Amerikai, kanadai és koreai nemzeti bajnokságok előzetes

Január elején az utolsó három nagyobb nemzeti bajnokságra kerül sor: az amerikaira, a kanadaira és a koreaira. 

Amerikai bajnokság

Az amerikai bajnokságot Nashville-ben rendezik meg e hét végéjén és a versenyen eldől majd, hogy a nők, férfiak és jégtáncosok 3-3, illetve a párosok 2 olimpiai kvótája alapján ki kerül majd  be az olimpiai keretbe. A férfiak mezőnyében minden bizonnyal kevesebb meglepetésre számíthatunk, mint a nőknél: a verseny esélyese Nathan Chen, aki erre a versenyre visszahozza majd a 2019/2020-as programjait, a La Bohéme rövid programot és az Elton John-féle Rocketman kűrt (és meglepődnék, ha az olimpiára nem ezeket viszi majd, de erről még nincs hír). Vincent Zhou állhat fel még a dobogóra, illetve vélhetően Jason Brownnak van még a legnagyobb esélye. Azért csak vélhetően, mert Jason sérüléssel bajlódott a nyáron és nem olyan kimagaslóan stabilak az ugrásai, amellett, hogy (tiszta) négyfordulatos ugrása nincsen, tehát a technikai pontszáma alulmarad a top versenyzőkhöz képest. A 16 éves Ilia Malinin esetleg megszorongathatja, ha mindkét programban jól fut, és több négyfordulatos ugrása is sikerül, viszont a komponensekben jóval kevesebbet kap majd a többiekhez képest. Az olimpiai csapat viszont - függetlenül attól, hogy Brown dobogós-e - szerintem Chen, Zhou és Brown lesznek majd. Tavaly ilyenkor azt mondtam volna, hogy akár Yaroslav Paniotnak is esélye lehet a keretbe jutásra: az ő  szezonja nem alakult olyan jól, ahogy azt remélni lehetett, az amerikai állampolgárságot viszont megkapta, tehát elvileg ő is küzdhet valamelyik helyért. És ami érdekesség: a 29 éves Artur Dmitrievet először láthatjuk amerikai bajnokságon, miután nemrég bejelentette, hogy Oroszországot otthagyva Amerikában próbál szerencsét. 

A nők versenye talán nagyobb izgalmakat fog tartogatni. A kétszeres nemzeti bajnok Bradie Tennell hosszan elnyúló sérüléssel küzd, és kénytelen volt minden versenytől visszalépni idén, így már biztos, hogy nem láthatjuk őt az olimpián (zárójelbe teszem, hogy Tennell azután lett ilyen sérült, hogy Tom Zakrajsekhez került, akinél sok versenyző veszíti el a formáját, sérül le. Ha már Tutberidzét kritizáltam az előző posztokban, ezt is meg kell jegyezni a korrektség kedvéért, még akkor is, ha az amerikaiknál nincs az a rendszerszintű folyamat, ami az oroszoknál). Tennell távollétével megnyílnak tehát az esélyek mások számára is. Alysa Liu lehet az egyik, aki bekerül a csapatba: az amerikaiak közül ő mutatta a legbiztatóbb formát eddig idén, de az is igaz, hogy alig másfél hónapja otthagyta a - szerintem jó munkát végző - Abbottot és Massimo Scalit és Colorado Springsbe ment el edzeni Patrick Chan korábbi edzőjéhez, Christy Krallhoz. Hogy milyen hatással lesz ez a váltás rá, nem lehet megmondani, mindenesetre nagyon rizikós olimpiai szezonban, a szezon közepén edzőt váltani...Dobogós lehet még Mariah Bell, akkor is ha neki nemhogy tripla Axelje, de még tripla-tripla kombinációja sincsen, legalábbis amikor láttam őt Szocsiban, még nem volt...Karen Chen is dobogóra érhet, bár az ő szezonja eddig elég hullámzóan alakult. Ott van még Amber Glenn, aki akár meglepetést is okozhat még akkor is, ha a tripla Axelját nem tudja majd megugrani. A másik, aki szintén okozhat meglepetést, az a fiatal, mindössz 16 éves Lindsay Thorngren, aki elég biztató formát mutatott a junior Világkupa-sorozatban. Ő már életkor alapján indulhatna is az olimpián, viszont Isabeu Levito, aki szintén dobogóesélyes, még nem, mert mindössze csak 14 éves. Kíváncsi leszek Gracie Goldra is, aki az utóbbi évekhez képest valamivel jobb formát mutatott az idei versenyein.

A jégtánc versenyében Chock/Bates, Hubbell/Donohue és Hawayek/Baker a legesélyesebbek a top 3-ra és az olimpiai jegyek megszerzésére. Abban nem vagyok biztos, hogy Hubbellék nyerik a bajnokságot, igaz, hogy a szezon elején még Chockékat legyőzték a Skate Americán, de akár meg is fordulhat a kocka...

A párosok versenyében csak két kvóta van és elvileg három páros esélyes erre a két helyre: Knierim/Frazier, Cain-Gribble/Leduc illetve a Lu/Mitrofanov kettős. Knierim/Frazier azonban visszalépni kényszerült a versenytől, mert Frazier a nemzeti bajnokság edzése után koronavírusos lett. Kérdés, hogy egyáltalán indulhatnak-e az olimpián, ha beválogatják őket a keretbe...

Az indulói lista itt elérhető, a pontozólapok pedig itt lesznek elérhetőek: 

https://ijs.usfigureskating.org/leaderboard/results/2022/29546/index.asp

A verseny időbeosztása itt elérhető (Magyarország +7 órával van később, mint Nashville)

A bajnokságon az egyéni számokat az Olympic Channel élőben streamelni fogja a Youtube-on:

nők SP

nők kűr

férfiak SP

férfiak kűr

illetve úgy tűnik, az Olympic Channel honlapján majd a párosok és jégtáncosok versenyét is.

Kanadai bajnokság

A kanadai bajnokságot Ottawában rendezik meg a hétvégén. A kanadai csapat jóval gyengébb ebben az olimpiai ciklusban, mint azelőtt (2018-ban még a csapataranyat is sikerült elhozniuk az olimpián), de azért lehetnek érdekességek itt is. A férfiaknál 2 kvóta áll rendelkezésre, amik közül az egyik vélhetően Keegan Messingé lesz majd (hacsak nem történik valami rendkívüli...), a másik viszont nyitottabb: a 2. kvótát a Nebelhorn Trophy-n bebiztosító és a Rostelecom Kupán 4. helyen végzett Roman Sadovsky-nak lehetnek jó esélyei; Nam Nguyen sajnos egy ideje elég formán kívül van, és meglepődnék, ha a nemzeti bajnokságon sokkal jobb futásokat látnánk tőle, de azért nem írnám le teljesen. Aki még esélyes lehet, az Stephen Gogolev, aki pár éve a sok négyfordulatos ugrásával tűnt ki, majd egy jó ideig nem láttuk (sokat nőtt, Kaliforniában edzett) amikor is aztán ősszel visszatért a versenyzéshez. Egyelőre kevesebb négyfordulatossal láttuk őt, de ki tudja, mit tartogat a tarsolyában erre a versenyre.

A nőknek mindössze 1 kvótájuk van. Az idén a legstabilabbnak Madeline Schizas tűnik, ezért talán neki van a legnagyobb esélye győzni a nemzeti bajnokságon és kijutni az olimpiára. A korábbi VB-bronzérmes Gabrielle Daleman is készen áll a megmérettetésre, de az utóbbi időben annyira kiegyensúlyozatlanul versenyzik, hogy rá kevesebb esélyt tennék.

A jégtáncosoknak van a legtöbb kvótája, 3. Természetesen Gilles/Poirier a legnagyobb esélyesek a győzelemre, mögöttük Fournier-Beaudry/Sorensen és Lajoie/Lagha szerezhetnek még érmet és indulhatnak Pekingben.

A párosoknak 2 kvótájuk van: érdekes lesz nézni, ki lesz a jobb kettős, a James/Radford vagy Moore-Towers/Marinaro kettős, akik közül az előbbiek felszállóágban, az utóbbiak pedig leszállóágban vannak...

Az indulói listák itt érhetők el (a starting order and results fül alatt), a verseny időbeosztása itt érhető el (Magyarország +6 órával van később, mint Ottawa). A versenyt a CBC közvetíti, esetleges linket beteszek ha lesz. Addig is a jó öreg kínai linken talán majd streamelik a versenyt.

Koreai bajnokság

A dél-koreaiak bajnokságát a Szöultól északra fekvő kisvárosban, Uijeongbuban rendezik meg. Koreának nincsen kvótája párosban és jégtáncban, ezért a nemzeti bajnokság leginkább abból a szempontból lesz érdekes, hogy a női és férfi 2-2 kvótát ki szerzi majd meg. A koreai olimpiai csapat azonban nemcsak a nemzeti bajnokság eredményétől függően alakul ki, hanem tulajdonképpen a decemberi rangsoroló verseny és a nemzeti bajnokság összpontszámát összeadják, és az úgy legjobb helyeken végzők szerzik meg az olimpiai kvótákat. A nőknél Young You 208.59 ponttal az első, míg Yelim Kim 205.82 ponttal a második helyen áll a rangsoroló versenyt követően, ezért nekik van a legtöbb esélyük bekerülni az olimpiai keretbe. Haein Lee három juniorkorú versenyző után a 6. helyen áll 190.63 ponttal, ami már egy jelentősebb lemaradás a Top 2-höz képest. Nagyon sajnálom, hogy a természetes karizmával, "IT faktorral" megáldott Eunsoo Lim csak a 12. helyen áll a rangsoroló versenyt követően, így őt már szinte biztos, hogy nem láthatjuk az olimpián...

A férfiak versenyében Junhwan Cha és Sihyeong Lee nagy előnnyel végeztek az 1. és a 2. helyen a rangsoroló versenyen, így nagy meglepetés lenne, ha valamilyen okból kifolyólag valamelyikőjük mégse lenne ott Pekingben.

A verseny időbeosztása itt található meg (Magyarország -8 órával korábban van a koreai időhöz képest).

Az indulói lista itt elérhető, a Youtube-on szerintem streameli majd a koreai szövetség a versenyeket, a január 7-ei 1. napi stream itt elérhető.

Jó szurkolást!

NHK Trophy 2021

Amikor az NHK Trophy előzeteséről írtam, hosszú volt a listán azoknak a száma, akik a verseny előtt visszalépni kényszerültek különböző sérülések miatt. Sajnos a sérülések listája a verseny alatt is folytatódott. Daria Usacheva, Eteri Tutberidze tanítványa a rövid program bemelegítésén egy tripla Flip próbálkozásból elesett, és a fájdalomtól sírva hagyta el a pályát, amit utána a versenytől történő visszalépés követett. A szövetség által sebtében kiadott közlemény szerint az ugrás után combszalag-szakadást szenvedett el, ami jellemző 13-17 évesekre és a rehabilitáció nem tart sokáig. Más források szerint csípőtörés is felmerült. Egy biztos: hamar kiadták a közleményt, pedig nem biztos, hogy Japánban teljes körűen meg tudják állapítani mi a sérülés oka, ahhoz szerintem alaposabb kivizsgálás kell majd otthon.

Mindenesetre Dariáról tudni lehetett az elmúlt hónapokban, hogy nincs a legjobb formájában és valamiféle sérüléssel küzdött. Talán vissza is léphetett volna ettől a versenytől, ha Trusova indult volna, de Sasha visszalépésével indulni kényszerült, sőt, nyilván aranyérmet vártak tőle (Tutberidze bizonyosan örült volna, ha mind a hat GP versenyt a versenyzői nyerik meg).

Usachevának azonban a tripla Flippel voltak problémái az utóbbi időben: a tesztkorcsolyázáson elesett belőle, a Skate America kűrjében ellépett belőle. Az NHK Trophy rövid programjának bemelegítésén aztán ugrott egy 3F-et, de már ott eléggé beleállt az ugrásba és látszott, hogy valami nem stimmelt. Utána jött a következő próbálkozás, amiből elesett és a fájdalomtól alig bírt felállni, majd lemenni a jégről. Szerintem a sérülése már korábban fennállhatott, ez az esés csak az utolsó csepp lehetett a pohárban. Egy volt bíró szerint a rossz technika, az ugrás elcsalása (prerotation) okozhatja az ilyen sérüléseket. Tény, hogy sok korcsolyázó küszködik sérüléssel, olyanok is, akiknek jó technikájuk van. Szerintem viszont több tényező is közrejátszhatott a sérülésben: rossz technika, alacsony testsúly, így kevesebb izom, ami sérülésveszélyesebb, már meglévő fájdalmak/sérülés és kimerültség (utazás, időeltolódás stb.).

Minden jót kívánok Dariának, remélem a felépülése nem tart sokáig. Viszont sajnos nem tudok túl optimista lenni a jövőjével kapcsolatban: neki nincsenek nehezebb elemei (négyfordulatos, vagy tripla Axel), és a meglévő versenyzők mellé jövőre egy sor, jelenlegi junior korú versenyző megy majd fel a felnőttek közé, akiknek quadjaik, vagy tripla Axeljeik vannak. Tehát nehéz elhinnem, hogy a Tutberidze csapatban ezek után kapna még bármiféle figyelmet is, akkor ha visszatérne a versenyzéshez. Így is csak kb. a hatodik számú versenyzőjük volt idén...

Sajnálom amiatt is, mert amint egy ilyen sérülés következik be, a Tutberidze csapat a versenyzőre próbálja hárítani a felelősséget. Zseleznyakov koreográfus szerint Dariának tudnia kellett volna, hol a határ és kevesebb munkát kellett volna csinálnia. De hát pont arról szól a rendszerük, hogy kiélezett versenyt folytatnak le a lányok között, és az nyer, aki a legerősebb és "túléli" a legkeményebb edzéseket is. A héten Kostornaiát kritizálta Gleikhengauz, aki szerint nem fut le elég programot edzésen, azaz "lusta", de az sem az ő hibájuk, hanem a versenyzőé. Szerintem az igazság mindig valahol a félúton van, és nem lehet azt mondani, hogy a hiba mindig csak a versenyzőben van, ha túl sokat edz, akkor is, ha túl keveset, akkor is. Mindenesetre nem tartom etikusnak a médiában így ekézni a versenyzőket, még akkor sem, ha Oroszországban más a kultúra és ott a véleményt általában kendőzetlenül meg szokták mondani. Az sosem mindegy - főleg egy olimpiai szezonban nem - hogy mit és hogyan nyilatkoznak le az edzők...

Usachevát ölben viszi el az orosz csapat orvosa a rövid program előtti bemelegítésen elszenvedett sérülését követően

forrás: sport-express.ru/fsgossips

A női versenyen tehát nem volt orosz induló és ezzel megnyílt az esély arra, hogy legalább egy nem orosz versenyző jusson be a GP Döntőbe. Ezzel az eséllyel kiválóan élt Kaori Sakamoto, aki két remek programot megfutva nyerte meg a versenyt, és ezzel az első japán női korcsolyázó lett idén, aki 220 feletti összpontszámot tudott elérni. Ezzel az eredménnyel - miután a Skate Americán csak 4. lett, de ott Trusova és Usacheva is indult - pedig gyakorlatilag megváltotta a jegyét a decemberi GP Döntőre is.

A 2. lett Mana Kawabe, aki nagyon jó rövid programot futott és az egyetlen versenyző lett az egész versenyen, aki megugrotta a tripla Axelt (Glenn, Liu, You próbálkozásai nem sikerültek). A kűrben Manának nem sikerült a tripla Axel, de azon kívül egy erős programot tudott ott is megfutni. 

A Skate America után ismét dobogós lett Young You, akinek ezúttal nem sikerült olyan jól a kűrje, sajnos sok ugrása hiányos, de összességében (koreográfia, átmenetek, előadás, interpretáció, forgások) elég jól korcsolyázott. Ha nem lesznek meglepetések, visszalépések, akkor az első számú tartalék lehet a GP Döntőre. Alysa Liu lett a 4., ő sok ugrásába lassan ment bele, amit nem tud kiforogni és hiányosak, ami miatt a technikai pontszáma ezúttal is eléggé visszaesett. Bár a kűr túl érett neki, és nem annyira tetszik, hogy szinte végig mosolyog egy ilyen programban, de összességében tetszik a vidám hozzáállása a versenyekhez, és szerintem Scalinál és Jeremy Abbottnál jó kezekben van jelenleg. Eunsoo Limről már írtam korábban, hogy erős előadó, karizmatikus a jégen, de ezúttal is akadtak problémái: a kűrben egy ugrást teljesen kihagyott (egy 3F lett volna), a rövid programban csak 3-2-t ugrott, bár jó koncentrációképességre vall, hogy Usacheva visszalépése után rögtön futnia kellett és ahhoz képest nem futott rosszul. A 6. lett Rino Matsuike, aki sérüléssel küszködik. Innentől kezdve nehéz lesz beverekednie magát az olimpiai keretbe.

Kaori Sakamoto kiegyensúlyozott versenyzéssel nyerte meg sorozatban második NHK Trophy aranyérmét

forrás: @sn_figure

Ez nem Tutberidze hétvégje volt a páros verseny szempontjából sem. Tarasova/Morozov ugyanis ismét kikapott Mishina/Galliamovtól, ráadásul elég jelentős fölénnyel, és közelebb voltak a bronzéremhez mint az aranyhoz. A rövid programban Tarasova, a kűrben Morozov rontotta el a Toe-loopot, és a kűrben több hibájuk is volt kidobós ugrásokból is. Mishináék ezzel szemben szinte tökéletesen futottak és meggyőzően nyerték meg a versenyt. Ezzel egyelőre úgy néz ki, hogy Sui/Han és Mishina/Galliamov a két legerősebb páros, és a többieknek hozzájuk kell felzárkózni a következő hónapokban. A bronzérmet Miura/Kihara nyerte meg, így a Skate America után ismét dobogóra tudtak állni és ezzel nagy eséllyel ott lesznek a GP Döntőben (akkor nem lesznek ott, ha Artemeva/Nazarychev és Knierimék is megverik Boikováékat a következő GP versenyen).

Párosok dobogója balról jobbra: Tarasova/Morozov, Mishina/Galliamov és Miura/Kihara

forrás: @sn_figure

A jégtánc versenyen a papírformának megfelelően Sinitsina/Katsalapov győzött, második lett Chock/Bates és harmadik Fear/Gibson, akik karrierjük második GP érmüket nyerték. Sinitsináék You Can Leave Your Hat On és Brick House (Joe Cocker) ritmustáncuk szerintem nem rossz, de egy kicsit...talán ódivatú, és semmiképp sem annyira meggyőző, mint Papadakisék RD-je. A Rachmanyinov zongorakoncertjük első, hosszabbik fele bár szép, de ebben a stílusban sokszor láttuk már őket jégtáncoln, aztán a program végén a váltást az ír táncra nem igazán értem. Sinitsina jobban tetszett, mint Katsalapov, akin bár kevésbé látszik az, hogy sérülésből tértek vissza, de ebben a párosban ő a gyengébb láncszem. A szabad táncukban egyébként maradtak még pontok, például a lépéssoruk csak 1-es és 2-es szintű volt, a komponensekben viszont már most nagyon magas pontokat kaptak (magasabbat, mint P/C múlt héten), és ezek a pontok még inkább emelkedni fognak majd a második GP versenyükön Oroszországban. Ami a leginkább elvonta viszont a figyelmet a szabad táncukról, az Nikita laza pólója ami gyakran fellibbent, és Sinitsina falatnyi bugyija, ami láttatta az egész fenekét és *tényleg* elvonta a figyelmet korcsolyázásáról.

Ezüstérmes lett tehát Chock/Bates meggyőző fölénnyel még úgy is, hogy Evan Bates a szabad táncban elesett. Így is olyan magas pontokat kaptak, ami jelzésértékű, és lehet hogy az első számú amerikai páros mégiscsak ők lesznek és nem Hubbell/Donohue.

Beigazolódott a sejtésem: a Muramoto/Takahashi kettős elég magas pontokkal került előrébb Komatsubara/Koletonál, és ha a nemzeti bajnokságon is jó pontokat kapnak és nyernek, utána egyenes út vezet majd az olimpiai csapatba. Muramotoék fejlődtek, jobban szinkronban vannak egymással, és Takahashin is látszik, hogy az emelései se olyan bizonytalanok, mint tavaly, de szerintem erősen látszik, hogy egyéni korcsolyázóból lett jégtáncos, azt a sok év edzést, amit jégtáncosok kiskorukban megtanultak, 30 éven túl nem fogja tudni behozni. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az olimpián a japán szövetség egy csapatéremhez segítse.

Sinitsina/Katsalapov első idei versenyükön győzni tudtak

forrás: ISU

A férfiak versenyében Yuzuru Hanyu hiányát jobban lehetett érezni az indulók jelenléténél. Pedig Shoma Uno önmagához képest jól futott, a rövid programban ugyan csak 4T-2T kombinációt ugrott (mint az utóbbi években mindig), a kűrben ezúttal sikerült a 4Lo, a 4S és egy 4T is - a második 4T-ből ellépett, a Flipet pedig leduplázta. Szóval Shoma az elmúlt évek talán legjobb kűrjét futotta meg, bár még így is kevesebb pontot kapott mint a három quados kűrre Yuma Kagiyama egy hete. Ezüstérmes lett Vincent Zhou, aki a kűrben nem tudta azt a formát hozni, mint a Skate Americán: több hibája is volt, a legnagyobb pontban az, hogy leszimplázta a tervezett 4Lz-ot, és nagyon sok ugrására kapott vagy hiányt (<) vagy épp negyed hiányt (q). A 2-6. helyezettek öt ponton belül végeztek, végül a dobogóra még Junhwan Cha állhatott fel, aki múlt hét után ismét egy nagyon szép rövid programot futott és egy, a múlt hetinél valamivel jobb kűrt. Örültem annak, hogy ezzel a remek rövid programmal érmet tudott szerezni. Makar Ignatov lett a 4., aki szerintem első oroszként ugrott meg négy négyfordulatost ugyanazon kűrben (4Lo, 4S és két 4T volt a programjában), igaz, ezen kívül elég lassúcska és erőtlen volt a korcsolyázása, nem túl sok átmenettel a programjában. Makar évek óta állóképességi problémákkal küzd a kűrben, és itt bár a quadok mentek, de a program végére elfogyott a szufla, miután két egyes szintű forgást tudott csak bemutatni. Az utána futó Cha ezerszer lendületesebben, több koreográfiával, átmenettel futott, a különbség nagy volt kettejük között. Matteo Rizzo lett az 5., aki bár jó kűrt futott, de a második 4T leszimplázása egy érembe telt neki. Alexander Samarin lett a 6., aki csak az ugrásairól híres, a programjairól vagy előadásáról biztos nem. A Hanyu helyett beugró Sota Yamamoto a 7., Kao Miura pedig - aki csak 16 éves és juniorkorú - a 7. Nagy jövő áll előtte is, mert már most tud 4Lo, 4S-t és 4T-t is.

Shoma Uno lett az NHK Trophy győztese

forrás: @sn_figure

Így ért véget az NHK Trophy. Már csak két GP verseny van hátra, a jövő héten a francia Világkupa versenyt rendezik meg.

Az NHK Trophy teljes eredménylistája itt érhető el.

NHK Trophy 2021 előzetes

Holnap kezdődik az NHK Trophy, amiről az utóbbi hetekben sajnos sok visszalépés történt, és nem mindenkit (különösen a külföldieket nem) tudtak pótolni, ezért mindenféleképpen egy csonkább verseny lesz a tervezettnél. Japánba jelenleg is szigorúak a beutazási feltételek, a versenyzők más GP versenyekhez képest korábban megérkeztek, és háromnapos karanténban tartózkodnak a holnapi napi edzésig.

Jégtáncban visszalépett a kínai kettős, Wang/Liu, vélhetően azért, mert az eredetileg kínai GP helyett a múlt héten Olaszországban kellett kezdeniük a Világkupa-szezont és ez felborította a terveiket. Hawayek/Baker szintén visszalépett, mert Kaitlin Hawayek korábban agyrázkódást szenvedett edzésen, és abból még nem épült fel teljesen. A Skate America után az NHK Trophy-tól is visszalépett Daniil Samsonov, akit tavaly is csak egyszer láthattunk versenyezni és idén mutatkozott volna be a felnőttek között. Az osztrákok közül Ziegler/Kiefer szintén nem indul, miután sérülést követően nem volt elég idejük felkészülni a versenyre; Olga Mikutina szintén sérülésből lábadozik. Rika Kihira a kanadai GP verseny után itt sem indul el, és sajnos emiatt egyre kétségesebbnek tartom, hogy a nemzeti bajnokságra olyan formában fogjuk-e majd látni, amivel lesz-e esélye kiharcolni az olimpiai csapatba kerülést. 

Alexandra Trusova fáradásos törés miatt lépett vissza a versenytől. A sérüléséről már a Skate Americán is lehetett tudni, amiről szintén majdnem visszalépett (akkor egy négyfordulatos Lutz-ot bevállalt a kűrjében és az elég is volt a győzelemhez). A legnagyobb hiányzó pedig mindenképp Yuzuru Hanyu lesz, aki bokasérülést szenvedett nemrég - neki ez lett volna a szezonban az első versenye.

A férfiak mezőnyében indul Vincent Zhou és Shoma Uno, ezért a Skate America után kíváncsi vagyok, hogy melyikőjük tud jobb formát mutatni. Yuzuru helyett Sota Yamamoto kapott meghívást a versenyre, és harmadik japánként Kao Miura is bemutatkozik a felnőttek között, akinek többek között 4T, 4S és 4Lo is van az arzenáljában. Odaérhet a dobogóra Matteo Rizzo, akinek ez lesz az első GP versenye idén, vagy Junhwan Cha, bár neki nem lesz könnyű dolga az egymás utáni két versennyel, hiszen ő pár napja még Olaszországban versenyzett. Az oroszok közül Makar Ignatov és Alexander Samarin is indul, jó formában még a dobogó környékén is végezhetnek.

A nők mezőnyében Trusova visszalépésével csak Daria Usacheva indul az oroszok közül. A hazaiak közül Kaori Sakamoto indul (aki akár győzhet is), ott lesz még Rino Matsuike, aki ezúttal nem próbálja meg a 3A-t, és a japánok közül Rika Kihira helyett Mana Kawabe kapott még meghívást (akitől viszont minden bizonnyal fogunk látni tripla Axelt). Az olasz verseny után itt is indul Eunsoo Lim, felérhet a dobogóra (és ezzel akár még a GP Döntőbe is bejuthat) Young You, valamint indul még Seoyeong Wi a koreai csapatból. Az amerikaiak közül leginkább Alysa Liunak lesz esélye dobogóra jutni, kíváncsi vagyok, hogy tőle látunk-e tiszta 3A-t, esetleg megpróbálja-e a 4Lz-ot ezen a versenyen.

A párosok versenyében érdekes lesz nézni az idei második Mishina/Galliamov és Tarasova/Morozov összecsapást (az elsőt a Finlandia Trophy Mishináék nyerték). Miura/Kihira az idei Skate America ezüstérmesek is felérhetnek a dobogóra, vagy egy jó formában lévő Cain-Gribble/LeDuc is.

A jégtáncosok versenye több szempontból is érdekes lesz: egyrészt először látjuk versenyezni a Sinitsina/Katsalapov kettőst, ezért kíváncsi vagyok a programjaikra, a formájukra és hogy a bírók hogy értékelik őket. Másrészt összecsap egymással Komatsubara/Koleto és Muramoto/Takahashi, ami azért érdekes, mert Japánnak egy kvótája van az olimpiára és ez lehet az egyik verseny, ami befolyással lehet arra, hogy kit választanak majd be az olimpiai keretbe. Muramotoék az utóbbi időben sokat fejlődtek és nem lennék meglepve, ha a szövetség inkább őket preferálná a kvóta megszerzéséhez. Nem is az egyéni verseny, hanem a csapatverseny szempontjából fontos ez, ahol Japánnak elég jó esélyei lehet az éremszerzésre. 

Indul még Chock/Bates, Hurtado/Khaliavin és Fear/Gibson is, ezért jégtáncban egy elég erős mezőny gyűlik össze Tokióban.

A versenyről sok élő közvetítés lesz az Eurosporton (holnap az Eurosport 1-en 08.10-től 14.00-ig egy kis megszakítással 09.45-11.00 között; szombaton reggel 07.00-tól 14.00-ig pedig mindent adnak).

Az indulói listák, pontozólapok itt találhatók: 

http://www.isuresults.com/results/season2122/gpjpn2021/

Gran Premio d'Italia 2021

Véget ért a harmadik Világkupa verseny is, így hát máris elérkeztünk a GP szezon feléhez. Szerintem ahhoz képest, hogy Olaszország Kína helyett beugróként szervezte meg a versenyt, jól sikerült a hétvége. Ami leginkább nem tetszett, az a kamerázás, ami sokszor indokolatlanul ráközelített a versenyzőkre, vagy túl távol volt fontos pillanatokban, pl. emelések vagy ugrások közben. Ugyanakkor mulatságosnak tartottam az arénában programok között, bemelegítés közben lejátszott zenéket, ami zömében eurodisco/italodisco vonalon mozgott, főleg az 1990-es évekbl, ami nem igazán szokványos egy GP versenyen. 

Nem meglepően sok üres hely volt az arénában, ami nemcsak annak köszönhető, hogy manapság az emberek kevesebbet utaznak, és a Palavela egy nagy aréna, hanem mert Európában általában véve eléggé elhalóban van a sportág, hiába vettek részt a versenyen olyan nevű világbajnok versenyzők, mint Papadakis/Cizeron, Sui/Han vagy Shcherbakova. Amikor 2019-ben ebben az arénában rendezték a GP Döntőt (amin én is ott voltam), Yuzuru Hanyu miatt a világ minden tájáról érkeztek szurkolók, így egy gombostűt se lehetett leejteni az arénában.

Először a jégtáncról: a dobogó fokaira a papírformának megfelelően Papadakis/Cizeron, Hubbell/Donohue és Stepanova/Bukin állhattak fel. Nekem Papadakisék ritmustánca nagyon tetszett itt, még feszesebb, még inkább egyben van, mint amit láttunk tőlük a Finlandián. A szabad táncra új, rendkívül  elegáns kosztümöt készítettek, ami eltérő az előző, absztraktabb ruhákhoz képest. Szépen futottak itt is, mindenre magas szinteket, nagyon magas kivitelezési pontokat kaptak. Az ezüstérmesek Hubbellék lettek. A Janet Jackson RD nem volt tőlük annyire átütő, mint a Skate Americán, ezúttal úgy éreztem, egyszerre kicsit túl sok, amit ebben a programban csinálni akarnak. A szabad táncban a curve emelés közben volt egy kis megingás, de nem veszélyeztette ez őket abban, hogy megszerezzék az ezüstérmet. Stepanováék sérülés után tértek vissza két jól megfutott programmal, de se az RD, se a Rómeó és Júlia feldolgozosára futott programok nem annyira nyerték el a tetszésemet egyelőre. Az egyre erősebb kínai Wang/Liu lett a 4. és az amerikai Green/Parsons az 5., akiknek szerintem kifejezetten jó ritmus táncuk és különleges szabad táncuk is van (ezúttal egy esés miatt lettek csak 5-ek).

Papadakis/Cizeron új ruhában a szabadtáncban

forrás: tumblr

A párosok versenyében Wenjing Sui/Cong Han a Skate Canada után itt is nagy fölénnyel nyertek. Ahhoz képest, hogy néhány napjuk volt a nyugati partról Európába utazni és versenyezni, nagyon jól teljesítettek: a rövid program remek volt, a kűrben ezúttal sikerült a 3S és csak a végén volt egy láthatóbb hiba, a legutolsó emelésük nem volt az igazi. Ennek ellenére úgy éreztem, egy picit lepontozták őket. A második GP versenyen, ha nincs túl nagy hiba, mint itt sem volt, nem csökkenni, hanem inkább emelkedni szoktak a pontok, és láthatóan ők sem voltak valami elégedettek a kiss and cry-ban.

Ezüstérmes a másik kínai kettős, Peng/Jin lett, két jó programmal, különösen a rövid program sikerült remekül. A rövid programjuk (Alicia Keys Holdfény szonáta feldolgozása) kevésbé tetszik, de a kűr a Bankett c. film zenéjére nagyon tetszik, egy igazi olimpiai pillanatot tudnak majd vele varázsolni, ha sikerül majd Pekingben jól előadniuk. A bronzérmet az orosz Artemeva/Nazarychev nyerte meg, akik sokkal jobb kűrt futottak az éremesélyes hazaiakhoz, Della Monica/Guariséhez képest (akiknek egyébként már biztosan ez lesz az utolsó szezonjuk).

Wenjing Sui és Cong Han két győzelmükkel már megváltották a jegyüket a döntőbe

forrás: tumblr

Őszintén szólva, a női versenyt jobban vártam a férfiaknál, mégis nagyobb csalódást keltett és ez elsősorban a pontozásnak köszönhető, ami miatt egyre inkább kezdem "feladni" a női korcsolyázásba vetett korábbi hitemet, kedvemet, szeretetemet. Több, mint 20 éve követem a női műkorcsolyát, ez a szakág szerettette meg velem az egész sportágat, de az utóbbi időben több bosszúságot okoz, mint előtte évtizedekig. Ez majd megér talán egy külön bejegyzést is valamikor.

Szóval a nők versenyét Anna Shcherbakova nyerte, méghozzá úgy, hogy a rövid program után csak a 3. helyen állt. A rövid programban a tervezett 3Lz-3Lo-t nem tudta megcsinálni és a Lutz után rövid hezitálás után egy dupla Toe-loopot tett rá, hogy meglegyen a kombinációja. Ez remek reagálási képességre és koncentrációra vall, viszont a némi gondolkodási idő miatt nem volt meg a jó lendület, és emiatt nem szabadott volna pozitív GOE értékeket kapnia rá. A rövid programot Loena Hendrickx nyerte egy szuperül megfutott programmal, amelyben mindenre 4-es szintet kapott - és mindezt a születésnapján, úgyhogy az öröme érthetően határtalan volt. A 2. lett nem sokkal lemaradva Maiia Khromykh szintén egy egész jól megfutott programmal. 

A kűrben aztán változott a sorrend: Anna  megugrotta a 4F-et és a többi ugrását is, így megnyerte a kűrt és a versenyt is. Anna versenyszelleme nagyon erős és ő tényleg képes kritikus helyzetből is felállni és megmutatni amit tud. Ebben a helyzetben pedig nem szabadott ismét veszítenie Maiiával szemben. 

Viszont nem tudok elmenni amellett, hogy rendkívül túlpontozott volt ezen a versenyen is: a 4F nem teljesen tiszta, a Lutzai élhibásak, de a technikai panel nem akarja ezeket a hiányosságokat észrevenni nála. Anna kifinomultsága, muzikalitása kétségtelen, de amíg az alapkorcsolyázó tudása nem kiemelkedő és emellett elég egysíkúan ad elő, addig számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy magasabb komponenseket kapjon - különösen korcsolyázótudásban! - mint például egy Satoko Miyahara, aki hihetetlenül magas minőségben korcsolyázott ezen a versenyen is. 

Anna azonban a regnáló világbajnok, és úgy veszem észre, hogy Medvegyevához hasonlóan ő is Eteri Tutberidze kedvence: kitartás, határozottság és harcosság jellemzi, aki képes magából a legjobbat kihozni akkor, amikor kell. Az eredményei, a mögötte álló támogatás miatt pedig olyanokra is megkapja a pontokat, amire nem kellene.

Anna Shcherbakova új kűrruhában

forrás: tumblr

A kűrben Maiia Khromykh tangója nem sikerült annyira átütően, mint Budapesten. A 4T-t ezúttal is megcsinálta, de elég sokat készülődött rá és nincs olyan jó technikája, mint mondjuk Trusovának, aki rendesen leszúrja az ugrást, nem talpból ugorja el. Hibázott viszont a 3Lo-ból és a lépéssora is csak 2-es szintű lett. A magasabb technika miatt még így is maga előtt tudta tartani Hendrickx-et aki a kűrt is nagyon jól futotta meg. Igaz, Loena csak 6 triplás kűrt mutatott be (nincs 3Lo-ja) de ezt kompenzálta a magas kivitelezési pontokkal és 70 pontos komponensekkel. 

Loena Hendrickx nyerte a rövid programot, és először nyert Világkupa érmet karrierje során

forrás: tumblr

Nagyon jól futott Mai Mihara is, aki a múlt heti Skate Canada után ezúttal is gyakorlatilag hibátlan futásokat mutatott be és ismét 4. lett (Mainál szerintem senki se ért el többször 4. helyet az utóbbi években, mint ő, ez volt a nyolcadik 4. helyezése versenyeken...). Maiból az sugárzik, hogy örömmel korcsolyázik, van benne egy valamiféle nyugalom, kiegyensúlyozottság, puhaság, ami tetszik benne, még akkor is ha alapvetően nem tudok benne egy dolgot sem mondani, ami kiemelkedővé tenné. 

Yelim Kim lett a 6., aki jobban futott, mint a Skate Americán. Először láttuk a GP szezonban Eunsoo Limet, akinek sajnos az ugrásai nem olyan stabilak, mint korábban, de szerintem még mindig a legjobban előadó koreai versenyző. A rövid programja igazi tangó, jó előadással, ahhoz képest például Khromykh kűrje lagymatag és junioros előadású volt ezen a versenyen. Sofia Samodurova lett a 7., több hibával. Az ő ugrásai is egyre kisebbek, nem tudja kiforogni őket, s ha így folytatódik a formája, arra lehet számítani, hogy az orosz bajnokságban bőven a Top 10-en kívül végez majd.

A férfiak versenye nagyobb izgalmakat hozott és egy érdekesebb versenyt láthattunk. Boyang Jin hosszú idő után először futott meg egy nagyon jól sikerült rövid programot a Crouching Tiger, Hidden Dragon filmzenéjére, benne a védjegyének számító 4Lz-al valamint 4T-vel kombinációban. Ami egy kicsit zavart, az a kosztümje volt, ami elvonta a figyelmet a korcsolyázásáról. Sajnos aztán korán örültem a visszatérésének, miután a kűrben hibát hibára halmozott és egészen a 7. helyig csúszott vissza. 

Ami a rövid programok során ennél is nagyobb meglepetés volt, hogy Yuma Kagiyama alaposan elrontotta a rövid programját, sem a 4S nem sikerült, sem a kombináció, ezért csak a 7. helyen állt. Yuma kissé gicces és sablonos Michel Bublé programja leginkább egy érettebb versenyzőnek való, szerintem ezt a programot Yuma nem tudja kikorcsolyázni. Összehasonlítva a tavalyi Vocussion programjával, ez az idei SP nemhogy érettebbé, hanem sokkal inkább juniorossá teszi a korcsolyázását. A Gladiátor kűrje jobban illik hozzá, de a program, főleg az eleje elég üres tartalmában. A rövid program után aztán a kűrt meg tudta csinálni, ebben három quad és két tripla Axel volt és erre majdnem 200 pontot kapott (összehasonlítva Vincent Zhou öt quados programjával, erre szinte ugyanannyit kapott).

Yuma nyilvánvalóan tehetséges, remek térdmunkája, sebessége, lendülete van (ez már a 2019-es JGPF-en is feltűnt nekem mikor láttam élőben), de nála is zavarnak az olyanok, hogy például a nyilvánvalóan élhibás Lutz-át nem veszik észre a technikai panelben, és nemhogy levonnának érte, hanem magas pontokkal is jutalmazzák, vagy hogy több, kevésbé jó érkezésére is simán megkapja a +4 GOE-kat. A komponensei nagyjából korrektek, bár az olyanra, hogy előadás, még kevesebb pontot érdemel, mint másra. 

Yuma Kagiyama 3F-3Lo kombinációja a kűrben

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Mikhail Kolyada lett, akinek egyrészt nem sikerült a két quados rövid programját tisztán megfutnia, másrészt nem sok kellett ahhoz, hogy megnyerje a versenyt, de ehhez a kűrben is több kisebb hibát vétett. Kolyada rövid programját egy kicsit túlságosan is mechanikusnak tartom, a zenei frázisok felett átkorcsolyázott, talán túlságosan is koncentrált arra, hogy ezúttal meglegyen a két quad. A kűrjéről továbbra is azt tartom, hogy volt már ennél jobb programja. Kolyada tehetsége alapján az egyik legjobb lehetne, de mindig hiányzik valami ahhoz, hogy a legjobbját nyújtsa. Az is igaz, hogy a top formát nem itt, hanem először majd a nemzeti bajnokságon és aztán az olimpián kell nyújtania.

Bronzérmes lett Daniel Grassl, így az olaszok egyetlen érmét ő szerezte ezen a versenyen. Neki szinte minden összejött ezen a versenyen, nem úgy, mint a Skate Americán két hete, ahol sok hibával futott. A rövid programban igaz, hogy egy kissé túlpontozták (egy quados kűrre 95 pont úgy, hogy nem a legjobb minőségben csinálja meg az elemeit...), de a kűrben is meg tudta mutatni a legjobbját. Igaz, ott a panel már szigorúbban vette az ugrásait, és háromra is negyed hiányt állapított meg. Többek között a 4Lo-eu-3S-re is, amit egyébként más korcsolyázó versenyen még nem tudott bemutatni. Danielnek nincsen kimagasló korcsolyázótudása vagy előadókészsége, de az Armageddon kűrben talán eddigi legjobbját láthattuk tőle.

A 4. lett Deniss Vasiljevs, aki nem az erős technikájáról híres, és ezúttal sem sikerült az egyetlen négyfordulatos Salchow-ja a kűrben, de egy szépen korcsolyázó, és előadó versenyző, aki egy-két rontás leszámítva jól versenyzett itt. Nem sokkal előzte meg Junhwan Cha-t, aki egy nagyon jó rövid programot futott, amivel lehetett volna 2. is. Ez szerintem a férfi mezőnyben a legjobb rövid program eddig, amit láttam; Shae-Lynn Bourne koreografálta, ami egy bizonyíték arra, hogy tud nagyon jó programokat koreografálni, ha olyan a korcsolyázó és megvan az inspiráció (korábban azt mondtam, a mennyiség a minőség rovására ment nála). A program a Fate of the Clockmaker és a Cloak and Daggerby zenéjére készült, nem elcsépelt választások; ez egy koreográfiában gazdag program, amit Jun lendületesen, szépen ad elő. Ezúttal a 4S és 3Lz-3lo is hiánytalanul megvolt. A kűrje sajnos nem sikerült olyan jól, nála és Boyangnál is érzékelhető volt, hogy a kűr más "kávéház" mint egy rövid program. Jun eddig nem tudott visszamenni Torontoba edzeni és leginkább egyedül edz Koreában, online videókon kommunikálnak Orserrel, úgy azért nehéz edzeni. 6. Kazuki Tomono lett, aki egy jól előadó korcsolyázó, csak sajnálom, hogy ritkán jönnek össze neki tisztább programok. Ezúttal a kűrben hiába ugrott meg három négyfordulatost, ha az Axelek nem mentek és még egy forgását is elrontotta. A másik két orosz, Gumennik csak 8., Aliev pedig csak 9. lett, míg a kínai Yudong Chen (akinek nagyon tetszett a rövid programja) 10.

Így ért véget tehát a harmadik Világkupa-verseny, és máris a a sorozat második feléhez érkeztünk.

A győztesek

forrás: gettyimages

A Gran Premio d'Italia részletes eredményei itt találhatók meg.

Az első Challenger versenyek - Lombardia Trophy + Autumn Classic International

A héten elkezdődött a felnőttek Challenger sorozata, amelyből rögtön kettőt is rendeztek - a Lombardia Trophy-t Olaszországban, és az Autumn Classic Internationalt Kanadában. E közben junior verseny is volt, Cseljabinszkban, de arról majd egy külön - valószínűleg jövő heti - bejegyzésemben fogok írni.

Nem is tudtam mindent követni, ezúttal is voltak olyan versenyszámok amikből csak utólag tudtam megnézni egyes versenyzőket, vagy amire egyáltalán nem jutott időm (igen, ez a mostohagyermek jégtánc már megint :D).

Először essék szó a Lombardia Trophy-ról!

Lombardia Trophy

A Lombardia Trophy női versenyén a felnőttek között debütáló Anna Shcherbakova nyert, második Elizaveta Tuktamyseva lett és a harmadik a szintén szenior újonc You Young. Shcherbakova a rövid programban a 3. helyen állt, miután a tripla Loopját hiányosnak minősítette a panel és nem kapott kimagaslóan magas GOE-kat sem. Úgy gondolom, hogy nem volt ez egy rossz bemutatkozás a részéről a rövid programban. Bár nem igazán éreztem, hogy a zenét igazán ki tudja korcsolyázni és elő tudja adni, kicsit elkorcsolyázik mellette. Egyébként egy érdekes zeneválasztása van a programhoz, de ez olyan, amire szerintem egy idősebb, kiforrottabb korcsolyázó talán jobban tudna interpretálni. Szinte kísérteties zene, elég súlyos egy ilyen fiatal lánynak. 

A kűrben aztán már jobban korcsolyázott, és sikerült is neki megugrania a 4Lz-ot, amiben az elmúlt versenyeken sokszor hibázott. Ez a program valahogy jobban összeállt szerintem mint a rövid program és jobban is áll neki. A 8-as komponenseket azonban magasnak érzem, ebben is élen járt amúgy az orosz bíró, Sviatoslav Babenko, akit már régen el is tiltottak egyszer. Első versenyen egyébként egy 64-es komponens kifejezetten jó és ez csak felfelé fog kúszni a szezonban, ha egyre jobban fogja futni a programot. Négy ponttal sikerült megnyernie a versenyt.

Az ezüstérmes Liza Tuktamysheva lett. Lizának sikerült három tripla Axelt megugrania a versenyen és általában elmondható volt az ugrásairól, hogy nagyon-nagyon jó minőségűek, amik nem mindig kapták meg a megfelelő GOE-t. A programjai viszont elég üreseek, és sajnos az sem segít neki a pontokban, hogy mindenki tudja, a koreográfia a rövid programhoz nem ahhoz a zenére készült. Emellett vélhetően nagyon sok koreográfiai elemet ki is vettek a programból...Ennek ellenére a szezon eleji 214 pont egy kifejezetten erős eredmény Lizától.

A bronzérmet az a koreai You Young nyerte, aki minden idők legfiatalabb nemzeti bajnoka, még Yuna Kimnél is fiatalabb volt, mikor 13 évesen nyert először. Most pedig 15 évesen eljött az ideje annak, hogy a felnőttek között bemutatkozzon. Már néhány hónapja nyári versenyeken lehetett látni, hogy be fogja hozni a tripla Axelt a versenyre, és az ugrást mind a rövid programban, mind a kűrben megpróbálta, a rövid programban egy kis ellépéssel sikerült is neki. Szerintem ő egy ígéretes versenyző, és kíváncsi vagyok rá, hogyan fog teljesíteni a szezonban.

Női dobogó: Tuktamysheva, Scherbakova és Young

forrás: newscom

A férfiaknál nagy előnnyel győzött Boyang Jin. Ő egy tipikusan az a versenyző, aki lassan szokott belelendülni a szezonba és az első versenyein kifejezetten gyengén szokott futni, ez itt most egyáltalán nem mutatkozott meg, és jó formában versenyzett. A rövid programban és a kűrben is kifogástalan négyfordulatos Lutz-ot ugrott, a kűrben egyébként lesz még egy 4S és két 4T is. Boyang kűrje, a "The Last Heartbeat" Benoit Richaud koreográfiája egy érdekes zeneválasztással; ezzel egy elég új stílust próbál ki Boyang, ami így elsőre biztatónak tűnik. A bírói panel össze-vissza pontozott egyébként, például a kombinációra a rövid programban +1-től +5-ig mindenfélét nyomtak, de az átmeneteire is 6,00-tól 8,75-ig kapott.
Az ezüstérmet Dmitrij Aliev nyerte, aki egyébként a kűrt picivel megnyerte Jin előtt, mégis húsz ponttal maradt el összesítésben a kínaitól. Aliev a Sound of Silence c. dalra futja a kűrjét, ami szerintem egy hozzá illő program lenne, de az utóbbi években nagyon elcsépelt és emiatt nem túl eredeti zeneválasztás ez sajnos. A kűrben megugrotta a 4Lz-ot, ami nagyobb GOE-t kapott, mint Boyangé, ami abszolút nem jó döntés, tekintve, hogy Aliev sokat lecsal az ugrás elejéből és Boyangé pedig kifogástalan technikájú, nagyon magas, könnyed jó leérkezéssel. Szóval voltak pontozásbeli problémák...
Matteo Rizzo lett a 3., aki egy sor rockzenei kűr után (Beatles, Rolling Stones, majd Queen) stílust váltott és egy flamenco zenére fut. Egyelőre még nem igazán jön át az előadás. Technika szempontjából új ugrást hoz be ő is, a 4Lo-t, amit vélhetően Torontoban is sokat edzett, mert a nyáron Ghislain Briandék edzették két héten át. Emellett lesz 4T-je is, amit tavaly már láthattunk tőle.

Boyang Jin 4Lz-a

forrás: tumblr 

A nem dobogósok közül a nőknél Samodurova 6. lett, ő elég formán kívül van, nehezen mennek az ugrások és talán úgy néz ki, most esik át a pubertás koron...Wakaba Higuchi csak a 8. lett, neki a lépéssorai nagyon tetszenek a programjaiban, de sok minden másban hibázott. Nem tudom, milyen szezonja lesz, sajnos úgy tűnik, az egyetemei tanulmányai sok időt elvesznek a felkészüléséből.
A férfiaknál Lazukin nagyon gyengén futott, az a hír járja, hogy sérüléssel küszködik, de akkor az orosz tesztkorcsolyázás után nem kellett volna talán itt elindulnia...
Bónusz: Kazuki Tomono koreográfiája és nem szokványos zeneválasztása, a "The Hardest Button to Button" Jack White-tól. A zene nem felemeli, inkább elnyomja Kazuki korcsolyázását, de mindenesetre nem egy mindennapi választás!

Ami a jégtáncot illeti, nem volt sok időm nézni, Guignard/Fabbri szabad tánca azonban kifejezetten tetszett, lehet, hogy az egyik kedvencem lesz idén: David Bowie Space Oddity-je, amiért mindenféle plusz pont jár tőlem :)
Egyébként a pontozásról inkább nem mondok semmit, álljon itt egy kis sokatmondó statisztika a SkatingScores jóvoltából.

Videók:

• Nők: 1. Anna Shcherbakova SP/FS 2. Elizaveta Tuktamysheva SP/FS 3.Young You SP/FS
• Férfiak: 1. Boyang Jin SP/FS 2. Dmitrij Aliev SP/FS 3. Matteo Rizzo SP/FS
• Jégtánc: 1. Guignard/Fabbri RD/FD 2. Fournier-Beaudry/Sorensen RD/FD 3. Nazarova/Nikitin RD/FD

A teljes eredménylista itt nézhető meg.

Autumn Classic International

A nők versenyét Rika Kihira nyerte meg, az ezüstérmes Evgenia Medvedeva és a bronzérmes Eunsoo Lim előtt. Rika egy kisebb sérüléssel bajlódott a verseny előtt egy héttel, ezért elővigyázatosságból a szóló 3Lz helyett 3Lo-t ugrott a rövid programban, a 3F-3T és a 3A mellett, ami egyébként olyan könnyed volt mintha dupla lett volna! Rika egy koreai jazzénekesnő "Breakfast in Baghdad" c. dalára futja a rövid programot, amit Shae-Lynn koreografált neki. Ez egy meglehetősen merész zeneválasztás; a dal stílusra bossa nova, de vannak benne arab vonások is, és elég együtemű. Szerintem nagy kihívás lesz ezt jól előadni a szezonban. Rika a kűrben az "International Angel of Peace" programjában két tripla Axelt is ugrott (az egyik hiányos volt), így a magasabb technikának köszönhetően tudott néhány ponttal nyerni Medvedeva előtt. A kűr még természetesen nem kiforrott így a szezon elején, amiben egyébként hét különböző (!) dalból vágtak össze. A koreográfia nem igazán koherens még, és bár vannak nagyon jó momentumok a programban, a különböző részek nem állnak még össze. Egyébként Rika korcsolyázótudása és átmenetei nagyon jók és szerintem azokban Medvedevánál is magasabb pontokat kaphatna.

Rika Kihira tripla Axelje a rövid programban

forrás: tumblr 

Medvedeva mindössze négy nappal a tesztverseny után lépett jégre, és kifejezetten jól teljesített ezen a versenyen. Sokkal jobban futott, mint tavaly az Autumn Classic-on (érthető okokból valahol), de arra talán nem gondoltam, hogy a tesztverseny után ilyen jó futást láthatunk tőle. A rövid program szerintem már most nagyon jó, nagyon szépen kikorcsolyázza a zenét, tetszik, ahogy a program elején a lassúból épül felfelé a program. Jól megmutatja a program eleje a folyamatosan javuló korcsolyázótudását. A programot Averbukh, a lépéssort viszont Jeffrey Buttle koreografálta (lehet, hogy erről már szóltam az előző posztomban), és szerintem látszik is a két különböző stílus, mégis szép egységes koreográfiát alkot a kettő. Egyébként kifejezetten jól áll neki a nadrágos egybekosztüm is - ha valaki, akkor ő tudja hordani az ilyen viseletet.
A kűr sokkal jobb volt, mint a tesztversenyen, kevésbé volt üres mint néhány napja. A program tele van szép részletekkel, amiket Medvedeva nagyon szépen ki tud fejezni. Szerintem neki hatalmas jelenléte van a jégen, ez nemcsak egy éve van így amúgy - mindig is ilyen volt a jégen - de ahogy érik szezonról szezonra és fejlődik is a korcsolyázása, annál jobban át is jön a jégen.  A programban a 3S-3Lo kombinációjában a Loopot hiányosnak vette a panel, és emellett a szóló Lutz-ot is, ami ráadásul élhibát is kapott. Kérdésesnek tartom, hogy a második Lutz-ot bent fogja-e hagyni a programban, mert állandó hiányos és élhibás ugrást nem fog tudni majd megengedni magának a szezon folyamán.

Evgenia Medvedeva Muse rövid programja

forrás: twitter

A bronzérmet Eunsoo Lim nyerte, aki egy elrontott rövid program után egy erős kűrt futott, és így sikerült helyeket javítania. A kűrje kifejezetten tetszik, ami a Sabrina, 1995-ös film zenéjére készült el és amit David Wilson koreografált neki. Ez egy sokkal inkább hozzá illő program, mint a tavalyi, Chicago kűrje, ami nem igazán volt való egy 15 éves lánynak...Szerintem nagyon szépen fejezi ki a zene karakterét, az apró részleteket benne, nagyon szép a testtartása, a mozdulatainak tisztasága, úgyhogy nem tudtam egyet érteni azokkal a kritikákkal, akik szerint nem adott jól elő, mert az arcával nem játszott eléggé. Az arc csak egy mód a kifejezésre, a test mozdulatok még inkább fontosabbak, és ebben Eunsoo kiváló volt (fordítva is igaz egeyébként, attól hogy valakinek erős arcmozdulatai vannak, önmagában még nem jelenti azt, hogy jó előadó).
Karen Chen lett a 4., aki hosszú kihagyás után először szerepelt versenyen. Karen a kedvenc amerikai versenyzőm, úgyhogy nagyon örülök, hogy újra láthatom! Nagyon szép korcsolyázó, kicsit  a régi időkre emlékeztet a korcsolyázásra, a spiráljai, a gyönyörű hátrahajlós forgása a rövid program végén...remélem, hogy a hiányos ugrásain fog tudni javítani, mert nagyon jó lenne majd őt idén a legnagyobb versenyeken is látni majd és jó programokkal erre esélye is lesz majd az amerikai bajnokságon is jó eredményt elérnie. A kűr zenéjét különösen kedvelem, a Secret Garden dalai valahogy olyan jól korcsolyázható darabok.

A jégtáncban mindössze hatan indultak, és a papírformának megfelelően természetesen Gilles/Poirier fölényesen nyerte ezt a versenyt. A ritmus táncuk a Mack and Mabel, a szabad tánc pedig egy Joni Mitchell dal. Utóbbi nem szokványos választás - mint azt Piperéktől sokszor megszokhattuk már - bár szerintem egyelőre ez a programjuk nem közelíti meg a tavalyi Vincent programjukat. Az ezüstérmet az 5. helyről felkapaszkodó britek, Fear/Gibson nyerte, a bronzérmet pedig a franciák, Lauriault/Le Gac.

A végére hagytam a lényeget...*dobpergés*. A férfi versenyt!

Ez volt Yuzuru Hanyu első versenye idén, és tekintve, hogy idén elmaradt a szokásos nyílt edzése Torontoban, vártam a programjait - amit a rövid program előtt egy nappal tudtunk csak meg. Nem ért meglepetésként, hogy megtartotta tavalyról mindkét programját, az Otonalt és az Origin kűrt. Yuzuru tavaly mindössze négy versenyen indult el, és abból a Rostelecom Kupán sérült volt, így a kűrt csak háromszor tudta előadni viszonylag sérülés nélkül. A programoknak így nem volt kellő ideje kiforrni tavaly. Bár a rövid programja nagyon szépen sikerült az orosz GP-n, szerinte mindkét program csak 30%-os volt tavaly, ezért elmondása szerint azért tartotta meg őket, mert szeretné őket tökéletesíteni. Ismerve a perfekcionizmusát és hogy mennyire fontos neki ez a két program - különösen az Origin - a választása nem meglepő. Mindkét program nagyon-nagyon jó, amiben sok potenciál van még ezért én örülök neki, hogy megtartotta őket.

Yuzunak ez a verseny - tekintve, hogy ő is azok közé tartozik, akik lassan kezdik a szezont - kifejezetten jól sikerült. A 4S-t ugyan este a rövid programban, egyébként minden más rendkívül szépen sikerült és élete egyik leggyönyörűbb tripla Axelját itt ugrotta meg - twizzle be-, és kimenetelből, úgy, ahogy ezt az ugrást ebben a programban be szerette volna mutatni. Ha nem csupa +5 GOE ez, akkor semmi más se az, ez annyira hihetetlenül tökéletes, a legnagyobb minőségben (néhány bíró egyébként csak +4-et adott rá...)

 

Yuzuru twizzle-tripla Axel-twizzle a rövid programban

forrás: tumblr

A kűrben aztán ugrott egy 4Lo-t, egy 4S-t, két 4T-t és két 3A-t, ezekből az első kettő négyfordulatosból ellépett, egyébként minden más nagyon szépen sikerült neki. Gyönyörű forgások, lépéssor, összekötő elemek, minden nagyon magas minőségben. Messze ez volt a legerősebb kűrje így a szezon elején. Szerintem eddig ez volt a legjobban előadott Origin is, különösen ügyelt a kar-, és kézmozdulatokra, amit Orser is kiemelt, hogy azokon sokat dolgoztak - láthatóan jobb állóképessége volt itt mint például a VB-n Saitamában. Az apró részletek, mint például a hegedűjáték imitálása, vagy az íjhúr mozdulat nagyon szép pluszokat adtak a koreográfiához (az íjhúr utal Yuzu eredetére - innen is az Origin, azaz eredet szó - mert a Yuzuru név "feszesre "húzott íj" jelentéssel bír "yu" (megkötött) + "zuru" (íj) :). 

A technikai panel azonban hiányosnak minősítette mind a két négyfordulatos Toe-loopját, valamint a 3A-3T kombinációban a Toe-loopot. Így a 4T-1Eu-3S először lehetett volna meg versenyen tisztán bármelyik versenyzőtől, a panel viszont elvette ezt a dicsőséget Yuzutól...Ez a pontozás teljesen megdöbbentő volt, Yuzuru sem értette a pontjait a kiss and cry-ban, és Orser állítólag nagyon mérges volt a kűrt követően. 

Hozzáteszem, hogy a három ugrás közül egyik sem volt hiányos - azaz 90 fok feletti hiányú -, ha valamelyik ugrását annak lehetett volna venni, talán csak a négyfordulatos Salchow kaphatott volna levonást. Rengeteg szurkoló által készített videófelvétel is van a versenyről, például egy közeli, jó szögből készített videó, ami alapján látszik, hogy tökéletesen tiszta volt a 4T-1Eu-3S. Nem gondolom, hogy a technikai panel egyszerűen nem látta jól az ugrást, de ha kérdéses is, akkor is a korcsolyázó javára kellene értékelni, nem pedig ellene.

Sokszor írok arról, hogy a hiányos ugrások következetlen pontozása sok gondot okoz ebben a sportban, hiszen ha egy panel hiányosnak vesz egy ugrást, másét pedig nem, az következetlen bíráskodáshoz vezet, eredményeket változtat meg, érmek sorsáról dönthet. De az, hogy tiszta ugrásokat minősítenek hiányosnak, és egyből hármat, az tényleg valami új mélységekbe röpíti a pontozást...

Hiába mondják azt, hogy minek számít, hiszen megnyerte a versenyt, és különben is ez csak egy kis verseny? Ez nem így van. Minden versenyen számít, ki hogy pontoz; az igazságtalan pontozás az mindenhol igazságtalan és arra kellene törekedni, hogy korrekt pontozás legyen mindenhol, mindegy, hogy VB-ről beszélünk vagy egy Challenger versenyről. Most sokkal kisebb pontról kell majd a GP szezonban feljebb kapaszkodnia Yuzunak, és az is lehet, hogy más panel is könnyebben húzza majd be a hiányos ugrást nála, mint eddig tették. Lehet, hogy majd a VB-n fut tisztán, aztán az ottani panel majd hiányosnak lát valahogy pár ugrást, ami a VB címébe is kerülhet majd.

Az Autumn Classic-on a technikai panel egyébként - sok év után először - csakis észak-amerikaiakból áll, nem vártam így túl sokat tőlük, de azért a munkájuk mégiscsak igen meglepő volt. Yuzurut egyébként is rendre alacsonyabban pontozzák a kanadai versenyeken, és ez még onnan ered, hogy sokszor került össze Patrick Channel anno - főleg a Skate Canadán - amikor a pontjait lent kellett tartani a hazai versenyző "védelme" érdekében. Azóta sem bánnak vele jól, hiába kétszeres olimpiai bajnok. Nem kell több pontot kapnia, mint amennyit megérdemel, de hogy a korrekt pontoktat megadják neki, az a minimum.

Ez arculcsapása egyébként az edzői csapatának is, Brian Orsernek és az ugróedző Ghislain Briand-nek is, hiszen ezzel az ő munkájukat is minősítik. A 180 pontos kűr helyet 190 feletti pontot kaphatott volna, a kommentátor, Duhamel is kiemelte, meglesz-e a 300 pont (279 lett helyette)...

Yuzuru életében először kritizálta - diplomatikusan, de nyíltan - a pontokat, azt mondta, hogy úgy gondolja, a Toe-loopok rendben voltak. És utalást tett arra, hogy nem szeretné azt hallani sokaktól, hogy neki annyi, vége. Ami azért elég erős nyilatkozat! Egyébként először beszélt a terveiről, kilátásba helyezte, hogy ha fenn tudja tartani ezt a formáját, szeretne a pekingi olimpián is részt venni. Idén pedig továbbra is edzi a négyfordulatos Axelt, amit hámmal már megugrott, mind a négy és fél fordulat sikerült már, de az érkezést kell még edzenie. A rotációs sebesség gyorsítása érdekében emiatt az ötfordulatos Toe-loopot és Salchow-ot (!) is edzi hámban, a Toe-Loop másodjára sikerült is neki egyébként! Idén amúgy a Lutz-ot is vissza szeretné hozni, amit vagy a GP szezonban, vagy utána láthatunk majd tőle, és a kűrben majd öt négyfordulatost is tervez. A legújabb nyilatkozatában azt mondja, hogy nincs más választása, mint emelni a bázispontszámát, mert bár neki a minőség (a GOE) számít leginkább, de vannak határai annak - emberek pontozzák azokat, úgyhogy nehezebb ugrásokat kell csinálni. Sokatmondó ez és egybecseng azzal, amit korábban írtam: ha nem pontozzák rendesen a minőséget, és már eltűnik a különbség a gyengébb és a jó közötti minőségnek akkor nincs más hátra, mint a bázispontszámot növelni, az az egyetlen kiút. Ezt az egészet annak lehet köszönni, ahogy pontoznak jelenleg...

A komponensekben egyébként, vélhetően az új szabályok alkalmazása miatt, ami szerint "súlyos hibák" esetén maximum 8.75 lehet az előadás és interpretáció, kapott összesen 89 pontot Yuzu. Hozzáteszem, hogy nem részletezi az új szabály, pontosan, taxatíve mi minősül súlyos hibának, így kérdéses, hogy a két ellépést vették-e annak, és ha igen, másoknál is ilyen szigorúan fogják majd ezt alkalmazni (vagy csak Yuzunak jár ki ez...?).

Egyelőre megtartom a bővebb véleményemet a nagyon is furcsa pontozás miatti további okok fejtegetésével kapcsolatosan; elsősorban kíváncsi leszek arra most, hogyan pontozzák majd őt a Skate Canadán és a GP szezonban. 

Yuzuru Ina Bauerje a kűrben

forrás: tumblr

Az ezüstérmes Kevin Aymoz lett. Kevin kűrje kicsit utánzata a tavalyinak, de egyelőre nem az a szint, mint az In This Shirt volt, ami a tavalyi Autumn Classicon is már jobb volt, mint ez a program. Előadásban és interpretációban szépen korcsolyázott, bár hozzáteszem, van a korcsolyázásában egy kis hanyagság, nem minden mozdulata finoman kidolgozott, úgyhogy ebben mindenképpen van mit fejlődnie. Az átmenetei minősége, nehézsége sem az a szint, mint egy Yuzurué például, és bár tényleg sokszor kevesebbet kapott második pontszámban tavaly, itt most kicsit átestek a ló túlsó oldalára. Az eredmény 1. hely komponensekben, 89+ pont, és a rövid programban is 44-et kapott. (És ez csak egy személyes megjegyzés, de a türkiz-bordó felsője, hozzá a festett szőke haj az eléggé zavaró látvány. Kevin, bárcsak lecserélnéd majd azt a topot!).

A bronzérmes Keegan Messing lett, aki Ed Sheeran Perfect c. dalára korcsolyázza idén a rövid programot, ez volt az esküvőjén az egyik dal, úgyhogy nem hiába a választás :) Keegan bár remek Chaplin volt, mégis jó látni tőle egy más fajta kűrt, ezúttal a Guns 'n' Roses November Rain zenéjét választotta. Keegan egyébként szintén edzi a négyfordulatos Lutz-ot, amit a kűrben meg is próbált, de nem sikerült neki.

A tavalyi ezüstérmes Junhwan Cha lett a 4. Nekem nagyon tetszik az új kűrje, a "The Fire Within "(Shae-Lynn koreográfia), és Jun rendkívüli muzikalitását jól meg tudja mutatni ebben a programban is. Az ugrásai közül sajnos sok a hiányos, ezzel kis kora óta küzd, de a folyamatos sérülései és cipő problémái talán még inkább kihozzák ezeket a hibáit. Remélem, hogy tud ezekben fejlődni majd. Ehhez első körben talán az kellene idén, hogy ne küldje el a koreai szövetség túl sok versenyre, ami fokozza a sérülés veszélyét, a hamarabbi kifáradást (mint ahogy azt tavaly láthattuk nála).

Röviden ennyi az Autumn Classic-ról, ami hozott sok jó programot, de sajnos a pontozás miatt bosszankodást is.

Férfi dobogó az Autumn Classic-en, Kevin Aymoz, Yuzuru Hanyu és Keegan Messing

forrás: Edea

Videók:

• Nők: Rika Kihira SP/FS, Evgenia Medvedeva SP/FS, Eunsoo Lim SP/FS
• Férfiak: Yuzuru Hanyu SP/FS, Kevin Aymoz SP/FS, Keegan Messing SP/FS
• Jégtánc: Gilles Poirier RD/FD, Fear/Gibson RD/FD, Lauriault/ Le Gac RD/FD

A teljes eredménylista itt megtekinthető.

Jövő héten a Nepela Memorial-ról és az US Classic International Challenger versenyekről fogok írni. Ha lesz időm, akkor a junior GP két állomásáról - Cseljanbinszkról és Gdansk-ról - is írok majd. A Nepelát élőben fogom nézni a helyszínen, ezért a többi versenyre kevesebb időm fog majd jutni.

*

~~ BlackBlades

Nyári ez meg az :)

Nyakunkon a korcsolya szezon, hamarosan kezdődnek a junior világkupa versenyek (juhé!), de addig is egy rövid összefoglalót szeretnék írni, mi minden történt eddig a nyáron a felnőtt versenyzők háza táján. Legalábbis néhány fontosabb eseményre kitérve.

Show szezon

Mint mindig, ezúttal is sok show-n vettek részt a korcsolyázók, például volt Stars on Ice Kanadában és az USA-ban, Fantasy on Ice Japánban, majd sok más egyéb japán show is, például Dreams on Ice, The Ice stb, emellett Yuna Kim is megtartotta az All That Skate Show-t Koreában (amelyben előadott két új programot, a Dark Eyes-t és az Issues-t).

Az amerikai SOI idén is nagyon kevés nézőt vonzott, talán csak a kaliforniai állomáson voltak még többen, de valahogy sem a produkciókba nem fordítanak annyit anyagilag, se nem vonzza a nézőket a jelenlegi amerikai korcsolyázók úgy, hogy sok néző elmenjen ezekre az eseményekre.
Ezzel szemben a Fantasy on Ice-ra jegyet kapni már-már lehetetetlen volt a hatalmas érdeklődés miatt. A show elsőszámú sztárja természetesen Yuzuru Hanyu volt, aki mind a négy állomáson fellépett (Makuhari, szülővárosa Sendai, Kobe és Toyama), és két új programot mutatott be, a Crystal Memories-t, és a Masquerade-et. Az előbbi egy nagyon szép, lírai program, ami úgy illik a stílusához; de a Masquerade is illik hozzá, ami viszont egy teljesen más jellegű, intenzív program. A FaOI-on egyébként minden héten megpróbálkozott a négyfordulatos Lutz-al, amit a kobei állomáson sikeresen meg is ugrott. Toyamában egyébként a nézők beszámolói alapján a négyfordulatos Flipet is megpróbálta, de erről nem készült hivatalos felvétel (a szurkolók által készített videók pedig Japánban tilosak és ott be is tartják a nézők ezt a szigorú szabályt). 

A Fantasy on Ice-on egyébként nagyon jó volt a felhozatal, a hazaiak részéről Shizuka Arakawa, Rika Kihira, Satoko Miyahara, Kaori Sakamoto, Mai Mihara, Akiko Suzuki, Miki Ando és Nobunari Oda is részt vett, a külföldi fellépők közül pedig többek között Plushenko, Lambiel, Buttle, Weir, Virtue/Moir, Zagitova, Medvedeva, Tuktamysheva, Cappellini/LaNotte és Volosozhar/Trankov voltak ott, emellett Javier Fernandez nemcsak maga, hanem a Flamenco on Ice produkció keretében több spanyol korcsolyázóval és művésszel együtt mutatott be egy külön részt a show-n belül. Idén is volt egy meghívott előadó, ezúttal ToshI, a nemzetközileg is híres X Japan glam rock együttes énekese, akivel Yuzu idei show programjaiban is énekelt. A teljes FaOI show Makuhariból itt megtekinthető.

Új programok

A show-kon jó páran bemutatták már az új programjaikat, amiken aztán még az őszig - illetve a szezon folyamán - nagyban fognak csiszolni. Ezért sokszor ilyen korán a szezonban, kisebb pályán, sötét világítással, nyári formában előadott programokat még nehéz érdemben elemezni.

A teljesség igénye nélkül néhány program a nagyobb nevek közül:

• Medvedeva rövid programja az Exogenesis: Symphony pt. 3 a Muse-tól, Averbukh koreografálásában, a kűr pedig az egy Gésa Emlékiratai c. film zenéje, amit Shae-Lynn Bourne készített el neki (először koreografált neki). 
• Zagitova rövid programja a Me Voy c. dal Yasmine Levintől, amiben új stílust céloz meg és elsőre úgy tűnik, ígéretesebb program lesz mint előző rövid programjai (remélhetőleg több ideje lesz majd kitartani benne az elemeket és nem lesz teletűzdelve annyi átmenettel, hogy ne jusson semmi ideje sem az interpretációra és előadásra). A kűrje pedig a Cleopatra címet viseli, többek között a The Feeling Begins Peter Gabrieltől, a Lawrence of Arabia és a Ramses zenéi lesznek benne, a koreográfiákat pedig Gleikhengauz készítette.
• Rika Kihira rövid programja a Breakfast in Baghdad szintén Bourne koreografálásában, ez egy jazzes, bossa novás darab, ami más mint amit eddig láttunk tőle. A kűrje pedig az International Angel of Peace címet viseli, amiben a világ vallásait egyesíti és ehhez használnak fel több különböző zenéket a programban, a koreográfia Benoit Richaud műve. A kűrben egyébként terve szerint bele fogja tenni a négyfordulatos Salchow-ot, és két tripla Axel is lesz benne.
• Kaori Sakamoto rövid programja a No Roots lesz Alicia Mertontól (Shae-Lynn Bourne) és a kűrje Matrix (Richaud). Kaori a 3A-t gyakorolja, de még nem megy neki annyira az ugrás.
• Satoko Miyahara egyiptomi diszkót mutat be a rövid programban, a kűrje pedig Schindler listája lesz. Egyébként ő is gyakorolja a 3A-t, és a 4T-t is, de mivel neki sok a hiányos ugrása,  így kérdéses, hogy egyáltalán meg tudja-e próbálni majd valamelyik ugrást versenyen.

A sort még lehetne folytatni. A férfiak közül:

• Mikhail Kolyada a Scorpions Wind of Change c. dalára korcsolyázik a rövid programban, a kűrje pedig Charlie Chaplin lesz.
• Boyang Jin egy kínai hazai versenyen már bemutatta a programjait, a rövid programja a First Light a Cinematic Pop előadásában, a kűrje pedig Luca D'Alberto olasz előadó két dalából készített program.
• Shoma Uno rövid programja egy korábbi gálaszámából lett elkészítve, ez a Great Spirit Armin van Buurentől, ami egy nagyon dinamikus, diszkós dal. Igazából nem tudom mennyire fog működni versenyprogramként.
• Végül Nathan Chen rövid programja Aznavour La Boheme c. dala lesz, ami szerintem nagyon kifinomult interpretációt igénylő mű, kűrje pedig ha minden igaz, akkor a Rocket Man és a Bennie and the Jets Elton John dalok, feldolgozásban.

A párosok közül eddig kevesen jelentették be a programjaikat, de a minap bemutatkozott a kanadaiak új párja, Ilyushechkina/Bilodeau (SP). Egyébként talán a legjobban eddig Boikova és Kozlovski kűrválasztása keltette fel a figyelmemet, ami egy James Bond program lesz majd.

Jégtáncban a ritmustánc zenéje musical vagy operetta lehet a szezonban, a pattern dance pedig finnstep a szenioroknál (tea-time foxtrot a junioroknál). Smart/Diaz már kétszer is bemutatta programjait ezen a nyáron, a Grease RD itt megnézhető.

Edzőváltások, visszavonulások...és visszatérések!

A tavalyi nyári szezonhoz képest idén kevesebb a nagy hír, ami várható volt, hiszen olimpia után több a visszavonulással, edzőváltással kapcsolatos változás, emellett ISU Kongresszus is van, amikor sok, nagyobb horderejű szabályváltozással jár. De azért idén is volt néhány érdekes hír. 

Az idei nyár egyik nagyobb híre mindenképp az volt, hogy Shoma Uno szakított az edzőivel és egyben koreográfusával, Mihoko Higuchival, illetve Machiko Yamadával, akik végigkísérték eddigi pályafutását. A változás igényéhez az vezethetett, hogy a tavalyi évben Shoma ugrásai instabillá váltak, se a 4S, se a 4F nem ment úgy, mint korábban, a 4Lo-val már meg sem próbálkozott idén; a rövid programmal - amelyben csak egy négyfordulatos ugrás volt - az egész szezonban szenvedett, de a kűrben is rendre voltak hibái. A világbajnokságon pedig végül leszorult a dobogóról, ami egy hazai versenyen csalódást keltő eredmény. A programjai emellett egysíkúakká váltak, hiába készültek új zenékre, de koreográfiáiban és ahogy Shoma korcsolyázott rájuk, sok újat nem mutatott. Mihoko Higuchi nagyon "anyáskodó" edzőnek tűnt vele, aki mellett Shoma szerintem nem sok mindenben volt önálló - és tekintve, hogy Yuzun kívül csak Shoma lenne képes arra, hogy nagyobb versenyekről is érmet vigyen haza Japánnak, kérdés, hogy ebben a változásban mennyire van benne a japán szövetség keze és mennyire önálló döntés volt a részéről. Mindenesetre Shoma egyelőre úgy tűnik, hogy edző nélkül csinálja végig a következő szezont, marad a Chukyo Egyetem pályáján, és csak Takeshi Honda fogja segíteni az ugrásokban. Az edző kiválasztását nem szeretné elsietni, olyan top edzőt szeretne akivel gyakorolni és stabilizálni tudja a négyfordulatosokat. Sok választása nincsen a világon. Mindenesetre több helyre is elmegy e nyáron edzőtáborba; egy hónapot töltött a Tutberidze csapattal oroszországi edzőtáborban, nyilván azért, hogy megnézze, milyen módszerekkel készülnek ők, hogy ennyire stabilak az ugrásaik (legalábbis a lányoké...). Aztán az egy hónap idő után illedelmesen, de diplomatikusan visszautasította, hogy hosszabb távon is Tutberidzével edzzen a jövőben. Szeptemberben úgy néz ki, Lambiellel is készül majd edzőtáborban, most augusztusban pedig David Wilsonnal koreografáltatja meg a kűrjét. 

Mindenképpen rizikós szerintem ilyen szinten edző nélkül készülni, de meglátjuk majd, mi sül ki belőle, és hogy végül ki lesz majd az új edzője.

Az oroszok háza táján edzőt váltott Sotskova, aki otthagyta Buyanovát és Sokolovskaya fogja edzeni a jövőben. Tarasova/Morozov Floridába helyezte át a bázisát, ahol Zueva edzi őket, Nina Mozer csak időről időre utazik ki hozzájuk. Arutunyanéknál egyrészt Marin Honda úgy döntött, hogy félig fog csak nála edzeni, egyébként sok időt tölt majd Japánban is, ahol Takeshi Honda fogja felügyelni az ugrásait. Sajnos nem vagyok túl optimista, hogy ezzel a félig itt-félig ott edzéssel stabil szezonja lesz Marinnak...

A másik hír pedig, hogy Eunsoo Lim otthagyta Arutunyanékat, ami nem meglepő, azok után, hogyan kezelte a VB-n a tanítványai, Lim és Bell között kialakult helyzetet az edző. Arutunyan a minap azt nyilatkozta, hogy "egy pályán mindig feszültség van", és ha ez így van, nekem úgy tűnik nem igazán tudta megoldani a feszültség csökkentést, ami leginkább azért az edző felelőssége elsősorban. Gyakran úgy tűnik, hogy ha probléma van a tanítványával, akkor a felelősséget Arutunyan próbálja a korcsolyázóra, vagy annak családjára hárítani (ld. Mao Asada esetét, Chen olimpiai szereplését, és most Limet). Lehet, hogy azzal amiért Amerikában edzősködik jó rég óta, és pár hete megkapta az amerikai állampolgárságot is, kénytelen az amerikai versenyzője érdekeit sokkal jobban szem előtt tartani.
Sajnálom, mert Lim nagyon tehetséges lány, az egyik legígéretesebb feltörekvő fiatal, és kérdéses mi lesz a sorsa ha Koreában marad.

Nem teljesen edzőváltás, de mindenképpen változás, hogy Lee Barkell edző otthagyta a torontói Cricket Clubot és visszament régi klubjába, a Granite-ba, ahova magával vitte Gabrielle Dalemant (Gogolevet nem, de a juniorokról majd külön posztban írok).

Ha már a japán csapatnál tartunk, más téma és egy sajnálatos hír, hogy Mai Mihara fiatalkori reumatológiai artritiszben szenved, ami egy ízületi gyulladásos, ritka, autoimmun betegség. Sok fájdalommal, és sokszor étvágytalansággal is jár. Ezzel már évek óta küzd, amit eddig jól kordában tudott tartani, a nyáron viszont a Fantasy on Ice után nagyon lefogyott, és le kellett mondania a The Ice-on való részvételt, visszalépett a Gensan nyári hazai versenytől is, és a legfrissebb hírek szerint lehet, hogy a Lombardia Trophy-n sem fog indulni. Mielőbbi jobbulást Mainak, nagyon jó lenne, ha hamarosan újult erővel és egészségesebben tudna visszatérni. :(

Ami az idei visszavonulókat illeti, az EB után ugye hivatalosan is búcsút mondott a versenysportnak Javier Fernandez, de utoljára láttuk idén Alexander Majorovot és a be nem teljesedett ígéretet, Maxim Kovtunt is. A nőknél Osmond hivatalosan is bejelentette visszavonulását, mint ahogy Anna Pogorilaya, Soyoun Park, Polina Tsurskaya, Larkyn Austman, Broklee Han is. Pogorilaya annyit szenvedett a sérüléseivel, hogy nála egyáltalán nem lehetett bízni a visszatérésben. Tsurskayáért különösen fáj a szívem, aki nemcsak nagy ígéretnek számított, de az orosz női felhozatal feneketlen tengerében neki kiemelkedően jó korcsolyázótudása, és jó ugrótechnikája volt, a csodálatos, késleltetett rotációjú 3Lz-a nagyon fog hiányozni. Az utóbbi években sajnos betegségek, sérülések hátráltatták, és ebben a hihetetlenül erős női mezőnyben már nem tudott kiegyensúlyozottan versenyezni, ami az alapfeltétele, hogy valaki egyáltalán szóba kerülhessen az orosz mezőnyben. A jövőben a tanulmányaira fog koncentrálni, egy nagyon érett, okos lányról van szó, úgyhogy biztos más területen is sikeres lesz.

Tsurskaya 3Lz-3T még junior GP-ről

Osmond visszavonulása sem meglepő, de szintén sajnálom, mert az elmúlt évek messze legtehetségesebb kanadai korcsolyázója volt, és nagy űrt hagy maga után ebben a gyenge hazai mezőnyben...

Vannak aztán olyan korcsolyázók, akik hivatalosan még nem jelentették be a karrierjük végét, de szerintem biztosan nem fogjuk már őket látni versenyezni, ilyen Radionova, Wagner, Nagasu és minden bizonnyal Kostner, vagy a Shibutani testvérek is. 

Ami viszont mindenképp jó hír, hogy azon a bizonyos kínai hazai versenyen, amelyen Jin is indult, Han Yan is részt vett, és ez volt az első versenye a Téli Olimpia óta. Hiányzott a szép korcsolyázótudása, a remek tripla Axelja, remélem, hogy sikeres lesz a visszatérése. A másik pedig, hogy a minap kiadta a francia szövetség Andrei Novoselovot, aki így Ksenia Stolbovával új orosz párost alkotnak és akiket már a szeptember eleji tesztkorcsolyázáson is láthatunk majd.

Majd külön kitérek a Grand Prix (Világkupa) szezonra is, illetve a junior versenyzőkre, akik jövő hét végén már el is kezdik a GP szezont. Egyelőre itt zárom soraimat. :) Addig is szép nyarat kívánok!

*

~BlackBlades