Rostelecom Cup 2021

Ez egy kicsit más jellegű bejegyzés lesz, mint amilyet szoktam írni, ugyanis a helyszínen, Szocsiban néztem végig az utolsó Világkupa állomás versenyét, a Rostelecom Kupát, így leginkább az arénában átélt élményeimet osztom inkább meg, illetve egy kis útbeszámoló is lesz egyben.

Kedden indultam el hazulról, és az első állomásom Moszkva volt, ahol elég hosszasan várakoztam a repülőtéren, miután inkább biztosra mentem, és eggyel későbbi géppel utaztam tovább Szocsiba, mint ami elérhető lett volna. A Szocsiba tartó gépen több korcsolyázó is utazott, többek között a japán csapatból Keiji Tanaka és Kazuki Tomono is.

Szerdán egy kis városnézést tartottam Szocsiban, ahova egy kissé kalandos úton jutottam el: hiába néztem meg előre, mikor indult a vonat a menetrend szerint - az utolsó aznap délelőtt - az korábban indult, így lekéstem. Maradt hát a busz, amit először meg is kellett találni, aztán pedig elég lassan döcögött el a célállomáshoz. A szálláshelyem, az olimpiai park és maga az Iceberg Skating Palace helyszíne ugyanis Adlerben volt, ami Szocsitól mintegy 30 kilométer távolságra van délre. Szocsi nagyon kedves város, szép parttal, mólóval, pálmafákkal, ez Oroszország egyik kis gyöngyszeme, igazi üdülőváros. 

Szocsi mólója, háttérben az olimpiai ötkarikával

Másnap délelőtt az Iceberg aréna felé vettem az irányt, mert kezdődtek az első hivatalos edzések. Előtte viszont még felfedeztem útközben egy kis kantint, ahol nagyon finom reggeliket kínáltak - salátákkal, amiket nagyon jól készítenek az oroszok, blinivel (sós palacsintával), omlettel stb. Ezután minden reggel itt ettem valamit, mielőtt elmentem volna az arénába. Az arénába a bejutás könnyen ment, igaz, hogy az EU-s digitális védettségi igazolványt mindig be kellett mutatni (útlevéllel együtt), és átszkennelték a táskát, kabátot (ez viszont nem újdonság, mert bevásárlóközpontokban, vasútállomásokon is alkalmazzák). A szervezők kedvesek és segítőkészek voltak, az aréna pedig kényelmes volt és viszonylag meleg.

A csütörtöki edzéseket tehát végignéztem, először a férfiak, majd a jégtáncosok, párosok, végül a nők edzettek. Az biztos, hogy az edzésen látottak sokszor nem tükrözik vissza azt, ami a versenyen aztán történik, legalábbis az egyéni versenyzőkre ez mindenképp elmondható: például Kvitelashvili esett-kelt az edzésen, nem úgy tűnt, hogy túl jó a formája, míg a versenyen jól összeszedte magát, míg például Semenenko önbizalommal telve szórta a négyfordulatosokat az edzésen, a versenyen viszont nem tudta ezt a formát mutatni. A nőknél érdekes volt látni, ahogy Tuktamysheva magabiztosan ugorja az Axeleket, Khromykh rontogat, illetve Valieva hogyan próbálgatja a 3A-t, és a négyfordulatosokat, amikből egyébként jó párszor rontott, elesett, de amint szorosra feltette a két kezét, máris sikerült megtartani az ugrást.

 

Az Iceberg Skating Palace, háttérben a havas hegyekkel

Az Iceberg Skating Palace közelebbről

Az aréna belülről

Pénteken a reggeli edzések egy részét nem néztem meg, mert nagyon korán kezdődtek, e helyett inkább a szép időben végigsétáltam az olimpiai parkban. Az olimpiai park lenyűgöző, mindegyik aréna egy helyen van, középen pedig az olimpiai láng, azzal szemben pedig egy földgömb között a Bajnokok Fala, amelyen az egyik oldalon az orosz, a másik oldalon minden nemzetközi olimpiai érmes a 2014-es téli olimpiáról kapott egy kis plakettet. A látvány egyébként este is pazar, mert mindegyik aréna nagyon szépen ki van világítva, főleg a Fisht stadion, amelyben magát az olimpiai megnyitót, és egyébként a 2018-as foci VB meccseit is rendezték. S ez még nem minden. Az olimpiai park köré építették a Forma-1-es pályát is, a Sochi Autodrome-ot, a hétvégén pedig túraautó-bajnoki futamot is rendeztek, így amíg az Iceberg arénában a Világkupa futam zajlott, körülette autóversenyt is rendeztek. :)

A Bajnokok Fala az olimpiai parkban

Olimpiai aranyérmesek

Férfiak

A férfiak versenyével kezdődött a verseny és ez volt az első, ami szombaton befejeződött. Az arénába érve a férfi verseny előtt vettem észre, hogy tele van Yuzurut támogató kisebb-nagyobb molinókkal, amelyeken jobbulást és a jókívánságaikat fejezték ki az orosz szurkolók. Sokan még kis Micimackós zászlókat is osztogattak. Ez nagyon aranyos gesztus volt! Remélem, hogy Yuzu is láthatta ezeket az üzeneteket, és legalább egy kis mosolyt csalt az arcára.

Pénteken nagyon tetszett Kazuki Tomono rövid programja, amiben szépen, lendületesen, jól interpretálva korcsolyázott, 4S-t, és 4T-3T kombinációt is megugrott, és nagy egyéni legjobb pontszámot sikerült futnia. Kazuki végül a bronzérmet szerezte meg, igen kevéssel lemaradva az aranyéremről: a kűrben volt egy-két piszkos eleme (ellépések egyes ugrásokból), és elesett az egyik 3A-ból, viszont a második pontszámban  szerintem kiemelkedően jó volt. A kűrben a koreográfiai lépéssora nekem a férfi verseny csúcspontja volt. 

A rövid programban szorosan Kazuki mögött Morisi Kvitelashvili végzett, aki a kűrben is - egy esett 4T-t leszámítva - jól futott, így kevéssel, de az ő nyakába került az aranyérem. Morisi, főleg a kűrben eléggé rákoncentrált az elemekre, és szerintem komponensekben nagyon segítették a bírók, nem értettem egyet azzal, hogy magasabb pontokat kapott például Tomononál. Ezzel Morisi először nyert GP aranyérmet, és Eteri Tutberidze is a férfiak mezőnyében először tudta egy versenyzőjét aranyhoz segíteni.

Nagyobb meglepetésre Mikhail Kolyada csak az ezüstérmet szerezte meg a versenyen. Kolyada a rövid programban túl nagy hátrányba került, miután mindkettő négyfordulatosából hibázott, és a kűrben sem futott tisztán. Akármennyire szépen korcsolyázik és egyébként minőségi minden, amit csinál, nem fér bele, ha a Toe-loopokból és Salchowokból is rendszeresen hibázik. A bírók őt is segítették a hazai pályán, például a 88 pontos komponenssel a kűrben, ami erre a futásra túlságosan magas volt...

Roman Sadovsky lett a 4., aki a Skate Canada utáni gyengébb szereplés után itt sokkal jobban teljesített. Roman nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, elegáns, szép vonalai vannak, őt öröm nézni a jégen. Ahhoz képest pedig, hogy a férfi mezőny egyik, ha nem a legmagasabb versenyzője, meg tudta ugrani a négyfordulatos Salchow-ot, például a kűr második felében 3S kombinációban is.

Matteo Rizzonak nem kezdődött könnyen a verseny, miután Moszkvában az átszállás során órákat kellett várakoznia hóviharban, és a csomagja sem érkezett meg időben, így a csütörtöki edzést ki is kellett hagynia (bár később az edzés után megengedték neki a szervezők, hogy egy kicsit szokja a jeget). A rövid programot elrontotta, a kűrben viszont a második legjobb pontszámot futotta, és ezúttal is jól sikerült a kűr, ami szerintem egy nagyon hozzá illő program.

Evgeni Semenenkot talál túlnyomta a tét, hogy be is kerülhet a GP Döntőbe jó futás esetén, ezért több hibázás is volt a programjaiban és végül csak a 6. lett. Viszont egyébként nagyon sokat fejlődött tavaly óta, és ha idén nem is került be a GP Döntőbe, a jövő egyik legjobb orosz férfi versenyzője lehet. Hozzá hasonlóan Mark Kondratiuk sem tudta a legjobbját hozni, bár nekem tetszik az eredeti stílusa, akkor is ha még kicsit kiforratlan.

Így néz ki a technikai panel számítógépe verseny közben

A szombati kűröket egyébként már a bírók mögött néztem végig, miután összeismerkedtem egy üzbég lánnyal, aki mondta, hogy megnyitották az A szektort a bírók mögött, és üljünk oda! Ez nagyon jó volt, mert pont ráláttam a technikai panel munkájára is, így közelről láthattam, hogyan nézik vissza az egyes elemeket.   

A férfi dobogósok: Kvitelashvili, Kolyada és Tomono

forrás: @mihail_sharov

Jégtánc

A férfiak után a jégtáncosok következtek mindkét napon. A jégtáncosok első csoportját rááldoztam az ebédelésre: mivel csak egy büfé volt nyitva az arénában, hosszú sorok várakoztak, így semmiképp sem volt elég a 20 perces jégfelújítás arra, hogy megvásároljam és meg is egyem az ebédemet. A párosok versenyét nem szerettem volna lekésni, már csak amiatt sem, mert Márkék indultak, a nők versenye előtt pedig a legnagyobb nézősereg gyűlt össze, így akkor már pláne nem volt idő sorba állni...

A jégtáncosokról tehát csak annyit, hogy a vártnak megfelelően a Sinitsina/Katsalapov kettős nyert, de nem annyira meggyőzően, mint ahogy azt talán várhattuk volna. Úgy érzem, hogy sem a ritmustáncuk, sem a szabad táncuk nem olimpiai aranyat érő programok; Katsalapov hanyagul korcsolyázik Sinitsinához képest, és a szabad táncban a stationary emelés végénél egy nagyobb hibát is elkövetett a bírók orra előtt, amikor botladozott. Emellett még két pont levonást is kaptak túl hosszú emelésekre. A szabad táncban szorosan mögöttük végzett Guignard/Fabbri, de a ritmustáncban túl nagy volt a hátrányuk ahhoz, hogy szorosabb versenyről lehessen beszélni. Fabbriék Atonement szabad tánca továbbra is az egyik legszebb szerintem a mezőnyben. A bronzérmet a kanadaiak, Fournier-Beaudry/Sorensen nyerte, míg 4. lett Hurtado/Khaliavin, akiknek a programjai jobban tetszettek élőben, mint a TV-ben, különösen a Led Zeppelin szabad tánc.

A jégtáncosok dobogója: Sinitsina/Katsalapov, Guignard/Fabbri és Fournier-Beaudry/Sorensen

forrás: @mihail_sharov

Párosok

A párosok versenyében pénteken kisebb meglepetésre nem Mishina/Galliamov, hanem a Pavliuchenko/Khodykin kettős végzett az első helyen a rövid programban - egy nagyon jól megfutott, ötletes, kreatív rövid programmal, ami tele volt érdekes ki- ,és bemenetelekkel az egyes elemekbe, és jól adták elő. Mishinának nem sikerült a tripla Salchow, ezért nem sokkal, de a 2. helyen álltak a versenynek ebben a részében. Kadyrova/Balchenko (akiket Mishináékhoz hasonlóan szintén Moszkvina edz) egy hasonlóan jó rövid programmal a 3. helyen álltak. A kűrben aztán fordult a kocka, és Mishináék jól futva megnyerték a versenyt, Pavlichenkoék a 2. helyre szorultak a Black Swan kűrrel, de néhány hibával, míg Kadyrováék maradtak a 3. helyen egy szintén nagyon egyedi, érdekes, jól megkoreografált kűrrel, bár olyan hibával, amit ritkán látunk ezen a szinten: a halálforgást elrontották és így 0 pontot érő elem lett. Érdekességképpen, Mishináék nagyon magas technikai szintet képviselnek, és nekik is sok nehezített elem van a programjaikban, érdekes összekötő elemekkel, de a három orosz páros közül szerintem ők mutatták a legkevesebb karaktert/személyiséget a jégen.

Márkék jól versenyeztek, főleg tekintetbe véve azt, hogy az utolsó pillanatban ugrottak be a versenyre. Már eleve nagy szó, hogy két meghívást is kaptak ebben a GP szezonban. A rövid program remek volt, kár hogy a kűrben kétszer is le lett duplázva a tripla ugrás, de összességében a 6. hellyel elégedettek lehettek.

A párosok: Mishina/Galliamov, Pavliuchenko/Khodykin és Kadyrova/Balchenko álltak a dobogón

forrás: @mihail_sharov

Nők

A nők versenyében nem meglepetésre Kamila Valieva nyert, ráadásul megdöntött minden létező világcsúcs pontszámot: rövid program, kűr, és összpontszám, legmagasabb komponens a kűrben - 76.27 (ezt Zagitova tartotta 2018 óta), legmagasabb pontszám a 3A-ra, és stb. Kamila nagyon tehetséges, ami nem kétséges, de nem tudok elmenni a mellett, hogy megemlítsem, hogy a pontozás minden realitást nélkülözött, ami ezt a versenyt illette. A rövid program még csak-csak, mert az egy jobb program, mint a kűr, de a kűrben a gyengén megkoreografált Bolerora, amire Kamila kifejezetten mechanikusan korcsolyázik, volt olyan bíró, aki 4 komponensre is a maximális pontszámot, 10-et adott! Én ebben a kűrben nem láttam fantasztikus előadást, vagy rendkívül kiemelkedő interpretációt; s bár Kamila gyorsan és dinamikusan korcsolyázik, korcsolyázótudásra sem érdemel 9-nél magasabb pontokat; a kompozíció sem erős 9-es. A 76+ komponensszám olyan magas, ami majdnem az elérhető maximum - tényleg ez lenne minden idők legjobb kűrje, beleértve az előadást, interpretációt, koreográfiát is? Mert kétlem.

Kamila Valieva tripla Axelje a rövid programban

forrás: tumblr

Ami a technikai részét illeti: Kamila fejben erős, hogy a versenyen sikerültek a tripla Axelek, és a kűrben a három négyfordulatos, de az ugrást mindenképp segíti, hogy felemeli mindkét kezét és úgy ugorja el, mert ezáltal áramvonalasítja a testét és segít megtartani a tengelyt - e nélkül elferdülne, amit edzésen jó párszor láthattam is, amikor elesett belőlük. Ezt Kamila maga is mondta, hogy csak így tudja megugrani az elemeket. Viszont most már - egyetlen ugrást leszámítva - minden ugrását felemelt kezekkel (ripponnal) ugorja, amit én nem tartok esztétikusnak és mivel ez egy segítség, nem kellene, hogy GOE-ban ez plusz pontnak számítson (és 2018 óta nem is számít plusz pontnak a szabályok szerint). 

A túlpontozás viszont persze nem meglepetés. Olimpiai szezon van, Kamila jelenleg a fő esélyese az olimpiai aranynak, és hazai pályán tartották a versenyt. Mégis mindig valahol elkeserít ez a fajta pontozás...

Az ezüstérmes Elizaveta Tuktyamsheva lett. Lizát most láttam először élőben, annak ellenére, hogy a múltban már voltam pár versenyen...és azt kell mondjam róla, hogy hasonló az élmény, mint a TV-ben, csak élőben minden "egyértelműbb": bár több személyiséget mutat a jégen, mint mondjuk Valieva, Liza programjai nagyon, de nagyon üresek, a pályának csak egy kisebb részét korcsolyázza be és nagyon lassan korcsolyázik (mondjuk főleg Valievához képest ezen a versenyen, aki Lizához képest száguldozott a jégen). A kűrben inkább az elemek teljesítésére fókuszált, és nem sok idő jutott előadni. A tripla Axeljei stabilak, de sokat készülődik rájuk és nincsenek hosszú kifutó ívei. Viszont az ugrótechnikáját, a szépen leszúrt ugrásait, a rugózását az ugrásainak kifejezetten öröm volt nézni.

Érdekességképpen Liza kb. kétszer akkora tapsot kapott a programjai előtt és után is, mint Valieva. S nemcsak azért, mert már évtizede korcsolyázik a felnőttek között, hanem úgy tűnt, tényleg jobban tetszik nekik, amit a jégen csinál, Valieva cirkuszi mutatványait pedig kevésbé értékelik.

Bronzérmes lett Maiia Khromykh, aki a rövid program után az 5. helyről kellett, hogy felkapaszkodjon, miután elesett a tripla Lutz-ból. A kűrben egy hibás 4T-t leszámítva jól futott, mégis úgy érzem, mintha egy hónapja Budapesten őt jobb formában láthattuk volna. 

Mariah Bell lett a 4., aki egy hete még Franciaországban versenyzett, tehát ügyesen megcsinálta a két versenyt ilyen rövid idő alatt. Igaz, hogy neki még tripla-tripla kombinációja sincs, és elég sokat korcsolyázik két lábon, de legalább viszonylag tisztán futott. Loena Hendrickx lett az 5., akit talán nyomott a tét, hogy megismételje az olasz GP-n elért érmes eredményét: a rövid programban rontott és a kűr sem volt olyan átütő. Mindenesetre nekem tetszett a korcsolyázása, mert szépen, dinamikusan korcsolyázik, jól be is korcsolyázza a pályát.

A női dobogón Valieva, Tuktamysheva és Khromykh állt

forrás: @mihail_sharov

Így ért véget tehát a verseny, amin taroltak az oroszok, párosokban és a nőknél csak oroszok, míg a férfiaknál és jégtáncban 1-1 orosz (illetve Morisi személye révén egy Moszkvában edző Tutberidze-tanítvány ex-orosz) állhattak a dobogóra.

*

Vasárnap délelőtt a gála előtt még egyszer utoljára körbesétáltam az olimpiai parkot, és lementem a tengerpartra. Nem maradt időm, hogy az egyébként közel fekvő országhatárhoz elsétáljak és ekkor már eléggé esett is az eső (a határon túl egyébként Abházia de facto független állam van, ami egyébként Grúziához tartozik hivatalosan, legalábbis a nemzetközi közösség legnagyobb része annak ismeri el - egyszer talán oda is eljutok, mert képek alapján gyönyörű hely).

A gála kikapcsolódásnak jó volt. A csúcspont számomra mindenképp Kazuki Tomono szórakoztató előadása volt. 

Hétfőn reggel indultam haza, Moszkván keresztül egy gyors átszállással hamar haza is értem Budapestre. Ez a hét jó kikapcsolódás volt a nagyon hosszú, sok munkával telt hónapokat követően; új élmények értek, sok mindenkivel találkoztam és láthattam egy pár szép programot is, ezért örülök, hogy ott lehettem a versenyen - akkor is, ha mindenképpen hiányát éreztem annak, hogy Yuzurut nem láthattuk.

A verseny végeredménye itt elérhető: http://www.isuresults.com/results/season2122/gprus2021/

Rostelecom Cup 2021 előzetes

Úgy hozta a sors, hogy az utolsó GP versenyre elutazom és így az arénában követhetem majd az eseményeket. Szerettem volna Yuzuru Hanyunak élőben szurkolni, mert ki tudja, meddig fog még versenyezni, láthatjuk-e még párszor Európában, vagy sem (az olimpia utáni világbajnokság mindig bizonytalan...). Tudtam, hogy rizikós lesz bevállalni az utat, és főleg akkor támadtak bennem kételyek, amikor a repülőjegyet úgy foglaltam le, hogy nem volt lemondható. Pont a repülőjegy vásárlás után néhány nappal érkeztek a hírek Yuzu bokasérüléséről, de akkor már a vízumigénylés is folyamatban volt. Így hát nagyon sajnálom, hogy ő nem lesz ott a versenyen, de a legfontosabb, hogy jobban legyen a bokája. Remélem így is látok néhány szép programot, és talán kicsit több időm lesz várost nézni, Szocsiban úgysem jártam még. Az olimpiai park és maga a jégpálya, ahol a 2014-es olimpiát rendezték, biztosan szép lesz.

A versenyen jó eséllyel lesz orosz győztes mind a négy szakágban. A férfiaknál ha Kolyada nyer és 2. lesz Semenenko, akkor ők ketten bejuthatnak még a GP Döntőbe (Kagiyama, Uno, Zhou és Chen már döntősök). Dobogóra kerülhet még akár még egy orosz, Mark Kondratiuk is, vagy egy jól futó Matteo Rizzo, esetleg egy jó formában levő Kazuki Tomono is (aki 2018-ban szerzett már ezen a versenyen egy bronzérmet). Semenenko ha nem fut annyira jól, 3. lesz és kevesebb lesz az összpontszáma, mint Jason Browné, akkor akár még az amerikai is GP Döntős lehet.

A nők versenyében Kamila Valieva a favorit, Elizaveta Tuktamysheva, egy jól futó Maiia Khromykh vagy akár Loena Hendrickx is dobogóra állhat. A Világkupa Döntő fennmaradó négy helyére Valieva, Tuktamysheva, Khromykh és Kostornaia kerülhet be; ha jól számolom, Loena Hendrickx-nek csak akkor van esélye ott lenni a döntőben, ha 2. helyen végez ezen a versenyen és összpontszámban magasabb pontokat kap Kostornaiánál. Amire maximum csak akkor lehet esélye, ha Tuktamysheva és Khromykh is  alulteljesítenek. 

A párosok versenyében Mishina/Galliamov győzelme várható és dobogóra állhat még a Pavliuchenko/Khodykin kettős, akik ha az 1-2. helyen végeznek, akkor szintén bekerülnek a Döntőbe. Dobogóra állhat még Kadyrova/Balchenko, tehát akár egy teljes orosz dobogó is elképzelhető, de egy jó formában lévő Moore-Towers/Marinaro is odaérhet (bár az idei formájukat tekintve erre kevésbé lehet talán számítani). A GP Döntőbe hatodikként a japán Miura/Kihara juthat be, akiknek jelenleg 24 pontjuk van, ugyanannyi mint az Artemeva/Nazarychev kettősnek, csak magasabb összpontszámuk van.

A Hocke/Kunkel páros visszalépésével Ioulia Chechinina és Magyar Márk erre a versenyre is meghívást kapott, úgyhogy nem fogom itthon felejteni a magyar zászlómat, és mindenképp drukkolok majd nekik.

Végül jégtáncban Sinitsina/Katsalapov győzelme várható, a dobogóra érhet még Guignard/Fabbri és Hawayek/Baker is. A fennmaradó három helyre Sinitsináék, ezüstérem esetén Guignard/Fabbri és a jelenleg 26 ponttal álló Chock/Bates kerülhet még a döntőbe.

Gran Premio d'Italia 2021

Véget ért a harmadik Világkupa verseny is, így hát máris elérkeztünk a GP szezon feléhez. Szerintem ahhoz képest, hogy Olaszország Kína helyett beugróként szervezte meg a versenyt, jól sikerült a hétvége. Ami leginkább nem tetszett, az a kamerázás, ami sokszor indokolatlanul ráközelített a versenyzőkre, vagy túl távol volt fontos pillanatokban, pl. emelések vagy ugrások közben. Ugyanakkor mulatságosnak tartottam az arénában programok között, bemelegítés közben lejátszott zenéket, ami zömében eurodisco/italodisco vonalon mozgott, főleg az 1990-es évekbl, ami nem igazán szokványos egy GP versenyen. 

Nem meglepően sok üres hely volt az arénában, ami nemcsak annak köszönhető, hogy manapság az emberek kevesebbet utaznak, és a Palavela egy nagy aréna, hanem mert Európában általában véve eléggé elhalóban van a sportág, hiába vettek részt a versenyen olyan nevű világbajnok versenyzők, mint Papadakis/Cizeron, Sui/Han vagy Shcherbakova. Amikor 2019-ben ebben az arénában rendezték a GP Döntőt (amin én is ott voltam), Yuzuru Hanyu miatt a világ minden tájáról érkeztek szurkolók, így egy gombostűt se lehetett leejteni az arénában.

Először a jégtáncról: a dobogó fokaira a papírformának megfelelően Papadakis/Cizeron, Hubbell/Donohue és Stepanova/Bukin állhattak fel. Nekem Papadakisék ritmustánca nagyon tetszett itt, még feszesebb, még inkább egyben van, mint amit láttunk tőlük a Finlandián. A szabad táncra új, rendkívül  elegáns kosztümöt készítettek, ami eltérő az előző, absztraktabb ruhákhoz képest. Szépen futottak itt is, mindenre magas szinteket, nagyon magas kivitelezési pontokat kaptak. Az ezüstérmesek Hubbellék lettek. A Janet Jackson RD nem volt tőlük annyire átütő, mint a Skate Americán, ezúttal úgy éreztem, egyszerre kicsit túl sok, amit ebben a programban csinálni akarnak. A szabad táncban a curve emelés közben volt egy kis megingás, de nem veszélyeztette ez őket abban, hogy megszerezzék az ezüstérmet. Stepanováék sérülés után tértek vissza két jól megfutott programmal, de se az RD, se a Rómeó és Júlia feldolgozosára futott programok nem annyira nyerték el a tetszésemet egyelőre. Az egyre erősebb kínai Wang/Liu lett a 4. és az amerikai Green/Parsons az 5., akiknek szerintem kifejezetten jó ritmus táncuk és különleges szabad táncuk is van (ezúttal egy esés miatt lettek csak 5-ek).

Papadakis/Cizeron új ruhában a szabadtáncban

forrás: tumblr

A párosok versenyében Wenjing Sui/Cong Han a Skate Canada után itt is nagy fölénnyel nyertek. Ahhoz képest, hogy néhány napjuk volt a nyugati partról Európába utazni és versenyezni, nagyon jól teljesítettek: a rövid program remek volt, a kűrben ezúttal sikerült a 3S és csak a végén volt egy láthatóbb hiba, a legutolsó emelésük nem volt az igazi. Ennek ellenére úgy éreztem, egy picit lepontozták őket. A második GP versenyen, ha nincs túl nagy hiba, mint itt sem volt, nem csökkenni, hanem inkább emelkedni szoktak a pontok, és láthatóan ők sem voltak valami elégedettek a kiss and cry-ban.

Ezüstérmes a másik kínai kettős, Peng/Jin lett, két jó programmal, különösen a rövid program sikerült remekül. A rövid programjuk (Alicia Keys Holdfény szonáta feldolgozása) kevésbé tetszik, de a kűr a Bankett c. film zenéjére nagyon tetszik, egy igazi olimpiai pillanatot tudnak majd vele varázsolni, ha sikerül majd Pekingben jól előadniuk. A bronzérmet az orosz Artemeva/Nazarychev nyerte meg, akik sokkal jobb kűrt futottak az éremesélyes hazaiakhoz, Della Monica/Guariséhez képest (akiknek egyébként már biztosan ez lesz az utolsó szezonjuk).

Wenjing Sui és Cong Han két győzelmükkel már megváltották a jegyüket a döntőbe

forrás: tumblr

Őszintén szólva, a női versenyt jobban vártam a férfiaknál, mégis nagyobb csalódást keltett és ez elsősorban a pontozásnak köszönhető, ami miatt egyre inkább kezdem "feladni" a női korcsolyázásba vetett korábbi hitemet, kedvemet, szeretetemet. Több, mint 20 éve követem a női műkorcsolyát, ez a szakág szerettette meg velem az egész sportágat, de az utóbbi időben több bosszúságot okoz, mint előtte évtizedekig. Ez majd megér talán egy külön bejegyzést is valamikor.

Szóval a nők versenyét Anna Shcherbakova nyerte, méghozzá úgy, hogy a rövid program után csak a 3. helyen állt. A rövid programban a tervezett 3Lz-3Lo-t nem tudta megcsinálni és a Lutz után rövid hezitálás után egy dupla Toe-loopot tett rá, hogy meglegyen a kombinációja. Ez remek reagálási képességre és koncentrációra vall, viszont a némi gondolkodási idő miatt nem volt meg a jó lendület, és emiatt nem szabadott volna pozitív GOE értékeket kapnia rá. A rövid programot Loena Hendrickx nyerte egy szuperül megfutott programmal, amelyben mindenre 4-es szintet kapott - és mindezt a születésnapján, úgyhogy az öröme érthetően határtalan volt. A 2. lett nem sokkal lemaradva Maiia Khromykh szintén egy egész jól megfutott programmal. 

A kűrben aztán változott a sorrend: Anna  megugrotta a 4F-et és a többi ugrását is, így megnyerte a kűrt és a versenyt is. Anna versenyszelleme nagyon erős és ő tényleg képes kritikus helyzetből is felállni és megmutatni amit tud. Ebben a helyzetben pedig nem szabadott ismét veszítenie Maiiával szemben. 

Viszont nem tudok elmenni amellett, hogy rendkívül túlpontozott volt ezen a versenyen is: a 4F nem teljesen tiszta, a Lutzai élhibásak, de a technikai panel nem akarja ezeket a hiányosságokat észrevenni nála. Anna kifinomultsága, muzikalitása kétségtelen, de amíg az alapkorcsolyázó tudása nem kiemelkedő és emellett elég egysíkúan ad elő, addig számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy magasabb komponenseket kapjon - különösen korcsolyázótudásban! - mint például egy Satoko Miyahara, aki hihetetlenül magas minőségben korcsolyázott ezen a versenyen is. 

Anna azonban a regnáló világbajnok, és úgy veszem észre, hogy Medvegyevához hasonlóan ő is Eteri Tutberidze kedvence: kitartás, határozottság és harcosság jellemzi, aki képes magából a legjobbat kihozni akkor, amikor kell. Az eredményei, a mögötte álló támogatás miatt pedig olyanokra is megkapja a pontokat, amire nem kellene.

Anna Shcherbakova új kűrruhában

forrás: tumblr

A kűrben Maiia Khromykh tangója nem sikerült annyira átütően, mint Budapesten. A 4T-t ezúttal is megcsinálta, de elég sokat készülődött rá és nincs olyan jó technikája, mint mondjuk Trusovának, aki rendesen leszúrja az ugrást, nem talpból ugorja el. Hibázott viszont a 3Lo-ból és a lépéssora is csak 2-es szintű lett. A magasabb technika miatt még így is maga előtt tudta tartani Hendrickx-et aki a kűrt is nagyon jól futotta meg. Igaz, Loena csak 6 triplás kűrt mutatott be (nincs 3Lo-ja) de ezt kompenzálta a magas kivitelezési pontokkal és 70 pontos komponensekkel. 

Loena Hendrickx nyerte a rövid programot, és először nyert Világkupa érmet karrierje során

forrás: tumblr

Nagyon jól futott Mai Mihara is, aki a múlt heti Skate Canada után ezúttal is gyakorlatilag hibátlan futásokat mutatott be és ismét 4. lett (Mainál szerintem senki se ért el többször 4. helyet az utóbbi években, mint ő, ez volt a nyolcadik 4. helyezése versenyeken...). Maiból az sugárzik, hogy örömmel korcsolyázik, van benne egy valamiféle nyugalom, kiegyensúlyozottság, puhaság, ami tetszik benne, még akkor is ha alapvetően nem tudok benne egy dolgot sem mondani, ami kiemelkedővé tenné. 

Yelim Kim lett a 6., aki jobban futott, mint a Skate Americán. Először láttuk a GP szezonban Eunsoo Limet, akinek sajnos az ugrásai nem olyan stabilak, mint korábban, de szerintem még mindig a legjobban előadó koreai versenyző. A rövid programja igazi tangó, jó előadással, ahhoz képest például Khromykh kűrje lagymatag és junioros előadású volt ezen a versenyen. Sofia Samodurova lett a 7., több hibával. Az ő ugrásai is egyre kisebbek, nem tudja kiforogni őket, s ha így folytatódik a formája, arra lehet számítani, hogy az orosz bajnokságban bőven a Top 10-en kívül végez majd.

A férfiak versenye nagyobb izgalmakat hozott és egy érdekesebb versenyt láthattunk. Boyang Jin hosszú idő után először futott meg egy nagyon jól sikerült rövid programot a Crouching Tiger, Hidden Dragon filmzenéjére, benne a védjegyének számító 4Lz-al valamint 4T-vel kombinációban. Ami egy kicsit zavart, az a kosztümje volt, ami elvonta a figyelmet a korcsolyázásáról. Sajnos aztán korán örültem a visszatérésének, miután a kűrben hibát hibára halmozott és egészen a 7. helyig csúszott vissza. 

Ami a rövid programok során ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy Yuma Kagiyama alaposan elrontotta a rövid programját, sem a 4S nem sikerült, sem a kombináció, ezért csak a 7. helyen állt. Yuma kissé gicces és sablonos Michel Bublé programja leginkább egy érettebb versenyzőnek való, szerintem ezt a programot Yuma nem tudja kikorcsolyázni. Összehasonlítva a tavalyi Vocussion programjával, ez az idei SP nemhogy érettebbé, hanem sokkal inkább juniorossá teszi a korcsolyázását. A Gladiátor kűrje jobban illik hozzá, de a program, főleg az eleje elég üres tartalmában. A rövid program után aztán a kűrt meg tudta csinálni, ebben három quad és két tripla Axel volt és erre majdnem 200 pontot kapott (összehasonlítva Vincent Zhou öt quados programjával, erre szinte ugyanannyit kapott).

Yuma nyilvánvalóan tehetséges, remek térdmunkája, sebessége, lendülete van (ez már a 2019-es JGPF-en is feltűnt nekem mikor láttam élőben), de nála is zavarnak az olyanok, hogy például a nyilvánvalóan élhibás Lutz-át nem veszik észre a technikai panelben, és nemhogy levonnának érte, hanem magas pontokkal is jutalmazzák, vagy hogy több, kevésbé jó érkezésére is simán megkapja a +4 GOE-kat. A komponensei nagyjából korrektek, bár az olyanra, hogy előadás, még kevesebb pontot érdemel, mint másra. 

Yuma Kagiyama 3F-3Lo kombinációja a kűrben

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Mikhail Kolyada lett, akinek egyrészt nem sikerült a két quados rövid programját tisztán megfutnia, másrészt nem sok kellett ahhoz, hogy megnyerje a versenyt, de ehhez a kűrben is több kisebb hibát vétett. Kolyada rövid programját egy kicsit túlságosan is mechanikusnak tartom, a zenei frázisok felett átkorcsolyázott, talán túlságosan is koncentrált arra, hogy ezúttal meglegyen a két quad. A kűrjéről továbbra is azt tartom, hogy volt már ennél jobb programja. Kolyada tehetsége alapján az egyik legjobb lehetne, de mindig hiányzik valami ahhoz, hogy a legjobbját nyújtsa. Az is igaz, hogy a top formát nem itt, hanem először majd a nemzeti bajnokságon és aztán az olimpián kell nyújtania.

Bronzérmes lett Daniel Grassl, így az olaszok egyetlen érmét ő szerezte ezen a versenyen. Neki szinte minden összejött ezen a versenyen, nem úgy, mint a Skate Americán két hete, ahol sok hibával futott. A rövid programban igaz, hogy egy kissé túlpontozták (egy quados kűrre 95 pont úgy, hogy nem a legjobb minőségben csinálja meg az elemeit...), de a kűrben is meg tudta mutatni a legjobbját. Igaz, ott a panel már szigorúbban vette az ugrásait, és háromra is negyed hiányt állapított meg. Többek között a 4Lo-eu-3S-re is, amit egyébként más korcsolyázó versenyen még nem tudott bemutatni. Danielnek nincsen kimagasló korcsolyázótudása vagy előadókészsége, de az Armageddon kűrben talán eddigi legjobbját láthattuk tőle.

A 4. lett Deniss Vasiljevs, aki nem az erős technikájáról híres, és ezúttal sem sikerült az egyetlen négyfordulatos Salchow-ja a kűrben, de egy szépen korcsolyázó, és előadó versenyző, aki egy-két rontás leszámítva jól versenyzett itt. Nem sokkal előzte meg Junhwan Cha-t, aki egy nagyon jó rövid programot futott, amivel lehetett volna 2. is. Ez szerintem a férfi mezőnyben a legjobb rövid program eddig, amit láttam; Shae-Lynn Bourne koreografálta, ami egy bizonyíték arra, hogy tud nagyon jó programokat koreografálni, ha olyan a korcsolyázó és megvan az inspiráció (korábban azt mondtam, a mennyiség a minőség rovására ment nála). A program a Fate of the Clockmaker és a Cloak and Daggerby zenéjére készült, nem elcsépelt választások; ez egy koreográfiában gazdag program, amit Jun lendületesen, szépen ad elő. Ezúttal a 4S és 3Lz-3lo is hiánytalanul megvolt. A kűrje sajnos nem sikerült olyan jól, nála és Boyangnál is érzékelhető volt, hogy a kűr más "kávéház" mint egy rövid program. Jun eddig nem tudott visszamenni Torontoba edzeni és leginkább egyedül edz Koreában, online videókon kommunikálnak Orserrel, úgy azért nehéz edzeni. 6. Kazuki Tomono lett, aki egy jól előadó korcsolyázó, csak sajnálom, hogy ritkán jönnek össze neki tisztább programok. Ezúttal a kűrben hiába ugrott meg három négyfordulatost, ha az Axelek nem mentek és még egy forgását is elrontotta. A másik két orosz, Gumennik csak 8., Aliev pedig csak 9. lett, míg a kínai Yudong Chen (akinek nagyon tetszett a rövid programja) 10.

Így ért véget tehát a harmadik Világkupa-verseny, és máris a a sorozat második feléhez érkeztünk.

A győztesek

forrás: gettyimages

A Gran Premio d'Italia részletes eredményei itt találhatók meg.

Gran Premio d'Italia 2021 előzetes

Holnap kezdődik a harmadik Világkupa-verseny, a Gran Premio d'Italia, amit az olaszországi Torinoban rendeznek meg. Ez a verseny ugrott be majdnem az utolsó pillanatban a visszalépő kínai GP verseny helyett. Figyelemmel arra, hogy az olaszok 2019. decemberében rendeztek már egy GP Döntőt ebben az arénában, a szűk határidők ellenére szerintem jól meg fogják szervezni a versenyt.

Még mielőtt az olasz versenyről írnék, mindenképp meg kell említeni a mai hírt, hogy Yuzuru Hanyu bokasérülés miatt kihagyja a jövő heti NHK Trophy-t, és ki tudja, mikor látjuk legközelebb versenyezni. Ez a hír napokkal az után jött ki, hogy bejelentette, hogy szeretné az NHK Trophy-n megugrani a négyfordulatos Axelt. Nagyon sajnálom őt, ez már a harmadik novemberi sérülése, amit az elmúlt években szenvedett el a jobb bokája (2017. november elején - szintén olimpiai szezonban - az NHK Trophy edzésén sérült meg a négyfordulatos Lutz-ból, míg 2018. novemberében az orosz GP versenyen sérült meg négyfordulatos Loopból, amit volt "szerencsém" a helyszínen élőben végignézni). Jobbulást kívánok neki és akármikor is tér vissza, visszavárjuk őt.

Yuzu sérülése nagyobb terhet tehet a többi japán versenyzőre, például az olasz GP-n induló, VB-ezüstérmes Yuma Kagiyamára is, valamint a GP Döntőbe jutásra így valakinek nagyobb esélye nyílik majd. A versenyen indul még a 2018-as VB-bronzérmes Mikhail Kolyada, a 2020-as Európa-bajnok Dmitri Aliev, vagy a kétszeres VB-bronzérmes Boyang Jin is, meglátjuk, hogy kik kerülnek majd fel a dobogóra akár közülük.

A nőknél az orosz indulók ugyanazok lesznek, mint a Budapest Trophy-n: Shcherbakova, Khromykh és Samodurova. Kíváncsi leszek, hogy Shcherbakova közelebb kerül-e ahhoz, hogy visszahozza a négyfordulatos ugrását, és hogy Khromykh kiegyensúlyozottan fog-e versenyezni, ő is megugorja-e majd a quadokat, látunk-e esetleg négyfordulatos Salchow-ot, vagy marad a Toe-loopnál. Indul a múlt héten 4. helyezett Mai Mihara is, aki akár két jó programmal dobogós is lehet, de felérhet az érmes helyekre Loena Hendrickx is. A koreaiak közül a Skate Americán 8. helyezett Yelim Kim, illetve a szezonban első versenyén induló Eunsoo Lim is indul.

A párosok versenyében a Skate Canada után ismét indul Wenjing Sui/Cong Han, a néhány nap felkészülés (utazás és átállás) miatt szerintem nem elvárható, hogy kirobbanó programokat fussanak, de még így is a verseny fő esélyesei ők lesznek. Rajtuk kívül dobogóra kerülhet egy jó formában levő Della Monica/Guarise vagy Peng/Jin.

A jégtánc versenyben két év után először láthatjuk GP versenyen Papadakis/Cizeront, akik a verseny esélyesei. Indul még Hubbell/Donohue, akiknek így ez a második GP versenyük lesz a Skate America után, valamint Stepanova/Bukin esélyesek még a dobogóra. Utóbbiakra azért is kíváncsi leszek, mert sérülésből térnek vissza és hosszabb ideje nem láttuk őket versenyezni.

Budapest Trophy és Asian Open Trophy (olimpiai tesztverseny)

 Budapest Trophy 2021

Meglepetéssel vettem észre néhány hete, hogy a Budapest Trophy nemzetközi versenyre - amely tavalyhoz képest ezúttal nem egy Challenger-verseny - rendkívül erős nevezési listát tettek közzé. Ezért aztán próbáltam úgy alakítani a programomat, hogy legalább a női és férfi versenyeken ott lehessek az egyébként nagyon messze található (Dunakeszi határán lévő) Vasas jégcentrumban. 

Először a párosokról és jégtáncosokról néhány szó. A párosok versenyében az orosz kettős Akopova/Rakmanin meggyőző fölénnyel győzött, második lett a grúz Metelkina/Parkman, míg Magyar Márk és Julia Chtchetinina lettek a bronzérmesek. Az új magyar páros, Mariia Pavlova és Nagy Balázs a 7. helyen végeztek.

A jégtáncosok versenyében Garabedian/Proulx Senecal nagyon szoros versenyben, mindössze négy századdal győzte le a litván párost, Reed/Ambrulevicius-t. A litván páros ha a szabad tánc során nem kap egy kicsit túl hosszan kitartott emelésére -1 pontot, akkor meg is nyerhették volna  versenyt, de így az örményeknek hangozhatott el először a himnuszuk nemzetközi versenyen.

A férfiak versenyében a kűrt péntek délután a helyszínen néztem végig. A rövid programok során sok volt a hibázgatás, ezért Alexander Samarin mindössze 74 pontos futása ért 1. helyet (amit a kiss and cry-ban mulatságosan vett tudomásul az edzőnőjével együtt). A kűrben aztán Matteo Rizzo futott a legjobban és nyerte meg a versenyt Dmitri Aliev előtt. Rizzo és Aliev is néhány nappal korábban még a Finlandia Trophy-n versenyeztek, ezért érthető módon kicsit fáradtabbak voltak. Rizzo például az első 4T-t letriplázta és az egyik Axel sem volt tökéletes. Ennek ellenére a kűrfutása nagyon tetszett nekem, ez egy remek program neki, a lépéssort különösen jól adja elő. Személyesen sokkal jobban lehetett látni, hogy nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, sokkal jobb, mint például Aliev, akinek a korcsolyázása kicsit erőtlennek hatott az olaszhoz képest. Érdekesség még, hogy ami a videón talán eltúlzó arcmozdulat, kifejezésnek hat, az élőben nem tűnik annak, mert nagyobb a tér, távolabb vannak a bírók, a nézők is, mint a kamera...

Matteo Rizzo a kűrben (a kép a Finlandia Trophy-n készült)

forrás: tumblr

A bronzérmet Alexander Samarin nyerte, aki ugyan egy 4Lz-3T-t megugrott, de egyrészt több quadja nem volt a kűrben, másrészt voltak hibái is (az Axelek, vagy csak 2A-2T kombináció) és harmadrészt ez a kűr sem több tartalmában, mint az előző programjai...A 4. az ukrán Ivan Shmuratko lett, akinek ugyan nincs négyfordulatos ugrása, egy nagyon szép kűrt mutatott be, jó előadással, tiszta tripla Axelekkel, ezért talán szorosabb is lehetett volna a verseny a bronzéremért. Külön kiemelném még az olasz származású, de horvát színeket képviselő Jari Kesslert, aki ugyan nem egy erős ugró, de nagyon szépen, művésziesen korcsolyázik és élőben igazán tetszett nekem. 

A szombati és vasárnapi női versenyeket is az arénában néztem végig, vasárnap egy ismerősömmel, Lacival néztük a 2. sorban a versenyt, aki egyébként egy remek cikket írt az Eurosport oldalán a versenyről. 

A rövid programban a világbajnoki címvédő Anna Shcherbakova vezetett, de a 3Lz-3Lo kombinációjára hiányt kapott (a Lutz-ra csak egy negyed hiányt, a Loopra viszont már "igazi" kacsacsőrt). Nekem ez a program kevésbé tetszik, mint mondjuk a Parfüm c. film zenéjére készült tavalyi programja. Kicsit sablonos egyiptomi, orientális kézmozdulatok sokasága van a programban, a koreográfia szerintem nem igazán átütő. A 2. helyen állt nem sokkal lemaradva Maiia Khromykh a Beth Hart programjával. 3. lett Sofia Samodurova egy elég jól megfutott programmal (a kombinációra ő is negyed hiányt, azaz "q" betűt kapott).

A kűrben aztán fordult a kocka. Nagyon érdekes volt nézni a bemelegítés során, ahogy Shcherbakova többször is megpróbálja a négyfordulatos Flipet, azonban mindegyikből elesett. Shcherbakovát utoljára a 2019-es GP döntőben láttam élőben, és a mostani formáját tekintve úgy tűnik, mintha lassabban menne bele a quad ugrásba és lassabban pörgeti be azt. Ezért nincs ideje kiforogni őket, hiányosak és elesik belőlük. A kűrben aztán szintén esett az egyetlen próbálkozásból. Egyébként Anna muzikalitása, interpretációs képességei élőben tetszett, ugyanakkor ez a kűr programja szerintem nagyon hasonlít a tavalyihoz. Shcherbakovát egyébként nem kímélte a technikai panel (és hála égnek, hogy nem voltak olyan elnézőek, mint például a Finlandia Trophy-n), a Flipjeit kérdéses élűnek minősítette és két ugrását is negyed fordulattal hiányosnak ítélték. Ennek ellenére a 147 pontot kűr is kifejezetten magasnak mondható.

Maiia Khromykh-nak úgy sikerült megnyernie a kűrt és a versenyt is, hogy a legutolsó ugráseleme érvénytelen lett, amivel jó 6 pontot veszített. Khromykh Buenos Aires Hora Cero/El  Tango de Roxanne kűrje a Tutberidze-csapat programjai közül kifejezetten jó (talán azért is, mert szerencsére nem Daniil Gleikhengauz koreografálta, hanem Ksenia Potalitsyna), és bár nem egy olyan kifinomult korcsolyázó, mint Anna, nem lehet elmenni amellett, hogy az alap korcsolyázótudása jobb, mint a világbajnoké. Emellett két 4T-t próbált meg a programjában, az első nem sikerült tökéletesre, a második viszont igen, ráadásul kombinációban. Az utolsó ugrását azért vették el, mert egy ugyanolyan quadot (4T) és egy triplát (3T) kétszer ugrott meg, így a második tripla Lutz érvénytelen - a szabályok értelmében ugyanis nem lehet egy ugyanolyan quadot és két ugyanolyan triplát is ismételni. És bár komponensekben persze nem kapott annyit, mint Anna, de a magasabb technikai pontszám alapján sikerült fordítania és nyernie.

Maiia Khromykh lett a Budapest Trophy idei győztese

forrás: tumblr

Bár még hátravan két hónap az orosz bajnokságig, már így a szezon első versenyein is látszik, mennyire nagy küzdelem lesz a három olimpiai helyért. Shcherbakova vissza tudja-e hozni a quadot a bajnokságig, ha nem, elég lesz-e a jelenlegi technikai arzenál a csapatba kerüléshez? Maiia Khromykh is bejelentkezett a három hely valamelyikére, lesz ilyen jó formában a következő hónapokban is?  

A bronzérmes Samodurova lett, egy kevésbé meggyőző kűrrel a rövid programjához képest. A magyarok közül Schermann Regina érte el a legjobb eredményt, 6. lett, ő technikai tudásban jelenleg a legstabilabb magyar versenyző. 9. Szigeti Bernadett és csak 13. lett Láng Júlia, aki négyszer is elesett a kűrjében. Úgy látszik, sajnos a sérüléséből visszatérés eltart egy ideig.

Összességében szerintem ez egy nagyon jó alkalom volt, hogy egy remek versenyt lehessen élőben megnézni. Mindezt ingyen, és az olimpia előtt néhány hónappal, ennél többet már nem is lehet kívánni (az egyetlen, amit sajnáltam, hogy a versenyre benevezett Kostornaia aztán mégsem jött el a versenyre).

A Budapest Trophy teljes eredménylistája: 

http://hunskate.hu/external/mukorcsolya/2021_2022/BT2021/index.htm

*

 Asian Open Trophy

Az Asian Open Trophy verseny szolgált az idei pekingi olimpia tesztversenyéül, amely az olimpiának otthon adó arénában került megrendezésre. Ennek ellenére nem vettek sokan részt a versenyen, elsősorban nyilván a szigorú járványügyi rendelkezések és a verseny távolsága miatt.

A férfiak versenyében japán csata volt a győzelemért, amit a világbajnoki ezüstérmes Yuma Kagiyama nyert meg. Yuma a rövid programban Michael Bublé zenéjére korcsolyázik, amire szerintem ilyen fiatalon nincs meg a kellő érettsége előadni, és talán nem is annyira érdekes a zeneválasztás. A kűrben is egyelőre olyan, mint aki átkorcsolyázik a zenén, szépen siklik, de nem fejezi ki azt, amire korcsolyázik. Kváncsi leszek azért, hogy a két program hogy fejlődik a szezon során. Egyébként négy quados kűrt tervez idén (4Lo, 4S és két 4T). A 2. Shun Sato lett, aki bár 4Lz és 4T-3T-t is ugrott, de a Lutz-ot élhibásnak minősítették a bírók, ami így jelentős pontlevonással járt (bázispontszámban és kivitelezésben is). A kűrben is négy quadot tervez (4Lz, 4F, és két 4T). Shun összeszedettebbnek tűnik idén, mint volt tavaly-tavalyelőtt. A bronzérmes lett Boyang Jin, aki súlyosabb betegségből tért vissza, ezért jelenleg nincs még valami jó formában. A 4. Deniss Vasiljevs, míg a koreaiak elsőszámú versenyzője, Junhwan Cha csak a 6. lett.

A nőknél Kaori Sakamotonak állt a zászló a verseny előtt, Kaori azonban a Japan Openen, majd a regionális bajnokságban is részt vett, így ez már sorozatban a harmadik versenye volt, ami meg is látszott a kűrben, ahol több hibát is elkövetett és végül nem tudott nyerni. Így aztán Mai Mihara egy majdnem tökéletes kűrrel megelőzte őt és nyert először versenyt a 2019-es Téli Universiade óta. A bronzérmet a hong-kongi Joanna So nyerte több, mint ötven ponttal (!) lemaradva Sakamototól.

Mai Mihara az Asian Open Trophy kűrjében

forrás: gettyimages

A párosok versenyében csak kínaiak indultak, és először láthattuk az idén a Wenjing Sui/Cong Han kettőst, akik a rövid programban a Mission Impossible 2 zenéjére, a kűrben a Bridge Over Troubled Waterre korcsolyáznak (ez utóbbi nem teljesen egyezik meg a néhány éve futott kűrjükkel). Szerintem minőségben kimagaslanak a mezőnyből ezekkel a programokkal úgy is, hogy kicsit lassabbnak tűnnek, mint a top orosz párosok. A 2. Peng/Jin lett, a 3. pedig Wang/Huang. A jégtáncosok versenyében még ennél is kisebb volt a felhozatal, mindössze két páros indult a hazaiaktól, és Wang/Liu nyerte meg a versenyt.

Sui/Han az Asian Opn Trophy aranyérmével

forrás: tumblr

 Az Asian Trophy teljes eredménylistája: http://www.isuresults.com/results/season2122/cschn2021/

Január-februári versenyek

Mivel már jó régen nem írtam, ezért mielőtt rátérnék a világbajnokságra egy külön posztban, röviden írnék néhány versenyről, amiket eddig az idei évben megrendeztek.

Az amerikai nemzeti bajnokság még januárban zajlott le Las Vegasban, nézők nélkül, ún. "buborékban". A jégtáncok versenyében Chock/Bates és Hubbell/Donohue küzdelme volt izgalmas, amiben az előbbiek nyerték a ritmus táncot, utóbbiak a szabad táncot és a versenyt is, alig másfél pont különbséggel. A világbajnokság érdekes lesz már csak a kettejük közötti verseny miatt is, de erről majd később. A párosok versenyében az újonnan megalakult Knierim/Frazier magasan nyerték a versenyt, 2. lett a többet is hibázó Calalang/Johnson és 3. Cain-Gribble/LeDuc. Érdekességképpen az eredetileg a VB-keretbe kerülő Calalang/Johnson személyes okokra hivatkozva március elején visszaléptek a világbajnokságtól, így Cain-Gribble/LeDuc lesz a 2. amerikai páros majd a stockholmi versenyen. A férfiaknál nem meglepetésre Nathan Chen nyert nagy fölénnyel, bár nem volt olyan meggyőző a korcsolyázása, mint a korábbi nemzeti bajnokságokon, a kűrben a quad Lutz-ot például nem sikerült megugornia. A 2. lett Vincent Zhou, míg a bronzérmes Jason Brown, aki ezúttal is megpróbálta a 4T-t, de elesett belőle és nem is sikerült teljesen kiforognia. A 4. Yaroslav Paniot lett, akinek quad Flipje és Toe-Loopja is van, és meg is előzte Brown-t a kűrben egy egyébként jól sikerült Elvis-programmal. A nők versenyében nyert Bradie Tennell, 2. ebben az idényben jól szereplő Amber Glenn, míg 3. Karen Chen. A 4. lett az elmúlt két év bajnoka, Alysa Liu, míg Mariah Bell a csalódást keltően versenyzett és csak 5. lett.

A kanadai bajnokságot nem tartották meg a vírushelyzetre hivatkozással, ezért beküldött videók alapján döntöttek arról, kik azok akiket beválogatnak a keretbe. Ez leginkább a férfiak szempontjából volt érdekes, mert az egyetlen helyre hárman is pályáztak, Keegan Messing, a tavalyi nemzeti bajnok és idei virtuális verseny győztese, Roman Sadovsky, illetve Nam Nguyen is. Végül Messingre esett a választás, vélhetően azért, mert ha jól fut, akkor az eddigi eredményei alapján és amiatt, hogy a bírók őt ismerik a leginkább, neki van a legtöbb esélye Top 10-be kerülni és így a jövő évi világbajnokságra két kvótát szerezni. Ennek ellenére különösen sajnáltam Sadovsky-t, aki az utóbbi időben eleget bizonyított, hogy végre kijusson a világbajnokságra (vélhetően viszont a beküldött videója sem sikerült túl jól, ami okozhatta azt, hogy végül nem rá esett a választás). Talán már posztoltam ezt ősszel, de álljon itt a kűrje, amit nagyon jól megszerkesztett és tett fel a saját YouTube csatornájára feltett

*

Az oroszoknál február elején a Channel 1 televízió egy csapatversenyt rendezett meg, amiben egy piros és kék csapat versenyzett egymással, 6-6 versenyzővel szakáganként, a piros csapat vezetője egyébként Zagitova, a kéké pedig Medvegyeva volt. A pontokról nem is érdemes szót ejteni, mert ez a verseny még a rendes hazai versenyek pontozását is felül(vagy inkább alul?)múlta a túlpontozások terén. Viszont kiemelném Mark Kondratyukot, aki már a nemzeti bajnokságon is jól szerepelt és itt is ő vitte el a show-t a férfi versenyben, miután tökéletes kűrt sikerült futnia, három négyfordulatossal és egy jó programmal valamint előadással, ami során még Mikhail Kolyadát is sikerült megelőznie. 

A nőknél ez volt Shcherbakova egyetlen versenye a nemzeti bajnokság és a világbajnokság között. A kűrben láthatóan nem volt meg még az állóképessége, az ugrásaiért küzdött és voltak hibái (a legnagyobb a 3Lz-3Lo-ból a Loop leszimplázása, ezzel az elemével idén vannak problémái).

Érdemes lesz figyelni a jövőben Mark Kondratyukra

forrás: tumblr

*

Maradva az oroszoknál, február végén rendezték meg a kupasorozat döntőjét, ami az utolsó válogatóverseny volt a világbajnokságra. A nemzeti bajnokságon első helyezetteknek nem kellett indulni a versenyen, ők automatikusan bekerültek a világbajnokságra utazó keretbe. Így nem volt itt Shcherbakova, Kolyada, Stepanova/Bukin és Tarasova/Morozov. A nőknél Trusova sem indult, az ő esetében is ezek szerint korábban eldöntött volt, hogy az eredményei alapján ott lehet majd a világbajnokságon. A nőknél tehát a nagy kérdés az volt, hogy Tuktamysheva, vagy az ősz óta először versenyző Kostornaia végez jobb helyen és válthatja meg a jegyét Stockholmba. 

A nőknél Valieva nyert, aki megpróbálta a négyfordulatos Salchow-ot a kűrben, de abból is és a második 4T-ből is csúnyán elesett, több más kisebb hiba mellett. A tripla Axelnek is köszönhetően rendkívül magas technikai pontszámai és komponensei miatt sikerült nyernie, de nem sokkal. Csapattársa, Maiia Khromykh ugyanis élete eddigi legjobb kűrjét futotta és a sokadik sikertelen quad próbálkozás után ezúttal sikerült a 4T és a 4S-t is megugornia egy programon belül. 3. lett Usacheva, akinek bár nincsenek ilyen nehéz elemei, de mindig kiegyensúlyozottan versenyzik. Ők azonban mind juniorok korúak, így a versenyen a legjobb szenior Elizaveta Tuktamysheva lett, aki a 4. helyen végzett. Liza jól felkészült, a tripla Axeljei viszonylag stabilak, bár voltak hibái neki is (ilyen például a kűrben egy érvénytelenített forgás vagy csak 2-es szintű lépéssor). 

Alena Kostornaia csak a 6. helyen végzett a versenyen, miután a rövid programban és a kűrben is voltak hibái. Kostornaia meglepetésre nemcsak a kűrjét (amit előre beharangoztak) hanem a rövid programját is lecserélte erre a versenyre, ami egy nagyon rizikós húzás a szezonnak ilyen késői szakaszában. Nem tudom mi állhatott a döntés mögött, de az tény, hogy Alexander Lakernik meglátogatta őt egy edzésen januárban, tehát az sem zárható ki, hogy a szövetség jelezte, hogy nem tetszenek az idei programjai. Kostornaia láthatóan nem volt még formában azok után, hogy régóta nem versenyzett és átesett a víruson is (amellett, hogy egész ősszel sérülésekkel bajlódott).

Alena Kostornaia szép dupla Axelja az orosz kupasorozat döntőjének rövid programjában

forrás: tumblr

A verseny után aztán robbant a bomba: Kostornaia bejelentette, hogy otthagyja Plushenkot és visszatér Eteri Tutberidze csapatához. Alena elmondta, hogy Plushenkonál nem tudta úgy motiválni magát, és ha Tutberidzénél lett volna, mindent megcsinált volna. Az orosz kupa döntő eredménye után úgy érezte, változtatnia kell. Eteri úgymond "próbaidőre" vette vissza Alenát, ami azt jelenti, hogy több feltételt szabott neki, amit teljesítenie kellett, például a szezon végére vissza kell szereznie a tripla Axelját.

Alena szerint Plushenkonál többet mosolygott, de nem a megfelelő helyen és időben, azaz nem a dobogó tetején, és azért mégiscsak jobb inkább edzésen "sírni", a dobogó tetején viszont mosolyogni.

Sajnálom, hogy Kostornaiának ilyen nehéz szezonja volt. A nyáron a novogorszki edzőtáborban nem tudta visszahozni a tripla Axelját, és mivel Rozanov, aki tanította neki az ugrást, Plushenkohoz átment, Alena is követte őt annak reményében, hogy vele sikerül majd ismét stabilan megcsinálnia az ugrást. Időközben viszont kiderült, hogy sérülésekkel is bajlódott, mindennek tetejébe elkapta a koronavírust, ami miatt a nemzeti bajnokságon sem tudott részt venni. Ennek ellenére megértem, hogy a váltás mellett döntött, mert úgy néz ki, nem volt eléggé motiválható Plushenko csapatában. Igazából nem is Plushenko, hanem csak Rozanov edzette napi szinten, aki szintén nem egy tapasztalt edző...Minden versenyző más, de úgy látszik neki nagyobb szüksége van arra, hogy rövidebb pórázon fogják, és napi szinten motiválják, az edzők és a környezetében levők is. 

Sokan felteszik a kérdést, miért nem ment el Mishinhez, vagy Davydovhoz, vagy más jó edzőhöz, ha annyira nem érezte magát Tutberidzénél se jól? 

Szerintem az olimpiáig egyszerűen nincs elég idő ahhoz, hogy egy teljesen új edzésmódszerbe belekezdjen, Mishin ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy vállalta volna az egyéb tanítványai mellett, emellett ő Szentpéterváron edz, nem Moszkvában. Alena oda ment vissza, ahol tudja milyen edzés módszerek, körülmények várnak rá és akivel a 2019/20-as szezonban elérte a sikerekeit a felnőttek között. Eteri az egyetlen kézenfekvő megoldás, ha esélyt akar adni annak, hogy harcolhasson az olimpiai keretbe jutásba. Talán túl korán van még ahhoz, hogy tippelni lehessen, kik kerülhetnek be a keretbe, de a jelenlegi szeniorok, Shcherbakova, Trusova mellett ott lesz Valieva, Usacheva, vagy Khromykh, akik mind a felnőttek között fognak versenyezni. Ha Alenának jövőre sem lenne tripla Axelja, azzal esélytelen lenne arra, hogy kijusson az olimpiára. Ehhez persze az kell, hogy ne legyenek sérülései se és zökkenőmentesen tudjon felkészülni jövőre. Amihez én csak sok sikert tudok kívánni és bízni benne, hogy sikerül - Alena nekem az elmúlt évek kedvenc orosz versenyzője, mert benne minden megvan, ami kell: jó technika és kivitelezés, korcsolyázótudás, összekötő elemek, előadás, muzikalitás, karizma és "IT" faktor, ami egy ritka adottság, ami vagy van, vagy nincs, tanulni nem lehet. Nagy kár lenne őt veszni hagyni...

A kupasorozatban a férfiaknál nem indult a bajnokság győztese, Kolyada, így a verseny azért folyt, hogy ki válthatja meg a férfiak második repülőjegyét Svédországba. A versenyen nagyon sokan hibáztak a kűrben, de végül Mishin tanítványa, a friss junior orosz bajnok Semenenko nyert, elsősorban köszönhetően a nehéz technikai elemeinek, 2. lett Gumennik és 3. Aliev, ezért az orosz szövetség a győztes Semenenkot választotta be a világbajnoki keretbe.

A párosoknál Mishina/Galliamov győzött, így nem meglepetésre ők indulhatnak a világbajnokságon, míg a jégtáncban Sinitsina/Katsalapov hosszú hónapok óta először versenyzett és nyert.

*

Az utolsó verseny, ami belefér a posztba, az a Challenge Cup volt Hágában február közepén.

A nőknél Loena Hendrickx nagyon szépen versenyezve nyert, így ez már a második aranyérme idei Challenger, illetve senior B-versenyekről. A magyarok közül Láng Júlia végzett a legjobb helyen, miután a kűrben sikerült összeszednie magát egy rontott rövid program után, ezzel eldőlt, hogy ő képviselheti Magyarországot a világbajnokságon.

A férfiaknál Mikhail Kolyada győzött. Nem tudott tökéletesen futni, miután mindkét programjában az Axellel volt problémája, és érdekes volt az is, hogy ezúttal nem próbálta meg a négyfordulatos Salchowot sem (a Channel 1 Trophy-n megpróbálta). Ami a pontjait illeti pedig azt is érdekes volt nézni, hogy a hazai versenyek után nemzetközi versenyen jó 4-5 pontokkal kapott kevesebbet komponensekre.

A párosok versenyében Tarasova/Morozov győzött, szerintem nekik is hasznos volt, hogy nemzetközi versenyen is meg tudták mérettetni magukat a világbajnokság előtt. A bronzérmet Magyar Márk és Ioulia Chtchetinina szerezte meg, ez egy nagyon jó helyezés ebben a mezőnyben! A jégtáncban pedig a franciák, Lopareva és Brissaud nyertek a mindössze három fős mezőnyben, itt Lukács Ádám és Anna Yanovskaya szerezték meg az ezüstérmet.

Ezzel zárom soraimat és hamarosan írok majd egy beharangozót a világbajnokságról is.

Hírek az oroszok háza tájáról, orosz tesztkorcsolyázás és kupasorozat első állomása (Szizrany)

Elkezdtem írni egy bejegyzést a múlt hét végén megtartott orosz tesztkorcsolyázásról, de még a végére sem értem, amikor robbant a hír, hogy Evgenia Medvegyeva visszament Eteri Tutberidzéhez edzeni!

Itt viszont rögtön rá is térek akkor a közvetlen előzményre, a tesztkorcsolyázásra, amelyen Medvegyeva mindkét programját előadta, a rövid programja a Masquerade Waltz, a kűrje pedig az Alegría a Cirque du Soleil-ből. Medvegyeva július eleje óta Moszkvában edz, a tesztkorcsolyázásig Tarasova és Buyanova felügyeletével a CSZKA moszkvai klubban, de egyébként hetente néhányszor Brian Orser irányításával videochaten keresztül. A tesztkorcsolyázásra aztán egyedül ment el, a bemelegítésen és a palánk mellett is kíséret nélkül volt. Medvegyeva gyenge formát mutatott a hétvégén, a rövid programjában a lépéssor tűnt úgy-ahogy véglegesnek, a program többi része mintha teljesen félkész lenne, erőtlennek, a szokásostól eltérően jóval lassabbnak tűnt, nagyon gyenge forgásai voltak, és mindkét programban számtalan ugrást kihagyott, vagy hibázott bennük. 

Medvegyeva az Alegría kűrben a tesztkorcsolyázáson

forrás: tumblr

Brian Orser beszélt a tesztkorcsolyázás után, s azt mondta, hogy Medvegyevának krónikus hátsérülése van, amiből meg kell gyógyulnia, mert ez most egy nagy probléma, és hiányzik neki az edzésrutinja ami eddig megvolt neki, az erősítő edzések, stb. és hogy "nem tudja, hogyan oldják meg ezt a problémát jelenleg".

A helyzet kilátástalannak tűnt, mert Medvegyevának öt napja lett volna felkészülni az orosz kupasorozat első állomásának versenyére, amelyen ha valaki nem vesz részt és nem jut be ezzel a nemzeti bajnokságra, akkor gyakorlatilag oda lett volna az egész szezon. Az egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell, mert így nem maradhattak a dolgok...

Aztán szerda délelőtt kijött a hír, hogy aznap már Tutberidzéékkel edz Medvegyeva. Orser elmondása szerint négy terv volt a továbbiakra vonatkozóan, és Tutberidze egyik sem volt közte, tehát Medvegyevának az a választása, hogy visszamenjen Tutberidzéhez, még Orsert is meglepte.

Medvegyeva választása azért is eshetett Tutberidzéékre, mivel 11 éven át nála edzett, tehát egy másik nagy edzőhöz elmenni, ott újabb technikát betanulni nagyon rizikós választás lett volna. Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy az orosz szövetség nyomás is benne lehetett a választásában a tesztkorcsolyázás után. Hiszen fél év eltelt úgy, hogy Torontoban nem edzett Medvegyeva, és az ottani - igen borsos összegekre rúgó - felkészülésének egy részét a szövetség állja, tehát azt is el tudom képzelni, hogy a szövetség állította kényszerhelyzetbe Medvegyevát és jelezték neki, hogy ilyen (le)szereplés mellett nem fogják többet állni az edzései költségeit, hacsak nem választ magának egy orosz edzőt.

Mégis ironikus az egész történet, ha figyelembe vesszük, milyen módon vált el az útja Tutberidzétől 2018 tavaszán. Akkor azt mondta, muszáj volt meghoznia ezt a választ, azért is, hogy rendbe jöjjön egészségileg, hiszen akkor már hátfájdalmakkal és 2017 őszén fáradásos töréssel is kezelték. Új szemléletre, módszerekre vágyott, és Brian Orserben kívánta megtalálni az ideális választást. Az elmúlt két és fél év alatt Orser alatt megpróbálta áttanulni az ugrásait, amit Tutberidze alatt nem jó technikával tanult (különösen a dupla Axelje és a teljesen élhibás Lutza volt problémás, de önmagában a 16-17 éves korig "hatásos" felsőtesti izomból, karból ugrott, lábbal kevésbé dolgozó technikája volt, hasonlóan a többi Tutberidze tanítványéhoz). A 2A javult, a Lutz-a azonban csak nagyon lassan, és tulajdonképpen a Kanadában töltött évek alatt nem volt meg az a kiegyensúlyozott technikája, amit Tutberidze alatt elért. Ugyan voltak jó programjai (az Egy gésa emlékiratai például ilyen volt), amiben lehetett látni, hogy valamennyire fejlődött korcsolyázótudásban is, ugyanakkor az is igaz, hogy kevesebb átmenetei voltak a programjaiban. 

2 és fél évvel később pedig eljutottunk oda, hogy nagy médiacirkusz, azt követő üzengetések és ígéretek után (Medvegyeva azt is mondta egyszer, hogy a Cricket Clubban akarja befejezni a pályafutását) végül oda jutottunk el, hogy mégiscsak visszatért Tutberidzéhez.

Hogy mit hoz számára a jövő, nem tudhatjuk, mert jelenleg is súlyos hátproblémákkal küzd és rendkívül nehéz lesz megküzdenie a hazai mezőnyben a többiekkel azért, hogy egyáltalán nagyobb versenyekre kijusson. Csak Tutberidze csapatában edz Shcherbakova, és a jövő szezontól a felnőttek között versenyző Valieva, Khromykh és Usacheva is. Az is igaz, hogy a politika mögötte állhat, mint annyiszor eddig is (2018-ig, 2019-ben azért, hogy kijusson a VB-re és ott érmet szerezzen), ha az ugrásai stabilabban visszajönnek. Erre rásegíthet, ha a nála fiatalabbak nem versenyeznek majd annyira kiegyensúlyozottan (növekedés, instabilabb ugrások, négyfordulatosokból eredő hibák miatt, stb.). 

S nemcsak Medvegyeva szempontjából is érdekes a váltás, hanem maga Tutberidze szempontjából is, mert ilyen "idős", 20 (lassan 21. évét betöltő) felnőtt női versenyzője még nem volt, tehát ez az új helyzet neki is egy kihívás. 

A Tutbridze csapaton kívül ott van a mezőnyben még például Trusova vagy Kostornaia is. 

Apropó Kostornaia.

Medvegyeva edzőváltása előtt Kostornaia edzőváltása okozott felhajtást a műkorcsolya világában júliusban, ugyanis a regnáló Grand Prix Döntő győztes és Európa-bajnok szintén otthagyta Tutberidzét és Trusovához hasonlóan is Plushenko csapatához ment át. Erre viszont nagyon későn, július közepén került sor, meglehetősen érdekes körülmények között. Kostornaia ugyanis már az új programjait edzette Tutberidze csapatával az edzőtáborban, és még pl. az Olympic Channel is készített vele interjút július első felében, ezért igazán meglepetésként robbant a hír, hogy otthagyja Eteriéket. Állítólag még július elején sem jött vissza neki  a tripla Axel az edzésen amihez talán köze lehetett ahhoz, hogy aki tavaly tanította neki az ugrást, Sergei Rozanov, szintén Plushenko csapatát erősíti pár hónapja. Tutberidze a távozást Instagramon kommentálta, míg Kostornaia az edzőváltás okairól a minap beszélt csak először és Tutberidze Instagramon való kommunikálását sértőnek találta, mert szerinte jobb az ilyen dolgokat egymás között, személyesen megbeszélni. Azt mondta, hogy nem ok nélkül hagyja ott valaki az edzőjét, hiszen ha minden rendben megy, akkor az ember nem szokott jobb után keresni, és Plushenkonál nyugodtabbnak érzi magát, nincsen kiabálás, káromkodás, ha valami rosszul megy. Azt is cáfolta, hogy egy listája lett volna azokról a versenyzőkről, akikkel nem akar egy jégen készülni, szerinte csupán arról volt szó, hogy nyolc felnőtt korcsolyázik a Khurstalny pályán, az edzéseken a technikai szint nagyon magas, viszont kicsik is vannak a jégen, ami miatt egyszerűen túlságosan telített volt a pálya, és ez nagyon zavarta őt. Miután kérte, hogy ezen változtassanak, nem történt semmi változás.

Mindenesetre a késői váltás miatt a következő szezonban is a Sambo 70 klub versenyzője marad hivatalosan (a versenyző után járó támogatást kapja maximum a klub).

Az előttünk álló hónapok nem lesznek unalmasak szurkolói szemszögből, már csak abból a szempontból sem, hogy melyik versenyző hogy fog teljesíteni új csapatával...

*

Az oroszok felnőtt tesztkorcsolyázására a moszkvai Megasport arénában került sor, ráadásul nézőkkel. A tesztverseny előtt bejelentették, hogy jó páran nem indulnak el, így nem volt ott Alina Zagitova, Ksenia Sinitsyna, Dmitri Aliev, Artur Danielian, Sinitsina/Katsalapov, Stepanova/Bukin, vagy Tarasova/Morozov sem. Alina Zagitova egyébként nemrég kezdte el az egyetemet, és az Ice Age nevű TV show műsorvezetője lesz. Azzal indokolta, hogy nem lesz ott a tesztkorcsolyázáson, hogy új szerepkörében, TV műsorvezetőként való kipróbálását nagyon érdekesnek találja. Ezzel szerintem az utolsó esély is elszállt arra, hogy látjuk őt versenyezni, korábban úgy gondoltam, hogy talán nem a 2019-es GP Döntő (rosszul sikerült) kűrjével szeretne majd búcsúzni a közönségtől, hanem inkább egy hazai versenyen, a hazai szurkolók előtt (GP verseny, orosz kupa, vagy nemzeti bajnokság...). A reklámértéke még nagyobb, amíg papíron aktív versenyzőnek számít, tehát lehet, hogy egy ideig még nem jelenti be hivatalosan a visszavonulást. Aliev, Dmitriev, Sinitsináék és Stepanováék sérüléssel küzdenek, Tarasova/Morozov a GP szezonra készül, míg Sinitsynáról - aki idén mutatkozna be a felnőttek között - legutóbb olyan fotókat láttam, amin nagyon le van soványodva. Ő az orosz kupasorozat első állomásától is visszalépett.

A tesztkorcsolyázáson mutatta be először programjait Shcherbakova, Trusova, Tuktamysheva, és Valieva is, Samodurova és Kostornaia a rövid program után már nem adta elő kűrjét - előbbi lázas lett, utóbbinak pedig új kűrt készítenek Shae-Lynn Bourne koreografálásában, ezért őt majd csak az orosz kupasorozaton láthatjuk.

Shcherbakova és Valieva két hasonló hangulatú rövid programot mutatott be, Valieva Eric Radford zenéjére futja majd a programot. Shcherbakova rövid programja szerintem az idei Daniil Gleikhengauz koreográfiák közül még talán a legjobb; egyébként nagyon sokat nőtt Anna, és bár a 4Lz-ot megpróbálta a kűrben, nem sikerült; úgy látom, a növés miatt jelenleg sok hiányos ugrása van (ami az orosz kupasorozat első állomásán, Szizranyban megerősítésre került, a rövid programban például egy erősen hiányos 3Lz-3Lo, a kűrben pedig ezúttal egy 4F-et ugrott meg...). Természetesen még a szezon eleje van, de nekem eléggé lassúnak tűnik Anna, a korcsolyázótudása nem a legjobbak közül való...

Valieva Bolero kűrt kapott, amit szerintem túlságosan érett és rizikós zene egy 14 éves lányhoz, ráadásul a koreográfia nagyon sok kivetni valót hagy maga után. Egyébként nagyon összeszedett versenyző, gyönyörű vonalakkal, de még nagyon fiatal, ami pl. abban nyilván meg, hogy teljesen átkorcsolyázik a zenén, és előadni sem igazán tud.

Trusova korcsolyázásában látok némi fejlődést és mintha a közönségnek is valamivel jobban adott volna elő, az ugrásai pedig eddig nagyon biztosnak tűnnek, leszámítva a 4Lz-ot, de a 4T, és a triplái kiválóak. Meglátjuk, hogyan fejlődik a szezon folyamán, de ami feltűnt, hogy mellette egyáltalán nem volt ott Sergei Rozanov. Miért?

Tuktamysheva programjai biztatóak, a kűrben például több koreográfia és átmenet van, mint amiket tőle az elmúlt években láthattunk (a rövid programja a Spartacus, kűrje a Chronicles of a Miscievous Bird). Egyelőre a 3A még nem jött vissza neki.

Kostornaia az a korcsolyázó, akihez illik a modern popzene, de a Billie Eilish választása nem egy könnyen kikorcsolyázható zene (ez egyébként nem ugyanaz a zenékből tevődik össze, mint amit eredetileg Tutberidzéék adtak neki, a koreográfia pedig Sergei Rozanové). Meglátjuk, hogy alakul a program, a kűrjére pedig különösen kíváncsi leszek.

A tesztkorcsolyázáson a férfiaknál a pozitív értelemben abszolút meglepetés Mikhail Kolyada volt. Kolyada néhány hónapja kezdett együtt dolgozni Mishinnel, és két nagyon szép programot adott elő, a rövid programban a Let's Get Loud c. dalra, a kűrben a The White Crow c. film zenéjére fog futni ebben a szezonban. Különösen a kűr tetszett. Korcsolyázótudása nagyon magas szintű, és az ugrásai még jobbak mint amiket korábban láthattunk tőle. Kíváncsi leszek, hogy majd a 4Lz-ot vissza tudja-e hozni Mishin, a tesztkorcsolyázáson 4T-t láthattunk Kolyadától.

Mikhail Kolyada a kűrben

forrás: tumblr

Láthattunk még jó programokat, pl. Makar Ignatov rövid programját, aki viszont a kűrben teljesen kifulladt, láthatóan nincsen meg az állóképessége (akkor viszont miért kell a szezonnak ilyen korai szakaszában, egy tesztversenyen sok-sok négyfordulatost erőltetni?).

A 2020-as junior világbajnok, Andrei Mozalev bár stabil ugró, de szerintem ő nagyon junioros, és olyan érzésem volt a programjai közben, mintha leginkább csak az ugrásokra koncentrált volna.

A párosoknál nekem nagyon tetszett Mishina/Galliamov rövid programja, jobban, mint Boikova/Kozlovskiié, azonban utóbbiak megtartják a James Bond kűrjüket, ami szerintem egy nagyon jó program. Ha tisztán fognak tudni futni ezekkel a programokkal, nagy esélyesek lehetnek a világversenyeken akár az aranyéremre is.

A tesztkorcsolyázás rövid programjai/rövid táncai itt nézhetőek meg, a kűrök/ szabad táncok pedig itt.

*

Az orosz kupasorozatnak idén nagyobb szerepe lesz, mint az eddigiekben volt. Az 5 állomásból (Szizrany, Moszkva, Szocsi, Kazany és megint Moszkva) kettőn ugyanis részt kell venni ahhoz, hogy valaki a nemzeti bajnokságra bekerülhessen. Eddig a top versenyzők nem vettek részt ebben a sorozatban, hiszen a Grand Prix szezonra készültek, ebben a rendhagyó szezonban azonban minden nagy név részt vesz majd a versenyeken.

Az első etap Szizranyban jövő hét keddig folyik, a felnőtteknél a jégtánc, a férfiak és a nők versenyén már győzteseket is hirdettek. Jégtáncban a frissen alakult Khudaiberdieva/Bazin kettős nyert Morozova/Bagin előtt, a bronzérmes Shevchenko/Eremenko lett. Szerintem a bronzéremért folyó küzdelem idén érdekes lesz Oroszországban, mert Katsalapovék és Bukinék  mögött eléggé nyílt lesz a verseny a 3. helyért. A férfiaknál a Plushenko Akadémián edző Artem Kovalev nyert Roman Savosin és Makar Ignatov előtt. A nőknél Anna Shcherbakova nagy fölénnyel nyert Anna Frolova és Maiia Khromykh előtt. Frolova nagyon összeszedetten futott és szerintem a rövid programban kifejezetten le lett pontozva Khromykkal szemben. A hazai versenyeken elfogult pontozás - ami a politikailag erősebb klubokat helyezi előtérbe - itt is teljesen látható volt, és amellett nem tudok elmenni, hogy Shcherbakova egy darab quados kűrjére, amiben nincs 3A sem és hiányos ugrásai vannak, 90-es technikai pontszámot kap...vagy az olyan bírói anomáliák mellett sem, hogy ugyanerre az elemre -1 és +5 GOE között osztanak ki pontokat.

Anna Shcherbakova az orosz kupasorozat első állomásának rövid programjában

forrás: tumblr

A juniorok és a párosok versenye jelenleg is folyik. A pontozólap itt érhető el, a versenyhez kapcsolódó összes videó pedig az orosz 1-es csatorna YouTube oldalán.

Az orosz kupasorozat a moszkvai versennyel folytatódik majd, és legközelebb többek között Medvegyevát is láthatjuk majd. 

Emellett, ha minden igaz, hamarosan a Grand Prix sorozat résztvevőinek listáját is hamarosan megtudjuk.