Shanghai Trophy és Japan Open

Október első hetében rendeztek meg két meghívásos versenyt, a Shanghai Trophy-t és a Japan Opent.

Mindkét verseny esetében a rendezők választják ki azokat a korcsolyázókat, akik a versenyen részt vehetnek. A versenyen elért helyezésekért nagyon magas pénzösszegeket fizetnek, a Shanghai Trophy-n az összdíjazás idén 262 ezer dollár, mintegy 79 millió forint volt, a győzteseknek 25 ezer dollár (kb. 7 és fél millió forint) járt, de a 6. helyezetteknek is 3 ezer (ami mintegy 900 ezer forint). A Japan Openen az összdíjazás 180 ezer dollár volt (mintegy 54 millió forint). A Shanghai Trophy-n 6-6 egyéniző, 4 páros és 5 jégtáncos pár lépett fel és idén mind a rövid programot, mind a kűrt bemutathatták. A Japan Open felépítése más jellegű verseny, itt három csapat - Észak-Amerika, Európa, Japán - meghívott versenyzői indulhatnak (köztük olyanok is, akik az amatőr sportot már befejezték), és itt csak a kűrt adják elő. A versenyt az IMG menedzsment produceli, így a meghívott versenyzők esetében nyilván törekszenek arra, hogy a menedzsment korcsolyázóit ezen a versenyen jobban promotálják.

Erről a két versenyről - amik közül főleg a Japan Opent amolyan show-versenynek lehetne csak nevezni - azért írok röviden, mert volt néhány érdekesebb eredmény, illetve több korcsolyázó is itt mutatta be az új programjait. A pontozás ezeken a versenyeken sokszor túl megengedő, a hangsúly - főleg a Japan Openen - a szórakoztatáson van, ennek ellenére szerintem jó lenne, ha ezeken a versenyeken is törekednének a fair pontozás irányába...a szabályok, amiket alkalmaznak, legalábbis ugyanazok amiket minden más versenyen alkalmaznak a bírók és a technikai panel.

A Shanghai Open férfi versenyét Matteo Rizzo nyerte, aki egy jó rövid programmal állt az élen, majd a kűrben csak 3. lett, nem sokkal lemaradva Alexander Samarin és Boyang Jin mögött, így sikerült megtartania az első helyét a kűr után is. Mindenki rontogatott, Boyang Jin egyenesen meg is mondta, hogy erre a megmérettetésre a Challenger versenye után egyáltalán nem is készült, ami meg is látszódott az eredményeken.

A nők versenyében Evgenia Medvedeva nyert, ezzel az első nemzetközi versenyét nyerte közel két év elteltével - és az elsőt Brian Orser irányítása alatt. A versenyre azonban egy súlyos megfázásos betegség után érkezett (közel 41 fokos láza is volt nem sokkal a verseny előtt), így jelezte, hogy a formája nem ideális. Ez meg is látszódott a korcsolyázásán - a rövid programban még "csak" a Lutzát vette a panel hiányosnak, a kűrben aztán több hibát is vétett, élhibát kapott a Lutz-a, elesett az egyik 2A-ból, érvénytelenítették a beugrós kombinációs forgását és elkövetett egy olyan hibát is, hogy háromszor ugrott 2T-t (ráadásul egymás utáni ugráselemekről volt szó!), így az utolsó érvénytelen elem lett. Az ezüstérmes Elizabet Tursynbaeva lett, aki ezen a versenyen mutatta be az új programjait. Tursynbaeváról lehetett tudni már hetek óta, hogy sérüléssel bajlódik, ezért meg is lepett, hogy bevállalta ezt a versenyt. Amikor pedig ezeket a sorokat írom, már lehet tudni, hogy a Skate Americától vissza is lépett, és kérdésessé vált, hogy láthatjuk-e majd a második GP versenyén indulni. Azt ezen a versenyen is lehetett látni, hogy nincsen valami jó formában. A rövid programja, a Danse Macabre koncepciója jobban illik hozzá, bár a tavalyi programja, a Holdfény szonáta szerintem erősebb programja volt. A kűrje, Rachmanyinov 2. zongora koncertje nem egy kidolgozott program, Lilbet egyébként alapvetően jó muzikalitása sajnos elveszik benne. A programot egyébként - Mao Asada Rachmanyinov programjához hasonlóan - a lépéssorral zárta. Két eséssel és több kis hibával is sikerült megnyernie az ezüstérmet Eunsoo Lim előtt, aki egyébként megnyerte a kűrt úgy is, hogy öt ugrását vette hiányosnak a panel!

A párosok versenyében Peng/Jinnek vastagon fogott a bírók ceruzája a hazai versenyen, és így sikerült legyőzniük az oroszokat, Boikova/Kozlovskii-t, a bronzérmes Tang/Yang lett és a 4., utolsó helyezett az olaszok, Ghilardi/Ambrosini. A jégtáncosok versenyében pedig Sinitsina/Katsalapov stratoszférikus pontokat kaptak ezen a versenyen és 20 ponttal előzték meg a briteket, Fear/Gibstont - akiknek egyébként egy egészen jól sikerült Madonna szabad táncuk van idén -, valamint a lengyeleket, Kaliszek/Spodyrievet.

Medvedeva, Yang Jin és Boyang Jin a Shanghai Trophy gáláján

forrás: Yang Jin instagram

A teljes végeredmény itt érhető el.

Videók:

Nők: 1. Evgenia Medvedeva SP/FS 2. Elizabet Tursynbaeva SP/FS 3. Eunsoo Lim SP/FS
Férfiak: 1. Matteo Rizzo SP/FS 2. Alexander Samarin SP/FS 3. Boyang Jin SP/FS
Párosok: 1. Peng/Jin FS 2. Boikova/Kozlovskii SP/FS 3. Tang/Yang FS
Jégtánc: 1. Sinitsina/Katsalapov RD/FD 2. Fear/Gibson RD/FD

*

A hétvége másik eseménye a Japan Open volt, amiben az európai csapatnak sikerült győzedelmeskedie, köszönhetően elsősorban Trusova és Zagitova kűrjeinek. Alexandra Trusova először mutatott be négy darab négyfordulatos ugrást (!) egy programon belül, ezzel a technikai pontszáma megközelítette a százat, pontosan 97.51-et kapott, a kűrre pedig összesen 160.53 pontot. Bemutatott egy szóló 4S-t, egy 4Lz-ot és kombinációban két négyfordulatos Toe-loopot, az egyiket tripla Toe-looppal, a másikat egy euleres kombinációban egy tripla Salchow-val. Nekem úgy tűnt, hogy még kevesebb előadást láttunk tőle ebben a programban, mint amit a Nepelán futott, és nekem az ugrások közti korcsolyázása lassúnak tűnt, a forgásaiban, lépéssoraiban is az volt. Ez a futása tényleg olyan volt, hogy ugrást ugrás hátán láthattunk. Természetesen hihetetlen nehéz, amit Trusova véghezvitt ebben a programban, ám a négyfordulatosai nem olyan jó minőségűek, nem fed be velük nagy pályát, nem túl könnyedek, nincs nagy kifutóívük, és erősen "lecsippent" belőlük. Még a 4T-je a legjobb. Alina Zagitova néhány pontra megközelítette Trusovát, annak ellenére, hogy tőle nem láthattunk egyetlen négyfordulatost sem. A Cleopatra programját itt mutatta be először Alina. Szerintem jobb kűr ez, mint amiket az elmúlt években láthattunk tőle, és egyelőre úgy tűnik, jobb formában is van, mint amilyenben volt tavaly ilyenkor. A korcsolyázásában felszabadultabbnak látom, mint tavaly bármikor. Ugyanakkor akármennyire is futott tisztán, azért a komponensei nagyon magasak voltak neki, és nem biztos, hogy bármire is lehetne neki 9-est adni, ha azt nézzük, hogyan korcsolyázik. Rika Kihira lett a harmadik a kűrben, aki két tiszta tripla Axelt is bemutatott, ám komponensekben jóval 70 pont alatt kapott. Ennek a programnak szerintem még alaposan ki kell forrnia, a sok-sok zenevágás miatt nem igazán éreztem most egységesnek a koreográfiát sem. Bradie Tennell is itt mutatta be az új kűrjét, a Cinema Paradiso-t, ami így elsőre szintén egy olyan programnak tűnik, ami illik Bradie-hez, kiemeli az erősségeit és nem elnyomja azokat. Kevésbé tűnt merevnek a korcsolyázása, mint előtte sokszor, ám sok ugrása most (is) hiányos volt, ezért kapott alacsonyabb pontokat. A versenyen utolsóként Mirai Nagasu zárt.

A férfiak versenyében Nathan Chen kapta a legmagasabb pontszámot és tőle is először láthattuk a kűrjét versenyen. A Rocketman (Elton John) programja több dalból lett összevágva, de nála is az látható egyelőre, hogy nem áll össze a program, van egy eleje, egy középrésze, és egy hip hopos koreográfiai lépéssora, de az egységes koncepciót nem látom ebben a koreográfiában. Nathan programjai pedig a szezon első versenyein jobbak szoktak lenni, mint később, amikorra lecsupaszítja őlet, kiveszi a koreográfia és az átmenetek egy részét, tehát azt sem lehet mondani, hogy ez a program majd biztosan sokat fog fejlődni a szezon folyamán. A korcsolyázása még most is hanyag, nem korcsolyázik szépen, élben, és a felvételeken is úgy néz ki, hogy nem korcsolyáz be nagy teret sem a jégen. A kosztümöket ritkábban szoktam csak kritizálni, de Nathannál már nem először látunk olyan felsőt, aminek olyan a szabása, ami bő és a forgásoknál is felcsúszik, ezek az összhatásból elég sokat elvesznek - akkor, amikor éppen, hogy pluszt kellene adniuk hozzá. Nathan egyébként jobb formában van, mint egy éve ilyenkor, négyfordulatosból négyet ugrott meg ebben a kűrben (és úgy néz ki, a 4S mellett lesz majd 4T-eu-3F kombinációja is, ez most ezen a versenyen egyelőre nem sikerült). Bár több ugrásból - így a Flip vagy második Toe-Loop - előrehajolva érkezett most is, és nem szépen, kifutóív nélkül érkezik azokból az ugrásokból amik eleve nem túl magasak, úgyhogy kimagasló GOE-kat biztos nem szabadna ezekre kapnia. Komponensekre egyébként 90 feletti számot kapott, amit erre a futásra és ilyen korcsolyázásra eltúlzó.

A második a jelenleg állandó edző nélkül készülő Shoma Uno lett, akitől szintén most láthattuk először az új kűrjét, amit nemrég készített el neki David Wilson és amit a Dancing On My Own c. dalra fut. Shoma új irányba veszi idén a dolgokat, és ez a zeneválasztásaira is értendő, ez a kűr más jellegű zene, amiket eddig választott. A korcsolyázásában viszont sok változást nem látni egyelőre, ezt a programot hasonló intenzitással adja elő mint a korábbiakat, a sok két lábon való korcsolyázása, koszorúzása most is szembeötlő, és bár szépen lendületben korcsolyázik, de ritmusváltás nincsen sok ebben a programban sem. Ennek ellenére, ha kiforrja magát, több potenciál van ebben a programjában, mint sok más, korábbi kűrjében. 

A harmadik helyen Vincent Zhou végzett, akinek ezúttal is sok kacsacsőrt osztott ki a technikai panel, összességében azonban azért jobban futotta meg ezt a programot, mint az US Classic versenyen, interpretációban is fejlődött azóta. A negyedik Koshiro Shimada lett, és az utolsó pedig Deniss Vasiljevs, akik egyébként azért is kaptak meghívást erre a versenyre, mert Lambiel volt az egyik vendég korcsolyázó (a gálán) - Koshiro jobban futott, mint Deniss, de neki is vannak problémái a nehezebb ugráselemeivel. Deniss ezúttal megpróbálta a 4T-t, de nem sikerült neki, a tripla Axeleket viszont legalább sikerült megugrania. A verseny 5. helyezettje Javier Fernandez lett, aki két héten át készült Torontoban erre a versenyre. A kűrben visszahozta a Sevillai Borbély programját, ugyanabban a kosztümben, amiben 2015-ben világbajnok lett. A tripla ugrásait nagyjából sikerült visszahozni, a forgásai nem voltak viszont valami jók, és a program maga is kevesebb átmenetet tartalmazott mint évekkel ezelőtt. Ennek ellenére jó volt Javit újra látni! :)

A győztes európai csapat a Japan Openen

forrás: Daniil Gleikhengauz IG

A teljes végeredmény itt érhető el.

Videók:

Nők: 1. Alexandra Trusova 2. Alina Zagitova 3. Rika Kihira 4. Satoko Miyahara 5. Bradie Tennell 6. Mirai Nagasu

Férfiak: 1. Nathan Chen 2. Shoma Uno 3. Vincent Zhou 4. Koshiro Shimada 5. Javier Fernandez 6. Deniss Vasiljevs

*

A következő bejegyzésemben, amit hamarosan megírok, rövid összefoglalom a Finlandia Trophy-n történteket, azután pedig rákanyarodunk a felnőttek Grand Prix szezonjára is - két nap múlva már Skate America! - úgyhogy a posztjaim fő hangsúlya a GP versenyeken lesz a következő hetekben. :)