XXIV. Téli Olimpiai Játékok - Párosok

Az olimpiai játékok a párosok versenyével fejeződött be - méltó befejezése volt ez olimpiának,  egyszerre volt izgalmas, jó színvonalú és különösen örültem a győzteseknek is.

Ugyanakkor már a verseny előtt egy sajnálatos és szomorú hírt kaptunk: Magyar Márk koronavírus tesztje a Pekingbe való érkezését követően pozitív lett, ezért vissza kellett lépniük Julijával. Nagyon sajnáltam őket, hiszen már eleve később tudtak csak elindulni az olimpiára, miután Julija pengéjét elélezték, és meg kellett oldani ezt a problémát úgy, hogy az utolsó napokban edzeniük is kellett az olimpiára. Emiatt az utolsó pillanatban tudtak csak megérkezni a versenyre, és ezért egyetlen pozitív teszt máris azt jelentette, hogy vissza kellett lépniük a versenytől. Életük lehetőségétől lettek emiatt megfosztva, ami egy sportolónak elképzelhetetlenül rossz érzés lehet.

Ami a versenyt illeti, már a rövid program is nagyon jó színvonalat hozott, különösen nyilván az utolsó két csoport küzdelmei. 

A rövid programban Wenjing Sui és Cong Han megdöntötték a csapatversenyben elért világcsúcs pontszámukat Hans Zimmer: Mission Impossible c. filmzenére futott programjukkal és 84.41 ponttal új csúccsal várhatták a kűrt. Fantasztikus az az egység, precizitás, előadókészség, és karizma, amellyel ismét korcsolyáztak, és szerintem teljesen megérdemelten vezettek a rövid programot követően. Tarasova/Morozov alig lemaradva, 84.25 pontot korcsolyázva új egyéni csúcsot értek el a Metamorphosis/Experience c. rövid programjukkal, ami egyrészt egy jól megkoreografált SP, másrészt hozzájuk illő, és harmadrészt nagyon magas minőségben voltak ezúttal is képesek megcsinálni az elemeiket. Amit náluk kicsit hiányoltam ezúttal is, az a köztük levő érzelmek kifejezése.

Tarasova és Morozov egyéni legjobbat futottak a rövid programban

A 3. helyen állt csak Mishina/Galliamov, akik szintén egyéni legjobbat futottak (82.76), de mégsem kerültek Tarasováék elé, amivel egyet tudtam érteni: ez az Esmeralda rövid program valahogy darabosabb és kevésbé érdekes akár Tarasováékhoz képest, akkor is, ha tisztességesen megcsinálták egyébként az elemeiket. A 4. helyen állt Boikova/Kozlovskii, akik egy picit hibáztak a kidobós Flipből, amiben Boikova letette a kezét az érkezésnél. A Hattyúk tava rövid programjuk viszont elcsépeltnek hatott, különösen például Suiék Mission Impossible-ja és Tarasováék futása után. 

A Top 4-en kívül a második számú kínai kettős, Peng/Jin egy jó rövid programot futott meg Beethoven Holdfény szonátájának feldolgozására, bár ők nem kaptak egyéni legjobbat, többek között azért, mert a halálforgásuk csak 2-es szintet kapott. A 6. helyről várhatta a folytatást Knierim/Frazier, akik a Heavy Young Heathens House of the Rising Sun c. feldolgozására futották a programjukat és lényegében hiba nélkül tudták le a rövid programot. Ahhoz képest, hogy ez a páros alig két éve edz együtt, nagyon jól korcsolyáznak együtt és jól hozzászoktak egymáshoz. A rövid programban használt daluk miatt egyébként beperelte őket a dalt feldolgozó együttes...

A másik amerikai kettős, Cain/LeDuc a kidobós tripla Lutz-ban hibázott kicsit, míg a japánok ígéretes kettőse, Miura és Kihara a szóló tripla Toe-loopban hibáztak és duplázták le, amivel jó pár pontot veszítettek. Az ígéretes grúzok, Safina/Berulava álltak a 9. helyen, míg pl. James/Radford csak a 12. helyen, miután se a szóló ugrás nem sikerült, sem a különböző szinteket nem kapták meg (sok mindenre kaptak 2-es szintet...).

Sui és Han saját világcsúcs pontszámukat döntötték meg a rövid programban, forrás: tumblr

A kűr hasonlóan nagyon magas színvonalat hozott. Tetszett például Miura és Kihara kűrje, akik egyéni legjobbat futottak és a kűrben az 5. legjobb helyezést érték el. A japánoknak hagyományosan jó korcsolyázótudásuk szokott lenni és Miurának és Kiharának is kifejezetten jó alapjai vannak; ritkán látunk olyat, hogy párosban ennyire jó korcsolyázótudása legyen mindkét párnak, ezért is öröm nézni a korcsolyázásukat. Azon kívül, hogy tényleg jól passzolnak egymáshoz és nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben.

Boikova és Kozlovskii Malaguena programja jó volt, és ezúttal is több karizmát láttam bennük, mint mondjuk Mishináékban, de nem volt tökéletes ez a futásuk: Boikova ellépett a kidobós Loopból és a kombinációban a 3T sem volt teljesen kiforogva. GOE-kban és a komponensekben is alacsonyabbakat kaptak, mint a top 3 pár.

A bronzérmet Mishina és Galliamov szerezte meg úgy, hogy szinte tökéletes programot futottak (egy 3-as nehézségi szintű elemük volt, a halálforgás). Viszont egyrészt nekem fáradtnak tűntek (a program második felében leginkább), óvatosabbnak és lassabbnak is, akik leginkább elemről elemre futották le ezt a programot. Valahol érthető, hogy nem voltak itt életük formájában: a csapatverseny mindkét szegmensében ők versenyeztek, amiben ráadásul a kűrben csúnyán elestek az utolsó emelésből. Ennek ellenére nem kaptak alacsony pontokat (154.95), ami viszont elmaradt az Európa-bajnokságon kapott, túlságosan magas egyéni legjobbjuktól (157.46).

Nagyon izgalmas volt a verseny az aranyéremért. Tarasova és Morozov nem is tudom mikor futott meg utoljára versenyen két tiszta programot, hiszen valamelyik programban mindig hibáztak nagyobbat. De nem itt az olimpián. A  Lighthouse kűrjükben ezúttal nem volt hiba, és gyakorlatilag hiba nélkül futották meg. A tripla pörgetett emelésükre, ami a legjobb a mezőnyben, csupa +5 GOE-t kaptak, így a legmagasabb, 9 pontot kapták erre az elemre. Mindenre 4-es szintet kaptak, egy picit talán Tarasova a 3S-ben és a kidobós 3Lo-ban érkezhetett volna szebben. De ez egy nagyon szép megfutott kűr volt, ami természetesen magasan egyéni legjobbat ért nekik (155.00).

Wenjing Suin és Cong Hanon tehát óriási volt a teher a hazai pályán, utolsó jégre lépőként. Alig néhány másodperce kezdték meg a Bridge Over Troubled Water c. dalra készült kűrjüket, amikor megcsinálták azt az elemet, amit senki más a mezőnyben: bevállalták a négyfordulatos pörgetett emelést, ami szépen sikerült és amire összesen 10.42 pontot kaptak. Nagyon okos húzás volt tőlük, hogy betették ezt az elemet a programba, hiszen Sui ugrásai nem a legstabilabbak és ezúttal is a tripla Salchow nem sikerült neki, leminősített lett. Így hát kellett egy olyan elem, amivel technikailag az oroszok fölött tudtak maradni. A pörgetett emelés, illetve a külső élű halálforgás (ami nehezebb a belső élűnél) volt az a két elem, ami technikailag nehezebb volt, mint az oroszoké. Ők is kaptak magas GOE-kat, pl. a kidobós tripla Flipre csupa +5 GOE-t. A komponensekben azonban alulmaradtak Tarasováékkal szemben. Ez azonban egy csodálatosan megfutott kűr volt, aminek a legvégén nem hiába törtek ki az érzelmek Suiból.

Suiék négyfordulatos pörgetett emelése a kűrben

forrás: tumblr

Ezzel a kűrrel és a rövid programból hozott minimális előnnyel 0.63 ponttal előzték meg Tarasováékat és nyerték meg az aranyérmet. Micsoda verseny volt! Nagyon szoros volt, hiszen Tarasováék is a legjobbjukat adták, mégis megérdemelten nyertek Suiék, akik nemcsak kicsit nehezebb technikai szintet mutattak be, hanem azt magas minőségben, magas komponensekkel tették, és a programjaik tele vannak egyéniséggel, érzelmekkel, a páros korcsolyázás lényegével: harmóniával és szinkronnal.

Suiék tehát ahogy elveszítették négy éve az aranyat, alig fél pont különbséggel, annyival megnyerték idén. Nagyon hosszú, 12 év felnőttek között eltöltött pályafutás megkoronázásaként sikerült diadalmaskodniuk, sok sérülés és megpróbáltatás után. Ezzel ők lettek a legelső páros, akiknek sikerült az úgynevezett Super Slam: junior GPF és junior VB cím mellett a felnőtt GPF, VB, Négy Kontinens Bajnokság és az olimpiai arany is tarsolyukban van. Nem is kerülhetett volna jobb helyre.

Balról jobbra: Tarasova/Morozov, Sui/Han és Mishina/Galliamov a dobogón.

forrás: Zhang Meifang

*

A verseny teljes végeredménye itt elérhető. A rövid programok itt, a kűrök itt elérhetők az m4 Sport oldalán.

Európa Bajnokság 2022

A hétvégi tallinni Európa-bajnokság volt az utolsó nagy verseny az olimpia előtt az európai indulóknak, akiknek a nagy része ki is használta a lehetőséget és indultak a versenyen (ahogy említettem, Papadakisék a Covid-veszély és utazás miatt nem mentek el erre a versenyre, Rizzo esetében kiderült, hogy az utolsó pillanatban korcsolyacipő-problémái akadtak, Kolyada pedig kisebb sérüléssel bajlódik).

A versenyről összességében elmondható, hogy taroltak az oroszok, akik ezúttal 9 érmet hoztak el a 12-ből. 

A párosok versenyében nem igazán volt vitás, hogy a három orosz top pár áll majd dobogóra, a kérdés inkább az volt, hogy milyen sorrendben. Nos, a Mishina/Galliamov kettős újabb két kiegyensúlyozott, szinte tökéletes futással a rövid programot és a kűrt is megnyerte, így nemcsak az aranyat szerezték meg, hanem azt világcsúccsal is tették (82.36 a rövid programban, 157.46 kűr pontszám és 239.82 összpontszám). A kűrt az ARD1 német csatornán néztem, Aljona Savchenko kommentálásában, amit egyébként nagyon érdekes volt hallgatni, és egyetértettem vele abban, hogy Mishináéknak valami frissebb, üdébb programot lehetett volna adni idén (ez elsősorban a rövid programra vonatkozott, de szerintem helytálló a kűrre is). A Sviridov-kűr igazán régies, nosztalgikus hangulatot kelt, s bár lehet, hogy a Time, Forward! c. dal a jövőről és a fiatalokról szólt akkor, a '60-as években, ezt a mai generációra kicsit elavult választásnak érzem. Mondom én, aki nagyon kedveli a 1960-as évek zenéjét, de korcsolyában mégis más a hatás. Mishináék a technikai kivitelezésben szinte tökéletesek voltak, de hozzá kell tennem, Mishina a 3S-eu-3S-ben az első tripla Salchow-ból ezúttal még láthatóbban rossz irányban érkezett, majd egy hármasfordulattal fordult rá a második 3S-ra, mégis két bírót leszámítva +GOE-t adtak erre az elemre...ami nagyon túlzás.

Mishina/Galliamov kiegyensúlyozottsága egyre emelkedő pontokat ér, ezúttal már világcsúcsokat is döntögettek

forrás: ISU

Az ezüstérmet ezúttal Tarasova/Morozov szerezte meg, két majdnem hibátlan programmal. Ami azért is érdekes, mert egy nagyon szépen, szinkronban korcsolyázó páros, akik a minőségi elemeiket kimagasló minőségben tudják bemutatni, viszont náluk mindig akad 1-2 nagyobb hiba, ami megakadályozza őket abban, hogy nyerjenek. Itt nem lettek sokkal lemaradva Mishináéktól, miután a rövid programban hibátlanul futottak, a kűrben pedig csak Tarasova lépett el egy kicsit a 3S-ből. Egyébként ők is világcsúcs összpontszámot kaptak, mielőtt Mishináék percekkel később nem döntötték meg ezt a csúcsot - egyébként Tarasováék kapták komponensekben a legmagasabb pontokat a kűrben, amit meg is érdemeltek. Savchenko nem volt elájulva attól, hogy Tarasováék ugyanazt a zenét választották a kűrjükre (Lighthouse), mint amire ő is korcsolyázott még a 2016/17-es szezonban.

Boikova/Kozlovskii szerezte meg a bronzérmet egy erős kűrrel, ami szezonbeli legjobbjuk lett - de nem egyéni legjobb, mert attól 2 ponttal lemaradtak -, viszont Boikova leduplázta a tervezett tripla Salchow-ot a rövid programban, ezért a kb. 5-6 pontos hátrányt nem tudták már behozni a kűrben, így végül a 3. helyen végeztek. Nekem egyébként nagyon tetszettek ezúttal is, több karaktert látok bennük, mint Mishináékban.

Márk és Ioulia az eddigi legjobb EB-helyezésükkel a 6-ok lettek, néhány ponttal elmaradva az egyéni legjobbjuktól, ami egy nagyon jó eredmény. Ezúttal is az ugrásokkal voltak problémák, ezúttal mindhárom ugráselemben sok pontot veszítettek. Remélem, hogy az olimpiára ezek jobban fognak menni. A másik magyar kettős, Marija Pavlova és Nagy Balázs szintén a remek 11. helyen végeztek. Ahhoz képest, hogy az első nagy versenyükön vannak túl, ez nagyon jó eredmény. A kűrben például csak a kidobós Flipből rontottak nagyobbat. Igaz, hogy sok elemre nem kapták meg a legjobb szinteket, ezeken lehet javítani, és a későbbiekben nyilván emelkednek majd a komponenseik is, mindenesetre ígéretes párosnak látszanak.

*

A férfiak versenye tetszett a leginkább, talán azért mert itt eléggé kiszámíthatatlan volt előre megjósolni, ki is lesz majd a dobogón, és voltak is jelentős változások a rövid program és kűr között. A rövid programban némi meglepetésre remekelt mind a három orosz, és fej-fej mellett álltak 99 ponttal, 1. Mozalev 2. Kondratiuk 3. Semenenko volt a sorrend. Azért gondolom, hogy némi meglepetésre, mert az orosz fiúk elég kiszámíthatatlanok szoktak lenni és általában nincs olyan, hogy tisztán fut mindegyik. A 4. helyen Morisi Kvitelashvili állt, akinek a tripla Axelje hiányos volt, 5. helyre került Daniel Grassl, akinek a Lutz-ait (a szóló 4Lz-ot és a kombinációban levő 3Lz-ot is) kérdéses élűnek jelölte a panel, a kivitelezési pontszámai és a komponensei pedig alulmaradtak a Top 3-mal szemben, ami szerintem korrekt volt, mert nem korcsolyázik olyan minőségben, mint a többiek. A 6. helyen Deniss Vasiljevs állt, akinek ugyan nem volt quadja a rövid programban, de azzal, hogy mindenre 4-es szintet kapott, a legmagasabb komponenseket, és nagyon magas kivitelezési pontokat a szuper lépéssorára, alig lemaradva Grassl mögé került be. 

Andrei Mozalev vezetett a rövid programot követően

forrás: tumblr

A kűrben aztán fordult kicsit a kocka: Kondratiuk futott a legtisztábban a Jézus Krisztus Szupersztár c. rock operára, meg is ugrotta a három négyfordulatos ugrását, bár az elemei nem a legjobb minőségűek, de a magas technikai pontszámának és az egyébként kicsit túlzóan magas, 90 pontos komponenseknek köszönhetően nyert. Mozalev és Semenenko leszorultak a dobogóról. Semenenko több hibát is elkövetett, az egyik nagyobb, hogy leduplázta a négyfordulatos Salchow-ot, egy 4T-ből majdnem elesett és volt egy negyed hiányos 3A-ja is. Ő nem túl szépen, előrehajolva érkezik az ugrásokba, az utóbbi időben nincs olyan jó formában, mint korábban. Az ősszel sérüléssel küzdött, lehet, hogy most is hátráltatja valami. Mozalev összességében tetszett nekem, elég jó korcsolyázótudása van, átmenetei, befejezett mozdulatai, interpretációs készsége. Számolni viszont még kevésbé tud: letriplázta a tervezett 4S-t, ezért a második 3S-t érvénytelenítették, ezzel pedig kb. annyi pontot veszített, mint amennyivel talán dobogós lehetett volna. A kűrben ugyanis 1 fajta négyfordulatost és 1 fajta triplát lehet ismételni, Mozalevnek tehát volt két 4T-ja, és két 3A-je eredetileg, emellett egy 3S-ja. Ezért fel kellett volna készülnie arra, ha a 4S-ből tripla lesz véletlenül, akkor át kell rendezni a programot. Ami természetesen nagyon nehéz, mégis muszáj ilyenkor a versenyzőknek gondolkodniuk. Én az egyik 3A helyett megpróbáltam volna egy 4S-t még egyszer, és akkor a probléma megoldódott volna.

Az orosz olimpiai keret nincs még kihirdetve, de ha választani kellene, én Mozalevet küldeném az olimpiára: a nemzeti bajnokságban 3. lett, megelőzve Semenenkot, s bár itt nem állt fel a dobogóra, Semenenko itt is mögötte végzett. Úgy látom, hogy Mozalev jobb formában van. Persze lehet, hogy a sportdiplomácia erősebb lesz, és inkább a Mishin-tanítvány Semenenko megy majd az olimpiára (főleg úgy, hogy a női verseny után elszálltak azok a minimális esélyek is arra, hogy Tuktamysheva kijusson az olimpiára).

Az ezüstérmes Daniel Grassl lett, akinek ugyan van több nehéz négyfordulatosa, de nem igazán a tiszta technikájáról híres. A 4Lz, 4F is megvolt és a 4Lo-eu-3S-t biztos nem ugrotta rajta kívül más felnőtt versenyen, emellett alapvetően egy viszonylag tiszta programot futott, viszont nem magas kivitelezési technikával és alacsonyabb komponensekkel a többiekhez képest.

A bronzérmet Vasiljevs szerezte meg, aki az első lett versenyző, aki EB-n dobogóra tudott állni. Deniss szerintem élete kűrjét futotta, nemcsak tiszta 4S-el (amit a technikai panel negyedhiányosnak minősített, nem teljesen értettem, hogy miért, főleg amikor másnál nem voltak ilyen szigorúak!), és minden más tripla ugrás szépen sikerült, közte kimagasló forgásokkal, lépéssorral. Nagyon szépen adta elő Prokofjev Rómeó és Júliájára a programot, és interpretációs képessége a legjobb volt ezen a versenyen. Úgy tűnt, hogy a kűr alatt Deniss sport pszichológiai kifejezéssel élve benne volt a zónában, azaz flow-élménye volt, olyan szinten elmerült benne, élvezte amit csinál, hogy az ember miközben nézte, kétsége sem volt afelől, hogy minden a helyén lesz ebben a futásban. Ez egy elég ritka jelenség a sportban, így műkorcsolyában is, de szerintem ennek voltunk szemtanúi Deniss futása közben. Stephane Lambiel egyébként állítólag azt mondta a kűr után valakinek, hogy ha Deniss korcsolyázó, mindenki más bohóc volt ezen a versenyen - ami persze nagyon sarkos kifejezése annak, hogy ő nem foglalkozik a quad-érával, és a lényeg, az magán a korcsolyázáson és annak művészeti önkifejezésén van.

Balról jobbra: Daniel Grassl, Mark Kondratiuk és Deniss Vasiljevs is először állhatott Európa-bajnoki dobogóra

forrás: tumblr

*

A jégtáncosok versenyében nem volt meglepetés, Sinitsina/Katsalapov megvédték az aranyérmüket, Stepanova/Bukin lett az ezüstérmes és Guignard/Fabbri lettek a bronzérmesek. Nekem tetszettek Stepanováék, jobban mint Sinitsináék, de a bebetonozott hierarchiának köszönhetően itt sem volt esélyük arra, hogy tiszta futások esetén legyőzzék Sinitsináékat. Egyébként Sinitsináék meglepő módon nem kaptak annyira magas pontokat, amivel Papadakisék idei pontjait elérték volna, pedig EB révén simán meg lehetett volna kicsit jobban "nyomni" a pontjaikat. Ez pedig egy jelzés az olimpiára nézve is.

A spanyol háziversenyben 4. lett Smart/Diaz és 6. Hurtado/Khaliavin, így eldőlt, hogy Smarték indulhatnak az olimpián, és majd utána a világbajnokságon is. Kíváncsi leszek, hogy a könnyen befogadható, az európai közönségnek tetsző Zorro szabad táncuk a kínai közönség előtt is olyan sikeres lesz-e. Davis/Smolkin első EB-jükön a 7. helyen végeztek. Nem kapták meg azokat a pontokat, amiket a varsói Challenger-versenyen (ahol nagy túlpontozások voltak), de ez így is egy erős bemutatkozás volt. Szerintem a Moulin Rouge nagyon rizikós választás amúgy nekik, amit egyébként Gleb Smolkin jobban adott elő mint Diana. Magyar részről Ignateva/Szemko a 18. helyen mutatkozott be. A ritmustáncban kaptak egy pont levonást tempóhibára, ami elég ritkán szokott előfordulni a szezon ezen részében (inkább korábban szoktak kijönni a hibák, hogy aztán a nagy versenyekre kijavítsák azokat).

Sinitsina/Katsalapov megvédték EB-aranyérmüket

forrás: tumblr

*

A nők versenyét nem meglepetésre az oroszok tarolták és Kamila Valieva természetesen megnyerte az aranyérmet. Valieva a rövid programjára világcsúcs pontszámot kapott (90.45), bár hozzáteszem, én nem látom azt az 5 pont különbséget a között amit tőle vs amit Kostornaiától láttunk a 2019-es GP Döntőn, szintén 3A-val, és nem kevésbé rosszabb kivitelezéssel, öt komponensekkel. A kűrben már voltak hibái, nem sikerült a 3A, elesett belőle és ezúttal a 4T-eu-3S-ból sem volt olyan érkezése az első elem után, amiből ellépés nélkül tudta volna rátenni a 3S-t, ezért a Salchow érvénytelen elem lett. A programról már sokszor elmondtam a véleményem, de szerintem hibákkal még inkább átjön az, hogy ez egy elsietett, rohanós kűr, amikor a Bolero lényege pont az lenne a témájának megfelelően, hogy lassúból építkezik felfelé, mint egy csábítás...De mindegy is, ugye, hiszen úgyis megkapja rá a bőven 9, sőt néhol maximális 10 komponenseket.

Valieva világcsúcs pontszámot kapott a rövid programjára

forrás: tumblr

Anna Shcherbakova lett a 2., aki a rövid programot elrontotta és a hiányos (de nem annak vett) 3Lz-ból elesett és rá sem tette a kombinációt. Ennek ellenére 69 pontot kapott, 36 komponenssel (!). A kűrre aztán felszívta magát és még a 4F is sikerült, amit az EB edzésein sem tudott megugrani. Az egy quadja ellenére majd' tíz ponttal többet kapott, mint a három quados kűrjére 2 éve az EB-n...Amikor arra gondolok, hogy nincsen Annánál túlpontozottabb női versenyző az elmúlt évekből, akkor pont az ilyen esetekre tudok gondolni sajnos. És félreértés ne essék, mert még mindig megvan a szép testtartása, muzikalitása, ahogy tudta, elő is adta a programokat, de sem a koreográfia nem hihetetlenül zseniális, sem a sajnos egyre gyengébb korcsolyázó alaptudása, élhasználata, annak minőségen nem olyan, amire közel maximális pontszámokat lehessen adni komponensekben, és kivitelezési fokokban sem a forgásaira, vagy a nem túl jó ugrásaira. Ezzel természetesen nem őt, hanem a bírókat és a rendszert kritizálom.

Annára egyre nehezebb nyomás helyeződött a nemzeti bajnokság óta, többen megkérdőjelezik, helye van-e az olimpiai csapatban, ezért nem biztos, hogy a rontott rövid program nem ennek volt a mentális következménye. Az se kétség, hogy Anna nagy küzdő, de kezd egy kicsit...furcsa lenni, hogy a láthatóan gyenge korcsolyázása után két nappal úgy fut, mint aki újjászületett. 

Nem szeretnék olyat leírni, aminek nincs bizonyítottsága, de legalább ezen a helyen annyit elmondok, ami a véleményem szabadságába belefér: tény, hogy az utóbbi években azokon a versenyeken, amin Eteri Tutberidze tanítványai ott vannak, az orosz csapatorvos is mindig ott van (a TV is sokszor mutatja), aki rendszeresen részt vesz az edzéseken is. Ennek az embernek az orvosi cége olyan oxigén és nemesgázokból álló koktélt fejlesztett ki, ami serkenti a vörösvérsejteket és az állóképességet is növeli. Ez a WADA szerint tiltott, de az anyag perceken belül felszívódik, ezért nem mutatható ki. Mivel Tutberidze a női dobogót magáénak szeretné Pekingben, ehhez minden létező eszközt bevet: nemcsak nyilván komolyan felkészíti a tanítványait, és olyan pontokat kapnak, amik lassan bárki számára utolérhetetlenek (mindegy, hogy Kaori Sakamoto, vagy Wakaba Higuchi tripla Axellel mennyivel jobb korcsolyázó), hanem hozzájöhet is, hogy a megmaradt, még úgy-ahogy egészséges versenyzőiért mindent megtesz, hogy "formában" maradjanak az olimpiáig. Tényleg csak feltételezés, de sok mindent el lehet képzelni, főleg ha nem titok az sem, hogy Tuktamysheva is pár éve még meldoniumot használt addig, amíg a WADA be nem tiltotta. Amit a WADA nem tud kimutatni, azt gyakorlatilag lehet használni...Ezeket nem én találtam ki magamtól, jó ideje keringenek hírek, és az utóbbi hetekben orosz fórumokon is egyre többet spekulálnak erről. Talán nem ok nélkül.

Shcherbakova lett tehát az ezüstérmest az elrontott rövid program után. Alexandra Trusova nyerte a bronzérmet, aki rendületlenül próbálja már egy ideje a tripla Axelt a rövid programban, de ezúttal is elesett belőle, és a kűrben is csak két négyfordulatos sikerült (4F és 4S), a 4T-ből és az erősen hiányos 4Lz-ból is elesett. Ez a program leginkább csak az ugrások miatt "érdekes", ezért ha nem jön össze a sok quad, az összhatás is teljesen leromlik...

Balról jobbra Shcherbakova, Valieva és Trusova az EB dobogóján

forrás: tumblr

Loena Hendrickx lett a 4., aki remek rövid programmal, szép korcsolyázással a 2. helyen állt, majd a kűrben több hibát is elkövetve visszacsúszott a 4. helyre. Nem mintha egy tiszta futással lett volna esélye a dobogón lenni. Ekaterina Kurakova lett a 5., aki egy igazi karakter a jégen. Ezúttal elég elnézőek voltak vele a panel tagjai, mert a kűrben nagyon magas pontokat kapott, ugyanakkor szerintem több hiányos ugrása is volt. Anastasiia Gubanova - immár grúz színekben - bemutatkozott az Európa-bajnokságon és bár  a kűr nem úgy sikerült, de a rövid programja nagyon szép volt. Magyar részről Schermann Regina a 23. helyen végzett. Neki a dupla Axelbe a nehezített, lépésből történő bemenetel a kűrben szuper pillanat a programban, amit ritkán látunk a női mezőnyben. Hibák voltak amúgy nála, de bízom benne, hogy az EB-bemutatkozása sok tapasztalatot nyújt majd neki a jövőre nézve.

Nos, hosszúra sikeredett ez a poszt, de sok induló volt az EB-n, és így is csak a legjobbakról tudtam írni valamennyit. Sok szép futást láthattunk, de megint elkeserített a pontozás, mert már most látni, hogy ezeket a pontokat azért adják meg Európában, hogy aztán ne lehessen a dobogós esélyeseket úgy lepontozni Pekingben és ott is megkapjanak majd hasonló pontokat. Az pedig más versenyzők érmeibe is kerülhet akár...

Napokon belül kezdődik a Négy Kontinens Bajnokság, amiről hamarosan írok egy előzetest.

*

Teljes EB-eredménylista: férfiak, nők, párosok, jégtánc

Visszanézhető versenyek: férfiak rövid program, férfiak kűr, női rövid program, női kűr, párosok rövid program, jégtánc RD, jégtánc FD, 

-BB

Orosz bajnokság 2021

Eseménydús hét van a hátunk mögött, miután a karácsonyi ünneplések mellett a két legizgalmasabb nemzeti bajnokság, az orosz és a japán bajnokságok is az elmúlt napokban zajlottak. Nem volt könnyű összeegyeztetni a családi ünnepléseket az éppen zajló eseményekkel, de a lényeget azért sikerült követnem, remélem másnak is :)

Először is az orosz versenyről írnék, ami nem kevés izgalmat hozott. Ezt a versenyt olyan szempontból egyszerűbb volt követni, hogy az oroszok - nagyon okosan - ezúttal is a YouTube-on közvetítették a versenyt (ráadásul angol kommentárral is), ezért nem kellett sokat keresgélni a streamet és a közvetítés is kiváló minőségben működött. Szerintem ez egy jó húzás az oroszoktól, mert fontosabbnak tartják azt, hogy a versenyeik mindenki számára - még a külföldiek számára is - könnyen elérhető legyen, és nem azt helyezik előtérbe, hogy mindenféle fizetős, nehezen elérhető streameken elsősorban a saját országok nézőinek kedvezzenek. Nem utolsó sorban a korcsolyázóikat ezúton is sokkal inkább megismerhetővé teszik, nemcsak a szurkolóknak, hanem akár a versenyt néző szakmabelieknek, bíróknak is.

A párosok versenyében bejött a papírforma, de egy izgalmas és emellett nagyon magas színvonalú versenyt láthattunk. A várakozásoknak megfelelően Mishina/Galliamov, Boikova/Kozlovskii és Tarasova/Morozov állhatott fel a dobogóra, ebben a sorrendben. A két Moszkvina-tanítvány, Mishináék és Boikováék kimagaslóan jó formát mutattak, főleg Boikováék fejlődtek, mivel ők a Grand Prix-sorozatban kevésbé meggyőző formát mutattak. Ugyan Mishináék nyertek összesen kb. 4 ponttal, nekem Boikováék jobban tetszettek ezen a versenyen: a rövid programban minimálisan maradtak csak le, miután bázispontszámban ugyanolyan nehézségű programot adott elő a két pár, de kivitelezésben és komponensekben minimálisan alulmaradtak Boikováék. Az ő kűrjük teljesen tökéletes volt és nekem ez a Malaguena program jobban tetszik, mint Mishináék Sviridov-programja. Több karakter van benne, több személyiséget mutat ez a pár és végig fenntartja a figyelmemet, míg Mishináék programjának lassabb része elég unalmas, és belőlük kicsit hiányolom a plusz személyiséget.  S bár Mishináék kűrje annyiban nehezebb, hogy 3S-eu-3S kombinációjuk van, ami több pontot ér, mint Boikováék 3T-2T-2T-je, de ezúttal Mishina picit ellépett az első 3S után, ezért nem értettem egyet a magas kivitelezési fokú értékeléssel. De ők az aktuális világbajnokok, és a szezonban eddig kiegyensúlyozottabb formát mutattak Boikováéknál, ez mind nyomhatott a latban a pontozásnál. A bronzérmet Tarasováék szerezték meg, akik ugyan ha valamit szépen megcsinálnak, arra valóban nagyon magas kivitelezési fokot érdemelnek, de ezúttal a rövid programban is volt egy hiba az emelésnél, és a kűrben se sikerült tökéletesen a kombináció, illetve a kidobós Rittbergerből való érkezés.

Ez a három pár mehet tehát az Európa-bajnokságra (a tartalékok a bajnokság 4-6. helyezettjei, Pavliuchenko/Khodykin, Artemeva/Nazarychev és Akopova/Rakhmanin), és minden bizonnyal majd az olimpiára is, aminek a hivatalos kerethirdetésére az Európa-bajnokság után kerül sor.

Mishina/Galliamov első nemzeti bajnoki címüket szerezték meg

Boikova és Kozlovskii a tavalyi ezüstérem után ismét ezüsttel zárták a bajnokságot

A tavalyi nemzeti bajnok Tarasova/Morozov kettősnek ezúttal a bronzéremmel kellett beérniük

Források: Maria Evteeva

A férfiak versenye volt a legkiszámíthatatlanabb abból a szempontból, hogy nem igazán lehetett megjósolni, kik kerülnek a dobogóra, ez alól csak Mikhail Kolyada volt a kivétel. Nagyon sokan próbálkoztak négyfordulatos ugrásokkal mindkét programban, például a rövid program után a legjobb 15 versenyző közül csak két olyan korcsolyázó volt, akinek nem volt kettő quadja a programjában. És mivel minél nagyobb a rizikó, annál nagyobb a hibázás lehetősége is, az orosz fiúk pedig elég kiegyensúlyozatlanok, ezért várható volt, hogy a kűrben a rövid programhoz képest másként alakulnak a dolgok.  A rövid program után tehát Semenenko, Kondratyuk, Ignatov, Erokhov, és Kolyada volt a sorrend, ezek közül csak Kolyada csinált egy nagyobb hibát, miután leszimplázta a tripla Axeljét. A kűrben aztán valóban fordult a kocka, és Kondratyuk tudott három quados kűrt megfutni, ami miatt - és a jó rövid programjára kapott 97 pont miatt - Kolyada elé tudott kerülni és meg is nyerte a versenyt. Kondratyuknak bár nincsenek olyan szép, magas ugrásai és elég kis pályát korcsolyázik be, de eredeti stílusa elég üdítő, legalábbis nekem tetszik, és ezúttal mindent beleadott a programjába. Mikhail Kolyada White Crow kűrje talán nem volt még annyira átütő, mint tavaly, és voltak is hibái: veszített pár pontot egy letriplázott, tervezett quad Toe-loopal és tripláznak tervezett, duplára sikerült Salchow-val. Pont annyit veszített, amivel megnyerte volna a bajnokságot, így ezúttal az ezüsttel kellett beérnie. Miután Kolyada edzőtársa, Evgeni Semenenko is többet hibázott a kűrben, a bronzérmet Andrei Mozalev szerezte meg, akinek szintén sikerült három négyfordulatos ugrás. A versenyt tehát leginkább az döntötte el, hogy kinek sikerült a leginkább tisztán, a nehéz ugrásokat megcsinálva megfutni a programokat. 

Az Európa-bajnokságra Kondratyuk, Kolyada és Semenenko utazhat majd. A szövetség azért választotta Semenenkot Mozalev helyett, mert több tapasztalata van és kiegyensúlyozottabb formát mutatott a szezon során. Az Európa-bajnokság után megtudjuk, hogy ez a három versenyző utazik-e majd Pekingbe is. Az Európa-bajnokság tartalékosai Mozalev, és a bajnokság 5-6. helyezettjei, Petr Gumennik és Alexander Samarin.

Mark Kondratyuk Jézus Krisztus Szupersztár c. film zenéjére futott kűrjével ugyan a szabad programban 3. volt, de összességében megnyerte a versenyt

forrás: tumblr

Mikhail Kolyada a White Crow c. film zenéjére futott kűrjével ezúttal második helyezett lett

forrás: tumblr

Andrei Mozalev lett a bronzérmes, mégsem utazhat az Európa-bajnokságra

forrás: gettyimages

A jégtánc verseny érdekesen alakult abból a szempontból, hogy Sinitsina/Katsalapov ugyan megfutották a ritmus táncukat, de a szabad tánc előtt visszaléptek, azzal a hivatalos indokkal, hogy Katsalapov hátsérülése rosszabbodott. Így hát a bajnok Stepanova/Bukin lett, az előzetesen bronzérmes helyre várt Davis/Smolkin kettős lett az ezüstérmes, és Khudaiberdieva/Bazin a bronzérmes.

Stepanováék nagyon szépen futottak mindkét programban és meggyőző fölénnyel nyertek (a ritmus táncot természetesen Sinitsináék nyerték viszont, mielőtt visszaléptek volna). Ami érdekesebb volt, az a bronzért folytatott küzdelem: nem is annyira lehet mondani küzdelemnek, mert van egy olyan megérzésem, hogy már a verseny előtt eldöntött volt, hogy mindenáron Davisék kerülnek fel a dobogóra. Így is történt, és kaptak Khudaiberdieváéknál illetve a Morozov/Bagin kettősnél mindenben egy kicsit magasabb, illetve a ritmus táncban Zagorskiéknál technikában magasabb pontokat, így már a verseny első felében is a 3. helyről várhatták a szabadtáncot. Tiffany Zagorski a súlyos agyhártyagyulladásából tért vissza a versenyzéshez, ezért a szabad táncot kevésbé bírta fizikálisan, de azért azt érdekes volt hallani, ahogy a közönség hangosan kifütyülte a bírókat azért, mert Zagorsiékat a ritmustáncban Davisék mögé tették be. Én Morozovékat és Khudaiberdieváékat se látom tehetségtelenebbnek Daviséknél, sőt, Morozovnak van egy személyisége is a jégen, amit Davisből egyelőre hiányolok. Davisék már nem is csinálnak abból nagyobb titkot, hogy Diana édesanyja, Eteri Tutberidze révén támogatást kapnak, Khudaiberdieváék pedig többször kifakadtak a médiában ebben a szezonban, egyrészt azért, mert csak egy GP meghívást kaptak, másrészt a nemzeti bajnokság után - nevek említése nélkül - jelezték, hogy nemcsak egy pár versenyez a fennmaradt olimpiai kvótáért, és ők is harcolni szeretnének érte, bár ezt az esélyt elvették tőlük. Azért ezek elég kemény szavak. 

Davisék egy viszonylag átlagos páros voltak kimagasló eredmények nélkül egészen tavalyig, amikor is Tutberidze egyre többet utazott ki és maradt az Egyesült Államokban, kapva az alkalmon, hogy a pandémiás időszakban egy kis plusz támogatást adjon a lányának és partnerének. Shpilbandék felkészítették őket a felnőttek közötti bemutatkozásra és már a legelső szenior versenyükön idén kimagaslóan magas pontokat kaptak. Ezek után ahogy elnéztem a szezon első felét, számomra egyértelmű volt, hogy Daviséket a nemzeti bajnokságon dobogóra segítik, hogy beválogassák őket az olimpiai keretbe, ahol akár a csapatversenyben is lehetőséget kaphatnának és (arany)érmet szerezhetnének. De rosszabbik esetben is az egyéni versenyben szerepelnének, ahol nagy pontokat és egy jó helyezést kaphatnának. Ezekkel a sikerekkel pedig egy igazán nagy lökettel vághatnának neki a következő olimpiai ciklusnak és egy esetlegesen visszavonuló Sinitsina/Katsalapov és Stepanova/Bukin után máris első számú orosz pár válhatna belőlük. Az első része a történetnek pontosan úgy alakult, ahogy azt várni lehetett, a jövő pedig majd eldönti, hogy a második fele is megtörténik-e.

Annyi biztos, hogy az Európa-bajnokságon Sinitsináék, Stepanováék és Davidék indulhatnak (tartalék Khudaiberdieváék, Morozovék és Shanaeva/Naryzhnyy) és hacsak nem történik valami rendkívüli, az olimpián is ők indulhatnak majd.

Stepanova/Bukin Sinitsináék távollétében immár kétszeres nemzeti bajnokok

forrás: tumblr

A Davis/Smolkin kettős legelső felnőtt nemzeti bajnokságán rögtön ezüstérmet szerzett

forrás: tumblr

Khudaiberdieva/Bazin szerezték meg a bronzérmet

forrás: tumblr

A nők versenye volt a leginkább várt és talán a legizgalmasabb is egyben. Kamila Valieva hatalmas fölénnyel nyerte meg a versenyt, miután a rövid programját és ezúttal a kűrjét is hiba nélkül futotta meg. Tulajdonképpen először sikerült megfutnia ezt a kűrt három négyfordulatossal és egy 3A-val mindenféle hiba nélkül. Most már nagyobb önbizalommal is versenyzik, mint korábban, és a technikai fölénye, illetve a korához képest kicsiszolt stílusa miatt a legelső számú olimpiai aranyesélyként fog majd Pekingbe utazni.

Az ezüstérmet Alexandra Trusova nyerte meg, aki a rövid programban szerintem feleslegesen rizikózott egy tripla Axellel, amiből elesett és így csak az 5. helyen állt, de a kűrben három négyfordulatos ugrást is megugrott (egy 4T-ből pedig elesett), így a magas technikai pontszámnak köszönhetően fel tudott kapaszkodni a dobogóra. A Skate America óta tehát először láttuk őt és elég jó formában van ahhoz képest, hogy sérülésből tért vissza.

Az elmúlt három orosz bajnokság győztese, Anna Shcherbakova ezúttal csak a bronzérmet szerezte meg. Anna a rövid programban még jobban futott, de a kűrben az egyetlen négyfordulatos próbálkozásból (4F) elesett, illetve a 3Lz-3Lo kombinációja sem volt tiszta. Anna a francia GP versenyén már két quadot (egy Flipet és egy Lutzot) tervezett a kűrjében, ezért némileg meglepődtem, hogy könnyítette a kűrjét és az az egy quad sem sikerült. Az a hír járja, hogy (ismét) sérüléssel bajlódik, a versenyen a betapaszolt térdét láthattuk is. Ha ez valóban így van, akkor az megmagyarázná azt, hogy nem igazán mutatott jobb formát annál, amit ősszel láthattunk tőle, sőt. Nemcsak az ugrásai, hanem a lassú, erőltetett alapkorcsolyázása, vagy a rosszabbodó forgásai is arra engednek következtetni, hogy nincs túl jó formában. A bírók ennek ellenére ott segítették, ahol tudták és hihetetlen magas pontokat kapott.

Elizaveta Tuktamyshevának nem sikerült a dobogóra felküzdenie magát és három junior korú versenyző (Petrosian, Samodelkina és Muravieva) mögött a 7. helyen végzett. A rövid programban nagyokat hibázott, se a 3A nem sikerült (elesett belőle) és a kombinációja is csak tripla-dupla lett, amivel sok pontot veszített, hiába futott aztán egy erős kűrt. Maiia Khromykh is hibázott mindkét programmal, így csak a 8. helyen zárt a versenyen. Az Európa-bajnokságon Valieva, Trusova és Shcherbakova indulhat, de Liza lesz az első számú tartalék. Kíváncsi leszek Shcherbakova formájára három hét múlva, mert bár Tutberidze elsőszámú célja, hogy mindhárom női helyet az ő versenyzői vigyék el, ha Shcherbakova még rosszabb formában kerülne az Európa-bajnokságra, akkor érdekes döntés elé állhat a szövetség. Akkor ugyanis annál nagyobb esély lehet arra, hogy az olimpián egy esetlegesen tökéletesen futó Kaori Sakamoto (vagy valami csoda folytán Wakaba Higuchi) akár az olimpiai dobogó alsó fokára felérjen. 

A versenyen talán az 5. helyezett Sofia Muravieva tetszett a legjobban. Érdekesebb koreográfiája van, egész jó korcsolyázótudása, korához képest jó előadása és neki is van tripla Axelje, a "klasszikus" fajtából, nem abból, amelyben felteszik mindkét kezüket a fejük fölé. Muravieva a 2. helyen állt a rövid programban egy megugrott 3A-val, azonban órákkal a verseny után megváltoztatták az eredményt és késői kezdés miatt (31 másodperccel a neve szólítása után állt be a kezdőpozícióba, tehát 1 mp-el később) levontak 1 pontot tőle, így került mégiscsak Shcherbakova a 2. helyre. Furcsa döntés volt, mert órákkal a verseny után nem szoktak megváltoztatni eredményt, így a Muravievát edző Plushenko nem ok nélkül emelte fel a hangját ez ellen. Egyébként szerintem a három négyfordulatost megugró Samodelkina is akár dobogós lehetett volna, főleg annak fényében, hogy Shcherbakovának nem voltak nehéz (ultra-c) elemei, és azért annyival nem kimagasló minőségi korcsolyázásban sem, mint Samodelkina vagy akár a két quadot ugró Petrosian. A cél viszont egyértelmű volt: az olimpia előtt Shcherbakovát mindenáron a dobogón tartani, különben egy esetleges 4-5. hely ártott volna a megítélésének, ami olimpia előtt nem szerencsés. Ez is az oka annak, hogy az idei nemzeti bajnokságon (némi tanakodás után) mégsem indulhatott el a jelenlegi juniorok sztárja, a 14 éves Sofia Akatyeva, hiszen ő biztosan maga mögé utasította volna Shcherbakovát a tripla Axeljével és négyfordulatosaival. Annyival Anna sem tudott volna többet kapni komponensekben, amivel Akatyeva technikában jelenleg előrébb jár nála...

Tutberidze sajnálta azt is, hogy Kostornaia a csuklótörése ellenére nem indult a versenyen, de nem azért, mert neki lett volna még bármiféle esélye bekerülni a keretbe, hanem mert akár Tuktamysheva elé helyezhették őt volna (akár csak 2A-val és triplákkal), amivel Liza olimpiai esélyeit még inkább alááshatta volna. Tutberidze nagy spíler, aki pontosan tudja, hogy kell keverni a kártyákat.

Valieva toronymagasan nyerte meg első nemzeti bajnoki címét

forrás: Maria Evteeva

Alexandra Trusova ezüstéremmel tért vissza a sérülése után

forrás: tumblr

Shcherbakova ezúttal csak harmadik lett (a képen látható a bal térde, ami be van tapaszolva)

forrás: Martia Evteeva

A női pontozás hagyott tehát nem kicsi keserű szájízt bennem. A jégtánc eredményét követően, a nőknél is egyértelmű volt, hogy Tutberidze versenyzőit máshogy pontozzák és az ő keze mindenhova elér. Az egyébként Oroszországban sokak által elismert edző ellen mintha kezdene megváltozni a "közhangulat": már Szocsiban is feltűnt, hogy kevésbé tapsolnak az olimpiai aranyesélyes Valievának, mint Lizának, itt viszont a jégtáncban egyenesen kifütyülték a bírók a Tutberidze lánya ellen futó vetélytárs alacsony pontjait és a nőknél pedig mindenféle támogatást megkapó versenyzőinek segítése is egyre több kritikát kap, pl. az olimpiai bajnok Bestemianova is kritizálta. Azok az edzők, akiknek a versenyzői korrektebb pontozás szerint le is győzhetnék Tutberidze tanítványait (elsősorban Plushenko és Davydov tanítványai) szintén nem ok nélkül emelik fel a hangjuk egyre gyakrabban. Kívánom, hogy más edzők tanítványai is egyre jobbak legyenek, hogy legyen nagyobb verseny Oroszországon belül is, és akkor nem biztos, hogy minden extra pont csak a Tutberidze csapat korcsolyázóinak fog járni...

Eteri Tutberidze figyelni a versenyt a szentpétervári nemzeti bajnokságon. Már régóta nemcsak edz, hanem rendkívül nagy befolyása van az orosz műkorcsolya és jégtánc működésére

forrás: Maria Evteeva

A gálát nem igazán követtem, de Alina Zagitova és Evgenia Medvegyeva gálaprogramjaiba azért belenéztem. Nagyon furcsa, hogy négy éve ilyenkor köztük ment a nagy verseny, Zagitova épp megnyerte a nemzeti bajnokságot, Medvegyeváról pedig vártuk a híreket, hogy felépül-e az Európa-bajnokságra. Bár Medvegyeva súlyos sérülések közepette hagyta ott a sportot, mégis jobb formában korcsolyázik, mint Zagitova, s még egy tripla Salcow-ot is be tudott mutatni a programjában. Alina felnőtt és egészségesen néz ki, de a korcsolyázótudása rohamosan romlik lefele (még a 40 éves Shizuka Arakawa is jobb formában van mint ő...) és legújabban már az ugrások sem mennek. Mindkettejük jól szimbolizálja a Tutberidze-iskola metódusait: addig mennek igazán jól az ugrások a felnőttek között, amíg valaki 15-max.17 éves és gyermekteste van, vagy sérülés miatt már csak egy, vagy maximum két típusú triplát tud megcsinálni, mint Medvegyeva...

Kíváncsi vagyok, merre tart a női műkorcsolya és négy éve múlva ilyenkor ugyanígy fogok írni Valieváról, Petrosianról, Akatyeváról is, mint most Zagitováról és Medvegyeváról írtam.

*

Az első nap versenyei itt és itt, a második nap versenyei itt, míg a harmadik nap versenyei itt visszanézhetők.

Internationaux de France 2021

Az utolsó előtti GP versenyt rendezték meg a hétvégén Franciaországban, Grenoble-ban, ahol jó pár versenyzőnek sikerült a GP Döntőbe kvalifikálnia ezen a versenyen.

Kezdjük rögtön a férfiakkal. Az aranyérmet nem meglepetésre Yuma Kagiyama nyerte meg, miután a rövid programban és a kűrben is a legmagasabb pontszámot érte el. A rövid programban annak ellenére kapott először 100 feletti pontot, hogy a tripla Axelje nem sikerült tökéletesen, kiugróan magas (45 pontos) komponenst kapott viszont, ami erre a futásra meglehetősen túlzás. Semmi gond lenne, ha korcsolyázótudásra kapna 9-eseket, de előadásban, interpretációban 7, 8 pontot érdemelne. A kűrje első fele jól sikerült, a mások felében kezdett elfogyni a szufla és ellépett a 3F-3Lo kombinációból, a második 4T sem volt tökéletes, illetve leszimplázott egy 3A-t, amivel sok pontot veszített. A lépéssorra pedig csak 2-es szintet kapott. Az erre a futásra kapott 90 komponens szám szintén rendkívül magas. Yuma ezzel a győzelmével az egyetlen, aki két GP arannyal kvalifikált a Döntőbe.

Ezüstérmet szerzett Shun Sato, aki első GP érmét szerezte ezen a versenyen. Shun sokat fejlődött az utóbbi időben, testtartásban, élhasználatban, a részletek odafigyelésében. Előadásban, interpretációban neki is fejlődnie kell még, de 17 évesen még nagyon fiatal, bőven lesz ideje a  kibontakozásra. Ő a rövid programban letriplázta a tervezett 4Lz-ot, a kűrje viszont jól sikerült, két piszkosabb 4T-je volt csak, egyébként 4Lz-ot, 4F-et és két tripla Axelt is megugrott. Szerencsére semmire sem kapott 2-es szintet, ami nem volt rá korábban jellemző, ez is javulás.

A bronzérmes Jason Brown lett, aki nem volt talán annyira meggyőző, mint az előző versenyein. A rövid programjában nem volt annyira dinamikus és feszes, mint szokott lenni, a kűr se állt annyira össze, mint amennyire tetszett a program a szezon elején. A 4S sikerült, bár szerintem hiányos volt (a technikai panel nem vette annak, és nagyot nevettem mikor láttam, hogy -4 és +2 GOE-t is kapott rá két bírótól!), és a két 3A-ra is nagyon odakoncentrált, viszont két könnyebb triplából is hibázott. A program vége nekem picit túl dramatizált volt a jégre való leborulással együtt, és valahogy nem illett a képbe, hogy egy ilyen szomorú program után a közönség sikoltva üvöltött, Jason pedig mosolygott hozzá. Shunnak és Jasonnak matematikai esélye még van a GP Döntőbe jutásra, ami a jövő héten Kolyada, és Semenenko eredményeitől függ majd.

A 4. lett Deniss Vasiljevs, aki egy nagyon szép rövid program után többet hibázott a kűrben, ami nem fér bele akkor, ha nincs több féle négyfordulatos ugrása. Az 5. lett Dmitri Aliev, a 6. Keegan Messing, a 7. pedig Andrei Mozalev, aki sajnálhatja a rontott rövid programot, mert a kűrt nagyon jól megfutotta és 2. lett a versenynek abban a részében.

Yuma Kagiyama két aranyéremmel döntős

forrás: tumblr

A párosok versenyét Alexandra Boikova és Dmitrii Kozlovskii nyerte meg, egy elég jól megfutott rövid programmal és egy kűrrel, ami jobban sikerült annál, amit a Skate Americán bemutattak. Ezúttal is voltak benne kisebb hibák (a hármas kombinációban a második ugrás nem sikerült, a kidobós 3Lo se volt tökéletes). De eléggé tetszettek, ők valahogy érdekesebb páros számomra, mint Mishináék, akik technikailag egy kicsit kiegyensúlyozottabbak jelenleg, de nem annyira érdekesek...Boikováék ezzel a győzelemmel már biztos, hogy ott lesznek az osakai döntőben. Az ezüstérmet Artemeva/Nazarychev nyerte meg, így az olasz GP után ismét dobogóra állhattak. A bronzérmet végül Knierim/Frazier nyerte meg, miután a kűrben tisztábban futottak a James/Radford kettősnél: a kanadaiak rengeteg pontot veszítettek azzal, hogy a forgásukat elvette a panel és az utána következő emelésük egyáltalán nem sikerült. Ezzel megint 4. helyen végeztek, aminek Radford láthatóan nem örült a kiss and cry-ban...

Márk és Ioulia egy helyet javítva a rövid programhoz képest a 6. helyen végeztek, megelőzve két francia párost - ezúton is gratulálok nekik!

Boikova/Kozlovskii nyerte a versenyt, így megválthatták a jegyüket a Döntőbe

forrás: ISU

A jégtánc versenyében természetesen Papadakis/Cizeron nyert az olasz versenyhez képest valamennyire magasabb pontokkal. A ritmustáncuk ezúttal is nagyon jól sikerült, a szabad tánc is egyre jobb, itt most Guillaume a twizzle-ben egy picit megingott, ezért erre az elemre nem szabadott volna +3 GOE-kat kapniuk, mint ahogy néhány bírótól azt kaptak. Az ezüstérmes Gilles/Poirier lett, így a franciákhoz hasonlóan ők is GP Döntősök; a bronzérmet a vártnak megfelelően Stepanova/Bukin nyerte meg. A szabad táncuk idén nem igazán tetszik, mert nem túl emlékezetes. Gilles-ékről is az a véleményem, hogy ez a programjuk nagyon hasonló azokhoz képest, amit az előző években csináltak, olyan mintha mindegyik programjukkal a nagyon sikeres Vincent FD-et próbálnák utánozni.

Muszáj megemlítenem Diana Davis-t és Gleb Smolkint, annak ellenére, hogy ők nem a francia GP-n versenyeztek a hétvégén, hanem Varsóban a Challenger versenyen: olyan iszonyatosan magas pontokat kaptak, amivel majdnem Bukinékat is előzték volna ezen a versenyen (199 vs 200 pont). A végén még az is lehet, hogy Eteri Tutberidze kislánya és Smolkin Katsalapovék mögött a második számú orosz jégtánc páros lesznek nemsokára...

Papadakis/Cizeron magasan nyerték a francia versenyt

forrás: ISU

A nők versenye hozta talán a legnagyobb izgalmakat. Anna Shcherbakova egy új rövid programmal készült erre a versenyre, Inon Zur Dangerous Affairs és Total View c. kompozícióira korcsolyázik. Nekem annyival nem tűnt jobbnak ez a program az előző SP-hez képest, a legnagyobb problémám vele az, hogy nagyon gyors, ritmusos a koreográfia, ami olyasvalakinek állna jól, akinek kiemelkedő korcsolyázótudása van. Annáról ez pont nem mondható el, és egy ilyen programban még inkább kijön az, hogy húzza-vonja a lábát a jégen, amit gyors, dinamikus kézmozdulatokkal próbál ellensúlyozni. A rövid programban jobban tetszett Alena Kostornaia, akinek a New York, New York programja az előző versenyhez képest sokkal jobban összeállt. A program második felét jól adja elő, tündököl benne, amit a közönség is nagy tapssal fogadott. Igaz, hogy a lépéssora csak 3-as szintű volt, de GOE-kban és komponensekben Anna elé tettem volna (sőt, megkérdőjelezem, hogy a teljes versenyen jobb volt, mivel Anna élhibás és hiányos ugrásai felett a panel szemet hunyt). Mindketten Toe-loopos kombinációt csináltak, tehát Anna sem rizikózott a Looppal, mint második ugrással. 

A kűrben Shcherbakova megtartotta előnyét, de nem tudott nagy előnnyel győzni: a tervezett quad Lutz-ból már az ugrás indításánál megcsúszott és így 0 pontot érő elem lett belőle (olyan technikája van, hogy nem szúr le a jobb lábával, és ezért csúszott meg). A többi ugrást viszont megcsinálta, ismét megmutatva, hogy remek versenyzőalkat. Nekem a forgásai továbbra sem tetszenek, különösen az utolsó kombinációs forgásba belelassul, nem tudja központosítani sem. Kostornaia életében először esett el a 3A-ból versenyen, eddig hihetetlen mód a legrosszabb esetben is csak ellépett a 3A próbálkozásokból. A többi ugrása viszont jó minőségű és tiszta volt, és a szép korcsolyázása, jó korcsolyázótudással továbbra is megvan, bár ez a program hagy némi kivetnivalót maga után.

Shcherbakova ezzel a győzelmével - két aranyéremmel - kvalifikált a Döntőbe.

Kostornaia érdekes sminket (csillámport?) használt a kűrben

forrás: Yomiuri Shimbun

Nekem a kűrben a nap pillanata Wakaba Higuchi Oroszlánkirály előadása volt. Wakaba sajnos nem tudott olyan fantasztikus rövid programot futni, mint egy hete Ausztriában - leszimplázta a 3A-t, így értékes pontokat veszített. A kűrben aztán nemcsak a 3A sikerült, hanem minden más ugrás is (némi hibával, pl. élhibás Flip), és különösen a program második felében remek volt előadásban, interpretációban is. Akkor is, ha a program első felében nincs annyi összekötő elem, mint mondjuk Shcherbakova programjaiban, minőségben (élhasználat, gyorsulás-lassulás, felsőtesti mozdulatok stb.) a legjobb volt ebben a mezőnyben. Kár, hogy egy ilyen remek programot nem láthatunk majd a GP Döntőben, de remélem az olimpián láthatjuk majd.

Wakaba Higuchi magával ragadó kűrje volt a csúcspont számomra :)

forrás: tumblr

A 4. lett Kseniia Sinitsyna, két jól megfutott programmal, de néhány negyed fordulatnak ítélt hiány miatt és alacsonyabb komponensek miatt lecsúszott a dobogóról. Karen Chen javított a Skate Canada után és 5. lett, de ezúttal sem tudott tisztább programokat futni, és a rövid programban is csak 3Lz-2T-t ugrott. Mariah Bell lett a 6., aki jobb formában van, mint ahogy láttuk a szezon legelején augusztusban, ráadásul szerencsére a Lady Gaga programot is lecserélte, a River Flows in You és a Hallelujah stílus jobban áll neki. Akit még megemlítek, az Haein Lee: sajnáltam, hogy az ugrásai nincsenek olyan jó állapotban, mint voltak pár éve, amikor még junior volt. A 3A próbálkozása sem sikerült.

Ennyit röviden a versenyről, nemsokára kezdődik az utolsó GP verseny, a Rostelecom Kupa, amiről külön írok majd.

Az IdF teljes végeredménye itt elérhető.

Internationaux de France 2021 előzetes

A Világkupa sorozat utolsó előtti állomásához érkeztünk, amit a franciaországi Grenoble-ban rendeznek meg a hétvégén.

Sok-sok év után először lesz magyar induló Világkupa versenyen, miután a párosok versenyében Magyar Márk és Iulia Chtchetinina kapott meghívást erre a versenyre. Sok sikert kívánok nekik! A versenyen a legnagyobb esélyesek a 2019-es világbajnokok, az idei Skate America bronzérmesek, Boikova/Kozlovskii lesznek, felérhet még a dobogóra az olasz GP bronzérmese, Artemeva/Nazarychev, a kanadaiak közül James/Radford vagy a Knierim/Frazier kettős.

Jégtáncban Papadakis/Cizeron természetesen toronymagas esélyesei a versenynek. Velük kapcsolatosan a pontjaikra leszek kíváncsi, hiszen hazai pályán versenyeznek; főleg annak fényében leszek kíváncsi, hogy a jövő héten szintén hazai pályán versenyző Sinitsina/Katsalapov hozzájuk képest milyen pontokat kap majd. Indul még és megválthatja a jegyét a GP Döntőbe Gilles/Poirier és Stepanova/Bukin is, valamint Morozov/Bagin, illetve az amerikaiak közül Carreria/Ponomarenko is az indulók között lesz.

A férfiak versenyében indul az olasz GP győztese, Yuma Kagiyama, aki a könnyebb mezőny miatt itt is aranyesélyes - hozzáteszem, szerencsés, hogy mindkét versenye Európában van és a két GP között a kontinensen maradhatott edzeni. Összehasonlítva pl. Shoma Unoval, akinek a Skate America után karanténban kellett edzenie Japánban, és a mezőny is nehezebb volt, amiben indult Chennel, Zhou-val és az NHK-n eredetileg Yuzuru Hanyu is ott lett volna. Ez azért jelzésértékű, hogy a japán szövetség kit preferál ebben a szezonban. Indul még Shun Sato, aki remélem a Skate Americán elszenvedett vállsérüléséből már teljesen felépült és jól fog itt versenyen. Az oroszok közül Aliev, Mozalev és Danielian indul, akiknek nincs esélyük a Döntőbe bekerülni, Jason Brownnak viszont még van. A hazaiak közül Kevin Aymoz, Romain Ponsart és Adam Siao Him Fa indul, illetve itt lesz még a kanadaiak közül Keegan Messing is. Kevin súlyos sérülésből tért vissza, a Skate Americán nem is tudta bevállalni a kűrt, ezért kíváncsi leszek, hogy fog itt teljesíteni.

Végül a nők mezőnyében a jelenlegi világbajnok Anna Shcherbakova győzelmére lehetne tippelni, GP Döntőbe kerülhet még Alena Kostornaia is, illetve indul még az oroszok közül Kseniia Sinitsyna. A múlt heti Cup of Austria nyertese, Wakaba Higuchi lesz a legerősebb japán versenyző ebben a mezőnyben (ő egy gyönyörű rövid programot futott múlt héten egy tripla Axellel, bár a kűr nem sikerült olyan jól). A koreaiak részéről Haein Lee és a szintén a múlt heti Cup of Austrián induló és ott 2. helyet szerző Yeonjeong Park vesz részt a versenyen. Az amerikaiak közül itt lesz az idén első GP versenyén induló Mariah Bell, illetve a Skate Canadán csak 10. helyet elért Karen Chen is.

A versenyt az Eurosport 1 és 2 is közvetíti a hétvégén, a teljes indulói lista és pontozólap itt található: http://www.isuresults.com/results/season2122/gpfra2021/index.htm

Skate America 2021

Véget ért az első Világkupa-verseny, a szezonnyitó Skate America. A versenyt Las Vegasban rendezték, ami azt jelentette, hogy 9 óra volt az időeltolódás Magyarországhoz képest, azaz majdnem esélytelen volt, hogy minden versenyszámot élőben lehessen követni. De csak azért majdnem, mert vasárnap este a jégtáncosok és a nők szabad táncát illetve kűrjét még épp emberi időben közvetítették élőben, és azt még én is meg tudtam nézni anélkül, hogy elaludtam volna a képernyő előtt. :)

A többit viszont másnap néztem csak vissza, Youtube-on, M4Sporton, egyéb streamelős csatornákon, hála a technika adta lehetőségeknek. Így volt ez a párosok versenyével is, amit nem meglepetésre Tarasova/Morozov nyert meg. Az orosz kettős nagyon magas pontszámokat kapott a jól megfutott rövid programjára, a kűrben viszont (megint) voltak hibák az ugrásokban, a Tarasova által leduplázott tripla Salchow, majd a Morozov által elrontott 3T-2T-2T kombináció volt ezúttal problémás. Ahogy néztem a kűrjüket, megint az a kettős érzés kavargott bennem, hogy nagyon szeretem a szép, precíz, tiszta elemeiket (mint például a pörgetett emelést, ami könnyed, magas), de nem érzem köztük a harmóniát, a kémiát ami olyan sok más páros között sokkal inkább megvan. Az ezüstérmet talán nagyobb meglepetésre nem Boikováék, hanem a japán kettős, Miura/Kihara nyerte meg. Miuráék nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül az utóbbi időszakban, amit jól mutatott már az Autumn Classic-on is nyújtott kiváló teljesítményük. Olyan remek korcsolyázótudásuk van, amit öröm nézni a párosok mezőnyben és amit szinte mindenki megirigyelhet tőlük. A kűrben ugyan Miura csúnyát esett a kidobós Lutz-ból, de minden egyéb nagyon jól sikerült és egy jól sikerült rövid programmal együtt ez ezüstöt ért nekik. Ha a jó formájukat februáig tartani tudják, akkor Japán - tekintve az erős női és férfi mezőnyüket - akár az olimpiai csapatverseny érmes helyezéseibe is alaposan beleszólhat. 

Tarasova/Morozov kidobós tripla Lutz-a

forrás: tumblr

A másik orosz kettős, a 2019-es világbajnok páros, Boikova/Kozlovskii ezúttal csak a bronzérmet szerezte meg. A rövid programjukat a Hattyúk tavára futották, ami egyrészt szerintem nem egy annyira  program, másrészt különösen zavaró Boikova kosztümje, ami nemhogy eltakarja a nem valami szép testtartását, hanem inkább ki is emeli azt (és a nyakpántja még erre egy lapáttal rádob). Mind a rövid programban, mind a kűrben Boikova Kozlovkiihoz képest később indít a tripla Salchow-ban, ami az előbbi programban csak a szinkron hiányát, az utóbbiban pedig kombinációban ritmusvesztést és a második 3S-ből elesést eredményezett. Emellett a kidobós Flipből is elesett. Ezek még a szezonnak ebben a részében javítható hibák, de egyelőre úgy néz ki, hogy a két másik orosz páros jobban felkészült, mint Boikováék. 

Az amerikaiaknak hazai pályán nem sikerült a dobogóra állniuk, közülük a legjobb helyezést Knierim/Frazier szerezte, akik összességében a 4. helyet szerezték meg, miután a kűrben a második legjobb programot futották.

A párosok dobogója: balról jobbra Miura/Kihara, Tarasova/Morozov és Boikova/Kozlovskii

forrás: gettyimages

A jégtánc versenyében a legnagyobb kérdés az volt, hogy a bírók hogyan értékelik Hubbell/Donohue és Chock/Bates korcsolyázását úgy, hogy egymás ellen versenyeznek. A ritmus táncban és a szabad táncban is az előbbiek lettek az elsők, így ha kicsivel is, de Hubellék nyerték a versenyt. Nekem Hubellék Janet Jackson RD-je jobban tetszett, mint Chockék Billie Eilish zenéjére futott programja, kreatívabb, érdekesebb, emlékezetesebb. A szabad táncok tekintetében viszont Chockék űr szerelmi témájú programja az, ami közönség kedvencebb lehet, Hubellék lírai programja túlságosan unalmas és sablonos. Viszont ők korcsolyázásban erősebbek Chockéknál, akik inkább a közönséget megfogó programjaikkal lopják be magukat a nézők szívébe. Hogy ki is lesz majd a No.1. amerikai páros az olimpiára, még kérdéses, kíváncsi leszek, hogyan pontozzák majd ezt a két párt a következő versenyeiken. Bronzérmet nyert a kanadai kettős, Fournier Beaudry/Sorensen, 4. lett alig lemaradva a dobogóról Smart/Diaz, akiknek a Zorro szabad tánca lehet az egyik legkedveltebb program a jégtánc mezőnyben, valamint az orosz Morozov/Bagin lett az 5.

Jégtánc dobogó: Chock/Bates, Hubbell/Donohue és Fournier Beaudry/Sorensen

forrás: gettyimages

A férfiak versenye igen érdekesen alakult, mert talán nem sokan fogadtak volna arra, hogy Nathan Chen az első két helyek egyikét sem tudja megszerezni és Vincent Zhou és Shoma Uno is megelőzi őt. 

Chen a szezont általában a Japan Openen szokta kezdeni, idén viszont sem bemelegítő versenyen, sem előtte nyári show-kon nem vett részt, tehát a Skate Americán mutatta be először a programjait. A rövid programban egy komor hangulatú Benjamin Clementine dalt választott, az Eternity-t, amiben a lépéssor a 2017/2018-as szezonbeli rövid programjából, a Nemesisből van. A két dal, eltérő dalszöveggel szerintem nem illik egymáshoz, és a zenevágás sem a legjobb. A kűrben egy Mozart összeállításra korcsolyázik, amiben a koreográfiai lépéssor a Rekviemből a Lacrimosa remixelt, gyors, kifejezetten durva verziója. Mindkét programban amíg az ugrásokat megcsinálja, lassabb ritmusú a zene, majd a programok végén gyorsul be és kezd előadni a lépéssorokban. Ez az évek óta bevált recept, de szerintem mind a két programja gyengébb, mint amiket az elmúlt években láthattunk tőle.

A rövid programjában a tavalyi VB-hez hasonlóan 4Lz és 4F is volt tervezve, nyáron pedig sokat edzette a négyfordulatos Loopot, hogy az eddigi öt helyett hat quados kűrt mutasson be idén (öt különböző négyfordulatossal). A rövid programjában - hasonlóan a tavalyi VB-hez - ezúttal is elesett a 4Lz-ból, aztán a 4F-ből is megbotlott, ezért a kombinációt sem tudta megcsinálni. A rövid programbeli nagy hibák után csak a 4. helyen állt. A kűrben aztán a 4Lo-t ugyan megugrotta, de megint elrontotta a 4Lz-ot (leduplázta), hasonlóan a 4S-hez és az egyik kombinációban egy triplának tervezett Flipet is rontott. Ezzel a dobogó legalsó fokára tudott felkapaszkodni.

Chen általában lassabban szokta kezdeni a szezont, 3 vagy 4 quad szokott lenni a kűrjében, és később, ahogy halad előre a szezonban, teszi bele az ötöt. Úgy tűnik, a taktika idén más volt, rögtön a 6 quados kűrt próbálta meg, talán azért is, hogy a 4. helyről mindenképp feljebb tudjon jönni. Két dolog szerintem kérdéses: a rövid programban tényleg megéri-e rizikózni a legnehezebb ugrásokat, a 4Lz-ot és a 4F-et is? A kűrbe pedig megéri-e a 4Lo-t betenni, azt a Loopot, ami Chen legkevésbé kedvelt négyfordulatosa és amit éveken át nem ugrott? A Loop edzése néhány másik négyfordulatost instabilabbá tehet, például a kűrben látott Lutz-ot és Salchow-ot.

Meglátjuk, lesznek-e változások a programjaiban, mindenesetre sok módosítás nem várható a következő GP versenyéiig, ami az e heti Skate Canada lesz számára.

A verseny győztese az a Vincent Zhou lett, aki már a Nebelhorn Trophy-n is igen jó formában versenyzett. Zhou a rövid programban és a kűrben is megugrotta a négyfordulatos ugrásait, összesen hetet, és akkor is, ha ezúttal sem voltak teljesen kiforogva, jól és összeszedetten versenyzett. Zhou nem tartozik a legjobb előadók közé, nincsen a legjobb korcsolyázótudása sem, de az bizonyos, hogy az elmúlt évek után (hosszabb kihagyás, VB-n csak 25. hely!) igyekszik jobban teljesíteni, ami meg is látszik az eredményein. Zhou ezzel legelső GP aranyát zsebelhette be.

Vincent Zhou a rövid programban 

forrás: tumblr

A 2. Shoma Uno lett, aki Zhou-hoz hasonlóan szintén öt quados kűrt tervezett erre a versenyre. Shoma rövid programja Vivaldi Oboa koncertje, a kűr pedig a Bolero. Nekem mindkét programban úgy korcsolyázik, ahogy mindig is szokott, ugyanazok a mozdulatok vannak benne, ugyanolyan egytempójú korcsolyázással, ahogy mindig is szokott futni. Ezúttal is volt több "piszok" a programjaiban, ahogy az utóbbi időben lenni szokott: a rövid programban a 4F nem sikerült, a kűrben pedig több rontása is volt. Ez viszont még így is elég volt arra, hogy Chen előtt végezzen.

4. lett Shun Sato, aki az egyik edzésen vállsérülést szenvedett, és az sem volt biztos, hogy nem lép vissza a versenytől. A fizikai állapota ellenére remekül futott; Shun is összeszedettebb idén, akinek remek sebessége, gyorsan bepörgetett, szép ugrásai vannak, bízom benne, hogy sikeres szezonja lesz.

Egy szó még két visszalépőről: az egyik a Tutberidze-tanítvány Daniil Samsonov, akit már régóta láttunk, és akinek megint egy sérülése van. Ő még a verseny előtt lépett vissza. A másik Kevin Aymoz, aki a francia szövetség erőltetésére indult el ezen a versenyen, annak ellenére, hogy súlyos sérülésből tért vissza és láthatóan nincs még formában (a rövid programban mindhárom ugrásából elesett...).

Férfi dobogó, balról jobbra: Shoma Uno, Vincent Zhou és Nathan Chen

forrás: gettyimages

A nők versenyében Alexandra Trusova győzött. Trusova szintén majdnem visszalépett a versenytől,  majd miután a versenyzés mellett döntött, csak egyetlen négyfordulatost (4Lz) ugrott meg a kűrben - azóta az a hír járja, hogy lábcsont törése van (!). Ez a helyzet nagyon emlékeztet Evgenia Medvedeváéra, akinek 2017 őszén, szintén az olimpiai szezonban hasonló sérülése volt, ami miatt több versenytől is visszalépett. Ha igaz a hír Trusováról, akkor nagyon szerencsétlen időpontban sérült le...

Alexandra Trusova új kűrruhájára rávarratta kutyái nevét

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Daria Usacheva lett, aki ezen a versenyen mutatkozott be a felnőttek között. Usacheva jól futotta meg a rövid programját a "Never enough" c. dalra, de a kűrben több hibát is csinált, annak ellenére, hogy neki nincsenek négyfordulatosai vagy tripla Axelje, és nagyon magas pontokat kapott a komponensekre. Nagyon kevéssel maradt le a 2. helyről a koreai Young You, aki viszont megpróbálta a 3A-t a rövid programban (elesett belőle), a kűrt azonban nagyon szépen megfutotta a Nyomorultak zenéjére, többek között egy 3A-t és 7 másik triplát bemutatva. Igaz, hogy az ugrásai nem teljesen tiszták, de nagyok, és szépen ki tudja korcsolyázni a programot, úgy, hogy azzal nagy benyomást lehet tenni a közönségre. A 4. lett, szintén alig lemaradva a dobogóról Kaori Sakamoto, aki ugyan a rövid programban elrontotta a tripla Flipet, azonban minden ugrását megcsinálta a kűrben. A kűrben a kombinációs forgása a végén ha nem 2-es szintet kap, dobogós lehetett volna. Az eredmény nagyon szoros volt, de én Usachevát nem tettem volna a dobogóra, kevesebb komponenssel szerintem You és Sakamoto állhattak volna fel oda.

5. lett a szintén első felnőtt GP versenyén induló Kseniia Sinitsyna, akinek nagyon tetszett a Csajkovszkij Altató rövid programja. A kűr már nem tetszett ennyire, kicsit junioros benne még, és az ugrásai sem voltak olyan jó minőségűek. Amber Glenn lett a 6. egy szépen megfutott kűrrel, Satoko Miyahara pedig egy csodálatosan megfutott Tosca kűrrel a 7., akinek bár valóban több hiányos ugrása van, és már egy ideje nem az első számú japán versenyző, de ez igazságos pontozás esetén nem szabadna, hogy befolyással legyen a komponenseire, mert fantasztikus korcsolyázótudásban, kifejezőkészségében, a részletekre való odafigyelésében, és ez a kűrje egy nagyon szép koreográfia. Elszomorít, hogy a rövid programban és a kűrben is több másik korcsolyázóhoz képest alacsonyabb pontokat kapott komponensekre...

Női dobogó: U-sacheva, Trusova és You

forrás: gettyimages

Így ért tehát vége a Skate America, és máris kezdődik a következő Észak-amerikai GP verseny, a Skate Canada, amiről majd egy külön bejegyzésben írok.

Skate America teljes eredménylistája itt elérhető.