erősebb férfi mezőnyben azonban idén szinte biztosan nem fog tudni beleszólni azoknak a versenyébe, akik az olimpia csapatba bekerülnek majd. A 4. lett Sota Yamamoto (egy 4T-vel és 4S-el, de alacsonyabb komponensekkel és hibákkal), az 5. Kazuki Tomono, míg a 6. Sena Miyake.

*

A következő hetekben a felnőtt Világkupa-rajt előtt további jó versenyeket láthatunk még. Holnap kezdődik a Finlandia Trophy, ami az egyik legjobb Challenger versenynek ígérkezik idén: a nőknél a felnőttek között debütál az orosz Kamila Valieva, indul többek között Tuktamysheva és Kostornaia is, a férfiaknál láthatjuk Alievet, Kolyadát, Semenenkot, Rizzot, Jason Brown-t, a párosoknél a Tarasova/Morozov és a Mishina/Galliamov kettőst, végül jégtáncban többek között Papadakis/Cizeront, Chock/Bates-t, valamint mindkét spanyol top párt.

Az ezt követő héten rendezik meg az Asian Open Challenger versenyt, ami egyben a tesztverseny is lesz az olimpiára, míg ezzel egy időben Budapesten is lesz egy szenior B nemzetközi verseny, amelyre többek között olyan orosz korcsolyázók vannak nevezve a nőknél, mint Kostornaia, Shcherbakova, Samodurova és Khromykh, a férfiaknál indul Aliev, Ignatov és Samarin, valamint Rizzo is, míg a párosok versenyében először láthatjuk az új magyar kettőst, Nagy Balázst és Mariia Pavlovát.

Mindezek előtt pedig a junioroknál megrendezik az utolsó Világkupa versenyt Linzben, amit a YouTube szokásos csatornáján lehet majd élőben nézni.