A következő címkéjű bejegyzések mutatása: usacheva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: usacheva. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 14., vasárnap

NHK Trophy 2021

Amikor az NHK Trophy előzeteséről írtam, hosszú volt a listán azoknak a száma, akik a verseny előtt visszalépni kényszerültek különböző sérülések miatt. Sajnos a sérülések listája a verseny alatt is folytatódott. Daria Usacheva, Eteri Tutberidze tanítványa a rövid program bemelegítésén egy tripla Flip próbálkozásból elesett, és a fájdalomtól sírva hagyta el a pályát, amit utána a versenytől történő visszalépés követett. A szövetség által sebtében kiadott közlemény szerint az ugrás után combszalag-szakadást szenvedett el, ami jellemző 13-17 évesekre és a rehabilitáció nem tart sokáig. Más források szerint csípőtörés is felmerült. Egy biztos: hamar kiadták a közleményt, pedig nem biztos, hogy Japánban teljes körűen meg tudják állapítani mi a sérülés oka, ahhoz szerintem alaposabb kivizsgálás kell majd otthon.

Mindenesetre Dariáról tudni lehetett az elmúlt hónapokban, hogy nincs a legjobb formájában és valamiféle sérüléssel küzdött. Talán vissza is léphetett volna ettől a versenytől, ha Trusova indult volna, de Sasha visszalépésével indulni kényszerült, sőt, nyilván aranyérmet vártak tőle (Tutberidze bizonyosan örült volna, ha mind a hat GP versenyt a versenyzői nyerik meg).

Usachevának azonban a tripla Flippel voltak problémái az utóbbi időben: a tesztkorcsolyázáson elesett belőle, a Skate America kűrjében ellépett belőle. Az NHK Trophy rövid programjának bemelegítésén aztán ugrott egy 3F-et, de már ott eléggé beleállt az ugrásba és látszott, hogy valami nem stimmelt. Utána jött a következő próbálkozás, amiből elesett és a fájdalomtól alig bírt felállni, majd lemenni a jégről. Szerintem a sérülése már korábban fennállhatott, ez az esés csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Egy volt bíró szerint a rossz technika, az ugrás elcsalása (prerotation) okozhatja az ilyen sérüléseket. Tény, hogy sok korcsolyázó küszködik sérüléssel, olyanok is, akiknek jó technikájuk van. Szerintem viszont több tényező is közrejátszhatott a sérülésben: rossz technika, alacsony testsúly, így kevesebb izom, ami sérülésveszélyesebb, már meglévő fájdalmak/sérülés és kimerültség (utazás, időeltolódás stb.).

Minden jót kívánok Dariának, remélem a felépülése nem tart sokáig. Viszont sajnos nem tudok túl optimista lenni a jövőjével kapcsolatban: neki nincsenek nehezebb elemei (négyfordulatos, vagy tripla Axel), és a meglévő versenyzők mellé jövőre egy sor, jelenlegi junior korú versenyző megy majd fel a felnőttek közé, akiknek quadjaik, vagy tripla Axeljeik vannak. Tehát nehéz elhinnem, hogy a Tutberidze csapatban ezek után kapna még bármiféle figyelmet is, akkor ha visszatérne a versenyzéshez. Így is csak kb. a hatodik számú versenyzőjük volt idén...

Sajnálom amiatt is, mert amint egy ilyen sérülés következik be, a Tutberidze csapat a versenyzőre próbálja hárítani a felelősséget. Zseleznyakov koreográfus szerint Dariának tudnia kellett volna, hol a határ és kevesebb munkát kellett volna csinálnia. De hát pont arról szól a rendszerük, hogy kiélezett versenyt folytatnak le a lányok között, és az nyer, aki a legerősebb és "túléli" a legkeményebb edzéseket is. A héten Kostornaiát kritizálta Gleikhengauz, aki szerint nem fut le elég programot edzésen, azaz "lusta", de az sem az ő hibájuk, hanem a versenyzőé. Szerintem az igazság mindig valahol a félúton van, és nem lehet azt mondani, hogy a hiba mindig csak a versenyzőben van, ha túl sokat edz, akkor is, ha túl keveset, akkor is. Mindenesetre nem tartom etikusnak a médiában így ekézni a versenyzőket, még akkor sem, ha Oroszországban más a kultúra és ott a véleményt általában kendőzetlenül meg szokták mondani. Az sosem mindegy - főleg egy olimpiai szezonban nem - hogy mit és hogyan nyilatkoznak le az edzők...


Usachevát ölben viszi el az orosz csapat orvosa a rövid program előtti bemelegítésen elszenvedett sérülését követően

A női versenyen tehát nem volt orosz induló és ezzel megnyílt az esély arra, hogy legalább egy nem orosz versenyző jusson be a GP Döntőbe. Ezzel az eséllyel kiválóan élt Kaori Sakamoto, aki két remek programot megfutva nyerte meg a versenyt, és ezzel az első japán női korcsolyázó lett idén, aki 220 feletti összpontszámot tudott elérni. Ezzel az eredménnyel - miután a Skate Americán csak 4. lett, de ott Trusova és Usacheva is indult - pedig gyakorlatilag megváltotta a jegyét a decemberi GP Döntőre is.

A 2. lett Mana Kawabe, aki nagyon jó rövid programot futott és az egyetlen versenyző lett az egész versenyen, aki megugrotta a tripla Axelt (Glenn, Liu, You próbálkozásai nem sikerültek). A kűrben Manának nem sikerült a tripla Axel, de azon kívül egy erős programot tudott ott is megfutni. 

A Skate America után ismét dobogós lett Young You, akinek ezúttal nem sikerült olyan jól a kűrje, sajnos sok ugrása hiányos, de összességében (koreográfia, átmenetek, előadás, interpretáció, forgások) elég jól korcsolyázott. Ha nem lesznek meglepetések, visszalépések, akkor az első számú tartalék lehet a GP Döntőre. Alysa Liu lett a 4., ő sok ugrásába lassan ment bele, amit nem tud kiforogni és hiányosak, ami miatt a technikai pontszáma ezúttal is eléggé visszaesett. Bár a kűr túl érett neki, és nem annyira tetszik, hogy szinte végig mosolyog egy ilyen programban, de összességében tetszik a vidám hozzáállása a versenyekhez, és szerintem Scalinál és Jeremy Abbottnál jó kezekben van jelenleg. Eunsoo Limről már írtam korábban, hogy erős előadó, karizmatikus a jégen, de ezúttal is akadtak problémái: a kűrben egy ugrást teljesen kihagyott (egy 3F lett volna), a rövid programban csak 3-2-t ugrott, bár jó koncentrációképességre vall, hogy Usacheva visszalépése után rögtön futnia kellett és ahhoz képest nem futott rosszul. A 6. lett Rino Matsuike, aki sérüléssel küszködik. Innentől kezdve nehéz lesz beverekednie magát az olimpiai keretbe.


Kaori Sakamoto kiegyensúlyozott versenyzéssel nyerte meg sorozatban második NHK Trophy aranyérmét
forrás: @sn_figure

Ez nem Tutberidze hétvégje volt a páros verseny szempontjából sem. Tarasova/Morozov ugyanis ismét kikapott Mishina/Galliamovtól, ráadásul elég jelentős fölénnyel, és közelebb voltak a bronzéremhez mint az aranyhoz. A rövid programban Tarasova, a kűrben Morozov rontotta el a Toe-loopot, és a kűrben több hibájuk is volt kidobós ugrásokból is. Mishináék ezzel szemben szinte tökéletesen futottak és meggyőzően nyerték meg a versenyt. Ezzel egyelőre úgy néz ki, hogy Sui/Han és Mishina/Galliamov a két legerősebb páros, és a többieknek hozzájuk kell felzárkózni a következő hónapokban. A bronzérmet Miura/Kihara nyerte meg, így a Skate America után ismét dobogóra tudtak állni és ezzel nagy eséllyel ott lesznek a GP Döntőben (akkor nem lesznek ott, ha Artemeva/Nazarychev és Knierimék is megverik Boikováékat a következő GP versenyen).


Párosok dobogója balról jobbra: Tarasova/Morozov, Mishina/Galliamov és Miura/Kihara
forrás: @sn_figure

A jégtánc versenyen a papírformának megfelelően Sinitsina/Katsalapov győzött, második lett Chock/Bates és harmadik Fear/Gibson, akik karrierjük második GP érmüket nyerték. Sinitsináék You Can Leave Your Hat On és Brick House (Joe Cocker) ritmustáncuk szerintem nem rossz, de egy kicsit...talán ódivatú, és semmiképp sem annyira meggyőző, mint Papadakisék RD-je. A Rachmanyinov zongorakoncertjük első, hosszabbik fele bár szép, de ebben a stílusban sokszor láttuk már őket jégtáncoln, aztán a program végén a váltást az ír táncra nem igazán értem. Sinitsina jobban tetszett, mint Katsalapov, akin bár kevésbé látszik az, hogy sérülésből tértek vissza, de ebben a párosban ő a gyengébb láncszem. A szabad táncukban egyébként maradtak még pontok, például a lépéssoruk csak 1-es és 2-es szintű volt, a komponensekben viszont már most nagyon magas pontokat kaptak (magasabbat, mint P/C múlt héten), és ezek a pontok még inkább emelkedni fognak majd a második GP versenyükön Oroszországban. Ami a leginkább elvonta viszont a figyelmet a szabad táncukról, az Nikita laza pólója ami gyakran fellibbent, és Sinitsina falatnyi bugyija, ami láttatta az egész fenekét és *tényleg* elvonta a figyelmet korcsolyázásáról.

Ezüstérmes lett tehát Chock/Bates meggyőző fölénnyel még úgy is, hogy Evan Bates a szabad táncban elesett. Így is olyan magas pontokat kaptak, ami jelzésértékű, és lehet hogy az első számú amerikai páros mégiscsak ők lesznek és nem Hubbell/Donohue.

Beigazolódott a sejtésem: a Muramoto/Takahashi kettős elég magas pontokkal került előrébb Komatsubara/Koletonál, és ha a nemzeti bajnokságon is jó pontokat kapnak és nyernek, utána egyenes út vezet majd az olimpiai csapatba. Muramotoék fejlődtek, jobban szinkronban vannak egymással, és Takahashin is látszik, hogy az emelései se olyan bizonytalanok, mint tavaly, de szerintem erősen látszik, hogy egyéni korcsolyázóból lett jégtáncos, azt a sok év edzést, amit jégtáncosok kiskorukban megtanultak, 30 éven túl nem fogja tudni behozni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az olimpián a japán szövetség egy csapatéremhez segítse.


Sinitsina/Katsalapov első idei versenyükön győzni tudtak
forrás: ISU

A férfiak versenyében Yuzuru Hanyu hiányát jobban lehetett érezni az indulók jelenléténél. Pedig Shoma Uno önmagához képest jól futott, a rövid programban ugyan csak 4T-2T kombinációt ugrott (mint az utóbbi években mindig), a kűrben ezúttal sikerült a 4Lo, a 4S és egy 4T is - a második 4T-ből ellépett, a Flipet pedig leduplázta. Szóval Shoma az elmúlt évek talán legjobb kűrjét futotta meg, bár még így is kevesebb pontot kapott mint a három quados kűrre Yuma Kagiyama egy hete. Ezüstérmes lett Vincent Zhou, aki a kűrben nem tudta azt a formát hozni, mint a Skate Americán: több hibája is volt, a legnagyobb pontban az, hogy leszimplázta a tervezett 4Lz-ot, és nagyon sok ugrására kapott vagy hiányt (<) vagy épp negyed hiányt (q). A 2-6. helyezettek öt ponton belül végeztek, végül a dobogóra még Junhwan Cha állhatott fel, aki múlt hét után ismét egy nagyon szép rövid programot futott és egy, a múlt hetinél valamivel jobb kűrt. Örültem annak, hogy ezzel a remek rövid programmal érmet tudott szerezni. Makar Ignatov lett a 4., aki szerintem első oroszként ugrott meg négy négyfordulatost ugyanazon kűrben (4Lo, 4S és két 4T volt a programjában), igaz, ezen kívül elég lassúcska és erőtlen volt a korcsolyázása, nem túl sok átmenettel a programjában. Makar évek óta állóképességi problémákkal küzd a kűrben, és itt bár a quadok mentek, de a program végére elfogyott a szufla, miután két egyes szintű forgást tudott csak bemutatni. Az utána futó Cha ezerszer lendületesebben, több koreográfiával, átmenettel futott, a különbség nagy volt kettejük között. Matteo Rizzo lett az 5., aki bár jó kűrt futott, de a második 4T leszimplázása egy érembe telt neki. Alexander Samarin lett a 6., aki csak az ugrásairól híres, a programjairól vagy előadásáról biztos nem. A Hanyu helyett beugró Sota Yamamoto a 7., Kao Miura pedig - aki csak 16 éves és juniorkorú - a 7. Nagy jövő áll előtte is, mert már most tud 4Lo, 4S-t és 4T-t is.


Shoma Uno lett az NHK Trophy győztese
forrás: @sn_figure

Így ért véget az NHK Trophy. Már csak két GP verseny van hátra, a jövő héten a francia Világkupa versenyt rendezik meg.

Az NHK Trophy teljes eredménylistája itt érhető el.

2021. november 11., csütörtök

NHK Trophy 2021 előzetes

Holnap kezdődik az NHK Trophy, amiről az utóbbi hetekben sajnos sok visszalépés történt, és nem mindenkit (különösen a külföldieket nem) tudtak pótolni, ezért mindenféleképpen egy csonkább verseny lesz a tervezettnél. Japánba jelenleg is szigorúak a beutazási feltételek, a versenyzők más GP versenyekhez képest korábban megérkeztek, és háromnapos karanténban tartózkodnak a holnapi napi edzésig.

Jégtáncban visszalépett a kínai kettős, Wang/Liu, vélhetően azért, mert az eredetileg kínai GP helyett a múlt héten Olaszországban kellett kezdeniük a Világkupa-szezont és ez felborította a terveiket. Hawayek/Baker szintén visszalépett, mert Kaitlin Hawayek korábban agyrázkódást szenvedett edzésen, és abból még nem épült fel teljesen. A Skate America után az NHK Trophy-tól is visszalépett Daniil Samsonov, akit tavaly is csak egyszer láthattunk versenyezni és idén mutatkozott volna be a felnőttek között. Az osztrákok közül Ziegler/Kiefer szintén nem indul, miután sérülést követően nem volt elég idejük felkészülni a versenyre; Olga Mikutina szintén sérülésből lábadozik. Rika Kihira a kanadai GP verseny után itt sem indul el, és sajnos emiatt egyre kétségesebbnek tartom, hogy a nemzeti bajnokságra olyan formában fogjuk-e majd látni, amivel lesz-e esélye kiharcolni az olimpiai csapatba kerülést. 
Alexandra Trusova fáradásos törés miatt lépett vissza a versenytől. A sérüléséről már a Skate Americán is lehetett tudni, amiről szintén majdnem visszalépett (akkor egy négyfordulatos Lutz-ot bevállalt a kűrjében és az elég is volt a győzelemhez). A legnagyobb hiányzó pedig mindenképp Yuzuru Hanyu lesz, aki bokasérülést szenvedett nemrég - neki ez lett volna a szezonban az első versenye.

A férfiak mezőnyében indul Vincent Zhou és Shoma Uno, ezért a Skate America után kíváncsi vagyok, hogy melyikőjük tud jobb formát mutatni. Yuzuru helyett Sota Yamamoto kapott meghívást a versenyre, és harmadik japánként Kao Miura is bemutatkozik a felnőttek között, akinek többek között 4T, 4S és 4Lo is van az arzenáljában. Odaérhet a dobogóra Matteo Rizzo, akinek ez lesz az első GP versenye idén, vagy Junhwan Cha, bár neki nem lesz könnyű dolga az egymás utáni két versennyel, hiszen ő pár napja még Olaszországban versenyzett. Az oroszok közül Makar Ignatov és Alexander Samarin is indul, jó formában még a dobogó környékén is végezhetnek.

A nők mezőnyében Trusova visszalépésével csak Daria Usacheva indul az oroszok közül. A hazaiak közül Kaori Sakamoto indul (aki akár győzhet is), ott lesz még Rino Matsuike, aki ezúttal nem próbálja meg a 3A-t, és a japánok közül Rika Kihira helyett Mana Kawabe kapott még meghívást (akitől viszont minden bizonnyal fogunk látni tripla Axelt). Az olasz verseny után itt is indul Eunsoo Lim, felérhet a dobogóra (és ezzel akár még a GP Döntőbe is bejuthat) Young You, valamint indul még Seoyeong Wi a koreai csapatból. Az amerikaiak közül leginkább Alysa Liunak lesz esélye dobogóra jutni, kíváncsi vagyok, hogy tőle látunk-e tiszta 3A-t, esetleg megpróbálja-e a 4Lz-ot ezen a versenyen.

A párosok versenyében érdekes lesz nézni az idei második Mishina/Galliamov és Tarasova/Morozov összecsapást (az elsőt a Finlandia Trophy Mishináék nyerték). Miura/Kihira az idei Skate America ezüstérmesek is felérhetnek a dobogóra, vagy egy jó formában lévő Cain-Gribble/LeDuc is.

A jégtáncosok versenye több szempontból is érdekes lesz: egyrészt először látjuk versenyezni a Sinitsina/Katsalapov kettőst, ezért kíváncsi vagyok a programjaikra, a formájukra és hogy a bírók hogy értékelik őket. Másrészt összecsap egymással Komatsubara/Koleto és Muramoto/Takahashi, ami azért érdekes, mert Japánnak egy kvótája van az olimpiára és ez lehet az egyik verseny, ami befolyással lehet arra, hogy kit választanak majd be az olimpiai keretbe. Muramotoék az utóbbi időben sokat fejlődtek és nem lennék meglepve, ha a szövetség inkább őket preferálná a kvóta megszerzéséhez. Nem is az egyéni verseny, hanem a csapatverseny szempontjából fontos ez, ahol Japánnak elég jó esélyei lehet az éremszerzésre. 
Indul még Chock/Bates, Hurtado/Khaliavin és Fear/Gibson is, ezért jégtáncban egy elég erős mezőny gyűlik össze Tokióban.

A versenyről sok élő közvetítés lesz az Eurosporton (holnap az Eurosport 1-en 08.10-től 14.00-ig egy kis megszakítással 09.45-11.00 között; szombaton reggel 07.00-tól 14.00-ig pedig mindent adnak).

Az indulói listák, pontozólapok itt találhatók: 

2021. október 28., csütörtök

Skate America 2021

Véget ért az első Világkupa-verseny, a szezonnyitó Skate America. A versenyt Las Vegasban rendezték, ami azt jelentette, hogy 9 óra volt az időeltolódás Magyarországhoz képest, azaz majdnem esélytelen volt, hogy minden versenyszámot élőben lehessen követni. De csak azért majdnem, mert vasárnap este a jégtáncosok és a nők szabad táncát illetve kűrjét még épp emberi időben közvetítették élőben, és azt még én is meg tudtam nézni anélkül, hogy elaludtam volna a képernyő előtt. :)

A többit viszont másnap néztem csak vissza, Youtube-on, M4Sporton, egyéb streamelős csatornákon, hála a technika adta lehetőségeknek. Így volt ez a párosok versenyével is, amit nem meglepetésre Tarasova/Morozov nyert meg. Az orosz kettős nagyon magas pontszámokat kapott a jól megfutott rövid programjára, a kűrben viszont (megint) voltak hibák az ugrásokban, a Tarasova által leduplázott tripla Salchow, majd a Morozov által elrontott 3T-2T-2T kombináció volt ezúttal problémás. Ahogy néztem a kűrjüket, megint az a kettős érzés kavargott bennem, hogy nagyon szeretem a szép, precíz, tiszta elemeiket (mint például a pörgetett emelést, ami könnyed, magas), de nem érzem köztük a harmóniát, a kémiát ami olyan sok más páros között sokkal inkább megvan. Az ezüstérmet talán nagyobb meglepetésre nem Boikováék, hanem a japán kettős, Miura/Kihara nyerte meg. Miuráék nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül az utóbbi időszakban, amit jól mutatott már az Autumn Classic-on is nyújtott kiváló teljesítményük. Olyan remek korcsolyázótudásuk van, amit öröm nézni a párosok mezőnyben és amit szinte mindenki megirigyelhet tőlük. A kűrben ugyan Miura csúnyát esett a kidobós Lutz-ból, de minden egyéb nagyon jól sikerült és egy jól sikerült rövid programmal együtt ez ezüstöt ért nekik. Ha a jó formájukat februáig tartani tudják, akkor Japán - tekintve az erős női és férfi mezőnyüket - akár az olimpiai csapatverseny érmes helyezéseibe is alaposan beleszólhat. 

Tarasova/Morozov kidobós tripla Lutz-a
forrás: tumblr

A másik orosz kettős, a 2019-es világbajnok páros, Boikova/Kozlovskii ezúttal csak a bronzérmet szerezte meg. A rövid programjukat a Hattyúk tavára futották, ami egyrészt szerintem nem egy annyira  program, másrészt különösen zavaró Boikova kosztümje, ami nemhogy eltakarja a nem valami szép testtartását, hanem inkább ki is emeli azt (és a nyakpántja még erre egy lapáttal rádob). Mind a rövid programban, mind a kűrben Boikova Kozlovkiihoz képest később indít a tripla Salchow-ban, ami az előbbi programban csak a szinkron hiányát, az utóbbiban pedig kombinációban ritmusvesztést és a második 3S-ből elesést eredményezett. Emellett a kidobós Flipből is elesett. Ezek még a szezonnak ebben a részében javítható hibák, de egyelőre úgy néz ki, hogy a két másik orosz páros jobban felkészült, mint Boikováék. 

Az amerikaiaknak hazai pályán nem sikerült a dobogóra állniuk, közülük a legjobb helyezést Knierim/Frazier szerezte, akik összességében a 4. helyet szerezték meg, miután a kűrben a második legjobb programot futották.


A párosok dobogója: balról jobbra Miura/Kihara, Tarasova/Morozov és Boikova/Kozlovskii
forrás: gettyimages

A jégtánc versenyében a legnagyobb kérdés az volt, hogy a bírók hogyan értékelik Hubbell/Donohue és Chock/Bates korcsolyázását úgy, hogy egymás ellen versenyeznek. A ritmus táncban és a szabad táncban is az előbbiek lettek az elsők, így ha kicsivel is, de Hubellék nyerték a versenyt. Nekem Hubellék Janet Jackson RD-je jobban tetszett, mint Chockék Billie Eilish zenéjére futott programja, kreatívabb, érdekesebb, emlékezetesebb. A szabad táncok tekintetében viszont Chockék űr szerelmi témájú programja az, ami közönség kedvencebb lehet, Hubellék lírai programja túlságosan unalmas és sablonos. Viszont ők korcsolyázásban erősebbek Chockéknál, akik inkább a közönséget megfogó programjaikkal lopják be magukat a nézők szívébe. Hogy ki is lesz majd a No.1. amerikai páros az olimpiára, még kérdéses, kíváncsi leszek, hogyan pontozzák majd ezt a két párt a következő versenyeiken. Bronzérmet nyert a kanadai kettős, Fournier Beaudry/Sorensen, 4. lett alig lemaradva a dobogóról Smart/Diaz, akiknek a Zorro szabad tánca lehet az egyik legkedveltebb program a jégtánc mezőnyben, valamint az orosz Morozov/Bagin lett az 5.


Jégtánc dobogó: Chock/Bates, Hubbell/Donohue és Fournier Beaudry/Sorensen
forrás: gettyimages

A férfiak versenye igen érdekesen alakult, mert talán nem sokan fogadtak volna arra, hogy Nathan Chen az első két helyek egyikét sem tudja megszerezni és Vincent Zhou és Shoma Uno is megelőzi őt. 

Chen a szezont általában a Japan Openen szokta kezdeni, idén viszont sem bemelegítő versenyen, sem előtte nyári show-kon nem vett részt, tehát a Skate Americán mutatta be először a programjait. A rövid programban egy komor hangulatú Benjamin Clementine dalt választott, az Eternity-t, amiben a lépéssor a 2017/2018-as szezonbeli rövid programjából, a Nemesisből van. A két dal, eltérő dalszöveggel szerintem nem illik egymáshoz, és a zenevágás sem a legjobb. A kűrben egy Mozart összeállításra korcsolyázik, amiben a koreográfiai lépéssor a Rekviemből a Lacrimosa remixelt, gyors, kifejezetten durva verziója. Mindkét programban amíg az ugrásokat megcsinálja, lassabb ritmusú a zene, majd a programok végén gyorsul be és kezd előadni a lépéssorokban. Ez az évek óta bevált recept, de szerintem mind a két programja gyengébb, mint amiket az elmúlt években láthattunk tőle.

A rövid programjában a tavalyi VB-hez hasonlóan 4Lz és 4F is volt tervezve, nyáron pedig sokat edzette a négyfordulatos Loopot, hogy az eddigi öt helyett hat quados kűrt mutasson be idén (öt különböző négyfordulatossal). A rövid programjában - hasonlóan a tavalyi VB-hez - ezúttal is elesett a 4Lz-ból, aztán a 4F-ből is megbotlott, ezért a kombinációt sem tudta megcsinálni. A rövid programbeli nagy hibák után csak a 4. helyen állt. A kűrben aztán a 4Lo-t ugyan megugrotta, de megint elrontotta a 4Lz-ot (leduplázta), hasonlóan a 4S-hez és az egyik kombinációban egy triplának tervezett Flipet is rontott. Ezzel a dobogó legalsó fokára tudott felkapaszkodni.

Chen általában lassabban szokta kezdeni a szezont, 3 vagy 4 quad szokott lenni a kűrjében, és később, ahogy halad előre a szezonban, teszi bele az ötöt. Úgy tűnik, a taktika idén más volt, rögtön a 6 quados kűrt próbálta meg, talán azért is, hogy a 4. helyről mindenképp feljebb tudjon jönni. Két dolog szerintem kérdéses: a rövid programban tényleg megéri-e rizikózni a legnehezebb ugrásokat, a 4Lz-ot és a 4F-et is? A kűrbe pedig megéri-e a 4Lo-t betenni, azt a Loopot, ami Chen legkevésbé kedvelt négyfordulatosa és amit éveken át nem ugrott? A Loop edzése néhány másik négyfordulatost instabilabbá tehet, például a kűrben látott Lutz-ot és Salchow-ot.

Meglátjuk, lesznek-e változások a programjaiban, mindenesetre sok módosítás nem várható a következő GP versenyéiig, ami az e heti Skate Canada lesz számára.

A verseny győztese az a Vincent Zhou lett, aki már a Nebelhorn Trophy-n is igen jó formában versenyzett. Zhou a rövid programban és a kűrben is megugrotta a négyfordulatos ugrásait, összesen hetet, és akkor is, ha ezúttal sem voltak teljesen kiforogva, jól és összeszedetten versenyzett. Zhou nem tartozik a legjobb előadók közé, nincsen a legjobb korcsolyázótudása sem, de az bizonyos, hogy az elmúlt évek után (hosszabb kihagyás, VB-n csak 25. hely!) igyekszik jobban teljesíteni, ami meg is látszik az eredményein. Zhou ezzel legelső GP aranyát zsebelhette be.


Vincent Zhou a rövid programban 
forrás: tumblr

A 2. Shoma Uno lett, aki Zhou-hoz hasonlóan szintén öt quados kűrt tervezett erre a versenyre. Shoma rövid programja Vivaldi Oboa koncertje, a kűr pedig a Bolero. Nekem mindkét programban úgy korcsolyázik, ahogy mindig is szokott, ugyanazok a mozdulatok vannak benne, ugyanolyan egytempójú korcsolyázással, ahogy mindig is szokott futni. Ezúttal is volt több "piszok" a programjaiban, ahogy az utóbbi időben lenni szokott: a rövid programban a 4F nem sikerült, a kűrben pedig több rontása is volt. Ez viszont még így is elég volt arra, hogy Chen előtt végezzen.

4. lett Shun Sato, aki az egyik edzésen vállsérülést szenvedett, és az sem volt biztos, hogy nem lép vissza a versenytől. A fizikai állapota ellenére remekül futott; Shun is összeszedettebb idén, akinek remek sebessége, gyorsan bepörgetett, szép ugrásai vannak, bízom benne, hogy sikeres szezonja lesz.

Egy szó még két visszalépőről: az egyik a Tutberidze-tanítvány Daniil Samsonov, akit már régóta láttunk, és akinek megint egy sérülése van. Ő még a verseny előtt lépett vissza. A másik Kevin Aymoz, aki a francia szövetség erőltetésére indult el ezen a versenyen, annak ellenére, hogy súlyos sérülésből tért vissza és láthatóan nincs még formában (a rövid programban mindhárom ugrásából elesett...).


Férfi dobogó, balról jobbra: Shoma Uno, Vincent Zhou és Nathan Chen
forrás: gettyimages

A nők versenyében Alexandra Trusova győzött. Trusova szintén majdnem visszalépett a versenytől,  majd miután a versenyzés mellett döntött, csak egyetlen négyfordulatost (4Lz) ugrott meg a kűrben - azóta az a hír járja, hogy lábcsont törése van (!). Ez a helyzet nagyon emlékeztet Evgenia Medvedeváéra, akinek 2017 őszén, szintén az olimpiai szezonban hasonló sérülése volt, ami miatt több versenytől is visszalépett. Ha igaz a hír Trusováról, akkor nagyon szerencsétlen időpontban sérült le...


Alexandra Trusova új kűrruhájára rávarratta kutyái nevét
forrás: tumblr

Az ezüstérmes Daria Usacheva lett, aki ezen a versenyen mutatkozott be a felnőttek között. Usacheva jól futotta meg a rövid programját a "Never enough" c. dalra, de a kűrben több hibát is csinált, annak ellenére, hogy neki nincsenek négyfordulatosai vagy tripla Axelje, és nagyon magas pontokat kapott a komponensekre. Nagyon kevéssel maradt le a 2. helyről a koreai Young You, aki viszont megpróbálta a 3A-t a rövid programban (elesett belőle), a kűrt azonban nagyon szépen megfutotta a Nyomorultak zenéjére, többek között egy 3A-t és 7 másik triplát bemutatva. Igaz, hogy az ugrásai nem teljesen tiszták, de nagyok, és szépen ki tudja korcsolyázni a programot, úgy, hogy azzal nagy benyomást lehet tenni a közönségre. A 4. lett, szintén alig lemaradva a dobogóról Kaori Sakamoto, aki ugyan a rövid programban elrontotta a tripla Flipet, azonban minden ugrását megcsinálta a kűrben. A kűrben a kombinációs forgása a végén ha nem 2-es szintet kap, dobogós lehetett volna. Az eredmény nagyon szoros volt, de én Usachevát nem tettem volna a dobogóra, kevesebb komponenssel szerintem You és Sakamoto állhattak volna fel oda.

5. lett a szintén első felnőtt GP versenyén induló Kseniia Sinitsyna, akinek nagyon tetszett a Csajkovszkij Altató rövid programja. A kűr már nem tetszett ennyire, kicsit junioros benne még, és az ugrásai sem voltak olyan jó minőségűek. Amber Glenn lett a 6. egy szépen megfutott kűrrel, Satoko Miyahara pedig egy csodálatosan megfutott Tosca kűrrel a 7., akinek bár valóban több hiányos ugrása van, és már egy ideje nem az első számú japán versenyző, de ez igazságos pontozás esetén nem szabadna, hogy befolyással legyen a komponenseire, mert fantasztikus korcsolyázótudásban, kifejezőkészségében, a részletekre való odafigyelésében, és ez a kűrje egy nagyon szép koreográfia. Elszomorít, hogy a rövid programban és a kűrben is több másik korcsolyázóhoz képest alacsonyabb pontokat kapott komponensekre...


Női dobogó: U-sacheva, Trusova és You
forrás: gettyimages

Így ért tehát vége a Skate America, és máris kezdődik a következő Észak-amerikai GP verseny, a Skate Canada, amiről majd egy külön bejegyzésben írok.

Skate America teljes eredménylistája itt elérhető.

2021. március 21., vasárnap

Január-februári versenyek


Mivel már jó régen nem írtam, ezért mielőtt rátérnék a világbajnokságra egy külön posztban, röviden írnék néhány versenyről, amiket eddig az idei évben megrendeztek.

Az amerikai nemzeti bajnokság még januárban zajlott le Las Vegasban, nézők nélkül, ún. "buborékban". A jégtáncok versenyében Chock/Bates és Hubbell/Donohue küzdelme volt izgalmas, amiben az előbbiek nyerték a ritmus táncot, utóbbiak a szabad táncot és a versenyt is, alig másfél pont különbséggel. A világbajnokság érdekes lesz már csak a kettejük közötti verseny miatt is, de erről majd később. A párosok versenyében az újonnan megalakult Knierim/Frazier magasan nyerték a versenyt, 2. lett a többet is hibázó Calalang/Johnson és 3. Cain-Gribble/LeDuc. Érdekességképpen az eredetileg a VB-keretbe kerülő Calalang/Johnson személyes okokra hivatkozva március elején visszaléptek a világbajnokságtól, így Cain-Gribble/LeDuc lesz a 2. amerikai páros majd a stockholmi versenyen. A férfiaknál nem meglepetésre Nathan Chen nyert nagy fölénnyel, bár nem volt olyan meggyőző a korcsolyázása, mint a korábbi nemzeti bajnokságokon, a kűrben a quad Lutz-ot például nem sikerült megugornia. A 2. lett Vincent Zhou, míg a bronzérmes Jason Brown, aki ezúttal is megpróbálta a 4T-t, de elesett belőle és nem is sikerült teljesen kiforognia. A 4. Yaroslav Paniot lett, akinek quad Flipje és Toe-Loopja is van, és meg is előzte Brown-t a kűrben egy egyébként jól sikerült Elvis-programmal. A nők versenyében nyert Bradie Tennell, 2. ebben az idényben jól szereplő Amber Glenn, míg 3. Karen Chen. A 4. lett az elmúlt két év bajnoka, Alysa Liu, míg Mariah Bell a csalódást keltően versenyzett és csak 5. lett.

A kanadai bajnokságot nem tartották meg a vírushelyzetre hivatkozással, ezért beküldött videók alapján döntöttek arról, kik azok akiket beválogatnak a keretbe. Ez leginkább a férfiak szempontjából volt érdekes, mert az egyetlen helyre hárman is pályáztak, Keegan Messing, a tavalyi nemzeti bajnok és idei virtuális verseny győztese, Roman Sadovsky, illetve Nam Nguyen is. Végül Messingre esett a választás, vélhetően azért, mert ha jól fut, akkor az eddigi eredményei alapján és amiatt, hogy a bírók őt ismerik a leginkább, neki van a legtöbb esélye Top 10-be kerülni és így a jövő évi világbajnokságra két kvótát szerezni. Ennek ellenére különösen sajnáltam Sadovsky-t, aki az utóbbi időben eleget bizonyított, hogy végre kijusson a világbajnokságra (vélhetően viszont a beküldött videója sem sikerült túl jól, ami okozhatta azt, hogy végül nem rá esett a választás). Talán már posztoltam ezt ősszel, de álljon itt a kűrje, amit nagyon jól megszerkesztett és tett fel a saját YouTube csatornájára feltett

*

Az oroszoknál február elején a Channel 1 televízió egy csapatversenyt rendezett meg, amiben egy piros és kék csapat versenyzett egymással, 6-6 versenyzővel szakáganként, a piros csapat vezetője egyébként Zagitova, a kéké pedig Medvegyeva volt. A pontokról nem is érdemes szót ejteni, mert ez a verseny még a rendes hazai versenyek pontozását is felül(vagy inkább alul?)múlta a túlpontozások terén. Viszont kiemelném Mark Kondratyukot, aki már a nemzeti bajnokságon is jól szerepelt és itt is ő vitte el a show-t a férfi versenyben, miután tökéletes kűrt sikerült futnia, három négyfordulatossal és egy jó programmal valamint előadással, ami során még Mikhail Kolyadát is sikerült megelőznie. 

A nőknél ez volt Shcherbakova egyetlen versenye a nemzeti bajnokság és a világbajnokság között. A kűrben láthatóan nem volt meg még az állóképessége, az ugrásaiért küzdött és voltak hibái (a legnagyobb a 3Lz-3Lo-ból a Loop leszimplázása, ezzel az elemével idén vannak problémái).


Érdemes lesz figyelni a jövőben Mark Kondratyukra
forrás: tumblr

*
Maradva az oroszoknál, február végén rendezték meg a kupasorozat döntőjét, ami az utolsó válogatóverseny volt a világbajnokságra. A nemzeti bajnokságon első helyezetteknek nem kellett indulni a versenyen, ők automatikusan bekerültek a világbajnokságra utazó keretbe. Így nem volt itt Shcherbakova, Kolyada, Stepanova/Bukin és Tarasova/Morozov. A nőknél Trusova sem indult, az ő esetében is ezek szerint korábban eldöntött volt, hogy az eredményei alapján ott lehet majd a világbajnokságon. A nőknél tehát a nagy kérdés az volt, hogy Tuktamysheva, vagy az ősz óta először versenyző Kostornaia végez jobb helyen és válthatja meg a jegyét Stockholmba. 

A nőknél Valieva nyert, aki megpróbálta a négyfordulatos Salchow-ot a kűrben, de abból is és a második 4T-ből is csúnyán elesett, több más kisebb hiba mellett. A tripla Axelnek is köszönhetően rendkívül magas technikai pontszámai és komponensei miatt sikerült nyernie, de nem sokkal. Csapattársa, Maiia Khromykh ugyanis élete eddigi legjobb kűrjét futotta és a sokadik sikertelen quad próbálkozás után ezúttal sikerült a 4T és a 4S-t is megugornia egy programon belül. 3. lett Usacheva, akinek bár nincsenek ilyen nehéz elemei, de mindig kiegyensúlyozottan versenyzik. Ők azonban mind juniorok korúak, így a versenyen a legjobb szenior Elizaveta Tuktamysheva lett, aki a 4. helyen végzett. Liza jól felkészült, a tripla Axeljei viszonylag stabilak, bár voltak hibái neki is (ilyen például a kűrben egy érvénytelenített forgás vagy csak 2-es szintű lépéssor). 

Alena Kostornaia csak a 6. helyen végzett a versenyen, miután a rövid programban és a kűrben is voltak hibái. Kostornaia meglepetésre nemcsak a kűrjét (amit előre beharangoztak) hanem a rövid programját is lecserélte erre a versenyre, ami egy nagyon rizikós húzás a szezonnak ilyen késői szakaszában. Nem tudom mi állhatott a döntés mögött, de az tény, hogy Alexander Lakernik meglátogatta őt egy edzésen januárban, tehát az sem zárható ki, hogy a szövetség jelezte, hogy nem tetszenek az idei programjai. Kostornaia láthatóan nem volt még formában azok után, hogy régóta nem versenyzett és átesett a víruson is (amellett, hogy egész ősszel sérülésekkel bajlódott).

Alena Kostornaia szép dupla Axelja az orosz kupasorozat döntőjének rövid programjában
forrás: tumblr

A verseny után aztán robbant a bomba: Kostornaia bejelentette, hogy otthagyja Plushenkot és visszatér Eteri Tutberidze csapatához. Alena elmondta, hogy Plushenkonál nem tudta úgy motiválni magát, és ha Tutberidzénél lett volna, mindent megcsinált volna. Az orosz kupa döntő eredménye után úgy érezte, változtatnia kell. Eteri úgymond "próbaidőre" vette vissza Alenát, ami azt jelenti, hogy több feltételt szabott neki, amit teljesítenie kellett, például a szezon végére vissza kell szereznie a tripla Axelját.
Alena szerint Plushenkonál többet mosolygott, de nem a megfelelő helyen és időben, azaz nem a dobogó tetején, és azért mégiscsak jobb inkább edzésen "sírni", a dobogó tetején viszont mosolyogni.

Sajnálom, hogy Kostornaiának ilyen nehéz szezonja volt. A nyáron a novogorszki edzőtáborban nem tudta visszahozni a tripla Axelját, és mivel Rozanov, aki tanította neki az ugrást, Plushenkohoz átment, Alena is követte őt annak reményében, hogy vele sikerül majd ismét stabilan megcsinálnia az ugrást. Időközben viszont kiderült, hogy sérülésekkel is bajlódott, mindennek tetejébe elkapta a koronavírust, ami miatt a nemzeti bajnokságon sem tudott részt venni. Ennek ellenére megértem, hogy a váltás mellett döntött, mert úgy néz ki, nem volt eléggé motiválható Plushenko csapatában. Igazából nem is Plushenko, hanem csak Rozanov edzette napi szinten, aki szintén nem egy tapasztalt edző...Minden versenyző más, de úgy látszik neki nagyobb szüksége van arra, hogy rövidebb pórázon fogják, és napi szinten motiválják, az edzők és a környezetében levők is. 

Sokan felteszik a kérdést, miért nem ment el Mishinhez, vagy Davydovhoz, vagy más jó edzőhöz, ha annyira nem érezte magát Tutberidzénél se jól? 

Szerintem az olimpiáig egyszerűen nincs elég idő ahhoz, hogy egy teljesen új edzésmódszerbe belekezdjen, Mishin ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy vállalta volna az egyéb tanítványai mellett, emellett ő Szentpéterváron edz, nem Moszkvában. Alena oda ment vissza, ahol tudja milyen edzés módszerek, körülmények várnak rá és akivel a 2019/20-as szezonban elérte a sikerekeit a felnőttek között. Eteri az egyetlen kézenfekvő megoldás, ha esélyt akar adni annak, hogy harcolhasson az olimpiai keretbe jutásba. Talán túl korán van még ahhoz, hogy tippelni lehessen, kik kerülhetnek be a keretbe, de a jelenlegi szeniorok, Shcherbakova, Trusova mellett ott lesz Valieva, Usacheva, vagy Khromykh, akik mind a felnőttek között fognak versenyezni. Ha Alenának jövőre sem lenne tripla Axelja, azzal esélytelen lenne arra, hogy kijusson az olimpiára. Ehhez persze az kell, hogy ne legyenek sérülései se és zökkenőmentesen tudjon felkészülni jövőre. Amihez én csak sok sikert tudok kívánni és bízni benne, hogy sikerül - Alena nekem az elmúlt évek kedvenc orosz versenyzője, mert benne minden megvan, ami kell: jó technika és kivitelezés, korcsolyázótudás, összekötő elemek, előadás, muzikalitás, karizma és "IT" faktor, ami egy ritka adottság, ami vagy van, vagy nincs, tanulni nem lehet. Nagy kár lenne őt veszni hagyni...

A kupasorozatban a férfiaknál nem indult a bajnokság győztese, Kolyada, így a verseny azért folyt, hogy ki válthatja meg a férfiak második repülőjegyét Svédországba. A versenyen nagyon sokan hibáztak a kűrben, de végül Mishin tanítványa, a friss junior orosz bajnok Semenenko nyert, elsősorban köszönhetően a nehéz technikai elemeinek, 2. lett Gumennik és 3. Aliev, ezért az orosz szövetség a győztes Semenenkot választotta be a világbajnoki keretbe.

A párosoknál Mishina/Galliamov győzött, így nem meglepetésre ők indulhatnak a világbajnokságon, míg a jégtáncban Sinitsina/Katsalapov hosszú hónapok óta először versenyzett és nyert.

*

Az utolsó verseny, ami belefér a posztba, az a Challenge Cup volt Hágában február közepén.

A nőknél Loena Hendrickx nagyon szépen versenyezve nyert, így ez már a második aranyérme idei Challenger, illetve senior B-versenyekről. A magyarok közül Láng Júlia végzett a legjobb helyen, miután a kűrben sikerült összeszednie magát egy rontott rövid program után, ezzel eldőlt, hogy ő képviselheti Magyarországot a világbajnokságon.
A férfiaknál Mikhail Kolyada győzött. Nem tudott tökéletesen futni, miután mindkét programjában az Axellel volt problémája, és érdekes volt az is, hogy ezúttal nem próbálta meg a négyfordulatos Salchowot sem (a Channel 1 Trophy-n megpróbálta). Ami a pontjait illeti pedig azt is érdekes volt nézni, hogy a hazai versenyek után nemzetközi versenyen jó 4-5 pontokkal kapott kevesebbet komponensekre.

A párosok versenyében Tarasova/Morozov győzött, szerintem nekik is hasznos volt, hogy nemzetközi versenyen is meg tudták mérettetni magukat a világbajnokság előtt. A bronzérmet Magyar Márk és Ioulia Chtchetinina szerezte meg, ez egy nagyon jó helyezés ebben a mezőnyben! A jégtáncban pedig a franciák, Lopareva és Brissaud nyertek a mindössze három fős mezőnyben, itt Lukács Ádám és Anna Yanovskaya szerezték meg az ezüstérmet.

Ezzel zárom soraimat és hamarosan írok majd egy beharangozót a világbajnokságról is.

2020. november 10., kedd

Challenger versenyek (Nebelhorn Trophy, Budapest), orosz kupasorozat 2-3. fordulói

Az utóbbi időben sajnos nem volt alkalmam írni az elmúlt hetek versenyeiről, ezért két külön posztban kicsit utólag leírnám mik történtek.


Challenger versenyek


Nagyon sok Challenger verseny törlésre került (miközben ezeket a sorokat írom, a varsói Challenger verseny is), azonban a Nebelhorn Trophy-t megrendezték szeptember végén Oberstdorfban. A nők versenyében Eva-Lotta Kiibus a 3. helyről felkapaszkodva nyerte meg a versenyt a Rachmanyinov kűrjével, két tripla Flipet, és két tripla Lutz-ot bemutatva, kisebb hibákkal, illetve egy érvénytelen mérlegforgással. 2. lett az idéntől már Stephane Lambiellel készülő Alexia Paganini, 3. pedig Jenni Saarinen. A férfiak versenyében Deniss Vasiljevs nyert magasan a legjobb komponensekkel, egy négyfordulatos Salchow-ot és két tripla Axelt bemutatva. Elég izgalmas volt a verseny, mert Deniss csak az 5. volt a rövid programot követően, de a kűrben kimagaslóan versenyzett, így sikerült megnyernie a kűrt és így nagy csatában a versenyt is. Az olasz Gabriele Frangipani lett a 2. helyezett egész jól megfutott programokkal, a kűrben mindenképp előnyére volt, hogy két négyfordulatos Toe-loopot bemutatott. A 3. helyet Nikolaj Majorov szerezte meg. Meglepetésre nem került a dobogóra Matteo Rizzo, aki csak az 5. lett. Nemrég Rizzo be is jelentette, hogy otthagyta edzőjét, Franca Bianconit, és ezentúl ő is Lorenzo Magrival, Frangipani és Daniel Grassl edzőjével készül a jövőben. A párosok versenyében az olasz páros, Ghilardi/Ambrosini nyert, míg a jégtáncosoknál a cseh páros, Taschlerova/Taschler nyakába került az aranyérem.


Deniss Vasiljevs (picit hiányos) négyfordulatos Salchow-ja a Nebelhorn Trophy-ról
forrás: tumblr

A magyar versenyzők a verseny előtt nem sokkal mondták le a részvételt, mert Németországba koronavírus teszttel tudtak volna csak belépni, de az eredményt kérdéses, hogy megkapták-e volna az elutazás előtt...Sajnálatos, hogy a magyar szövetség nem tudott az ügyben intézkedni úgy, hogy biztosan el tudtak volna utazni a versenyre.

[Nebelhorn Trophy végeredmény]

*

A Nebelhorn Trophy-t követően október közepén került megrendezésre a Budapest Trophy, ami a második Challenger verseny volt idén. Mivel engedélyezett volt a nézők részvétele a versenyen, ezért el is mentem rá, így hát úgy tűnik, hogy idén ez lesz az egyetlen verseny, amin személyesen is ott lehettem. 

A nők versenyében először láthattuk versenyezni Loena Hendricx-et másfél év után, miután a 2019. márciusi világbajnokság óta sérülés miatt nem versenyzett. Nagyon szépen tért vissza, a Celine Dion rövid programja kiváló volt - ez egy igazán neki való program - és a kűrben is magabiztos fölénnyel lett 1. Eva-Lotta Kiibus előtt. 3. a bolgár Alexandra Feigin lett. Magyar részről Láng Júlia szerepelt a legjobban, aki 4. lett. Julcsi megszerezte a technikai minimum pontszámot a világbajnokságra, miután az eddigi legjobb pontszámokat kapta felnőtt versenyeken. Nekem a rövid programja hasonlít ahhoz, amit tavaly is láthattunk tőle, mindkét programban elég hasonló mozdulatai vannak. Tőle jó lenne látni majd egy másik, akár külföldi koreográfus által alkotott programot valamikor a közeljövőben, és akkor remélhetőleg a komponensei is emelkednének. Tóth Ivett a 6. lett, akinek sajnos nehezen mentek a tripla ugrások, egy Salchow-ot és egy Toe-loopot ugrott csak meg a kűrben. A rövid programban megpróbálta a tripla Axelt, de messze van attól, hogy tiszta legyen, nincsen meg a kellő sebessége belemenetelkor, a forgási sebessége is lassú és a kellő magasság sincs meg sajnos.

A fiúknál Daniel Grassl nyert, aki hiába próbálta meg a négyfordulatos Lutz-ot, Flipet és Loopot is a kűrben, mindegyik hiányos volt és egyik sem sikerült. Daniel gyakran erősen expresszív előadásmódja ezúttal visszafogottabb volt, de neki is ez az első verseny volt ebben a szezonban, tehát ilyenkor nagyon sokat nem lehet még várni. 2. Burak Demirboga lett, 3. Alexander Selevko nagy csatában a másik török fiú, Basar Oktar előtt. A magyar fiúk, András és Máté a 9-10. helyeken végeztek. 

Érdekességképpen a junioroknál van egy szlovák fiú, Marko Piliar, aki évek óta Yuzuru Hanyu zenéket választva, kosztümöket imitálva futja a programjait, idén is Hope and Legacy/Otonal illetve Seimei programokra fut. A junioroknál egyébként Berei Pepe 4. lett, a tavalyi sérülései után biztatóbb formában van, a kűr elején ugrásai kifejezetten jók voltak.

Végül jégtáncban Nazarova/Nikitin győzött. A verseny junior (nem Challenger) részében érdekesség, hogy az ukrán színekben induló Shabotova megugrotta a tripla Axelt a kűrben.

[Budapest Trophy végeredmény]


Orosz kupasorozat (Moszkva, Szocsi állomások)


Az orosz kupasorozat második állomásán, Moszkvában vártam Sinitsináék fellépését, akik végül a ritmus táncot lekorcsolyázták, viszont visszaléptek a szabad tánctól, miután Sinitsina lába annyira fájt a program közben, hogy nem tudták befejezni a futást. A mezőnyben így mindössze 3 induló maradt, amit egyébként Morozov/Bagin nyert meg. A párosoknál még ennél is kevesebben indultak, ketten, ahol Pavliuchenko/Khodykin győzött.

A fiúk versenyében Artem Kovalev nyert, aki Plushenko tanítványa, s kűrjében tisztán, két négyfordulatos Salchow-ot bemutatva tudott nyerni a 2. helyről. Alexander Samarin lett a 2., aki csak négyfordulatost, egy Toe-loopot próbált meg a versenyen, a rövid programban, amiből el is esett. A komponensei mindenesetre segítettek abban, hogy 2. legyen, 89-et (!) kapott egy nem túl jó kűrre úgy, hogy finoman szólva sem kimagasló előadásban, átmenetekben vagy épp korcsolyázótudásban...A 3. helyet Petr Gumennik szerezte meg, akinek szerintem idén (is) jó programjai vannak, kimunkált, szép mozdulatokkal korcsolyázik, és annak ellenére tartja a formáját, hogy az utóbbi időben nagyon sokat nőtt. A 4. helyet Semenenko szerezte meg, aki az 1. helyről csúszott le a dobogóról a kűr után. 

A nők versenyében Kamila Valieva és Alexandra Trusova közötti küzdelmet lehetett várni. Valieva rendkívül magas, 85 pontos rövid programot futott tripla Axel nélkül, az orosz versenysorozatban használt bónuszpontok, kimagaslóan magas GOE-knak és komponenseknek köszönhetően. Illetve mindezt annak, hogy elsősorban benne látja az orosz szövetség a jövő évi olimpia egyik, ha nem a legnagyobb aranyérem esélyesét, tehát már a hazai versenyeken megkap minden támogatást pontozás terén. Daria Usachevát semmivel sem láttam rosszabbnak nála (sőt, például muzikalitásban kifejezetten jobb Valievánál), mégis öt ponttal kapott kevesebbet, amiből 2 és fél csak a komponensek voltak, a többi a GOE-k illetve az, hogy Valieva kombinációja a program második felében Lutz-os, míg Usacheváé Flipes volt. Trusova állt a 3. helyen a rövid programot követően, egy jó 3A próbálkozással (nem volt teljesen meg, túlforogta, de biztatóan néz ki!). Aztán a kűrben fordult a helyzet. Trusova három négyfordulatost is ugrott, míg Valieva kétszer elesett, megint olyan nagyot esett az első, szóló 4T ugrásból, mint a tesztversenyen, és egy 3Lz-a sem sikerült. Teljesen széttörten ült a kiss and cry-ban, a 10 pontos előnye pedig így sem volt elég Trusovával szemben, így utóbbi megnyerte ezt a versenyt. Valieva Boleroja egyébként így hibákkal együtt sajnos még inkább rosszabbnak néz ki, s csak tényleg bízom benne, hogy nem ezt a programot szeretnék majd neki az olimpiai szezonra adni neki...


Kamila Valieva a rövid programban
forrás: tumblr

Amit mit mindenképp érdekes volt figyelni, az a junior lányok versenye volt, amiben a Davydov tanítvány Elizaveta Berestovskaya győzött (ezzel a remek rövid programmal), a Plushenko tanítvány Muravyova előtt.

[Orosz kupasorozat 2. állomás végeredmény]

*

Az orosz kupasorozat harmadik állomásán, Szocsiban a nőknél ismét láthattuk Anna Shcherbakovát, aki a rövid program után 2. helyen állva fordított a kűrben és megnyerte a versenyt Daria Usachevával szemben. Shcherbakovának a rövid programban a kombinációjával, a tervezett 3Lz-3Lo-val gyűlt meg a baja és csak duplára tudta a Loopot bepörgetni, ezzel egyébként múltkor is problémája akadt. Shcherbakova a kűrben egy nagyobb hibát vétett, mégpedig, hogy ott is lett volna egy 3Lz-3Lo kombinációja, amiből viszont csak 3Lz-ot ugrott s nem tett rá még egy ugrást, ezért úgy gondolta, hogy a program végén az utolsó 3Lz-ra rátesz egy tripla Toe-Loopot. A baj csak az volt, hogy volt már ismételve két féle triplája (Flip és Lutz), és mivel harmadikat nem lehet ismételni még egyszer, a a korábban már szintén ugrott 3T így a végén érvénytelen elem lett. Az biztos, hogy sokat kell számolni fejben a versenyzőknek futás közben, amennyiben rontanak valamit, de itt most biztosabb lett volna egy 2T-t rátenni...Shcherbakova kűrje nekem egyébként továbbra sem túl érdekes, s az ugrásai elég a leginkább bizonytalannak tűnnek. Usacheva lett a 2., míg Elizaveta Tuktamysheva a 3., ő egyébként tiszta 3A után több hibát vétve lett bronzérmes.


Balról jobbra: Usacheva, Shcherbakova és Tuktamysheva a dobogón
forrás: tumblr

A férfiaknál Mikhail Kolyada nyert egy nagyon szépen megfutott rövid programmal, vezetve Dmitri Aliev és Mozalev előtt. A kűrben már nem volt ennyire meggyőző, az Axelek nem úgy sikerültek, de így is sikerült megtartani az első helyét. Érdekességképpen, a két programjában teljesen megegyezik a lépéssor, amire mondjuk komponenseknél arra, hogy mennyire eredeti a program, kevesebbet lehetne adni...Azért is kár, mert Kolyada kb. mindent el tudna korcsolyázni, amit adnak neki, tehát sajnálom, hogy ezen "spórolnak". 2. lett Mozalev, aki nekem ő mindig nagyon juniorosan korcsolyázik, és inkább csak egy biztos ugró egyelőre, de több nem, míg 3. lett Dmitri Aliev, aki visszahozta az olimpiai szezonban futott Masquerade rövid programját, kűrjében több hibát vétve (ugrások, 2-es szintű forgások és lépéssor) viszont hátrébb csúszott.


Mikhail Kolyada nagyon jó technikájú tripla Lutz-a az orosz kupasorozat rövid programjában
forrás: tumblr

A jégtáncosokra (győztes: Zagorski/Guerreiro) és párosokra (győztes: Pavliuchenko/Khodykin) nem volt sok időm nézni. A junior egyénizőkbe jobban belenéztem, a fiúknál Vetlugin győzött és egyik kedvencem, Andrei Kutovoi lett a 3., míg a lányoknál a Tutberidze-tanítvány Adeliya Petrosyan nyert úgy is, hogy a kűrben Berestovskaya két négyfordulatos ugrást is bemutatott, a rövid programban azonban túl nagy volt a hátránya.

[Orosz kupasorozat 3. állomás végeredmény]

Következőre (nemsokára!) a már lezajlott eddigi két Grand Prix versenyről, illetve az orosz kupasorozat utolsó előtti, negyedik állomásról írok majd.

2020. március 13., péntek

Junior Világbajnokság 2020

Nem gondoltam volna, hogy ez lesz az utolsó bejegyzésem ebben a szezonban, már ami egy versenyről szól - de így történik, miután törlésre került a felnőttek világbajnoksága Montrealban.

A junior világbajnokság még megtartásra került, talán azért mert ezen a versenyen - mint azért általában a junior versenyeken - nem szokott sok néző lenni, és ezt a versenyt még azelőtt tartották meg, mielőtt a nagyobb nemzetközi versenyeket elkezdték volna sorra törölni a vírus miatt.

Nos, nagy meglepetés nem igazán történt a versenyen. A lányoknál Kamila Valieva fölényesen győzött, aki két nagyon jól megfutott programot mutatott be, a kűrben két 4T-vel (a másodikban nem is hibázott), átmenetekkel teletűzdelve, rendkívül jó forgásokkal. A programjait túlkoreografáltnak tartom, de hát jellegzetes Gleikhengauz programok ezek (is). A második helyet Daria Usacheva szerezte meg, aki ezúttal jobban bírta idegekkel, mint a korábbi versenyein, és itt valóban kiegyensúlyozottan mutatta be a programjait. Alysa Liutól talán többen várták az ezüstérmet, de ezúttal a bronz sikerült neki: a kűrben a 4Lz-ból esett, és hiába van tripla Axelje, az nem mondhatni jó minőségűnek, emlett továbbra is lassú és nincsen jó korcsolyázótudása sem. Mint sokszor idén, ezúttal is több hiányos ugrása volt, amit - jogosan - nem kímélt a technikai panel. Maiia Khromykh lett a 4., ő egy 4S-t próbált meg a kűrben, amiből elesett. Egyébként nagyon sok szempontból Usachevához hasonló, ahogy korcsolyázik, bár Usachevát jobb előadónak tartom.
5. lett Haein Lee, aki a rövid program után még 2. helyen állt, de a kűrben esett a Flipből és így kombinációja sem volt belőle; kár hogy pont ezen a versenyen nem sikerült megfutnia ezt az idén annyiszor jól előadott programot...6. lett a másik koreai versenyző, Seoyeong Wi, aki nagyon tetszett és akire majd jövőre is biztos, hogy figyelni fogok (Haeinnel együtt!), 7. lett Ekaterina Kurakova, szintén egy jó kűrrel. A japán csapatból Mana Kawabe 11., míg Tomoe Kawabata csak 14. lett. A technikai panel néhol furcsán határozott itt is, a Flipet ezúttal szigorúbban vette (nem tiszta él Usachevánál, Seoyeong-nál, például, míg az élhibás Lutz-okra nem mentek rá egyáltalán...).


Balról jobbra: Usacheva, Valieva és Liu a dobogón
forrás: tumblr

A fiúk versenyében meghozta a kiegyensúlyozott versenyzés a gyümölcsöt Andrei Mozalevnek: az oroszok JGP Döntő és Ifjúsági Olimpiai Játékok ezüstérmes korcsolyázója lett a junior világbajnok, két kiegyensúlyozott programmal. A verseny előtt esélyesnek számító Yuma Kagiyama lett a 2. ezúttal, miután a rövid programban még vezetett Mozalev előtt, de a kűrben több hibát is vétett. Kemény időszak van mögötte, miután a japán bajnokságon jól szerepelt és nemcsak az Ifújsági Olimpiai Játékok után a Négy Kontinens Bajnokságon is indult - ahol ráadásul szintén érmet nyert. Az elvárások nagyok voltak, de talán azokat sem tudta elviselni ezúttal Yuma, emellett fáradtnak is tűnt. Ugyanez mondható el Shun Satóról, aki szintén sokat rontott a kűrben, és az annyira megbízható quad Toe-loopjai se sikerültek jól ezúttal, a 4Lz-ot pedig leduplázta. Mindkettejük első junior VB-je volt és máris nagy elvárásokkal indultak el, Shun azért is mert JGPF aranyérmesként érkezett erre a versenyre. Talán a japán szövetségnek át kellene azt gondolnia, hogy korábban küldi a versenyzőit junior VB-re, hogy tapasztalatot szerezzenek (tavaly Tatsuya Tsuboi-t küldték például Shun Sato helyett, aki fél ponttal előzte meg Satot a junior nemzeti bajnokságon. Tsuboi nem szerepelt jól a junior VB-n és idén sem voltak jó eredményei). Yuma Kagiyama a rontások ellenére nagyon magas komponenst kapott (78 pont), ami magasabb volt mint a tiszta futásaira kapott pontok pár hónapja. Ennyit ér, ha valaki nagy ISU versenyen érmet szerez, vagy Ifjúsági Olimpiai aranyat nyer...
A bronzérmet Petr Gumennik szerezte meg a 9. helyről, egy nagyon jó kűrfutással. Petr úgy tűnik kezd kilábalni a növekedés okozta nehezebb időszakból. Daniel Grassl nem tudott a dobogóra állni a tavalyi bronzérme után: nagyon sok a hiányos ugrása, amit nem kímél a technikai panel, és ez sok pontjába kerül neki. Az amerikaiak közül Maxim Naumov futott jó kűrt és végzett az 5. helyen, Andrew Torgashev a rövid program utáni 3. helye után, négy eséssel a kűrben végül csak 8. lett. A kanadiak közül Joseph Phan a 12., Stephen Gogolev gyenge futásokkal csak 17. lett.


Petr Gumennik Operaház Fantomja kűrje közben
forrás: gettyimages/ISU

A párosok versenyében nem volt meglepetés a tekintetben, hogy a három orosz végzett a dobogón, illetve hogy Panfilova/Rylov fölényesen nyerték meg a versenyt. Akhanteva/Koleshov és Artemeva/Nazarychev viszont sok hibát vétett a kűrben, utóbbiak izgulhattak az éremért is, de végül a németeknek, a Hocke/Kunkel kettősnek majdnem sikerült őket beelőzniük (szegények kicsik túl korán is örültek a kiss and cry-ban, mikor először a kűr helyezés jött ki - 3. hely - és utána az összpontszám, ami a 4. helyre volt elég - először azt hitték, hogy a dobogóra állhatnak.


Panfilova/Rylov csodálatos kidobós Rittbergere a junior VB-n
forrás: tumblr

Végül a jégtánc verseny igen magas színvonalat hozott, ami a top párokat illeti. Az aranyérmet az amerikaiak, Nguyen/Kolesnik nyerték, nagy csatában a grúzokkal, Kazakova/Reviyával, akik végül egy ponttal maradtak le az amerikaiaktól. Shanaeva/Narizhnyy lett a bronzérmes (1. helyen álltak a ritmus tánc után), szintén nem sokkal lemaradva. Míg a JGP szezont kihagyó Ushakova/Nekrasov lett a 4., akikre szerintem érdemes lesz majd a jövőben figyelni. A harmadik orosz pár, Davis/Smolkin lett az 5.

Magyar részről Villő és Danyil a 19. helyen végzett, míg a lányoknál Schermann Regina egy kemény rövid program után (48 indulóból csak 24 került a kűrben, hibázni nem lehetett), bekerült a legjobb 24 közé, ahol végül a 24. helyen végzett.


Jégtánc dobogó a junior VB-n, balról jobbra: Kazakova/Reviya, Nguyen/Kolesnik és Shanaeva/Narizhnyy
forrás: gettyimages/ISU

*

A junior világbajnokság teljes végeredménye itt érhető el.

2019. december 20., péntek

Grand Prix Döntő 2019

Két hete zajlott le a 2019-es Grand Prix Döntő, úgyhogy végre jutott egy kis időm arra, hogy leírjam a versenyről az élményeimet, tapasztalataimat olyan szemszögből, ahogyan azt szurkolóként a helyszínen átélhettem.

A szerdai edzéseket már élőben követhettem és egészen vasárnapig, a gáláig maradtam Torinoban. Nagyon sűrű volt a program, különösen a szombati nap volt hosszú, amikor reggel 6 óra előtt már sorba álltunk, hogy bejuthassunk a fiúk edzésre és egészen este 10 utánig, az eredményhirdetésekig ott maradtunk!
A női versenyről

Nagyon örültem annak, hogy Alena Kostornaiának sikerült megnyernie a Grand Prix Döntőt a két, négyfordulatoskat ugró csapattársával, Trusovával és Shcherbakovával szemben. Kostornaiát először láthattam élőben, ami nagy élmény volt számomra: kiemelkedő a korcsolyázótudása, rendkívül szépen bekorcsolyázza a pályát, amit élőben jól meg lehetett figyelni, és remekül használja az éleket, fejezi ki a zenét, vetíti ki az előadást a közönségre. A három lány közül ő a legkisebb, mégis az ő jelenléte a legnagyobb élőben. A rövid programban megjavította az egyéni legjobbját, ami egyben világcsúcsot is jelentett (85.45). Ezen a versenyen szerintem a rövid programját még jobban is adta elő a kűrjénél, amiben az első tripla Axelben picit megingott és kicsit visszafogottabb volt az előadása, mint például a francia GP versenyen. Ennek ellenére kimagasló volt két tiszta programjával és megérdemelten magas komponenseivel és magas GOE pontokkal tudott győzni. Alexandra Trusova először hozta be a versenyre a tripla Axelt, amiben elesett a rövid programban, így aztán csak az 5. helyen állt és eleve 14 ponttal került hátrányba Kostornaiához képest. A kűrben először ugrott négyfordulatos Flipet, ami sikerült is neki, illetve először próbálkozott öt darab (!) négyfordulatos ugrással. Ebből a Salchowot leduplázta és a második Toe-Loop hiányos volt és el is esett belőle. Trusova esetében itt is megmutatkozott, hogy nagyon kevés koreográfia és előadás van a programjában, sokat koszorúzik és teljesen csak az ugrásokra megy rá, amik nem is igazán mondhatóak jóknak/szépnek. Trusova végül a bronzérmet szerezte meg. Shcherbakova lett a második (kevéssel, de első a kűrben), aki szintén négyfordulatos Flippel próbálkozott, aminek esés lett a vége. Shcherbakova mindenképp muzikálisabb, mint Trusova, de egyébként nagyon junioros a korcsolyázása és annyira törékeny a lány, hogy - különösen az ugrásoknál - nehéz volt nézni, főleg élvezni a korcsolyázását. Egyébként mind a Flipje, mind a Lutza nem jó technikájú, ugyanakkor például a forgásai nagyon tetszettek.

Aki Kostornaián kívül még nagyon tetszett élőben, és akinek szintén először drukkolhattam a helyszínen: ő Rika Kihira volt, akinek továbbra sem volt tripla Lutz-a ezen a versenyen, mert még mindig fájlalja a lábát, ha ugorja. Ez eléggé aggodalomra ad okot, és csak remélem, hogy a japán nemzeti bajnokság után kicsit pihenni fog, egyébként félő, hogy még súlyosabbá válhat a sérülése. Rika szintén nagyon jól bekorcsolyázza a pályát, gyors és lendületes, tele vannak a programjai irányváltásokkal, remek összekötő elemekkel és felsőtesti mozdulatokkal, amiben viszont fejlődnie kell még, az az előadás és a közönségre való kivetítés. A kűrben a zenevágások nem voltak élőben annyira zavaróak mint TV-ben, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy szerintem a világos zöldes kosztüm nem igazán illik hozzá, és a programhoz sem megy (fotókon jobban néz ki...).
Rika először próbálkozott a négyfordulatos Salchow-val, amiből elesett, ezen kívül viszont egy nagyon jó kűrt mutatott be két tripla Axellel - az Axeljei egyre biztosabbak, alig-alig hibázik belőle. A 68 pontos kűrt második pontszámban kevésnek tartottam, jóval erősebb a komponensekben mint Trusova (nemcsak 3 ponttal) és ezen a versenyen Zagitovánál is erősebb volt.

Zagitova felfüggeszti pályafutását

Amikor ezeket a sorokat írom, már tudni lehet, hogy Alina Zagitova nem indul a nemzeti bajnokságon és úgy döntött, hogy felfüggeszti a sportolói pályafutását. A Grand Prix Döntőben a rövid programban még jól korcsolyázott, a kűrjében viszont sok volt a problémás ugrása és a korcsolyázása is nehézkes volt. Így végül összességében az utolsó, 6. helyre csúszott vissza, amivel a felnőtt pályafutása leggyengébb eredményét érte el. Alina szerette volna élvezni a versenyzést ebben a szezonban, aztán ahogy haladt előre a versenyekkel, a nyilatkozata szerint megfogadta magának, hogy szeretne túljutni a GP versenyein, majd a GP Döntővel már nem volt magával szemben elvárása, illetve fogadalma. Állítólag nehéz volt motiválni már az olimpiai győzelmét követően.

A GP Döntő gálájáról visszalépett, egyébként láthatóan zaklatott állapotban volt, mikor ezt bejelentette, úgy éreztük az arénában, több van a levegőben annál, mint amit mond. A verseny után azonban edzett már és most a hétvégén fel is lépett egy show-ban.
Bár Alina jelezte, nem vonul még vissza, és továbbra is a Sambo klubban fog edzeni (a show-kra), de biztosnak tartom - ahogy azt Tarasova is elmondta - hogy innen nincsen visszaút a versenyzéshez.

Alinának a csúcs éve akkor volt, amikor minden ugrását a program második felében elő tudta adni és amikor a szabályok még megengedték, hogy minden ilyen ugrásra bónusz járjon. Akkor még kellőképpen meg is voltak az ugrásai és a növés előtt járt még. Azóta is folyamatosan változik a női műkorcsolya, és manapság tripla Axel vagy négyfordulatos ugrás nélkül nem lehet az aranyéremért küzdeni. Alina 17 évesen már kicsit késő, hogy quadrát megtanuljon. Csupán élvezetből versenyezni pedig, hát, szép elképzelés, de egy bajnokot a fejlődés és érmek is motiválnak.
Sajnálatosnak tartom, hogy olyan jelenleg a műkorcsolya, ami nem teszi lehetővé, hogy művészileg is kiforrjon jó pár női versenyző. Hiszen Alina már idén is jobb előadó volt, mikor akár tavaly, és bár mindent megnyert, mindössze 2 és fél szezont versenyzett és még mindig csak 17 éves.

Sok sikert a továbbiakban, Alina!


Balról jobbra: Shcherbakova, Kostornaia és Trusova a dobogón

A férfi versenyről:

A férfi verseny elég érdekesen zajlott néhány szempontból. Először is, ami az első napokban a legnagyobb téma volt az arénában, hogy Yuzuru Hanyu - felnőtt karrierje során először - edző nélkül vett részt az első edzéseken, a rövid programon, majd a pénteki edzésen is, ami egy váratlan és szerencsétlen helyzetet teremtett. Az első napokban az okot sem lehetett tudni, hogy miért nincs vele edző, így sok találgatás, aggodalom volt a szurkolók között. A GP Döntőn ugyanis versenyzőként egy edzőt lehetett akkreditálni, és mivel Yuzurun kívül a Cricket Clubból más versenyző nem kvalifikált a Döntőbe, így ő ezúttal csak egy edzőt tudott a versenyre vinni (általában Brian Orser és Ghislain Briand is vele szokott lenni versenyeken). Később derült ki, hogy Briand útlevelét ellopták (!) ezért hiába érkezett meg Németországba, visszafordították Torontoba és egy új útlevél kiállítása után tudott csak Olaszországba utazni, emiatt csak péntek este ért a verseny helyszínére. Ez rányomta aztán a bélyeget Yuzu versenyére is. Miután a rövid programban kifordult a 4T-ből és nem volt így kombinációja, jelentős ponthátrányba került Chennel szemben, így a pénteki edzésen az addig nem is edzett, öt fordulatosból álló kűrjét gyakorolt már. Majd az edzés végén  először mutatta meg, hol is tart a négyfordulatos Axelen való gyakorlásán! Többször megpróbálta az ugrást, háromszor bepörgette, amiből (egyelőre természetesen) esés volt a vége (a három próbálkozást itt lehet megnézni). Hihetetlen volt látni ezt az óriási ugrást, 4 és fél fordulatot a levegőben. Elemzők szerint megvan a kellő magassága, távolsága és a forgási sebessége az ugrás kivitelezéséhez, de az érkezésen és hiány nélküli megvalósításán még dolgoznia kell. Yuzuru elmondása szerint tudta, hogy nincsen már sok esélye ezt a versenyt megnyerni, ezért valami emlékezetes dolgot akart bemutatni azon a jégen, amelyen Japán első olimpiai aranyát nyerte a sportágban és amelyen példaképe, Evgeni Plushenko is olimpiai bajnok lett a 2006-os Téli Olimpián.

Yuzuru 25. születésnapján, szombaton először mutatott be öt darab ötfordulatost tartalmazó kűrt, miután 2 évvel a négyfordulatos Lutz-ból való esését és súlyos sérülését követően újból bemutatta a versenyen ezt az ugrást. És tette mindezt nagyon szépen kivitelezve, tökéletes technikával. A Lutz mellett ezúttal a 4Lo is tökéletesen sikerült, de szép volt a 4S, a 4T-1Eu-3F és a végén a 4T-2T is. A program legvégén azonban utolsó (!) ugráselemként egy tripla Axel-tripla Axel ugrósort tervezett, de fáradtság miatt - és mert előtte levő nap megzavarta a 4A edzése -  leszimplázta az ugrást, amivel szintén sok pontot veszített. Mindezekkel együtt egy nagyon szép kűrt mutatott be, az aréna pedig persze őrjöngött a kűr végén!


Gyönyörű, könnyed, szállós, magas és nagy, tökéletes technikával - a quad Lutz visszatért
forrás: tumblr

Számomra nagy ajándék volt, hogy újra láthattam Yuzut egy év elteltével. Hihetetlennek tartom, hogy ennyi siker és két olimpiai bajnoki cím után is fejlődik és motivált marad. A rövid program, eltekintve a hibától, nagyon szépen sikerült, még érettebb és jobb előadással, mint a tavalyi Rostelecom Kupán elért világcsúcsa. Az pedig, hogy újból megugrotta a 4Lz-ot, és még egy lépést tett a felé, hogy legyőzze a benne rejlő félelmeket, külön öröm volt élőben látni. Ez a verseny nem úgy sikerült számára, ahogy talán tervezte, és bebizonyosodott, hogy egy edző jelenléte mindenképp szükséges egy versenyen, de ez a verseny egy újabb lépés volt afelé, hogy a világbajnokságra felkészüljön, és ha az egészsége is engedi, a négyfordulatos Axelt pedig be is mutassa majd azon a versenyen. Hajrá, Yuzu!

Nathan Chen nyerte tehát a GP Döntőt, aki megugrotta, amit tud, a kűrben pedig ő is öt négyfordulatost ugrott meg, tehát a GP versenyeihez képest nehezített. Nathanről azt tudom elmondani, mint eddig is: gyorsan pörgeti be az ugrásokat, ami nagyon hatásos módszer arra, hogy meg is ugorja őket, innen ered, hogyan képes kiegyensúlyozottan megcsinálni őket. De azt meg kell jegyezni, hogy az ugrásai se nem nagyok, sem fednek be nagy távolságot, az ugrásra való rákészülés, a testhelyzet sem szép, tehát igazán magas GOE pontokat nem szabadna kapnia. A rövid program nekem továbbra is a leggyengébb azok közül, amiket eddig mutatott, és különösen látható volt, hogy a zenével ezúttal sem volt összhangban a korcsolyázása. A kűrről is elmondható, hogy egyik ugrás a másik után, összekötő elemek nélkül történik és maximum a koreográfiai lépéssorban történik valami érdekes. Egyébként most is sokat korcsolyázik két lábon, és ezt, illetve az üresjáratokat próbálja kompenzálni kézmodulatokkal (amik egyébként nagyon jól el tudják vonni az figyelmet arról, mit csinál a korcsolyázó a lábával). A forgásai sem kiemelkedőek, magas GOE-t nem kaphatna rájuk. Mindkét programban az új kosztümök se segítettek az összhatáson, az ing laza, bő, a forgások és lépések közben is fellibben, mindamellett - különösen az Aznavour programhoz - egyáltalán nem illik egy modern viselet. Ez csak azért is zavaró, mert Chen amúgy sem szép testtartását még inkább "görbévé" teszi.

Mindezek ellenére, a bíráskodás megint megmutatta, hogy ha Chen stabilan megcsinálja az ugrásokat, teljesen lényegtelen, hogy azokat milyen minőségben teszi, és milyen komponensei vannak, minden pontja ugyanis ugrásszerűen megemelkedik. Olyan ez, mintha a 6.0-ás rendszerben lennénk, amíg az ugrások nagyjából rendben vannak, akkor el lehet felejteni minden egyéb szempontot egy korcsolyázásban. Így eljutottunk oda, hogy a rövid programja kis híján világcsúcs lett (pedig hogyan is lehet hasonló pontokat kapnia, mint egy jól megfutott Otonal?), míg a kűr és összpontszámban új csúcsot korcsolyázott.
Ezzel nem a győzelmét kérdőjelezem meg - ugyanakkor ha úgyis győz, miért nem lehet olyan pontokat adni, ami tükrözi a korcsolyázását? Egyre inkább úgy tűnik, azt az elképzelést akarják kelteni ezekkel a pontokkal, hogy Chen abszolút legyőzhetetlen akkor is, ha Yuzuru szintén tisztán futna. Miután Yuzu sok évig tartó fegyverei: a minőségi elemeire kapott magas GOE-k és a kiemelkedő komponensei által szerzett előny elapadt, ne csodálkozzunk, hogy már a bázis pontszám harcának az időszaka ez, egyre több és nehezebb négyfordulatossal, hiszen csak a nehéz elemek számítanak jelenleg, a minőség nem. A minőség, amire egyébként is továbbra is össze-vissza adják a pontokat, sok pontos eltérésekkel.

A bronzérmet a legkevesebbet hibázó Kevin Aymoz szerezte meg, aki a rövid programban nem kis malőr után (rossz zenét tettek be neki) futott rendkívül jól, illetve a kűrben is a legstabilabban hozta, amit tud. Kevin jól futott, aminek örültem, de a koreográfia a kűrben helyenként azért eléggé üres, azt, amit előad, viszont sok érzelemmel, kifejezéssel teszi, talán a közönséget ezért is ragadta meg úgy a futása. Mivel Kevin felszállóágban van az NHK Trophy-t és a GP Döntőt követően, igen jó esélyekkel indulhat majd az Európa-bajnokságon is, ha hasonlóan fut.
Samarin a 4F-et este és zayakolta a 2T-t, úgyhogy újfent bebizonyosodott, nem keveset kell fejben is ott lenni a versenyen és számolni, átalakítani a programot, ha valaki netán ledupláz egy tervezett 4T-t és utána így már kétszer nem ugorhatja meg ugyanazt az ugrást...
Aliev is úgy elrontotta a kűrt, hogy -4 pontos levonással, két 2-es szintű és egy teljesen érvénytelen forgással fejezte be a versenyt...
Végezetül Boyang Jin Lutz-a is instabillá vált az utóbbi időben, sajnos nemcsak az elemeivel voltak problémák, hanem az idei programjai sem valami átütőek. A gálán azonban látszott, hogy előadásban bizony fejlődött az elmúlt években.


A párosok és jégtáncosok versenyéről

A párosok versenye hozta talán legkevésbé az elvárt színvonalat, sok volt a hibázás a versenyzők részéről. Sui/Han - sok, már eddig elért sikereik ellenére - először nyerték meg a GP Döntőt. Öröm volt nézni a korcsolyázásukat, a hibák ellenére is, különösen ami a kűrt illette. Az ezüstérmes Peng/Jin lett, ők futották a legtisztább kűrt és bár nem sokkal, de meg is előzték Suiékat a verseny e részében. A verseny legnagyobb negatív meglepetése talán az volt, hogy az éremesélyes Boikova/Kozlovskii páros úgy elizgulta a kűrt, hogy végül a dobogóra sem tudtak felállni. A bronzérmet a kiegyensúlyozattabban futó Mishina/Galliamov nyerte. Mishináék és Pavliuchenkoék számára is ez volt az első GP Döntőjük, és mindkettő párosról elmondható, hogy ugyan nagy potenciál van bennük, de egyelőre még kiforratlan a korcsolyázásuk. A kanadaiak, Moore-Towers/Marinaro lett az 5. helyezett, náluk a kűr tetszett, azonban a különbség a lány és a fiú között szerintem jó sok a lány javára - Marinaro alulmarad tudásban partnerével szemben.


Balról jobbra Peng/Jin, Sui/Han és Mishina/Galliamov

A jégtánc verseny kötött le talán a legkevésbé ezen a versenyen. A cím természetesen Papadakiséké lett, és annak ellenére lettek elsők mindkét szegmensben, hogy a ritmustáncban Gabriella megbotlott a midline lépéssorban. A Fame programjukban egyébként becsülendő, hogy valami mást próbáltak ezúttal bemutatni, de úgy gondolom, nem igazán illik hozzájuk ez a program, vagy még ennyire nem forrott ki (de hát mégiscsak eltelt már a szezon fele). A szabad táncuk nem fogott meg úgy, mint a korábbi táncaik, akkor sem, ha egyébként kifejezetten bele szoktam mélyedni az elvontabb programokba.
Két amerikai végzett a dobogón, és örültem, hogy Chockék megelőzték Hubellékat, utóbbiak idei programjaik elég közönségre sikerültek, ellenben a jól eltalált kígyó tánccal. A verseny talán meglepetése, hogy Katsalapovék nem kerültek a dobogóra, miután az utolsó, csúszós koreográfiai mozdulatukat esésnek vette a panel, amivel jelentős pontokat veszítettek (megjegyzendő, hogy erre kaptak -3 GOE-tól egészen +3 GOE-ig mindenfélét, mint akiknél a bírók nem tudták, hogy pontozzák ezt a hibát...).
Egyébként ezen a versenyen Stepanova/Bukin mindkét programja, Chockék ötletgazdag és érdekes szabad tánca és Piperék melankólikusabb, és líraiabb szabad tánca tetszett a legjobban.


Balról jobbra Chockék, Papadakisék és Hubbellék

A junior versenyekről

A junior lányok versenyében nem meglepetésre Kamila Valieva nyert úgy, hogy ezúttal nem tette bele a négyfordulatos Toe-loopot a kűrjébe, miután az a hír járta, hogy sérüléssel bajlódott az utóbbi időben. Ennek ellenére kiegyensúlyozott versenyzéssel megnyerte a kűrt, és sikerült megnyernie a versenyt is azok után, hogy a 4. helyen állt a rövid programot követően (egy nem túl jól sikerült szóló ugrás után, bár nem volt sokkal lemaradva így sem az 1. helytől). A siker kulcsa a kiegyensúlyozottság és az is, hogy a szintekre nagyon ügyel az Eteri csapat. Bár sok szempontból nagyon jó a korcsolyázása (a forgásai például szuperek), a programjai, főleg a kűr, túlkoreografáltak, rengeteg benne a ki nem tartott, elsietett, a zenéhez nem illő mozdulat. Az ezüstérmes Alysa Liu lett, aki a rövid programban 3A-3T-t ugrott - szóló Axelként csak a dupla megengedett junioroknál, így kénytelen volt kombinációban ugrani. A kűrben sok pontot - és egyúttal az aranyérmet elveszítette - azzal, hogy három ugrását (mindkét 4Lz és a második 3A) hiányosnak ítélte a panel. Megjegyzem, hogy nemcsak három, hanem annál is több ugrása hiányos, és a "négyfordulatos" Lutz-a élőben is teljesen triplának látszik, annyit csal le belőle az elejéből, a végéből is. Alysa egyébként a leggyengébb volt korcsolyázótudásban ezen a versenyen, szembeötlő volt a különbség a többiekkel szemben, és a kűrje kifejezetten vontatott, unalmas zene volt, hasonló koreográfiával...
Daria Usacheva lett a bronzérmes, aki élőben eléggé tetszett nekem, szépen kifejezte a zenét és kivetítette azt a közönségre. Kseniia Sinitsyna programjai tetszettek a legjobban koreográfiában, Haein Lee kűrje mellett. A koreai lánynak nem sok esélye volt dobogóra jutni, miután a rövid programban csak neki ítéltek hiányos ugrást, de a kűrje ezúttal is rendkívül jól sikerült. Nagyon szépen be is korcsolyázta a pályát, az ugrásai könnyedek, szállósak, nagy távolságot lefed velük. Végezetül annyit, hogy Viktoria Vasilieva lett a 6. a versenyen, aki szintén szépen helytállt ebben a GP sorozatban.


Junior női dobogó: Liu, Valieva és Usacheva
forrás: GPF hivatalos oldal

A fiúk versenye érdekesen zajlott és rendkívül örültem a végeredménynek! A rövid program után Andrei Mozalev vezetett, Samsonov volt a második annak ellenére, hogy rontotta a tripla Axeljét és esett belőle, Shun Sato jó futással 3. helyen állt (egy forgása és a lépéssora csak 2-es szintű lett viszont). A friss japán junior nemzeti bajnok, Yuma Kagiyama meglepetésre az utolsó helyen állt, miután egyáltalán nem sikerült a tripla Axelje, leminősített dupla lett. A hazaiak egyetlen versenyzője Daniel Grassl-nek a verseny előtt kellett új cipőt betörnie, így neki ez a verseny ezzel el is úszott már a rövid programban. 
A kűrben aztán Shun Sato fantasztikus korcsolyázással, tökéletesen bemutatott ugrásokkal, közte két 4T-vel, egy 4Lz-al és két 3A-val megnyerte a versenyt, és nem is akárhogy, mert nagy junior világcsúcsot is elért egyben; a közönség állva éljenezte a program után! Rendkívül összeszedetten versenyzett és nagyon egyben volt az egész előadása is. Shun talán kevésbé volt esélyes a versenyt megelőzően, mint Kagiyama, utóbbi jobb pontokkal jutott a GP Döntőbe, meg is nyerte otthon a junior bajnokságot és a komponensei is magasabbak, mint Shuné. 
Shun Sato így tehát sendaiként nyerni tudott azon a pályán, amelyen Japán első olimpiai aranyát nyerő és szintén sendai Arakawa nyert, és egy olyan kűrzenével tette mindezt, amivel a harmadik sendai, Yuzuru Hanyu nyerte első olimpiai aranyérmét. :)


Balról jobbra Mozalev, Sato és Samsonov
forrás: Europe on Ice

A jégtáncosok közül szintén örültem a grúzok, Kazakova és Reviya sikerének, akik egy hajszállal tudtak nyerni az amerikaiak, Nguyen/Kolesnik előtt. Kazakováék Linkin Parkos kűrje nagyon eltalált idén és a közönség is mellettük volt ezen a versenyen, állva tapsoltak a szabad táncuk után. A bronzérmet az oroszok, Shanaeva és Narizhny szerezték meg.


Junior jégtánc dobogó

A párosok versenyében pedig Panfilova/Rylov diadalmaskodott, de a kűrt nem tudták megnyerni, abban Mukhametzianova és Mironov lettek az elsők, a kevesebb technikai hiba miatt. Panfilováékat az egyértelműen magasabb komponensek tartották az első helyen.


Teljes orosz dobogó a junior párosok versenyén
forrás: GPF hivatalos oldal

Összegezve sok nagyon jó előadást és érdekes versenyeket láthattam a Grand Prix Döntőn, ha hármat kellene kiemelnem, aki leginkább tetszett, Yuzurut, Shun Satot és Alena Kostornaiát említem meg. A pontozás miatt sok mindennel nem értettem egyet, de legalább azért is jó élőben nézni egy versenyt, mert sok ismerősömmel ki tudom beszélni az egyes futásokat, eredményeket, és pontozásbeli visszásságokat is.

A verseny szervezése hagyott némi kivetnivalót maga után, bár a jég minősége úgy tűnt, jó volt, az aréna egy régi, nem túl praktikus, szeles csarnokban volt, kevés étkezési lehetőséggel, kígyózó sorokkal. Annak viszont mindenképp örültem, hogy sok ismerősömet újra láthattam, és a versenyek között és után sok olasz finomságot ettünk. :)

A vasárnapi gálán is voltak szép programok, bár voltak olyanok is, amik nem voltak annyira kiemelkedőek. Yuzu ezúttal is maradandót alkotott: a Notte Stellatát adta elő, mivel az olasz Il Volo együttes szerzeménye, és rendkívül szép előadással, minden részletre való kifejezésével, átéléssel adta elő ezt az amúgy csodaszépen megkoreografált programot. Ahogy az ausztrál kommentátornő mondta: "With one delayed single Axel, one triple Axel, Yuzuru Hanyu, double Gold medalist just gave a masterclass on what figure skating actually is."

És milyen igaz. 


(x)

*

A teljes végeredmény itt érhető el.

Kis műkorcsolya történet - Nők

Már egy ideje gondolkodtam azon, hogy írok arról, hogyan ismerkedtem meg a műkorcsolyával és hogyan követtem sokáig a sportágat, de rájöttem...